Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. április 16., csütörtök /■ Érthetetlen, elfogadhatatlan, megdöbbentő... Elnökségi állásfoglalás az emelésről Miután az Országgyűlés meghozta döntését a nyugdíjak emeléséről és nyilvánosságra kerültek az immár törvényerőre emelkedett pasz- szusok, a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének elnöksége — ennek a testületnek tagja Pécsi József, a megyei szövetség elnökhelyettese is — március 16-án állásfoglalásban fejtette ki véleményét a nyugdíjak 1992. évi emeléséről. Ebből idézünk a következőkben, mintegy bizonyítandó: az országos elnökség átérzi a nyugdíjasok nehéz helyzetét, szóvá teszi, ha jogos érdekeik csorbát szenvednek... „Érthetetlen és elfogadhatatlan számunkra, hogy a tb-törvénnyel kapcsolatos országgyűlési határozattal ellentétben az elfogadott törvény annak lényeges kérdéseit (állami garancia, állami támogatás, vagyonjuttatás, a korábban megállapított nyugdíjak értékvesztésének korrekciója, özvegyi nyugdíjak stb.) nem tartalmazza” — olvashatjuk az elnökségi állásfoglalásban. Aztán: „A nyugdíjak értékvesztésének folyamata évek óta mind nagyobb mértékben sújtja az egész nyugdíjastársadalmat, 1991-ben is 12 százalékos volt, ami felülmúlja bármelyik előző év értékvesztését. Semmi biztosíték arra, hogy ez a gyakorlat az idén nem folytatódik, miután a követő rendszer ezt nem garantálja... A kormány az ez évi nyugdíjemelési keret egy részét a korábban megállapított és jelentős értékvesztést szenvedett nyugdíjak kárpótlására kívánja felhasználni. Ez azt jelenti, hogy a korrekcióban nem részesülők éves szinten nem kapják meg a 19,5 százalékos emelést.” „Tiltakozunk az ellen, hogy a kormányzat továbbra is a nyugdíjasok egyes rétegeit hátrányosan megkülönbözteti, és bizonyos szociális problémákat ... az ő terhűkre akar megoldani... A Szövetség megdöbbenve tapasztalta, hogy a törvényben nem esik szó az özvegyi nyugdíjak méltánytalanságainak megszüntetéséről, annak ellenére, hogy ennek megoldását az Országgyűlés az első félévre ütemezte. A Szövetség felhívja az illetékesek figyelmét a mezőgazdasági nyugdíjasok tarthatatlan helyzetére, teljes ellehetetlenülésükre, és sürgős intézkedéseket követel létfeltételeik biztosítására. (Megjegyzem: ennek a méltánytalanságnak az orvoslását az országos szervezet illetékes bizottságában igencsak kitartóan szorgalmazta Kovács Lajos, a somogyi szövetség elnöke.) „A Szövetség követeli, hogy a kormány hozzon gyors és hatékony intézkedést a társadalombiztosítással szembeni tartozások behajtására. Ez fedezetül szolgálna a nyugdíj- és egészségügy problémáinak a megoldására.” Ennyit az országos elnökség állásfoglalásából. Az idézetekből és az itt nem említett számos pontból kitűnik, hogy azok a gondok, sérelmek, melyeket a Nyugdíjasok oldalán szóvá tettünk, korántsem csak Somogybán lelhetők föl. Jó lenne, ha az állásfoglalásnak több foganatja lenne, mint az általunk immár — sajnos — számtalanszor leírt, de jobbára süket fülekre talált észrevételeknek... H. F. Matuzsálem nyomdokain Mitől élhetünk sokáig? 100 évesnek lenni pofonegyszerű: ehetjük azt, ami szem-szájnak ingere, csak az alkoholtól és a dohányzástól kell tartózkodni: ezt bizonyítja 4000 amerikai nő és férfi, aki elmúlt 90 éves és válaszolt a lousville-i Hymana Senior Association körkérdésére. A megkérdezetteknek több mint a fele (58 százalék) nem tartja magát kötött étrendhez, azt eszik, ami tetszik, 96 százalékuk viszont lemond az alkoholról és 86 százalékuk nem dohányzó. 80 százalék rendszeres sétákkal tartja karban magát, 72 százaléknak pedig az a meggyőződése, hogy a munkával való elégedettségük megkönyítette az életüket. Az öregek egy- harmada úgy véli, hogy az Istenben való hit meghosszabbíthatja a boldogságot és az egészséget. A harangok visszajönnek A harangok Rómába mentek... A hús- vétvárás ünnepi áhítatában, a feltámadás reményében teltek a napok. A hűvös, bágyadt fényű hajnalokat langyme- leg nappalok követték, meg-megélén- külő böjti szelekkel. Hiányzott a harangzúgás. A templomban fekete lepel borította Krisztus képeit, szobrait. A harangok Rómába mentek... Már amelyik megmaradt közülük s átvészelte a háborút. A temetőkápolnáé és a templomból a középső például olvasztóban végezte. A szúrágta gerendában üresen tátongott a lyuk, melyben nemrég még a kötél kúszott alá, s amelybe csimpaszkodva időnként megkondult a harang. Érteni kellett hozzá, nehogy félrekondítson. Fortélya volt annak, miként érvényesülhet csengve-bongva a három harang harmóniája. A harangok Rómába mentek... Csöndes volt a torony ezekben a napokban, nem riadtak az ott fészkelő galambok az érces kondulásra. A padlásokról, a kamrákból előkerültek a seregélyriasztó kereplők. A hittanból legjobbaknak és a minist- rálásban példamutatóknak jutott a megtiszteltetés: ők járhatták a falut, s abban az időben, amikor az év más napjain megszólalt a templomtoronyban a harang, most a kereplőt recsegtették. „Tizenkettőt ütött az óraaaaaaa...” A harangok Rómába mentek... Jézus feküdt a sziklasírban. A gyertyák imbolygó lángja megvilágította mellén, lábain, kezein a sebeket, s homlokán a töviskoszorú nyomán fakadó vért. A harangok Rómába mentek... S mi vártuk a feltámadást. Hogy a harangok, mint minden évben, most is visszatérjenek. És az emberek boldogan énekeljék: „Hála legyen...” —nesz ✓xi / • -I -I ✓ 1 i ✓ 1 V/1V ívUI LIU jL Összevonható szolgálati idő Olvasói levelekből emeltük ki a következő kérdéseket. A válaszok nemcsak a levélírókat, hanem másokat, a hasonló gondokkal küzdőket is érdekelhetik. Ezért adjuk közre a Somogy Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetőjétől, Csapóné dr.Tóth Margittól kapott felvilágosítást, a segítőkész jótanácsokat... — Az egyik levélírónak már volt igénye a nyugdíjosztályon, de akkor elutasítottuk, mert minimális szolgálati idővel rendelkezett, s az is elévült. A jelenlegi szabályok szerint viszont a szolgálati időket össze lehet számolni, s nincs elévülés. így van értelme olyan munkaviszonyokat is vizsgálni, amelyeket korábban nem lehetett volna elfogadni. Ha a levélíró az új szabályok szerint legalább 5 év szolgálati időt tud igazolni, és az orvosi bizottság véleményezi az 50 százalékos munkaképesség-csökkenést, akkor rendszeres szociális járadékot— ez nyugdíjszerű ellátás — tudnánk megállapítani. Házastársi pótlék — Házastársi pótlékra az jogosult, akinek a saját jogú nyugellátása nem éri el a havi 6100 forintot — tudtuk meg az igazgatóság osztályvezetőjétől, amikor a második olvasói levélre kértünk tőle választ. — A házastársnak meg kell felelnie annak a feltételnek, mely szerint vagy betöltötte az 55. évét, vagy rokkant, és a jövedelme nem haladja meg a havi 5000 forintot. Olvasójuk — egy dél-somogyi asszony — az idén tölti be a 60. évét, semmilyen ellátásban nem részesül. Férje rokkantnyugdíjas. Azt tanácsolom, hogy terjessze elő rendszeres szociális járadék iránti igényét, és elbíráljuk a jogosultságát. Két gyermeke született 1968 előtt — az egyik fogyatékos —, ez a szolgálati időben összesen 2 és fél évet jelent. Minthogy a levélíró férje első csoportba tartozó (tehát 100 százalékos munkaképtelen) rokkant, mentesülhet a tévéelőfizetési díj fizetése alól, továbbá alanyi jogon jogosult közgyógyellátási igazolványra, amit a helyi önkormányzatnál állítanak ki részére — tájékoztatott Csapóné dr. Tóth Margit. — hf — Köszönet a képviselőnek Megköszönte a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének elnöksége Palotás János ország- gyűlési képviselőnek azt a partlamenti kiállást, melyet a nyugdíjasok érdekében tanúsított. A képviselőnek küldött levélben az elnökség teljes támogatásáról biztosította a független honatyát. Tapasztalatcsere Nélkülözhetetlen az együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás — hangsúlyozta az országos nyugdíjasszövetség által rendezett tapasztalatcserén Kovács Lajos, a somogyi szövetség elnöke. A nyugdíjas-szervezetek megyei vezetőinek országos összejövetelén — egyebek mellett — az érdekvédelmi munka legfőbb kérdéseit vitatták meg. Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Rokkantság és tévéelőfizetés Díjmentesség — de kinek? K. P. kaposvári olvasónk a Nyugdíjasok oldalán igencsak régen közölt írásból értesült a rokkantak tévéelőfizetés alóli mentességéről, s ahogyan azt mi is javasoltuk, díjmentességet igénylő beadvánnyal fordult a Pécsi Postaigazgatósághoz. Onnan a következő szövegű levelet kapta: „Televízió díjmentességgel kapcsolatos beadványára tájékoztatom, hogy az érvényben levő rendelkezés szerint csak a 100 százalékos hadi- rokkantak részére lehet mentességet engedélyezni. A beküldött igazolás szerint Ön II. járadékosztályos, 80 százalékos hadirokkant, így, sajnos, díjmentességet nem engedélyezhetek.” Dátum, a csoport- vezető aláírása. A válaszlevél majdnem egy évvel ezelőtt, tavaly nyáron kelt. Hogy olvasónk miért éppen most fordult hozzánk tanácsért — szerinte ugyanis a levélbeni válasz és a témával foglalkozó újságcikk nem ugyanazt „mondja” —, ennek több oka is lehet. Az egyik például: az idén ismét emelkedett a tévéelőfizetési díj, ez pedig meglehetősen nagy anyagi terhet ró a nyugdíjasokra, tehát méginkább jó lenne mentesülni alóla. Aztán: ebben az évben gondoskodott az állam a hadigondozottak fokozott anyagi megbecsüléséről, hátha a kedvezmények immár a tévéelőfizetésre is kiterjednek... Sajnos, csalódást kell okoznunk olvasónknak. Nincs ellentmondás a postaigazgatóságtól kapott levél és az általunk leírtak között. A rokkant és a hadirokkant ugyanis e tekintetben és még egyéb vonatkozásokban is nem tartozik azonos kategóriába. Amíg például az I. és a II. csoportba tartozó rokkant is 100 százalékban elveszítette munkaképességét, csak az előbbi teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul, addig ugyan az utóbbi — a II. csoportbeli — is teljesen munka- képtelen, de nem szorul gondozásra. Rájuk egységesen vonatkozik a rendelkezés — ez olvasható említett cikkünk első bekezdésében is —': „Mentesülnek a televízió előfizetési díjának fizetési kötelezettsége alól az I. csoportbeli rokkantsági teljes vagy résznyugdíjasok, továbbá a II. csoportbeli rokkantsági nyugdíjasok.” A hadirokkantaknál más a helyzet: ott a II. járadékosztályba tartozók nem teljesen munkaképtelenek, vagyis nem 100 százalékos, hanem — 80 százalékos hadirokkantak. Ezért írhatta a postaigazgatóság csoportvezetője, hogy a díjmentességet nem engedélyezheti. Őszintén sajnáljuk. —sz —c A munka öröme Vajon mi biztatja a nyugdíjast arra, hogy dolgozzon? A munka öröme — vagy valami más? Talán: ez is, az is... Amíg hasznosíthatja magát — s ehhez ereje, egészsége is van, nemcsak szándéka —, addig nincs baj. S amíg a szűkös nyugdíját némi keresménnyel megfejelheti, addig jó. Kívánjuk nekik, a somogyi tízezreknek: legyen sokáig jó! (Király J. Béla felvételei)