Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

1992. április 14., kedd Eredménytelen pályázat SMK—(továbbra is) igazgató nélkül A Somogy Megyei Művelő­dési Központ igazgatói poszt­jára kiírt pályázat eredményte­len volt. Erről, illetve ennek okáról kérdeztük Jónás Józse­fet, a megyei önkormányzat társadalompolitikai irodájának vezetőjét. — A pályázók nevét többek között azért sem „adhatom” ki, mert valamennyien munkavi­szonyban vannak, s ezért számukra a nevesítés kelle­metlen lehet — mondta az iro­davezető. — Úgy tudom, hogy az öt pályázó közül kiválasztott személy visszavonta „neve­zését"... — Igen. Hárman Somogy- ból, illetve Kaposvárról, ketten pedig más megyéből adták be pályamunkájukat. A bíráló bi­zottság által szakmailag a leg­jobbnak ítélt pályázó egy nap­pal a közgyűlés döntése előtt, tehát március 30-án vissza­vonta az SMK igazgatói poszt­jára beadott pályázatát. — Miért? — Ezt egy rövid telexüze­netben közölte: megköszönve „megtisztelő bizalmunkat” egyebek mellett a megyei in­tézmények bizonytalan hely­zetére és az áttelepülésének nehézségére hivatkozott. — Tehát a „győztes” nem somogyi volt! — Nem. Más megyéből adta be a pályázatát, ám Ka­posvár nem idegen számára, rengeteg kollegát ismer itt. Mellette szólt többek között az is, hogy egyrészt hosszú éve­kig megyei intézmény veze­tője volt, másrészt pedig az, hogy kis művelődési házak vezetésével kezdte, tehát is­merte a kistelepülések kulturá­lis, művelődési helyzetét. Meggyőződésem, hogy So­mogy kulturális élete nyert volna a személyével. Vissza­lépésének indoklása pedig szinte sokkolta a bizottságot: ekkora szakmai tapasztalattal tudnia kellett, és tudta is, hogy a művelődési központok hely­zete manapság mennyire bi­zonytalan. — Tehát a pályázat ered­ménytelen volt, ami azt jelenti, hogy a másik négy pályázó al­kalmatlan az igazgatói mun­kára? — Az egyik pályázóval eleve nem foglalkozott a bi­zottság az előzetes életmódja, zavaros családi körülményei miatt. A maradék négy pályá­zóból hármat ítéltünk alkal­masnak, ám közülük kettőnek nem volt meg a követelmény­ként, a jogszabályban előírt szakirányú végzettsége, ese­tünkben a népművelői diplo­mája. Szubjektív vélemé­nyem, hogy ez nem szüksé­ges. Nyugat-Európában már rájöttek arra, hogy például egy kórházat igazgathat közgaz­dász, hiszen a szakmai mun­kát úgyis az orvosok végzik. — Ezek szerint az ön véle­ménye nem találkozott a töb­biekével. Kik voltak a bíráló bizottság tagjai? — Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke, Kova- csik Lajos és Jeszenszky Já­nos a közgyűlés tagjai, Hege­dűs Tibor, az intézmény szb-titkára és jómagam, mint irodavezető. — Károly Irma immár más­fél éve az SMK megbízott igazgatója. Megpályázta az igazgatói széket? — Sajnos nem. Rá akartuk beszélni, ám ő teljesen elzár­kózott ettől a lehetőségtől. — A területi oktatási köz­pont igazgatói posztjára írnak ki pályázatot? — Ez minisztériumi hatás­körbe tartozik... Tamási Rita Értsünk szót! A hirdetések humora Egy humoros, de igen­csak tanulságos gyűjte­ményt nyújtok át az olvasó­nak. íme a napi- és hetila­pokból ollózott pongyolasá­gok, képtelenségek — némi magyarázattal, kérdéssel és kétkedéssel. — „Új és használt cserép­kályha építését vállalom. ” (Már használt cserépkályhát is tudnak építeni?) — „Eladó egy hempergő fiatal anya részére.” (Hm, hm!) — „Elcserélem 4 szobás lakásomat sok mellékhelyi­séggel.” (Nem mellékes a kérdés: hány mellékhelyisé­get érhet ez a lakás?) — „Tenyészgalambok és farkaskutyák betegség miatt eladók." (Beteg állatokat fél áron?) — „Európa II. díját nyert, bárói családból származó puli kannal fedeztetést vállal szuka tulajdonossal." (Tudni magyar kicsi...) — „A vevőjáráshoz igazí­tottuk a bolti munkaszerve­zést. ” (A tatárjárás után elég sokáig kellett várni a „vevő­járásra”.) — „Keresem a 48.749-es, tetovált fülű német juhász kutyámat, amely egy hó­napja veszett el Pesterzsé­betről. Kérem a jelentkezé­sét jutalom ellenében. ” (Ménj haza, kutyus, ad már a gazdi kolbászravalót!) — „Marhasó és konyha- szekrény eladó. ” (Milyen kulturális árukapcsolás!) — „Matematikából korre­petitort keresek a lakásunk­ban.” (És még nem találta meg? Hideg... hideg...) — „Eladó nagyképernyős Sztár televízió, asztalnak is használható." (A forró le­vesre és Rózsa Gyurira ér­zékeny.) — „28 éves, rendezett anyagi körülmények között élő, csinos nő, 40 éves ko­ráig férjhez menne éretségi- zett férfihez. ” (Nem eszi for­rón a kását.) — „30 éves, elvált va­gyok, egyedül élek. Megis­merkednék korban és nem­ben hozzám illő társsal.” (Semleges neműek a ka­landtól kíméljenek!) — „Mire lehullnak az őszi lombok a Mátrában, megta­lállak, akárhol is székelsz.” (Új talajjavífási program van kilátásban?) — „Nem kívánom, hgoy kezesbárány legyél! Viszont légy kutyahűségű, hangya- szorgalmú, birkatürelmű, őzikeszemű és -járású, le­endő fiúnknak tejszagú ál­latbarátja!” (Ilyen az állati jó nő!) Saiga Attila SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Faszobrok között Nemcsak a lábbelikhez, a szobrászathoz is ért Ősz József balatonszárszói cipészmester. A hetvenen túli amatőr alkotó nagy kedvvel faragja a paraszti lét alak­jait. Szobraiból a helybéli József Attila Általános Iskolá­ban nyílt kiállítás. Fotó: Kovács Tibor Budapesten igen, Kaposváron még nem Visszahozott szótagok írás- és olvasástanítás — pálcikákkal Katasztrofálisan olvasnak a gyerekek — állapította meg újfent a Közoktatási Kutatóintézet. Az alsó és felső tagoza­tosok körében végzett mérési eredmények rosszabbak a korábbiaknál. Nemigen csodálkozhatunk ezen, hiszen a képi információ, méginkább hatalmába keríti a tanulókat, mint idáig. A könyv, az írott szó pedig ezzel párhuzamosan a háttérbe kerül... Az olvasáskutatók keresik az okokat. Az alapokkal van baj — vélik, s ezt az 1978-as és a korrigált tanterv egyik hi­bájául róják fel. E tantervek ugyanis az ol­vasás- és írástanítás folyama­tából kiiktatták a szótagolást, ami a beszéd és az írás igazi ritmikáját adja. Ennek köszönhető a helyesírás romlása is, hiszen — például a szóelemző írás­módnál — komoly nehézsé­geket jelent, ha valaki nem tud szótagolni. Az olvasás előké­szítő szakaszában a pedagó­gusok globális módszert al­kalmaznak. Ennek köszön­hető a diákok úgynevezett kvázi olvasása. A tudatos ol­vasás igazi élménye nem, vagy csak későn alakul ki. Ezt a folyamatot kívánja le­rövidíteni a Mádai Istvánná budapesti tanító és Kertész Sándorné, a kaposvári Cso­konai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskola tantárgypeda­gógusa által írott olvasókönyv és munkafüzet, amely az első osztály első félévére alkal­mas. A vonalelemekből építkező kreatív betűtanítás pálcikás módszerrel történik. A beve­zető szakaszban a nagy nyomtatott betűk írását és ol­vasását manipulációs tevé­kenységgel tanulják meg elő­ször a lurkók. A betűket pálci­kákkal rakják ki az asztalon, és ezt teszi a tanító is a táblá­nál. Már az első magyar órán el tudják olvasni: faház. Csak a nagybetűket tanulják, de lá­tens módon a diákok 85-90 százaléka a kisbetűket is fel­ismerik a nagybetűtanítási időszak végére. Az összeol­vasás nem okoz gondot; me­chanizmusára maguk jönnek rá a gyerekek. Egy órán három grafikus je­let sajátítanak el, és a félév végére megtanulnak írni és olvasni a Leitner Sándorné rajzaival illusztrált vékonyka könyvből és füzetből. Diffe­renciálásra is van mód, igé­nyes irodalmi szövegek segí­tik a tanulást, és minden har­madik órán gyakorlást iktat be a pedagógus. Az eljárás könnyedén elsa­játítható, hiszen útmutatót kap kézhez minden tanító. A pálcikás módszerrel leg­inkább Budapesten és kör­nyékén tanítanak, és ered­ményről számolnak be a visz- szajelzések. A megyében ugyan rendel­tek meg belőle jópárat — a fő­iskolán nyomják —, Kaposvá­ron azonban még egyetlen ál­talános iskolában sem oktat­ják így az olvasás és a betűve­tés tudományát. Tavaly ősszel a gyakorló ál­talános iskola egyik pedagó­gusa jelezte: szeretne a Máda- iné-Kertészné-féle módszer­rel tanítani. Nem engedték... Lőrincz Sándor Rádiófelvételek Somogyiak az éterben Pécsett a Liszt-teremben készített felvételt a Magyar Rádió Kóruspódiuma a So­mogy Megyei Pedagógus Női Karral. Műsorukban Mendels­sohn Veni Domine, Wunstorf Legenda, Pászti A szépség, Tartini Stabat Mater, Bárdos Ave Maris Stella című művek hangzottak el. Orgonán Vörös Katalin játszott, Gál Laura és Horváth Gyuláné szólót éne­kelt. Misefa Ida vezényelt. Második lett a Concerto című rádiós zenei műveltségi verseny dél-dunántúli közép­döntőjében a kaposvári Mun­kácsy Mihály Gimnázium csa­pata. A Garai Katalin, Kerekes Éva, Maronics Melinda, Varga Tímea, Kincses Anita, Varga Anita alkotta csapatot Kardos Kálmánná készítette fel. Az adás a Bartók adón május 23-án 16 óra 5 perctől hall­ható. Gálaműsor a vesebetegekért „Biztosíthatom önöket, hogy a Népjóléti Minisztérium veze­tése sohasem tekintheti pénz­kérdésnek emberéletek meg­mentését. Az önök számára mindig lesz pénz." - Ezek a szavak Jávor Andrástól, a népjóléti tárca államtitkárától hangzottak el abból az alka­lomból, hogy a Vidám Színpad művészei jótékony célú gála­műsort adtak a Magyar Vese­betegekért Alapítvány javára. Ádám Edit, a Vesebetegek Egyesületei Országos Szö­vetségének elnöke a műsor kezdete előtt arra mutatott rá, hogy a vesebetegek egész­ségi gondjait még a szociális problémák is tetézik, hiszen betegségük szigorú diétát, gyógykezelést, kímélő élet­módot követel. Sok betegnek a veseátülte­tés jelentené a megoldást, de igen kevés a beültethető vese, ezért fontos lenne to­vább erősíteni azt a szem­léletet, hogy minél több beülte­tésre alkalmas vesét mentse­nek meg a betegek számára. OLVASÓKÖNYV

Next

/
Oldalképek
Tartalom