Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

1992. április 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A szeptemberi tanév kezdetekor vehetik teljesen birtokukba a somogyjádi általános iskola tanulói az ezernyolcszáz négy­zetméter alapterületű épületet, amelyben helyet kap többek között a tornaszoba, mühelytermek, a tágas ebédlő és négy tanterem. Ez utóbbiból kettő már el készült, már tanítanak bennük. Fotó: Kovács Tibor Kicsi falu, nagy tervekkel A csákányi kordé nem kerülte el a szamarat A bárány béget, a gazda számol Van jövője a tenyésztőknek (Folytatás az 1. oldalról) Mészáros Ferenc, a kapos­vári kirendeltség vezetője mél­tatta a bárányértékesítés sze­zonális lehetőséget: a legna­gyobb az igény húsvétkor, au­gusztusban és karácsonykor. Ehhe*z kellene igazodnia a ju- hászatoknak. A vasárnapi szállítmány tejesbárányaiért 230 forintot, a választottakért 210 forintot fizetnek kilónként a gazdáknak. Az egyik legna­gyobb állománnyal rendel­kező vállalkozó Lábodról ho­zott be 300 darab bárányt. 3000 anyajuhát a helyi szö­vetkezettől bérelt területeken legelteti, vállalkozásának biz­tonságát az értékesítés után azonnal megkapott pénz je­lenti. Papp Ferenc is bizakodik a jövőben, de több anyagi ál­dozat kell a megbecsülés mel­lett... v Bár az elszállított áldozati bárányok Proseccóban a dú­san terített olasz asztalok ínyencfalatjai lesznek, sorsu­kért nem hullattak könnyeket a gazdák. A tenyészutánpótlást már jóelőre kiválogatták. Mészáros Tamás Van előnye a nyári időszá­mításnak, később sötétedik. A baromfinépség még vidáman kapirgált a csákányi porták udvarán, s csak néhány álmos tyúk indult az éjszakai oltalmat adó ól felé. Békés falusi este készülődött, nyoma sem volt annak, hogy falugyűlés lesz. Talán csak a kocsma forgalma jelezte, hogy a száraz torkú férfinép későbbre halasztotta a lefekvést, mert egy községi polgárnak közéletet is kell élni. Polgármester — nagy zsebbel A mozi épülete gyakran látja vendégül a falu közéleti fóru­mát jelentő falugyűlést. Csá­kányban ebből sincs hiány. Mint ahogy ígéretekből sincs. Kiderült ez Zsolt napjának es­téjén is, amikor megtelt a mozi terme, Kicsik és nagyok, idő­sek és fiatalok hallgatták a jegyzőt, aki számot adott az önkormányzat múlt évi tevé­kenységéről. A részletes be­számolót követően kiderült, hogy a csákányi polgármes­ternek van a megyében (vagy lehet, hogy az egész ország­ban) a legnagyobb zsebe. Ugyanis Farkas László nem veszi fel a polgármesteri tisz­teletdíját, s ezen kívül — mint mondta — tavaly is zsebből fi­zetett ki több százezer forintot. Sokba került a két fűtőberen­dezés szállítása, s mintegy negyvenezer forintra rúgott a gyermekek mikulás-ajándéka. Ezen kívül ingyen osztottak ruhát és más egyéb hasznos dolgot a rászorultaknak. Példa a többieknek Farkas László az idei ter­vekről szólva fölvázolta, ho­gyan lesz Csákány példa az összes többi község számára. A legfőbb feladat itt is a bevé­telek és a kiadások összhang­jának a biztosítása. A polgár- mester kifejezte abbéli remé­nyét, hogy csakúgy mint ta­valy, az idén sem kerüli el a kordé a szamarat: azaz nem költenek többet bevételeiknél. A néhányszáz lakos ugyan nem sok adóval gazdagítja a falut, de a tervek nagy remé­nyekre jogosítanakl Még ak­kor is, ha sokan kérnek se­gélyt, ha sok a másikat ócsá­roló följelentő és vannak olya­nok, akik rendre szétverik azt, amit a többiek építenek. A nagy terv az, hogy újra legyen iskola a faluban, ugyanis a sámsoniak sokat kérnek a csákányi gyerekek oktatásáért. De megtudhattuk azt is, hogy önkéntes szőlős­gazdák szövetkezetének lét­rehozását tervezik, amelynek az előnye, hogy a közösen feldolgozott termék értékesí­tésével nem kell minden ter­melőnek foglalkoznia. Az öregotthon építéséhez pedig már megvan a svájci segítség. A polgármester rövid időn be­lül tárgyalásokat folytat arról: hogyan lehet Csákányt be­kapcsolni a nemzetközi tele­fonhálózatba. Némi szeszfokkal is A hozzászólások — ame­lyek spontán módon a legvá­ratlanabb pillanatokban kö­vetkeztek — elárulták: az el­fogyasztott szesz mennyisége nincs egyenes arányban a bá­torsággal. Annál inkább a vi­selkedéssel. Nehéz volt féken tartani né­hány „polgárt”. A közéleti szonda ugyan nem robbant, de jelezte: minden demokrá­cia alapköve a másik tiszte­lete. S ezt megtanulni sem ke­vés... Lengyel János Kié a nóta? Aki a cigányt fizeti, az húzatja a nótát — tartja a mulatós szólás, amelyet manapság átvitt értelemben is használnak. Jutott eszembe azért, merthogy az intézmények és önkor­mányzatok ugyan nem mindenütt jellemző, de helyenként csak-csak előforduló vitákban adódott a szólás felidézésére alkalmas eset. Vagyis az intézmény tervezett, s erre pénzt kért a fenntartótól. (Nem új e dolog.) Fordítva: a fenntartó előírta, hogy mit tegyen az intézmény — mégha ez profiljától „idegen” volt is — mondván: aki fizet, az húzatja a nótát... (Ez sem új dolog.) Ebből születtek jó megoldások, és áldat­lan perpatvarok egyaránt. Vajon van-e „tertium datur” — harmadik megoldás? Marcaliban az önkormányzat szakemberei gondoltak egyet, s ezt a képviselő-testület is elfogadta. Tudván, hogy az intézmények számára biztosított költségvetés az úgyne­vezett alapműködést fedezi, az új ötletekre pedig „új” pénz is kell — kiírtak egy kétmillió forintos pályázatot. Ami fontos: le­hetett ötlete az intézménynek és lehetett ötlete az önkor­mányzatnak is. Néhány millió erejéig szólhat a „muzsika”... Kaptak és adtak ajánlatot. így jut pénz — többek között — a városi könyvtár olvasótáborára, a városi tv helytörténeti so­rozatára, a marcali vegyeskarnak egyenruha varratásra, a Petőfi utcai iskolának kézművesműhelyre, a Noszlopy isko­lának iskolaújságra, a Mikszáth utcai iskolának szülők vetél­kedőjére, a zeneiskolának „muzsikáló estékre”, képzőművé­szeknek katalógusra, a gimnáziumnak a Berzsenyi-napokra, a művelődési központnak pedig mindarra, amiről korábban lapunk már írt. Mit lehet mindehhez hozzátenni? Legfeljebb amit a szim­patikus japán úr mond a tévéreklámban: „Nekem tetszik”. Fő­leg az, hogy pályázat útján nyerték el... (Tröszt) Kombináti kótvavetve (Folytatás az 1. oldalról) — Jogszerű volt az árvere­zés? — Nevezzük inkább kótya- vetyének! Jogszerű annyiban, hogy érvényes bírói végzés nyomán hajtották végre, jog­szerűtlen annyiban, hogy az árverési tételek sorába felvet­tek olyan eszközöket is, me­lyeket banki jelzálogjog terhel, valamint olyan szerszámgé­peket, gépkocsit is, melyek a többszemélyes Service Trade kft eszköztárába alaptőke­emelés során került apport­ként. — Mennyit kasszíroztak az árverezők a 13 milliós követe­lésből? — Mintegy két millió forint folyt be a listáról kiajánlott és megvásárolt eszközökért. — Honnan jutottak listához a végrehajtók? — Többszöri megkeresés után kérték el az állóeszköz­nyilvántartást és a kartonok adatai alapján állították össze a 13 millió forintnyi értéklistát. Távollétemben kerülhetett sor olyan eszközök, targoncák lis­tára vételére, melyeket világ­banki kölcsönből vett a kom­binát, tehát banki jelzálog ter­heli. Schmidt Ottó igazgató tá­vollétében Richter Sándor műszaki igazgatóhelyettest kérdeztük. — Az árverezésen nem vet­tem részt, azon fáradoztam, hogy azokat az eszközöket mentsük, melyeket a világ­banki hitelkonstrukcióból sze­reztünk be. Felháborító, hogy milyen áron keltek el az állam tulajdonát képező eszközök, járművek. Alig félmillióért vit­tek el egy tételben 8 szállító- járművet. Hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Földművelésügyi Mi­nisztérium mennyire törődik a rábízott állami tulajdonnal tegnapra kiderült. Hiszen az elmúlt két év nem volt ele­gendő arra, hogy vizsgálatot indítson: miért is került ebbe a helyzetbe a húskombinát. Ha a tegnapi eset folytatódik, ak­kor a 900 millió forintra tehető nettó állóeszközérték harma­dáért talál új gazdára. Ebből viszont a követelések negye­dét sem tudják kifizetni. A vég­rehajtók azt ígérték egy hónap múlva folytatják a kéthelyi termelőszövetkezet javára az árverést. Mészáros Tamás Hangversennyel kezdődött az előadássorozat Az ének-zene tanszék okta- mányos és művészeti elő- tóinak hangversenyével kéz- adássorozata, dődött tegnap este a kapós- A ma reggel folytatódó ren- vári Csokonai Vitéz Mihály dezvényen két szekcióban fo- Tanítóképző Főiskola tudó- lyik a munka. Az elnökhelyettesnő — férfi Számvetés előtt a Szocia­lista párt címmel lapunk szombati számában interjút közöltünk Horn Gyula or­szággyűlési képviselővel, a szocialista párt elnökével, s ebben — egy kérdésre fe­lelve — elmondta vélemé­nyét a kereszténydemokra­ták elnökhelyettesének a fe- lelősségrevonást is kilátásba helyező megnyilatkozásáról. Erre a véleményre reagált tegnap Garbera István, a KDNP megyei társelnök. — A tájékozatlan elnökhe­lyettesnőről olvasva — aki nem olvasta el Horn Gyula könyvét —, csak azt vála­szolhatom, hogy most kvit­tek. Ugyanis Horn Gyula sem olvasta el az elnökhelyettes könyvét; abból az első olda­lon kiderült volna, hogy dr. Varga László — férfi. Ennyit a tájékozottságról. A megál­lapításról, hogy a KDNP „meglehetősen szürke” az a véleményem, hogy a keresz­ténydemokrácia már nagyon sok helyen bizonyított. Igaz, a szocialista is... Somogybán a szántóföldi kultúrák között a kukorica, az őszi árpa után a legnagyobb terü­leten napraforgót termelnek a gazdálkodók. Bár a múlt év mind a termelési eredményeket, mind az értékesítést tekintve nem volt sikeres, a megkötött szerződések alapján az idén is jelentős területen foglalkoznak a termelők ezzel az olajos növénnyel. A fogyasztási szoká­sok ugyanis változatlanul a növényi olajok iránti igények növekedését mutatják. Április­ban a megyében mindenütt hozzáláttak a napraforgó vetéséhez. Fotó: Gyertyás László Kishegyed Ma csakúgy mint minden kedden ébredjen a Kishegyeddel A második szám tartalmából: Harminc fölött az ágyban Mitől fél az excsászárné? Havas Henrik lánykérőben Főnök ne molesztáljon! Testápolási tippek, húsvéti tanácsok, rejtvények, nyeremények. 29 forintért szerelem, házasság, divat, pletyka, sztárok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom