Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-13 / 88. szám
1992. április 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Módosította a kormány az E-hitel feltételeit Megszűnt a hitel felső határa Országos garanciaintézményre is szükség lenne Módosította a kormány az Egzisztencia-hitelről és részletfizetési kedvezményről szóló rendeletet. A legfontosabb változásokat ismertette Kupa Mihály pénzügyminiszter az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta: a módosítás célja, hogy a privatizáció gyorsabb legyen és köny- nyebbé váljon, a szükséges hiteleket az érintettek szélesebb körben, kedvezőbb feltételekkel vehessék fel. Az április 10-én hatályba lépett kormányrendelet alapján a jövőben nemcsak magánszemélyek, hanem a devizajogszabályok által belföldinek minősülő magánszemélyek, valamint társaságaik, és néhány szövetkezeti típus kivételével a szövetkezetek is igényelhetnek E-hitelt. A hitel megilleti a létrejövő MRP-szerveze- tek is, vagyis a részvényessé váló munkavállalókat. Megszűnik az E-hitel felvételének jelenleg még érvényes 50 millió forintos felső határa. Az E-hitel és a részletfizetési kedvezmény ezen túl részvény vásárlásához is igény bevehető. A kamatfeltétel ugyancsak megváltozott, kedvezőbbé vált. Ezen túl a 20,5 százalékos kamat helyett 17,5 százalékos kamat megfizetése mellett lehet ezt a hitel- konstrukciót igénybe venni. A kamatcsökkenés a refinanszírozási hitelkamat szintjének csökkentéséből származik. Az Egzisztencia-hitel folyósításához az MNB a jegybanki alapkamat korábbi 75 százaléka helyett annak 60 százalékán refinanszírozza a pénzintézeteket. A pénzintézetek által felszámítható kamatrés változatlanul 4 százalék. Változatlan, hogy a felvett hitel nagyságától függően különböző mértékű saját erőre van szükség, és a hitelfelvételtől függően változik a futamidő és a türelmi idő. Nem módosult az a szabály, hogy az E-hitel csak olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az az államadósság törlesztését segíti. A mostani új konstrukció egyben azt is jelenti, hogy a kormány összevonta az E-hi- telt és az MNB privatizációs hitelét — mondta Czirják Sándor az MNB alelnöke. Az E-hitelt a közvélemény az előprivatizációhoz kötötte, pedig számos más modell esetében is igénybe lehet azt venni — mondta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Rámutatott, az Egzisztencia-hitelkonstrukció keretében arra is van lehetőség, hogy egy-egy céget nem teljes egészében, hanem például 51 százalékos arányban vásárol meg valaki, így megszerzi a menedzseri jogokat és egy opciós szerződés keretében később vásárolja meg a teljes üzletrészt. Ez nagyobb változás, mint a kamatcsökkentés — szögezte le az ÁVÜ képviselője. Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára azt hangsúlyozta, hogy az idén 21 kereskedelmi bank kapcsolódik be az E-hitel folyósításába, ami mutatja a fokozódó érdeklődést. Tavaly 16 volt az E-hitelt folyósító bankok száma. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár lehet részvényvásárlásra fordítani az e konstrukcióban felvett hitelt, a kondíciók eltérőek, azaz 50 százalékos saját résszel kell rendelkeznie az igénylőnek. Ugyancsak, bár nem a hitelkonstrukcióból, hanem a banktörvényből eredő korlát, hogy az 50 millió forintot meghaladó hitelfelvételnél az igénylésnél az igényelt hitelnek legalább felével kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például 60 millió forint hitelt igényel, legalább 30 millió forintnyi alaptőkével működő cégnek kell fedezetet nyújtania a hitelfelvételre. Ebben csak akkor lesz változás ha elkészül az adósminősítési rendszer. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, a Pénzügyminisztérium és az illetékes tárcanélküli miniszter április végéig készíti el azt a tervezetet, amely országos garanciaintézményi hátteret ad az új hitelkonstrukcióhoz. Jelenleg ugyanis szűk az a vállalkozói réteg, amely megfelel a pénzintézeti követelményeknek, ezért nélkülözhetetlen egy országos átfogó, nemzeti garanciaintézmény bevezetése. Az igényelt hitel Saját pénzforrás Futamidő Türelmi idő összege az igényelt hitel (év) (év) százalékban 5 millió Ft-ig 2 6 1 10 millió Ft-ig 15 8 1 10 millió Ft. felett 25 10 2 Káefté — mellékzöngével A minap, egy társaságban, beszélgetés közben felfigyeltem egy félmondatra, amit egyik ismerősöm mondott beszélgetőpartnerének. Valahogy így hangzott Káefténél dolgozol? Nahát, ezt nem gondoltam volna rólad, én azt hittem, te becsületesen dolgozol! Többen felkapták a fejüket, ismerősöm elképedt, én pedig elmeditáltam. Ha jobban belegondolok, mintha valóban lenne egy kis mellékzöngéje a káefté kifejezésnek. Afféle rossz mellékíze. Valahogy mintha már nem is egy cégformát, egy vállalkozási típust jelentene, hanem valami „nem egészen tiszta” dolgot. Vajon miért alakult ez így? Csak az utóbbi néhány hónapban rengeteg gazdasági bűncselekményről, csalásról, visszaélésről hallhattunk, s ezek mindegyikében szerepelt legalább egy kft, akár mint gyanúsított, akár mint szenvedő alany, de hát tudjuk hogy van ez, „a kabátlopásban benne volt...” A kft (korlátolt felelősségű társaság), sajnos, valóban alkalmat adhat olyan visszaélésekre, amelyeket — még ha kiderülnek is — nem követ felelősségre vonás. Következmény nélkül lehet kisebb-na- gyobb összegekkel visszaélni, hisz a tagok csak a bevitt vagyon erejéig tartoznak felelősséggel a cég viselt dolgaiért. Ez pedig, mivel egymillió forinttal már lehet kft-t alapítani, nem is olyan nagy öszeg. Igaz — szól a törvény —, ha bizonyíthatóan a visszaélésből szereztek a tagok anyagi javakat, még ha nem az ő nevükön vannak is, lefoglalhatok, és felhasználhatók kártérítésre. Ennek bizonyítása azonban hosszadalmas procedúra. Ez idő alatt a kárvallottak nagy része tönkremegy. Sajnos, a rövidebbet mindig az egyéni vállalkozók, a magánemberek húzzák. Ők teljes vagyonukkal felelnek a vállalkozásukért. Oka lehet még ennek, hogy a múlt év végén adótechnikai okok miatt ugrásszerűen megnőtt a kft-k száma, amelyek egy része nem is működik, csupán csak „van”, a működők egy része pedig, csak arra szolgál, hogy bizonyos pénzeket átfuttassanak a nevén. Mindezek ellenére a kft-k döntő része valóban tisztességes vállalkozás, olyan embereké, akik épp azért tudnak ma is dolgozni, mert ezt az egymilliót még össze tudták kaparni valahogy. Szükség is van erre a cégformára, hisz ezek azok a kicsi, könnyen alkalmazkodó, gyorsan váltani tudó vállalkozások, amelyek egy nyugati cégnek is méltó partnerei lehetnek. Reménykedjünk abban, hogy itt is megindul egy ön- tisztulási folyamat, amely elveszi majd a szó mellékízét is. Varga Ottó A kereskedés módjai CÍMTÁR Benne sok száz magánorvos, ügyvéd, Jogtanácsos, tervező, egyéni vállalkozó, kisiparos, kereskedő, gazdasági társaság, cég 6s Intézmény elme, ajánlata, termék- és szolgáltatáskínálata. MÉDIA MIX Reklámügynökség Tőzsdekalauz A Budapesti Értéktőzsdén a „nyílt kikiáltásnak” nevezett kereskedési módot használják: kézjelekkel és kiabálással kötik az ügyletet. Az egymásra találó vételi és eladási szándék az ügylet megkötését jelenti. Itt mindenki felfedi, hogy venni akar vagy eladni, milyen értékpapírból és mennyit. Ha valaki turistaként vagy üzletemberként meglátogat egy külföldi tőzsdét, ne csodálkozzék, ha másfajta kereskedéssel is találkozik. Többféle megoldás is létezik. Egyik például a kétoldalú jegyzésnek nevezett kereskedési fajta. Ez azt jelenti, hogy a vétellel vagy eladással megbízott ügynök (bróker) megérdeklődi az adott értékpapírból készlettel bíró kereskedőtől (a londoni tőzsdén ezeket dealernek vagy jobbe- ernek nevezik), hogy miként áll az adott papír árfolyama anélkül, hogy felfedné, vajon venni akar vagy eladni. Válaszul a dealer két számot közöl: az alacsonyabbikon hajlandó vásárolni, a magasabbikon pedig eladni. Az ajánlatok összegyűjtése után az ügynök visszatér ahhoz a kereskedőhöz, aki a legkedvezőbb ajánlatot tette, s most már közli, hogy mennyit akar venni vagy eladni. Ekkor jön létre az üzlet. A tőzsdei kereskedelemnek van olyan módja is, amikor összegyűjtik az összes vételi és eladási ajánlatot és ezt követően egyetlen aktusként zajlik le az összes ügylet. Az ilyen tőzsdéket szakaszos — azaz nem folyamatos — ügy- letkötésűeknek nevezzük. De van olyan tőzsde is, amelyet már „forradalmasított” _ az elektronika, a Londoni Értéktőzsde például 1986 októberében áttért az értékpapírok számítógépes jegyzésére és forgalmazására. Ezt a változást Big Bangnek vagyis Nagy Bummnak nevezik. A számítógép belépésével megszűntek a hagyományos üzletkötési formák, bezárták a forgalmat bonyolító „parkettet”. S ha már a „parkettnál” tartunk, érdemes említést tenni a tőzsdei üzlettér mellékszereplőiről is: sok hölgy és úr jár-kel, sürög-forog minden nem elektronizált tőzsde „parkettjén”, így a budapesti tőzsdéjén is. Ezek fontos mellék- szereplők: tagjai annak a kisegítő személyzetnek, amely nélkül el sem lehetne a tőzsde. Ők veszik át telefonon az ügynöki irodáktól a megbízásokat, jelentik azok teljesítését, közük a pillanatnyilag érvényes árfolyamokat. Milyen üzleteket lehet ma a Budapesti Értéktőzsdén kötni? Jelenleg kétfélét: az egyik üzlettípus az azonnali adásvétel, ebben a formában kötik meg az üzletek oroszlánrészét, kisebbik részét határidős formában. Ezeket opciós kötéseknek nevezik. Az opció szótári jelentése: választási jog két alternatíva között. Az értékpapírüzletben ez választási lehetőséget jelent egy jog érvényesítése, illetve nem-érvényesítése között. A megkötött ügyletek elszámolása sajátos, egységes rendszerben történik: valamennyi tőzsdetag a fizetéseket is, az értékpapírok adásvételét is nem egymással — a tőzsdével számolja el. Bácskai Tamás Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Együttműködési lehetőségek A Kassai Kerámia Műveket privatizálják. A szlovák cég magyar befektetőt keres. A cég nyereséges. A külföldi, így a magyar partner részére maximum 31 százalékot ajánlanak fel. Belga cég kapcsolatot keres olyan magyar bútorgyártókkal, akik a belgiumi kívánalmaknak megfelelő koporsók előállítására és szállítására vállalkoznának. A koporsóknak erős fából kell készülniük. A cég együttműködésre is vállalkozik olyan magyar partnerrel, ahol szakképzett munkaerő dolgozik, és megfelelő famegmunkáló eszközök vannak. Olasz cég magyarországi közúti szállítmányozásra olyan magyar partnert keres, amely kamionparkkal és tapasztalatokkal rendelkezik. Svéd cég magyar konzervgyártó cég képviseletét vállalná Svédországban. Honda. Indiai cég Honda-kooperációban motorbicikliket és mopedeket gyárt, forgalmazó hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon. Német cégek kooperációs partnereket keresnek a fém- feldolgozás, a vegyipar, az építőipar, az elektronika, a textilipar és más ágazatok területén. Akácos út Hollandiába Holland cég kapcsolatot keres olyan magyar cégekkel, melyek fehér akácot exportálnának, vagy fehér akácból készítenek cikkeket, illetve fehér akácot termelnek. Svájci cég joint venture partnert keres. Olyanok jelentkezését várja, akiknek legalább 3000 négyzetméter területük és csomagolóanyagok gyártására alkalmas épületeik vannak. A cég külföldi csomagolástechnikai gépek szállítását, know-how-ot ajánl a gyártáshoz, a késztermékek értékesítését pedig vállalja a svájci és más piacokon. Görög cég kapcsolatot keres olyan magyar vállalatokkal, amelyek fém szeméttároló konténereket vásárolnának és általában együttműködnének várostakarító berendezések és módszerek területén. Több bolgár cég keres magyar partnert. Közös vállalat alapításához keres magyar társat egy cég élelmiszer-, bor- és dohányipar területén. Egy másik magáncég mező- gazdasági termékek forgalmazására, mosatlan gyapjú, szárított gomba területén létesítene közös vállalatot. Közös vállalkozásban 20 emeletes szállodát kíván építeni egy cég a Fekete-tenger közelében. Meglevő üzemben közös vállalkozásban tőkés társat keres egy cég szerszámok- és háztartási szerelvények gyártásához. Exportimport Spanyol cég vásárolna madá- releséget: vörösrépa-magot, feketerépa-magot, sárga kölest, kendermagot, lenmagot, 99,4 5-os tisztaságban. Svéd importőr vásárolna Magyarországról 200-400 tonna grill-faszenet. Az árut 3- 6 kilós csomagolásban igénylik, az első szállítmányt már áprilisban várják. Svájci cég érdeklődik villanykörte és fehérnemű-mosószer iránt. Tunéziai cégek különböző termékeket vásárolnának: bakelitáruk, kohászati termékek, fürdőszoba-berendezések, cement, rizs, sűrített tej, margarin. Egy cég együttműködő partnert keres rendőrségi villogó- és szirénagyártó üzem újraindításához. Amerikai cég festett akril fonalat vásárolna (2/26); elsősorban fehér, fekete, tengerészkék, piros színben nagy mennyiségben. Egyéb színben kisebb tételt vásárolna. Kanadai cég vásárolna zoknit minden korosztálynak, gyermek, férfi- és női, pamut, nejlon, gyapjú- és akril. Amerikai cég baromfinevelő- és baromfi-feldolgozó berendezést gyártó céget keres a berendezés további ösz- szeszerelésére. A berendezést reexportra használnák külföldön és belföldön. Spanyol nagykereskedő sürgősen vásárolna magyar libamájat és kacsahájat. Török kereskedelmi vállalat olyan magyar cégekkel keres kapcsolatot, amelyek női- és gyermekruházati cikkeket gyártanak. Német cég üzleti kapcsolatot keres export-import tevékenységre. Esetleg képviseletet hozna létre áruinak értékesítésére a magyar piacon. Spanyol cég vásárolna bútorokat. Kapcsolatot keres készítőkkel. Angol cég vásárolna nagykereskedelmi forgalmazásra szerszámokat: fűrészt, csavarhúzót, kalapácsot stb., továbbá egyéb, háztartásban használatos vasárut, például ajtókilincset, zárakat. Olasz cég műanyagtáskák füleinek gyártására keres partnert. Havonta 60 tonna magas- és alacsony sűrűségű polietilén árura lenne szüksége. Marokkói cég irodaszereket és iskolaszereket vásárolna. A kapcsolatfelvétel lehetőségeiről az üzleti ajánlatokról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara Kaposvár, Bajcsy Zs. u. 1/c. Bjelovári kamara Kaposváron A Kaposvári Nemzetközi Tavaszi Vásár alkalmából április 16-án Kaposvárra látogat a bjelovári regionális kamara elnöke egy háromtagú delegációval. A szomszéd ország kamarai küldöttsége tárgyalásokat folytat a megyei önkormányzat és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel az együttműködés szélesítésének lehetőségeiről. A küldöttség természetesen megtekinti a vásárt is.
