Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-13 / 88. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. április 13., hétfő A HÉTTORNYÚ CSODA Sevillában a magyar kultúra Ragaszkodás egy öregúrhoz Két év egy szerelemgyerekért Amikor Spanyolország vál­lalkozott a világkiállítás meg­rendezésére, a spanyol szel­lemet, Amerika felfedezését és a tudomány-technika fejlő­dését jelölte meg vezérmotí­vumul. Ehhez a kultúrák, a vi­lágot átfogó nemzeti produk­tumok csatlakozását hívta-várta Sevillába. Száztíz részt vevő ország a századvég legnagyobb kultu­rális eseményére vállalkozott az Expo keretein belül. Ehhez méltó keretet teremtett a fo­gadó város azzal, hogy felépí­tette a kétezer személyes El Palenque Expo színházat, az 1800 személyes új városi ope­rát, számos szabadtéri játék­teret, felújították a meglévő színházakat, táncjátékok elő­adására alkalmassá tették a városon kívül található római anfiteátrumot, a közeli anda- lúz városok színházait is a vendégek rendelkezésére bo- csájtotta. Ötvenezer kulturális és művészeti bemutató szín­helye az április 20-tól október 12-ig tartó Sevilla Expo, ahol a színházakban és más színte­reken naponta 16 órában fo­lyamatosan zajlanak az ese­mények. Nem is akármilye­nek. Ott lesz a New York-i Metropolitan Opera, a milánói Scala, a berlini Staatsoper, a Berlini Filharmonikusok, a Phi­ladelphiai Szimfonikusok ze­nekara. Ilyen háttérben a magyar rendezvény igencsak szerény. Az augusztus végi magyar hé­ten mégis parádés koncerttel, táncjátékkal, kortárs képző- művészeti bemutatóval és fil­mekkel reprezentáljuk a ma­gyar jelenlétet. Az Állami Hangversenyzenekar Liszt, Bartók és De Falla művekkel szerepel a Maestranza Szín­házban. A nemzeti ünnepi programok céljára fenntartott El Palenque Színházban a Honvéd együttes a Kalota­szegi lakodalmast, az Anti­gone és A helység kalapácsa című táncjátékot mutatja be. A magyar nap augusztus 24-én lesz, amikor huszonnégy órára a miénk az El Palenque, s amikor magasszintű kor­mányzati képviselettel, neves művészek, sikeres olimpiko­nok részvételével reprezentál­juk magunkat, országunkat. Kiállításunk nem üzleti, nem kereskedelmi bemutató, ha­nem a nemzetet reprezentáló rendezvény — fogalmazta meg dr. Kádár Béla miniszter, a Sevilla Expo kormánybiz­tosa. Tőle tudtuk meg azt is, hogy e célra 110 millió forint jutott. Ebből a pénzből épült meg a legfőbb kiállítási „tárgy”, maga a magyar pavi­lon. A Makovecz Imre tervezte héttornyú csoda, ahogy Sevil­lában emlegetik a pavilont, a magyar kultúrát, a magyar szellemiséget, a magyar tör­ténelmet reprezentálja. Nem úgy, hogy képeket, fotókat, dokumentumokat állítanak ki benne. Ebben a speciális fa-üveg-pala- és téglaépület­ben zenével, hang- és fényef­fektusokkal idézik meg a ma­gyar alkotó szellemet. A látogatók 75-80-as cso­portokban léphetnek be a templomkapura emlékeztető főbejáraton, hogy azután húszperces sétával, zenével, harangszóval, filmképekkel tűzdelt program során sejtsék meg kultúránk lényegét. És azt a történelmi szerepet, amelyet Magyarország a hon­foglalás pillanatától játszott Európában, kelet és nyugat határán, keletről és nyugatról jövő támadások közepette. A belső tér közepén áll egy lombos fa, üveg födém alól látszanak a gyökerei, szimbó­lumnak szánta ezt a látványt is Makovecz, csakúgy, mint a maszkokkal, emberi arcokkal borított torony-lábakat, mint a teret a keleti és nyugati tér­ségre osztó folyosót, mint a jövőt ígérő fényözönt. Aki be­lép a Magyarország-pavi- lonba, megsejt valamit az eze­réves nemzetről, tehetségéről, alkotóerejéről, szellemiségé­ről. És hogy a magyar ízek is je­len legyenek, berendeztek egy éttermet, amelynek menü­jéről Oszkár-díjas szakácsok gondoskodnak. S egy kama­rabemutató a magyar könyv- kultúrát is képviseli. (Kádár) A vádlottnak — a 35 éves inkei Fiiszár Gyöngyinek— 15 éve van házasságon kívüli kapcsolata a helybeli 72 éves H. Jenővel. Ez a férfi szerint többet nyújtott mint az időköz­ben megszakadt házassága. Noha eleinte titkolták, ám mégis sokan tudomást szerez­tek róla. Közöttük a férfi fia is. Az utóbbi helytelenítte is a vi­szonyt, emiatt többször volt nézeteltérés apa és fia, illetve a lány között. Fiiszár Gyöngyi a múlt év áprilisában teherbe esett. Ezt csak H. Jenővel kö­zölte. Nyilván elsősorban a körülmények miatt abban egyeztek meg, hogy megsza- kíttatják a terhességet. A lány azonban olyan későn ment orvoshoz, hogy erre már nem volt lehetőség. Ezért mindket­ten úgy határoztak, hogy ti­tokban tartják a terhességet; a lány a lakóhelyétől távol szüli meg a gyermeket, és majd úgy viszi haza, mintha örökbe fogadta volna. Az egyesség- nek megfelelően a pécsi nő- gyógyászati klinikára járt ter­hesgondozásra, és ott is akart szülni. December 16-án közöl­ték vele, hogy 28-ra várható a gyermek, akkorra költözzön a kórházba. December 25-én azonban váratlanul a szülés jelei mu­tatkoztak. A lány egyedül volt saját lakásában. Segítséget nem kért. Vállalta a kockáza­tot. Hamarosan koraszülött, ám életképes kislány sírt fel a heverőn. Az anya ezután tö­rülközőbe csavarta, majd ma­gára hagyta a csöppséget. A gyermek két óra alatt kihűlt, és angyal lett. A lány a halott gyermeket a hátsó kamrában elföldelte. Majd január hatodi­kén beállított a pécsi klinikára, ahol hamarosan felmerült a szörnyű bűncselekmény gya­núja. Gyöngyi kezdeti — el- lentmonásoktól sem mentes — magyarázkodás után fel­fedte a történteket. Az ügyet most tárgyalta a megyei bíróságon dr. Matee- vics Lásztóné tanácsa. Tisztá­zódott: H. Jenőnek semmi szerepe sem volt a gyermek halálában. Az is bebizonyoso­dott, hogy egyikük sem akarta a kicsi tragédiáját. A lány pél­dául jóval a szülés előtt olyan fehérneműt vásárolt, amelyet a várható kórházi tartózkodá­sához szükségesnek tartott. A férfi, amikor megtudta, hogy kislány volt az áldozat, kétsze­resen szenvedett, hiszen — mint mondta — mindig kis­lányt szeretett volna. De ha minden rendben volt, akkor mégis miért végezte a nevesincs gyermek a kamra hűvös földjében? Magyarázat természetesen sokféle lehet. A bíróság a sza­kértői véleménynek adott hi­telt. E szerint a vádlott tettét a szülést követő testi, lelki stressz miatt kialakult kóros tudatzavar állapotában kö­vette el. Ez nagyban korlá­tozta őt cselekedetének meg­ítélésben. Olyan helyzet ez, amelyben — ha mindjárt fel­fedi szerencsétlen mulasztá­sának következményét —, va­lószínű, bűnössége sem álla­pítható meg. A védelem erre alapozva kérte a vádlott fel­mentését. A bíróság azonban valamennyi körülményt, motí­vumot — így a hasonló bűn- cselekmények elszaporodását Somogybán — figyelembe véve, és emberölés bűntetté­ben mondta ki bűnösnek Fii­szár Gyöngyit. Két évi bör­tönre (az adható öt év helyett) ítélte, és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ügyész tudomásul vette az íté­letet, a vádlott és védője eny­hítésért fellebbezett. Az elítélt és H. Jenő megval- lották: megviselték őket a tör­téntek. Ám nem mondtak le arról, hogy a büntetés letöl­tése után gyermeket nemze­nek. A lány szerint továbbra is fennmarad a kapcsolat. Igaz — tette hozzá —, amióta Jenő megtudta, hogy az áldozat lány volt, ragaszkodása nem egészen a régi... Lehet, hogy a nyomasztó emlékek megterhelik az em­beri kapcsolatokat. Szegedi Nándor Októbertől gyártanak Smki-készitség Befejezéséhez közeledik a Magyar Suzuki Rt esztergomi autógyárának építése, a ké­szültségi fok 95 százalékos —- mondotta Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation el­nöke. A japán autógyár veze­tője a Magyar Suzuki Rt április 10-én tartandó közgyűlésére érkezett Magyarországra és mint mondta, már eddig is több tárgyalást folytatott ma­gyar vezetőkkel. Járt az épülő esztergomi gyárban is, ahová a prés- és hegesztőgépek már megérkeztek, kiépült a teljes energiaellátó rendszer, és megfelelő ütemben készül a víz- és szennyvízkezelő komp­lexum is. A telefonhálózat végleges bekötésére áprilisban kerül sor, s ekkor készül el az épü­let körüli úthálózat. A beruhá­zás eddig az elfogadott költ­ségkereten belül valósult meg, s nincs akadálya az autógyár­tás októberi megkezdésének. Egyedülálló szolgáltatásban dolgozik Major Zoltán fotóelektronikai műszerész. A fényké­pezőgépek javításán kívül diavetítők és látcsövek szervizét is elvégzi. (Fotó: Kovács Tibor) Kőbe vésett parancs a kocsmárosnőnek Sörös sorok Mindent megtudhatnak a lá­togatók a sörről azon a kiállí­táson, amely a hét végén nyílt meg a linzi városi múzeum­ban. Kereken 3000 tárgy mu­tat be ezen az egyedülálló kiál­lításon mindent a sörkultusz öt évezredéről. Sört már az ószövetségi időkben is ittak, azokban a napokban is, ami­kor Ábrahám Űr városából Ga- lileába költözött — írja a sör­kultusz történetéről a Mannhe­imer Morgen című lap. A su- mérok és a babiloniak több is­tene őrködött a serfőzésen, s egyikük, Ninurta, egy fiatalabb isten különösen nagy tiszte­letnek örvendett: az ő itala a sumérok legendái szerint erő­sítette a férfipotenciát és ter­mékenységet ígért az asszo­nyoknak. A babiloni sör azonban édeskés lehetett, mert a komló még hiányzott abban az időben. Az ital árával viszont nem lehetett visszaélni. Hammurabi uralkodó kőbe vésett kódexe, amelyet a ki­rály Krisztus előtt 1700-ban adott ki, az alábbi paragrafust tartalmazza: „Ha egy korcs- márosnő a sör árát a gabona árához képest nagyon fe­lemeli, a bizonyítási eljárás után vízbe kell őt fojtani”. Az egyiptomiak is főzték az árpalét, de ők sáfránnyal, ánizzsal is fűszerezték az italt. Egy hátramaradt dal szöve­gében ez áll a részegségről: „Korcsmáról korcsmára jársz, kileheled a sörszagot s ezzel megsérted barátaidat és gyak­ran még a háziasszonyt is.” Krisztus előtt 1250-ben II. Ramszesz korlátozni akarta a mértéktelen sörfogyasztást, s maga járt elől jó példával. így őt tekinthetjük az első antial­koholistának. Arról nem tu­dunk, hogy eredményes volt-e példamutatása. Más népek, mint a trákok, a szkiták és a frigiaiak egzotikus sörfajtákat állítottak elő kukoricából, rizs­ből, zabból és kölesből. A gö­rögök és a rómaiak viszont bo­rivók'voltak, úgyhogy az idő­sebb Plinius, a természettu­dós csodálkozását fejezte ki a szomszédos országok szoká­sai miatt: „A Nyugat népei ga­bonából készítenek italt. Még azt is megtanulták, hogyan kell a vizet részegítővé vará­zsolni”. Tacitus Germania című művében beszámolt a barbárok ivási szokásairól: „Nálunk nem szégyen a nap­palt és az éjszakát átitalozni. A germánok árpából vagy bú­zából állítanak elő egyfajta kotyvalékot, amely erjesztés után sörré változik.” Jóval az­előtt, hogy a városokban ser­főzdék létesültek volna, már a kolostorok kádjaiban szerze­tesek és apácák első ízben adtak hozzá az italhoz komlót, s ezzel elkészítették azt a ke­sernyés és mégis frissítő italt, amely hamarosan nagy nép­szerűségre tett szert. 1516-ban adta ki a Bajoror­szágban uralkodó két fivér, IV. Vilmos és X. Lajos a Reinhe- itsgebot-ot (tisztasági paran­csot), amely kimondta, hogy az ország városaiban és pia­cain sört csak árpából, komló­ból és vízből szabad előállí­tani. Ez a parancs 1906-ig egész Németországban érvé­nyes volt, s később is megtar­tották a régebben létesült sör­főzdék. Az Európai Közössé­gek 1987-ben kimondták, hogy ezt az utasítást nem kell megtartani, mert „protekcio­nista kereskedelmi korláto­zásnak” tekintendő. A linzi kiállításon egyébként egy „söroperát” is bemutat­nak, előadásokat tartanak és filmeket vetítenek. Különleges attrakció lesz egy Angliából érkező, gőzzel hajtott sörfőző teherautó, amely saját lábán vonul át Felső-Ausztrián, hogy propagandát csináljon a sör­nek. A múzeum előtt egy sá­torban minden héten másfajta sört mérnek. A belépőjegy kostoló-próbára is jogot ad. Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri / Hivatala nyilvános licittárgyalás keretében 5 évre bérbe adja a Kaposvár, Jókai liget 1. sz. alatti 20 m2 alapterületű üzlethelyiségét A nyilvános licittárgyalás helye: polgármesteri hivatal, Kaposvár, Kossuth tér 1. II. emeleti 215. sz. terme ideje: 1992. április 22. 10.00 óra Az induló bérleti díj: 10 000 Ft/m2/év + 25% áfa í Polgármesteri hivatal vállalkozási iroda / (216783) v——7----------------------------------------------------------i ) TERMÉK ( . Ismerje meg ^ jobban i a Polaroid termékeit! Az összes termék a napszemüvegtől a filmeken át a videokazettáig I és a fényképezőgépig I magánszemélyeknek, viszonteladóknak, I fényképészeknek egy helyről. I A Polaroid cég teljes termékskálája, valamint a helyszínen színes igazolvány- I és portrékép készítés várja Önt. Várjuk szeretettel kedves vásárlóinkat j és az érdeklődőket! Glass Service Kft., Kaposvár, Fő u. 49. (1969)| k___ ________ mm mm mm mm mm mm mm A

Next

/
Oldalképek
Tartalom