Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1992. április 9., csütörtök Tudatos, tervszerű városfejlesztés Javuló ellátás A lakosság alapvető cikkekkel való ellátását a Marcali Áfész, a Tejipari Vállalat, a Gabonaforgalmi Vállalat, a Böhönyei Állami Gazdaság egy-egy boltja, illetve az Autójavító Vállalat, a HM-mosoda, a gazdasági társaságok (kft-k, betéti társaságok, gazdasági munkaközösségek) és egyéni vállalkozók végzik. A kereskedelemben és a vendéglátásban javult a színvonal. Tavaly a kiskereskedelmi üzletek és vendéglők száma 18-cal nőtt. A peremterületek áruellátását 4 új kiskereskedelmi egység segíti. Az üzleteket szívesen felkeresik a körzetünkön kívül lakók, a nyári időszakban pedig az átutazók, a Balaton mellett üdülők is. Ezek az üzletek hosszabb távon is megfelelő színvonalon ki tudják elégíteni a vásárlói igényeket. A lakossági szolgáltatásokban meghatározó szerep jut az egyéni vállalkozóknak. Elsősorban az építőiparban, a textiltisztításban, az elektroakusztikai és háztartási gépek javításában, a közúti árufuvarozásban és a személyi szolgáltatásban. A polgármesteri hivatal anyagi eszközökkel (kamatmentes vállalkozói hitellel, terület biztosításával) is segítette e szolgáltatás szinten tartását, illetve javítását. Egy település fejlesztése, „üzemeltetése” évek, sokszor egy-két évtized tudatos munkájának eredménye. Az urbanizáció, a korszerűbb életfeltételek megteremtése, a szociális és a létbiztonság megőrzése, a hatékony foglalkoztatás nemcsak országos, hanem területi, helyi érdek is. Marcali hosszú távú tervkoncepcióját 1986. május 28-án fogadta el a városi tanács. Az akkor megfogalmazott célok — kisebb korrekciókkal — ma is helytállóak. Az időarányos beruházások azóta részben megvalósultak, építés vagy előkészítés alatt állnak. Befejeződött Boronka és Horvátkút vezetékes vízzel való ellátása, jövőre egészséges vizet kap Gyóta is. Már dolgoznak a szennyvíztelep rekonstrukcióján, s az idén megkezdődik a várdombi, a következő évben pedig a gombai városrész szennyvíz- hálózatának építése. Korszerűsödött a város közvilágítása, az új postaforgalmi épület átadásával pedig a telefonhelyzet is javul. A vártnál nagyobb érdeklődés mellett épül a kábeltelevíziós rendszer, sikerült fenntartani a helyi buszközlekedést; előkészítés alatt áll a- 68-as út déli bevezető (Kaposvári utcai) szakaszának építése. Évente mintegy 2 kilométernyi járda épül, és egy kilométer járdát felújítanak. A regionális szeméttelep építése Hollád térségében nemcsak városüzemeltetési érdek: ösz- szefügg a környezetvédelemmel, a Balaton vízvédelmével is. Az államilag támogatott, célcsoportos lakásépítés megszüntetése után a bérlakásépítés jelentősen visszaesett; a város ma már csak egy-egy lapostetős társasház tetőtérbeépítése révén jut szociális jellegű lakáshoz. Fizetőképes kereslet híján az OTP sem épít lakásokat; megtorpant a sajáterős építés üteme is. A volt tsz-szilvás és a Hegyalja utca beépítése után már csak szórványos lakásépítéssel számolhatunk. A honvédségtől vásárolt Mártírok u. 3. sz. alatti épületet felújítottuk, és 16 lakást értékesítettünk. Folytatódik a városi kórház rekonstrukciója, fejlesztése. A diagnosztikai tömb 1990. évi üzembehelyezése lehetővé tette a főépület (kastélyépület) rekonstrukcióját, s elkészültek a III. ütemben megvalósuló, az 1993-től épülő központi műtőblokk tervei. Itt a központi sterilizáló, a pathológiai és a 6 ágyas intenzív osztály, illetve a központi műtők kapnak helyet. Javultak az orvosi alapellátás tárgyi feltételei, s előkészítés alatt áll a boronkai rendelő építése. A gimnázium bővítésével, a Petőfi utcai diákotthon 120 ágyas szárnyának építésével a szakképző iskola diákotthonának kialakításával, illetve tanműhelyeinek építésével a középfokú oktatás létesítményi feltételei mára lényegében megvannak. Az önkormányzat egyre nagyobb gondot fordít intézményeinek felújítására. Átalakították a bizei kultúrházat; tavaly a városi könyvtárat bővítettük. Korszerűsítettük a Katona József utcai óvoda-bölcsőde és a Táncsics utcai iskola fűtését; kicseréltettük a Noszlopy iskola és a Petőfi utcai diákotthon ablakait, megkezdődik a Mikszáth u. iskola fűtésének a korszerűsítése, folytatódik a Noszlopy iskola felújítása. Az idén megkezdődhet a város központi tornatermének építése — ha az ön- kormányzat talál olyan megoldást, amely nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát. A mintegy 300 nézőt befogadó létesítmény nemzetközi sport- versenyek tartására is alkalmas lesz. Az önkormányzat megkezdte a volt Hunyadi János laktanya épületeinek értékesítését. A zárt terület feloldása őszre időszerűvé válik. Erre az időre — legalább részben — meg kell oldani a közlekedés lehetőségét a Kossuth L. utca és a Marczali Henrik utca között, illetve a Hársfa és Béke utca rácsatlakozását az új gyűjtőútra. Marcali két melegvizes kútjának és szép környezetének haszonosíthatósága lassan két évtizede foglalkoztatja a város lakóit. Tervek, tanulmányok készültek az Antal-völgy beépítésére, az itteni gyógyvízben rejlő lehetőségek kiaknázására. Külföldön nagy az érdeklődés a gyógy-idegenforgalom iránt. Ha első lépésként egy 150- 200 ágyas gyógyszálló épülne, vonzást gyakorolhatna más beruházások — szálloda, városi fürdő, kereskedelmi és sportlétesítmények — megvalósítására is. A város minőségi fejlődése érdekében mindent, el kell követnünk, hogy ez a terv minél előtt valósággá váljék. A városfejlesztési elképzeléseknek azonban van egy nem elhanyagolható akadálya: a pénzügyi lehetőségek szűkössége. A központi támogatás korlátáit pályázatok elnyerésével igyekszünk tágítani. Az idén a kórház fejlesztéséhez 61 millió, a kórház műszerparkjának növeléséhez 5 millió forintra volna szükség; a Várdombi és Szigetvári utcai szennyvízhálózat építéséhez 19,6 millió, a sző- csénypusztai szakiskola szennyvíztelepének építéséhez 3,6 millió, a városi szennyvíztelep rekonstrukciójához 19,5 millió, utcák fásításához 200 ezer, kerékpárút építéséhez 540 ezer, a középiskolai diákotthonok korszerűsítéséhez 12,6 millió; a regionális hulladéklerakó építéséhez 10 millió, a központi tornaterem építéséhez 18,8 millió forint pályázati pénz elnyerésével számolunk. Ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása és a város intézményeinek működőképe- sége ad reményt arra, hogy Marcali fejlődése nem torpan meg. S egyben bizonyítéka is a tervszerű fejlesztés töretlen- ségének. Tanasits Elemér Szennyvízcsatorna építése a várdombon Ötmillió forint támogatásra Marcali önkormányzata 1991-ben lakás célú támogatásokra a költségvetéséből 5 millió 122 ezer forintot biztosított. így lakásépítéshez, illetve lakásvásárláshoz 28 család kapott összesen 2 millió 300 ezer forint kamatmentes kölcsönt. A korábbi kedvezményes kamatozású kölcsönök visszafizetéséhez 49, többletkamat átvállalásához 18 családnak nyújtott segítséget. Az első lakáshoz jutók közül nyolcnak tavaly összesen 430 ezer forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az idén ha- sonlókéDDen támoaatia a város lakossáaát. Lehetőség nyílik a vállalkozó típusú egészségügyi ellátásra. A képviselőtestület úgy döntött, hogy a város 13 ezer 202 lakosának — akik közül 2600 a 0-14 éves korú — egészségügyi ellátását az eddigi 4 felnőtt orvosi körzet és a 3 gyermekkörzet helyett 5 felnőtt- és 2 gyermekkörzet szolgálja. így a felnőttkörzetek lé- lekszáma (egyre-egyre 2100 lakos jut) már elfogadható, s ez lehetőséget teremt arra, hogy a szabad orvosválasztás során a lakosság élhessen jogával, s az orvosok vállalhassanak másokat is. A 2 gyermekkörzetben az átszervezés előtti létszám csak igen kis mértékben nőtt (változatlanul 1250- 1300 gyermek ellátásával kell számolni), mivel a 14-18 éveseket a felnőttkörzetek orvosai látják el. A képviselőtestület nemcsak szervezési feladatokban döntött: felújíttatta az orvosi rendelőket is. Horvátkúton és a déli városrészben pedig új körzeti orvosi rendelőt létesített. Marcali szennyvíztisztító telepe 1974-ben készült; ennek befogadóképessége (napi 2550 köbméter) a korszerűsítés ellenére is korlátozott. A szennyvízelhelyezés megoldatlansága így akadályozta a város fejlődését is. A csatornahálózat további bővítéséhez a telep befogadóképességét kellett növelni. A városi önkormányzat ezért határozta el (már 1989-ben) a szennyvíztelep bővítését. (Akkor a város mintegy 4800 lakásából kb. 2600 volt ellátva csatornával, valamint az ipari létesítmények jelentős része.) A tervek készítésekor az volt az alapvető cél, hogy e telep hosszú távon oldja meg a város gondjait. A kivitelezési munkák jelentősen előrehaladtak, s várhatóan már az ősszel üzembe helyezhető lesz egy napi 6000 köbméter tisztítókapacitású telep. Ez fogadja be a területen keletkezett szippantott szennyvizet is. A telep bővítésével párhuzamosan megkezdődött a városi szennyvízcsatorna-hálózat bővítésének előkészítése. Első ütemét a Várdombon építjük meg. E csatorna mintegy 400 lakás rákötését biztosítja. A létesítmény kiviteli tervei elkészültek, az építő közösség szervezése folyamatban van. A beruházás május-júniusban kezdődik, s a munkákat várhatóan 1993 III. negyedévére befejezik. A terület felszíni adottságai folytán a hálózat vegyes rendszerű lesz. Ahol gravitációval megoldható, ott hagyományos módon történik az elvezetés, ahol nem, ott „nyomott” hálózat épül. A területen belül valamennyi ingatlan rákötésének lehetőségével számolnak a tervek. A beruházás költségeinek 60 százalékát az ön- kormányzat fedezi, a fennmaradó 40 százalék finanszírozása a lakosságot terheli. A szennyvízhálózat bővítése azonban nem zárul le ezzel. Az önkormányzat célul tűzte ki a gombai városrész szennyvízgondjának megoldását — olyan ütemben, hogy a vezetéket 1993-tól először a Noszlopy utcában és a tőle nyugatra eső területen építik ki. Ezzel gyakorlatilag elkészül a város főgyűjtőhálózata. így a még ellátatlan területek csatornáinak rácsatlakoztatása is biztosítva lesz. Hitel, tanács, közvetítés Alközpont segíti a vállalkozókat A megyei vállalkozói központ munkájának hatékonyabbá tétele végett alközpontok kialakítását határozta el. Ezek az alközpontok a volt járások (Marcali, Tab, Nagyatád, Csurgó, Barcs, Balaton- földvár, Kaposvár) körzeteiben alakultak meg. A Phare program keretében létrehozott Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázatot hirdetett az országban hat központ létrehozására. Ezek egyike a kaposvári; a marcali pedig a kaposvári iroda egyik alközpontja. Fő feladata a kezdő, illetve a már meglevő vállalkozások, a segítséget igénylők támogatása mind hitelek szerzésében, mind jogi és gazdasági kapcsolatok kialakításában. Segít minden vállalkozónak — akár külföldi, akár magyar — megtalálni azt a partnert, illetve földrajzi régiót, ahol előnyösen fejtheti ki tevékenységét. A gazdasági vállalkozások indításának mikrohitellel és középlejáratú hitelekkel való támogatása ugyancsak kiemelten fontos feladata. S nemcsak a kezdő vállalkozók kaphatnak kölcsönt, hanem 60 személynél kevesebb foglalkoztató, már működő vállalatok is. Tevékenységének harmadik területe a privatizáció. Marcaliban és környékén 5-6 vállalattal folytak, illetve folynak tárgyalások az iroda közvetítésével. Kruppai Győzőt, az iroda vezetőjét kérdeztük: — Kik a tagjai a marcali irodának? — Tagja lehet bárki (magánszemély vagy gazdasági társaság), aki egyetért céljainkkal, hiszen alapítványi formában működünk. Minden segítő szándékú tagra szükségünk van. Igyekeztünk a környék vezetőit megnyerni; az egykori járás szinte minden jelentősebb gazdasági területének a képviselői szerepelnek tagjaink sorába. így olyan tanácsadó, illetve segítő testületet sikerült kialakítani, amely biztosítja a fontos információk kétirányú áramlását: a pénzembertől, a banktól a vállalkozóig (a piacig), illetve fordítva. A hatékony működésnek ez alapvető feltétele. Az iroda természetesen nemcsak a tagok előtt van nyitva: bárkinek szívesen segít a vállalkozásával kapcsolatos problémák megoldásában. Kruppai Győző építész január 1 -je (az iroda megalakulása) óta a marcali iroda vezetője. Addig az önkormányzat vállalkozási referense volt, tehát „a témában van”. — Személyesen ismerem a környék vállalkozóinak nagy részét, vállalatainak vezetőit, beruházási lehetőségeit — mondta —, s ez munkámban nagy könnyebbséget jelent. Hangsúlyozni kívánom: tevékenységünk nem öncélú. Nem azért dolgozunk, hogy az alapítvány vagyonát növeljük, hanem hogy a vállalkozások normális menetét segítsük. Az egészséges kereslet-kínálat alapján működő piacgazdaság kialakulásához való minél hatékonyabb hozzájárulás a célunk. A Helytörténeti Múzeum Húsz éve lett múzeum a hajdani börtönépület. Az alapításhoz szükséges anyagot a gimnázium ifjúsága gyűjtötte. Az akkori döntések a helytörténeti gyűjteményről, az intézményről már a várossá váláshoz egyengették az utat. A község lakóinak egyéni áldozatai — a környező falvak anyagi támogatásával — a mai tájközpont (vonzáscentrum) kulturális kínálatát bővítették. S ha a nyitás után számos részlet el is tért az alapítók (honismereti körök) eredeti szándékától, a múzeum tervezett funkciói jelentős részének igyekezett megfelelni. A városi önkormányzat számára az intézmény eredeti célja szerinti működtetés — a helytörténet művelése — az ismételt városi tulajdonbavétel által tűnt leggyorsabban elérhetőnek. Ez évtől a múzeum mint kiállítóhely és a kialakítandó szakmai apparátus is Marcali és közvetlen környéke történeti és természettudományi feltárásának, bemutatásának céljait szolgálja. Jelenleg épp a Kis-Balaton régészete, illetve a Boronkai Tájvédelmi Körzet kiállítása fogja közre a környék néprajzi és a mezőváros fénykorát idéző (tervezett) 1848/49-es kiállítást. Szak- szerűségét a megyei múzeum szakapparátusa garantálja. A kiállítási anyag közkincs- csé tétele, helyi adaptációja, illetve bővítése a föld- rajz-népművelés-történelem szakos szakalkalmazott és természetesen a múzeum egész személyi állományának feladata. Ezt a célt szolgálják majd az egyes kiállítások köré toborzott gyűjtők, a helytörténeti kutatások. így felelne meg az intézmény a következő 20 évben a jövő század oktatási és várostörténeti igényeinek — az újabb 150 ezer látogató örömére, okulására. Dr. Gál József I MARCALI Öt felnőtt-, két gyermekkörzet
