Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. március 12., csütörtök Nem adomány Előnyugdíj — munka- nélkülieknek A Munkanélküliek Szolidaritási alapjából fizetik A növekvő munkanélküliség társadalmi feszültségeinek enyhítését célozza az a jogszabály (az 1991. IV. törvény), amely lehetővé teszi, hogy úgynevezett előnyugdíjat kapjanak a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkanélküliek. A korosodó emberek ugyanis jóval nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint fiatalabb társaik, még akkor is, ha elvégeznek valamilyen átképző tanfolyamot. A munkanélküliek száma ma már 400 ezer körül jár, s bár a kormegoszlásról nincsenek statisztikai adatok, annyi bizonyos, hogy köztük jelentős arányt képviselnek az ötödik X-en túliak. Ők előnyugdíjat I akkor igényelhetnek, — ha az öregségi nyugdíj- korhatár betöltéséhez legfeljebb három évük hiányzik (tehát nők esetében, ha 52, férfiak esetében, ha 57 éven felüliek); — legalább 6 hónapja munkanélküli járadékban részesülnek; — rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati idővel (a teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év, a résznyugdíjhoz minimum 10 év munkaviszony szükséges); — nincs kilátás arra, hogy részükre megfelelő munkahelyet kínáljanak, beszámítva a képzés, átképzés lehetőségét is Ha a négy feltétel együttesen megvan, az előnyugdíjat a társadalombiztosítási szabályok szerint állapítják meg. Aki ezt igénybe veszi, véglegesen nyugdíjasnak tekintheti magát, mert ez — a munkanélküli járadéktól eltérően — nem meghatározott időre szól; a nyugdíjkorhatár elérésekor külön kérés nélkül, automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá. Az előnyugdíj és az öregségi nyugdíj között van azonban egy lényeges különbség: az előnyugdíjban részesítettek foglalkoztatását a törvény korlátozza. Míg az öregségi nyugdíj mellett korlátlanul lehet dolgozni, az előnyugdíjjal rendelkező a minimálbér ösz- szegénél — vagyis jelenleg 7 ezer forintnál — többet nem kereshet a nyugdíja mellé. Ha ennél nagyobb a keresete, az előnyugdíjat szüneteltetni — nem megszüntetni! — kell. A korlátozást azért írja elő a törvény, mert az előnyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából fizetik; nem lenne tehát méltányos, hogy egy, a minimálbérnél jobban keresőnek juttassák az állás nélkül maradtak pénzét. Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc A tsz-nyugdíjasok helyzetét is elemezték a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége közelmúltban tartott, összevont elnökségi és választmányi ülésén. Javasolták, hogy az országos szövetség is foglalkozzon ezzel a kérdéssel és támogassa a termelőszövetkezeti nyugdíjasok életkörülményeinek javítását. Tejszövetkezetek Somogybán is működtek a harmincas évek végén. Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ egyik vidéki — és egyetlen somogyi — telepe Igáiban volt. Az OMTK a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium megbízásából szervezte, ellenőrizte és díjtalan szaktanácsadással látta el a tejszövetkezeteket. Mentesülnek az üdülőhelyen kivetett idegenforgalmi adó alól a 70 éven felüliek Siófokon, illetve Balatonszéplakon egész évben nyitva tartó pihenőházakban. A mentesség csak kevés helyen vonatkozik életkortól függetlenül a nyugdíjasokra (például Mátrafüreden). Önmagukat támogatják a vasutasok az ÖTA, vagyis a Vasutas Önkéntes Támogatási Alap Egyesületének keretében. tagjainak száma jelenleg meghaladja a negyedmilliót. A kedvezményes utazásra jogosító utalványokat a múlt hónapban küldte el a nyugdíjasok címére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Az utalványt a nyugdíjas házastársa, élettársa is igénybe veheti, ha már elérte az öregségi nyugdíjkor- 'határt. VILLANYSZERELŐ ANDALICSOK Heten — egy szakmában Ha cirkuszművészek lennének, így hirdetnék őket: „A 7 Andalics”. Ők azonban nem artisták — az Andalics família hét tagja villanyszerelő. Az iparos családi közösség alapítója, Andalics Laci bácsi már levette kaposvári, Fő utcai műhelyének firmatábláját, a „cég” azonban maradt. A nagyobbik fiú, Péter a jogutód, de itt szorgoskodik, mint villanyszerelő ipari tanuló, az egyik Andalics unoka is. Ő lesz a családi körben a hetedik, aki apja, nagyapja mesterségét folytatja... Laci bácsi 1931-ben állt be Hiczó Károly mesterhez szakmát tanulni. Még nem volt hosszúnadrágja, amikor a cukorgyárba jelentkezett villany- szerelő segédnek. Nyolc esztendeig a gyár volt kenyéradó gazdája, mígnem 1944-ben ki- tehette a villanyszerelő mester cégtáblát. — Abban az időben az elektromos szakemberre várt, hogy a villanyáramot eljuttassa Kaposváron és a környező falvakban az otthonokba. Egészségkárosult voltam, így nem kerültem ki a frontra. Sokáig zavartalanul dolgozhattam; még rádiókat is árultam. Nagy szó volt ez, hiszen gyerekkorunkban telepes készülékeken, fülhallgatóval hallgattuk a híreket. A háború után a faluvillamosítás került előtérbe: Cse- rénfa, Bőszénfa, Sántos, Szentbalázs, Gölle, Toponár sok lakásában az ő keze munkája nyomán gyulladt fel először a villany. — Ezekbe a falvakba jártunk naponta biciklivel, két segédemmel meg az inasaimmal. Szép emlékként él bennem az a korszak, de az is, amikor meg kellett ismerkednem az akkoriban megjelenő elektromos háztartási gépekkel: a „ruszkr porszívóval, a mosógéppel, a centrifugával. Bizony, más munka volt az, mint a fal vésés, a vezetékek behúzása a Berg- mann-csőbe... Péter fiam már régen profilt váltott; már csak szükségből szerel, többnyire motortekercselést végez. De hát ez a világ rendje. Az iparosok igazi közösségét — noha a KIOSZ révén megpróbáltuk egybetartozásunkat megőrizni — az előző rendszer szétverte. Az olyan közösségre gondolok, mint amilyen az ipartestület keretében működött. Magunk építettük az akkori Németh István (ma Somssich Pál) utcában. Ott lehetett az ügyes-bajos dolgokat intézni, és valamennyi iparosgenerácio kulturált körülmények között ott tölthette szabadidejét esténként, leginkább hétvégeken. Az iparos színjátszó-kör és dalárda a nagyieremben rendre telt ház előtt adta elő műsorát. Szombatonként a táncest résztvevői népesítették be a házat. Sokan bosszankodtunk az alapítók közül, amikor az iparosokat a volt munkásotthonba telepítették át és a pártoktatás kapott helyet a mi otthonunkban... 1956-ban, sajnos, csak 12 napig volt ismét a miénk a székház... Laci bácsi ma is valami új „honfoglalást” képzel el. — Manapság talán hasznosabb célt szolgál a székház, mint 1956-ig, de igazában (Foto: Király J. Béla) nem lehetne másé, mint akik azt a maguk erejéből építették, vagyis a miénk. Én bízom benne: a feleségemmel még megérjük, hogy a székház-új- jáavatón táncra perdülünk... A becsületben megőszült Andalics Lászlót a családban hat fiú követte a szakmában, és 25 „idegen gyerek” vált keze alatt a szakma mesterévé. Elégedett a sorsával, pedig a családnak havonta csak 9 ezer forint körüli összeget hoz a postás — Laci bácsi nyugdíját. Felesége a gyerekeket nevelte, így csak járadékra jogosult... Kovács Sándor „Fájdalmasan csalódtunk” Éle ff ársok is igényelhe fik • • Özvegyi nyugdíj, megkülönböztetés nélkül Őrizgetem néhai A. Gy. levélmásolatait _— ki tudja, meddig még? És minek? Akár ma is fogalmazhatta volna egy öreg, nyugdíjas parasztember Somogy valamelyik falujában... A. Gy. az egyik levelet az MSZMP KB titkárságának írta, a másikat Vályi Péter pénzügyminiszternek, a harmadikat Kádár Jánosnak (a „főtitkár elvtárs kezeihez”, 1969. decemberi, a negyediket a Mészöv elnökének (1971). küldte, abban bízva, hogy kérése meghallgatásra talál a címzetteknél... A. Gy. az első levél megírásakor 76 esztendős volt — minden levél aláírásakor feltüntették életkorát is. Büszke volt rá,'hogy korát meghazudtoló fizikai és szellemi kondícióval egyengetheti a kőröshegyi öregek sorsát... Soha nem volt tagja az MSZMP-nek (Horthy hadseregében repülőhadnagyként szolgált), viszont e korban igencsak szokatlan mozgékonysággal, lelkiismeretesen és hallatlan ügybuzgalommal látta el a Kőröshegyi Tsz-nyugdíjasok Háztáji Bor- és Gyümölcstermelő és Értékesítő Szakcsoportjának elnöki tisztét. Amikor a falu öregjei megválasztották, nagy reményeket fűztek hozzá és a szakcsoporthoz, a később Siófokon és Balatonföldváron megnyitott termelői borkiméréshez. Ez utóbbi üzletük ünnepélyes megnyitására — 1970 decemberében — A. Gy. még Kádár Jánost is meghívta, aki azonban (ki tudja, megkapta-e a rádióriporterekkel gyalogpostán küldött levelet?) nem tisztelte meg jelenlétével az emlékezetes rendezvényt... A. Gy. egyebek között ezt írta 1969-ben az ismert vezetőnek küldött levelében: „ A mi életünkben elmúltak azok az idők, midőn a mezőgazdaság ismerete és szeretete generációkról generációkra öröklődött; amikor az öregek helyét átvették a fiatalok és gondoskodtak szüleik, nagyszüleik megérdemelt pihenéséről, gondtalan, nyugodt öregségéről.” A Vályi Péternek küldött levélben ez áll: „Azt hiszem, abban mindnyájan egyetérthetünk, hogyha 260 forint járadék nem képezheti megélhetésünk alapját, tehát dolgoznunk kell, ha meg akarunk élni. Tíz évvel ezelőtt, 1959-ben, amidőn a kőröshegyi Jobblét Tsz megalakult, mi, öregek voltunk az elsők, akiknek véres verejtékkel szerzett földjein a szövetkezet gazdálkodni kezdett, s mi reméltük, hogy a nagy propagandával hirdetett jobb jövő szele bennünket is elér. Sajnos, fájdalmasan csalódtunk...” E levélnek sem volt foganatja, mint ahogyan a többi is visszhangtalan maradt. A. Gy. már több mint másfél évtizede hallgat. Nem panaszkodik — az őt befogadó temető csendjébe se furakszik vitázó szó. Hosszú utat tett meg Pankotától idáig... Ha élne, most készülődne 100. születésnapja megünneplésére. H. F. Alig egy éve szűnt meg a férfiakra hátrányos megkülönböztetés: az Alkotmánybíróság 1990. december 31-ével megsemmisítette azokat az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos jogszabályokat, amelyeknek alapján a férjek csak erősen korlátozott feltételekkel kaphatták meg ezt a járandóságot. (Például csak akkor, ha munkaképtelenné váltak vagy ha a feleség — halálát megelőzően — egy évig eltartója volt férjének.), A jelenleg érvényes előírások szerint ebből a nyugdíjtípusból kétféle van: ideiglenes és állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától számított egy éven át illeti meg az özvegyen maradt házastársat, ha a hátramaradott még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, s az elhunyt házastárs megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt vagy halálakor már nyugdíjas volt. Élettárs is igényelhet ideiglenes özvegyi nyugdíjat, de igazolnia kell az együttélés tényét. Ha gyermekük született, akkor azt kell igazolnia, hogy a halált megelőzően egy éven át együtt éltek. Ha nincs gyerek, akkor tízévi együttélés szükséges az ideiglenes özvegyi nyugdíjhoz. Állandó özvegyi nyugdíj annak az 55 éven felüli nőnek vagy 60 éven felüli férfinak jár, akinek elhalt házastársa haláláig megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt vagy nyugdíjasként hunyt el. Az özvegy nyugdíjkorhatár alatt is kaphat állandó járandóságot, ha rokkant (munkaképességének csökkenése eléri a 67 százalékot) vagy ha az elhunyt házastárs, élettárs jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Akkor is kérhető özvegyi nyugdíj, ha a házastárs nem most, hanem korábban hunyt el és a halálától számított 15 éven belül a feltételek (nyugdíjkorhatár elérése, megrokkanás) valemelyike bekövetkezett. Házasságkötés esetén egyébként megszűnik a jogosultság, de a házasságkötést követő egy éven belül igényelhető végkielégítés, amelynek összege azonos az özvegyi nyugdíj egyévi összegével. Az elvált, különélő házastárs az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor kaphat állandó özvegyi nyugdíjat, ha házastársától — annak haláláig — tartásdíjat kapott vagy a bíróság nem állapította meg érdemtelenségét a tartásdíjra. Az özvegyi nyugdíj összege — akár ideiglenes, akár állandó — az elhunytat halálakor megillető öregségi vagy III. rokkantsági fokozatnak megfelelő (a nem teljesen munka- képtelen rokkantnak járó) nyugdíj 50 százaléka. Ha valaki aktív dolgozóként már kapott özvegyi nyugdíjat és saját jogon megy öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba, továbbra is jogosult ugyan özvegyi nyugdíjra, de — mivel mindenkinek csak egy nyugdíj jár — választania kell a saját vagy az özvegyi nyugdíj között. Az ilyen kettős joggal rendelkező nyugdíjasok törzsszáma általában 545, 555, 556, 557, 562, 655, 656 és 777 kezdetű. Ha sem a saját, sem az özvegyi nyugdíj összege nem éri el a mindenkori egyesítési értékhatárt — amely jelenleg 7610 forint — , akkor a saját jogú járandóságot kiegészítik az özvegyi nyugdíjból erre az összegre. Az évközi nyugdíj- emelések során a kettős joggal rendelkezők esetében kü- lön-külön nézik meg, hogy a saját jogú vagy az özvegyi nyugdíj emelése kedvezőbb-e az illető számára, és automatikusan a kedvezőbbet folyósítják. Fontos tudnivaló: mind az ideiglenes, mind pedig az állandó özvegyi nyugdíjat csak igénylés alapján állapítják meg, és az igény legfeljebb a bejelentést megelőző 6 hónapra érvényesíthető visszamenőlegesen. Ferenczy-Europress
