Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

1992. március 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Befektetési szótár A-tól Z-ig Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jo­got megtestesítő, forga­lomképes okirat vagy szám­lán megjelenő összeg. Fő fajtái: kötvény, részvény, váltó, csekk, állampapír, él­vezeti jegy, záloglevél, le­téti jegy, pénztárjegy, kör­raktárjegy. Szólhat bemuta­tóra, névre, rendeletre. Le­het tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett. Értékpapírhozam: az ér­tékpapír birtoklásából származó összes jövede­lem (beleértve az árfolyam- változásból eredő veszte­séget, illetve nyereséget, továbbá a fizetendő adókat is) az értékpapír névérté­kének százalékában. Értékpapír-kereskedő: az értékpapírok adásvételét közvetítő kereskedő, aki sa­ját nevében és saját szám­lájára is köthet üzleteket. Értékpapír-ügylet: olyan tevékenység, amely ma­gába foglalja az értékpapí­rok kibocsátását, a velük való kereskedést, a befek­tetési tanácsadást, a meg­őrzést és a kezelést is. Értéktőzsde: értékpapí­rok vagy devizák adásvéte­lének koncentrált piaca. Fix kamatozású értékpa­pírok: olyan papírok, ame­lyeknek névleges kamatlá­bát kibocsátáskor rögzítik. Hozam (angolul: yield): a befektetett tőkéből szár­mazó adózott nyereség a befektetett összeghez vi­szonyított százalékban. Ingyenes részvény: a nyereségkifizetés egyik módja: a régi részvénye­seknek addigi részvénytu­lajdonuk arányában új részvényeket bocsátanak rendelkezésre, amelyeket a tartalékokból és a ki nem fi­zetett nyereségből finanszí­roznak. A társasági vagyon az ingyenrészvények kia­dásával nem változik. Intézményi befektető: hi­vatásszerűen és rendsze­resen nagy mennyiségben értékpapírokat vásárló (nem magánszemély) be­fektető (pl. biztosítótársa­ságok, nyugdíjalapok stb.). Kamatszelvény: a köt­vény kamatának felvételére szolgáló, esedékességkor bemutatandó szelvény. Devizapiaci előkészületek A Magyar Nemzeti Bankban már a bankközi devizapiac kia­lakításának előkészítésén is dolgoznak. Március 17-én a jegybank és a kereskedelmi bankok részvételével e témát vitatják meg a szakemberek. Az MNB-nél ettől várják, hogy meggyorsuljon a folyamat. A jegybank tervei szerint ugyanis a devizapiacon egya­ránt foglalkoznának határidős és napi árfolyamjegyzéssel. A határidős árfolyamjegyzés ki­alakításának már semmiféle akadálya nincs, ez teljes mér­tékben a kereskedelmi ban­koktól függ. A napi árfolyam- jegyzésnél azonban még több kérdést el kell dönteni. Például hogy mennyire kapjanak sza­bad kezet az árfolyamjegy­zésben a kereskedelmi ban­kok, milyen mértékben marad­jon fenn az MNB által folytatót fix árfolyamjegyzési gyakorlat. Ugyancsak eldöntendő kér­dés: mennyiben oldják a devi­zatartalékolás kötöttségeit. Palotás János nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nak A gazdaság nem fogadja el a „legkisebb rossz” szemléletét Palotás János országgyűlési képviselő, a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének elnöke néhány napja Somogybán járt. A sikeres vállalkozó az ádándi népfőiskola vendége­ként tartott előadást, és nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak. — A magyar gazdaság föl­lendülése alapvetően attól is függ, hogy a lakosság megta­karításaiból adódó tőkét sike­rül-e mobilizálni, bevonni a vállalkozásokba. Miben látja ön ennek kulcsát? — Az országnak megvan a gazdasági föllendülési lehető­sége. Tagadom azokat a si- kertelenségi jóslatokat, hogy a lefelé haladó mozgások ki­védhetetlenek. Komoly társa­dalmi és gazdasági problé­mákkal küzdünk, nagyon fon­tos, hogy ezeket jól ismerjük. Sok a múlt öröksége. A vállal­kozóknak viszonylag egysze­rűbb, mert ők selejtet nem gyártanak. Lényegtelen, hogy azon 10 vagy esetleg 100 fo­rint a veszteség. A vállalkozók megtanulták, hogy jó megol­dást kell keresni... A jó megoldásra való törek­vés az első számú feladat! Tehát csak annak adjunk bi­zalmat, aki képes e szemlélet- változásra (legyen az vállalati, önkormányzati vezető vagy országgyűlési képviselő), s akkor igaz az az állításom, hogy most Európa közepén ennek az országnak nem is rosszak az esélyei. Az egy főre jutó államadósság a vilá­gon nálunk a legnagyobb. Ez tény. Az igazi gazdasági nö­vekedés elképzelhetetlen, amíg ezen nem változtatunk. Az állam mobilizálható va­gyona a gazdaságban viszont az államadósságnak több mint kétszerese. Azaz: ha a kor­mány nemcsak programjában szerepelteti a privatizációt, hanem privatizál is, akkor egy ötvenszázalékos privatizáció mellett felszámolhatja az ál­lamadósságot. Tehát itt a pri­vatizálandó vagyon nemcsak az államadósság felszámolá­sára elég, hanem olyan társa­dalmi problémák kezelésére is, mint a nyugdíjalap eme­lése. Amíg a nyugdíjasok helyzetét nem rendezzük, ad­dig a gazdaságban nincs elégséges fizetőképes keres­let, hiszen 2,7 millió ember ke­reslete hiányzik. Márpedig gazdasági tevékenységet foly­tatni úgy, hogy nincs kinek: az öncélú, az nem megy... — Megítélése szerint mikor fog a bankkamat szintje az osztalék értéke alá süllyedni? — A bankkamatnak nem kell feltétlen az osztalék ér­téke alá süllyedni, mert a tu­lajdonos abban érdekelt, hogy a vállalat vagyonának gyara­podása, illetve az osztalék együttesen legyen nagyobb, mint a betét kamata. Ma az inf­lációnak egyik legnagyobb gerjesztője a 38-40 százalé­kos hitel, a 30-35 százalékos betéti kamat. Ez gerjeszti az inflációt, pedig a magyar gaz­daság nem áll olyan rosszul. Abból nem következne 38-40, legfeljebb 20-25 százalékos infláció. Csakhogy az állami gazdálkodásnak a hitelszféra kétharmadát le kell kötnie. Számos olyan vállalkozás van, amely képes megfizetni a 38-40 százalékos kamatot, ám hitel nélkül nem tud mű­ködni. Most nem tehet mást, föladja. Pedig egyébként lehe­tett ez például nyereséges mezőgazdasági tevékenység is. Csak 40 százalékos kamat mellett nem az! így nyeresé­ges egységek esnek ki a gaz­daságból, a torzítás miatt. — Milyennek képzeli el ön a vállalkozásbarát gazdaság po­litikáját? — Egészen más hozzállás kell, s nem is vagyok benne biztos, hogy a jelenlegi össze­tételében képes lenne erre a társadalmi irányítás. Azt hi­szem, ha nem csapjuk be a társadalmat, a gazdaságot, ha helyére tesszük az inflációt, ha nemcsak a progamokban hirdetjük, hogy privatizálunk: tehát ha valós gazdasági kér­désekkel foglalkozunk. Való­színűleg megújuló politikai, társadalmi irányításra lesz szükség, olyanra, ahol a kivá­lasztódás nem igazán a sértett emberek előtérbe kerülését je­lenti. A társadalom növekedé­séhez, a versenyben való részvételhez, az életminőség javításához az utolsó bizonyí­tási lehetőséget kérő sértett emberek nem képesek... — Köszönöm a véleményét. Krutek József Vállalkozói sikereket, erős kisvállalatokat! Van, amiben már hasonlí­tunk a fejlett országokhoz: az ezer lakosra jutó vállalkozá­sok száma megegyezik a nyugati átlagéval. Vállalkozá­saink hatékonysága, verseny- képesége, teljesítménye azonban még alatta marad. A Magyar Kisvállalati Tár­saság megalakulása óta azon dolgozik, hogy a hazai kis- és középvállalatok súlyuknak és tevékenységüknek megfelelő helyre kerüljenek a gazda­ságban. A társaság kétéves tevékenységének eredmé­nyeként könyvet jelentetett meg Vállalkozói sikereket — erős kisvállalatokat címmel; ez többek között tartalmazza a holland kormány támogatásá­val készített holland-magyar tanulmány részleteit és aján­lásait. Mint a tanulmányból kitűnik, a kis- és középvállalati szektor megerősítésén munkálkodó bankszakértőknek, tudomá­nyos kutatóknak, érdekképvi­seleteknek, minisztériumok­nak — sőt maguknak a vállal­kozóknak — nincsenek kellő ismereteik a piacgazdasági gyakorlatról. Az előrelépést akadályozza továbbá a vállal­kozások feltérképezésének, valamint az e témában folyta­tott kutatásoknak a hiánya. Mindkét feladat megoldása különösen sürgető, hiszen — a nemzetközi tapasztalatok szerint — a piacgazdaság tér­nyerésével párhuzamosan a nagyvállalatok helyébe a kis- és középvállalatok lépnek. Ez pedig hamarosan tükröződni fog a foglalkoztatásban — már ma az aktív keresők 43 száza­léka nem állami vállalatnál dolgozik! —, és természete­sen a termelés nagyságában is. Ennek megfelelően a kor­mányzatnak a jelenleginél jó­val nagyobb figyelmet kell majd fordítania a nemzetgaz­daság feltörekvő szereplőire. A Magyar Kisvállalati Tár­saság állásfoglalása szerint a vállalkozások és kisvállalatok gyarapodásához mindenek­előtt egészséges, nem restrik­tiv, ösztönző gazdasági kör­nyezet szükséges. Ennek egyik alapfeltétele a kisvállala­tok versenyhátrányainak kie­gyenlítése, ellensúlyozása megfelelő infrastrukturális fel­tételek, preferenciák megte­remtésével. Az Európai Kö­zösséghez történő csatlako­zásunk érdekében a társaság javasolja a vállalkozások je­lenlegi engedélyezési és re­gisztrálási rendszerének felül­vizsgálatát, illetve az engedély nélküli tevékenységek — ár­nyékgazdaság — visszaszorí­tását. A társaság tagjai javas­lataik megvalósításához szakmai segítségüket is fel­ajánlják! (Domi) Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső A vállalkozói központ segít Húsvét előtt, április 15-18. között rendezik meg a kapos­vári tavaszi vásárt. A megyei vállalkozói központ pályázatot hirdetett olyan kezdő vállalko­zók részére, akik szeretnék bemutatni piacképes terméke­iket. A pályázat alapján a vál­lalkozói központ ingyen vagy kedvezményes áron kiállítási területet biztosít számukra. A pályázatokat a központ ügy­vezető igazgatójához, Szabó Gyulához március 14-ig kell benyújtani, de az érdeklődő­ket a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara is tájékoztatja. Export Száz-százötvenezer tonna karbamid műtrágyát vásárolna Magyarországról egy kalifor­niai cég délkelet-ázsiai vevő számára. Az ajánlatokat sür­gősen kéri. Amerikai cég szívesen vá­sárolna Magyarországról gyertyákat, részben olyanokat is, amelyekhez ő ad tervrajzot. Amerikai vállalat forgalma­zója vagy ügynöke lenne az USA-ban olyan magyar válla­latoknak, amelyek söprűt, szőnyegsöprűt, porszívót és hasonló, háztartási takarító- eszközöket kíván eladni. Etiópiában a következő magyar termékek iránt érdek­lődnek: mosópor, szappan­gyártáshoz szükséges nyers- és alapanyagok, labdák (játék és sport), sportruházat, kilin­csek, ajtópántok, ajtózárak, mosószappan. Osztrák cég megvételre ke­res mosóport (3 kg-os karton­dobozban), tejport (26 száza­lékos zsírtartalommal, zsá­kokban), fél sertést, negyed bikákat (iszlam-vágás), napra­forgóolajat (100 százalékos tisztaságút) 1, 2, 4 és 10 lite­res üvegekben, napraforgó- magot nyers, finomítatlan ál­lapotban, hordóban. Francia cég vásárolna Ma­gyarországról fagyasztott csirkét, „A” minőségűt, fehér bőrűt. Specifikáció: darabon­ként 900-1200 gramm, kibe­lezve, fej, láb és nyak nélkül, nem régebben, mint hatvan nappal a szállítás előtt „Hal- lal-ritus” szerint levágva. Min­den csirke egyenként legyen celofánba csomagolva, angol címkével ellátva. Ajánlatokat kérnek nem Hallal-ritus sze­rinti vágás esetére is. Svájci cég vásárolna lisztet, babot, kávét, fűszereket, szó­jababot, textilfonalat, kendert, jutát, nyersgyapjút, selymet, angora- és mohairfonalat. Ér­dekelné még a farostlemez, vízvezeték-szerelési ólom, cement zsákokban, karbamid. Spanyol cég vásárolna ön­töttvasat, amelynek specifiká­ciója: Brinell-keménység 185, öntvényforma: GG-20 DIN 1693. Ajánlatokat 500, 1000 és 2000 darabos tételekre kér. Amerikai cég ajándéktár­gyakat, dísztárgyakat, üvegá­rut, bőrárukat (kézitáskák, övék, pénz- és levéltárca) vá­sárolna. Import Bécsi székhelyű osztrák cég magyarországi forgalma­zót keres termékeinek eladá­sára, szerviz- és karbantartási szolgáltatásra. Termékei: me­chanikus mérlegek, elektroni­kus árazómérlegek, árcédula­nyomók, címkenyomók, felvá­gott-szeletelő és húsfeldol­gozó gépek. Amerikai cég használt ru­házati cikkeket ajánl. Dán cég kereskedelmi part­nert keres mozgó elárusítóko­csik, büfé- és lakókocsik ma­gyarországi értékesítéséhez. Együttműködés Amerikai óriásvállalat keres együttműködést magyar válla­latokkal. Elsősorban élelmi­szereket kíván exportálni, és kifogástalan minőségű élelmi­szer-termékeket importálna. Előzetes kapcsolatfelvétellel más együttműködési konst­rukció is érdekli. Német cég magyar vállala­tokkal keres kapcsolatot ex­port- és importügyletek létesí­tésére. Az általa exportálni kí­vánt termékek értékesítésére magyar képviselőt keres. Francia ügynöki cég, amely olajokkal, zsírokkal, glicerin­nel, rizzsel stb. foglalkozik, együttműködő partnert keres. Svéd cég szívesen vállal­kozna a magyar gyártású számítógépterem-padlóbur­koló (access-floor) svéd piaci bevezetésére és az ügynöki teendők ellátására. Az ügynöki ajánlatokról részletes tájékoztatást nyújt a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara: Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 1/C. KAPOSVÁRI NEMZETKÖZI TAVASZI VÁSÁR 1992 április 15-18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom