Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

1992. március 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Bróker nyújtotta biztonság A héten bemutatkozott az első biztosítási bróker cég Ka­posváron. Azzal a céllal jött létre, hogy az ügyfeleknek se­gítsen eligazodni a biztosítási piacon. Befektetési szótár A-tólZ-ig — Alkusz: (tőzsdeügy­nök, bizományos, bróker): az a (többnyire jogi) sze­mély, aki a tőzsdén önál­lóan, díjazás ellenében, a saját nevében, de mások számlájára köt ügyleteket. — Államkötvény: az ál­lam által kibocsátott, több­nyire hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvény. — Állampapír: az állam által kibocsátott, saját adósságát megtestesítő ér­tékpapír, amelyben adós­ságtörlesztésre és kamat vagy járadék fizetésére vál­lal kötelezettséget. Bizton­ságos befektetési formának számít. Ide tartozik az ál­lamkötvény, az államjegy, az állami pénztárjegy, a kincstárjegy, a kincstári váltó stb. — Befektetési alap: kö­zös befektetés céljára ösz- szeadott tőke, amelyet a befektetési alap kezelői a kockázatmegosztás elve szerint kezelnek, azaz fek­tetnek többféle értékpa­pírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetési jegyek folyama­tos visszaváltását vállaló), illetve zárt (az általa kibo­csátott befektetési jegyek másodpiaci eladhatóságát biztosító) alap. — Befek­tetési jegy: (tőkebefektetéti részjegy): a befektetési alapok részjegyei. — Befektetési tanács­adó: az egyes tőzsdék és társaságok mindenkori kilá­tásairól a befektetőket tájé­koztató személy, illetve szakértő cég. — Befektetési (portfolió) társaság: a befektetési alap tulajdonosait tömörítő szer- vevzet. Lehet aktív, saját igazgatósággal és felügye­lőbizottsággal rendelkező cég (általában a zárt alapok esetében) és passzív, azaz funkciót az alapkezelőre át­ruházó szervezet (általában a nyílt alapoknál). A befek­tetési társaság tőkebefekte-. tési részjegyeket bocsát ki, és az ezek eladásával ösz- szegyűjtött tőkét nyeresé­gesen befekteti. — Bóvlikötvény: általá­ban vállalat felvásárlásakor kibocsátott, magas kocká­zatú, de nagy hozamot Ígérő kötvény. — Dolgozói részvények: részvénytársaság azon részvényei, amelyeket a vállalat dolgozói (többnyire előnyösebb árfolyamon) vásárolnak meg. Ezeket a részvényeket általában tilos továbbadni. (Folytatjuk) Haraszti Andrástól, a BAG Kaposvár Nemzetközi Biztosí­tási és Viszontbiztosítási Bró­ker Kft ügyvezető igazgatójá­tól kérdeztük: — Nem tekinti-e reményte­len vállalkozásnak bróker cé­get alapítani olyan körülmé­nyek között, amikor a leendő ügyfelek jelentős része azt sem tudja, ki a bróker? — A brókerség két éve fo­lyik már Magyarországon is. Igaz, ez szinte kizárólag bu­dapesti tevékenység volt. Ha­talmas akadályokkal kell szembenézni annak, aki ma brókernek áll, hogy elfogad­tassa, bevezesse tevékeny­ségét. Voltak nekem is pillana­taim, amikor úgy éreztem, hogy nehéz tovább lépni. Ma azt gondolom, jól döntöttünk, amikor elhatároztuk, hogy hozzáfogunk ehhez a munká­hoz. Ha mi nem tesszük ezt akkor valószínű, előbb vagy utóbb elkezdte volna más. Tény, hogy mindig a legelsők­nek a legnehezebb elindulni az úton, de hát az élet törvé­nyei szerint általában elsőként ők érnek célba. A gazdaság működőképes­sége szempontjából kiemel­kedő jelentőségű a Büntető­törvénykönyv módosítását célzó törvényjavaslat, amelyet a tervek szerint a jövő héten vitat meg az Országgyűlés. Az indítvány azt célozza, hogy a jog eszközeivel a hitelnyújtás biztonságát érintő visszaélé­sek minden formáját szankci­onálni lehessen. Ennek jegyében a hatályos jogszabályok közé iktatják, hogy a számviteli fegyelem megsértését büntetni kell, ha az a gazdálkodó vagyoni helyzetének áttekintését, il­letve ellenőrzését meghiúsítja. Bűncselekményt követ el, aki az arra jogosultaknak nem bocsájtja rendelkezésre számviteli bizonylatait, üzleti könyveit. Ugyanez a minősí­tése annak, ha valaki a szabá­lyosan elkészített beszámolót, üzleti könyveket, bizonylato­kat az előírt határidő előtt megsemmisíti. Büntetendő to­vábbá az, ha az illető gazdál­kodó elmulasztja az éves be­számolót. A javaslat szerint bekerül a paragrafusok közé — a csőd­— Miként fogadták a bizto­sítók a brókerek megjelené­sét? Tartottak tőlük, vagy se­gítőtársnak tekintik őket? — A biztosítók kedvezően fogadták a brókereket, és együttműködést ajánlottak. Elsőként azok a biztosítók ajánlkoztak partnernek, akik nyugati tőkével működnek. Ennek is része van abban, hogy a kaposvári BAG már az induláskor 50 millió forintos szerződésállománnyal rendel­kezett. — S miként vélekedtek az első ügyfelek? A mai vállalati vezérkarban alig lehet találni biztosítási szakembert. Éppen erre ala­pozva mondom azt, hogy a helyzetünk nem reménytelen. Munkatársaink korábban va­lamennyien biztosítónál dol­goztak. Tapasztalatuk bátorí­tott fel bennünket arra, hogy kilépjünk a piacra. Hiszen ők valamennyi biztosító ajánlatát ismerik, és van öt-tizenöt éves gyakorlatuk. Azért jöttek hoz­zánk, mert megelégelték, hogy akkor is annak a biztosí­tónak az ajánlatát kellett az höz kapcsolódóan — a csőd- büntett, mint „új törvényi té­nyállás". Súlyos büntetés, több évi szabadságvesztés róható ki például arra, aki gazdasági tevékenysége so­rán fizetésképtelenné válik, ám a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltit­kolja, megrongálja, megsem­misíti vagy az ésszerű gazdál­kodás követelményeivel ellen­tétes módon veszteséges vagy kockázatos üzletbe kezd. Az előterjesztés az ésszerű gazdálkodás elveként ki­mondja, hogy az adós — hite­lezői érdekében — köteles a gazdasági szervezetet olyan állapotban tartani, hogy az gazdasági rendeltetésének megfeleljen. Aki ezzel ellenté­tes módon veszteséges vagy kockázatos üzletbe kezd, bűncselekményt követ el. Veszteségnek akkor minősül az üzlet, ha a szóbanforgó te­vékenység előre megállapít­hatóan vagyoncsökkenéshez vezet. Kockázatosnak pedig az az üzlet minősíthető, amelynél tudatos veszteség­gel számolnak, abban a re­ügyféllel elfogadtatni, amelyik alkalmazta őket, ha tisztában voltak, hogy nem az a legjobb megoldás. Most lehetőségük van arra — és ez a feladatuk is —, hogy a különböző bizto­sítók ajánlataiból kiválasszák és az ügyfélnek kínálják a legmegfelelőbbet. És a vá­laszték meglehetősen nagy. Az Állami Biztosító, Hungária, a Colónia, a Providencia, a Generáli már megkötötte ve­lünk a szerződést, és előké­szítés alatt van az Atlasz, az Európa és a Glória biztosító­val is a megállapodás. Az első öt biztosító, amelyet felsorol­tam, Magyarországon a szakma valamennyi pozíció­jában tud ajánlatot tenni. — Mi haszna van az ügyfél­nek abból, hogy bróker segít­ségével köti meg a biztosítá­sát? — Mindenekelőtt az, hogy szakember tárgyal szakem­berrel, s ez a biztosítottnak egy fillérjébe sem kerül. Cé­günk ugyanis a biztosítóktól kap jutalékot. Munkatársaink zöme vállalkozóként dolgozik, és szerződéses viszonyban van velünk, tehát anyagilag is érdekelt abban, hogy az ügy­fél elégedett legyen a mun­kánkkal. — k. i.— ményben, hogy végül a szo­kásosnál nagyobb nyereséget hoz. (Ilyen például az, ha va­laki szerencsejátékra, foga­dásra túlzottan nagy összege­ket költ.) Kitér a javaslat e visszaélé­sek úgynevezett minősített eseteire, amelyek akár 8 évi szabadságvesztéssel is bün­tethetők. Ezek köré sorolja azt, ha nagy számú hitelező súlyos megkárosítását vonja maga után a cselekmény, vagy egy hitelezőnél olyan je­lentős összegű az elvonás, hogy alapvetően megrendíti a hitelező gazdasági helyzetét és ezzel sok ember egtiszten- ciáját veszélyezteti. A törvényjavaslat szerint bűncselekmény a hitelező jog­talan előnyben való részesí­tése is. Előfordul ugyanis, hogy a fizetésképtelenségé­nek tudatában levő adós egyik hitelezőjének igényeit a töb­biek hátrányára elégíti ki. Ez akkor is vétség, ha az adós nem pénzzel, hanem bármi­lyen egyéb — a kivételezett hi­telező által elfogadott szol­gáltatással törleszt. Ferenczy Europress AMIRŐL A KÉPVISELŐK (IS) VITÁZNAK Törvénymódosítás a hitelnyújtók védelmében Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Új helyzet a vámszabályokban Az Európai Közösséghez tár­sult tagként való csatlakozás­sal megváltoznak a vámjog- szabályok és a vámkedvez­mények. Mint ismert, a megál­lapodás jóváhagyása az el­múlt hét elején bizonytalanná vált, ezzel együtt természete­sen az is, hogy az egyezmény március elsejei időponttal ha­tályba lép-e. A Magyar Gazdasági Ka­mara az ezekben a napokban jellemző bizonytalanságok el­lenére is igyekszik felkészíteni a tagjait az új helyzetre. A múlt hét végén ezért szerveztek in­formációs tanácskozást. Christ Miklóst, a Somogyi Ke­reskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatóját kérdez­tük az ott elhangzottakról.- Az életbelépő szabályok­kal az exportőrök felelőssége nő meg jelentősen. Az ideig­lenes egyezmény jóváhagyá­sával a Közös Piac országa­iba exportált termékeknél két lényeges szempont jellemzi a vámszabályokat. Az egyik, amely a vám szempontjából a legkedvezőbb, a Magyaror­szágról származó termékekre vonatkozik. Ezeknek a termé­keknek az EUR-1 űrlapon iga­zoltan meg kell felelni a „Ma­gyarországról származó” bo­nyolult feltételeknek. Ha a termék nem Magyarországról származik, vagy olyan alkotó­része is van, ami miatt nem magyar származású, akkor azt már a legnagyobb vám- kedvezmény elve alapján vá­molják.- A cégeknek tehát fontos érdekük, hogy EUR 1 bizo­nyítvánnyal ellátott terméke­ket szállítsanak az EK-ba.- Köznapi nyelvre fordítva: egy kabátnak a cérnától a bé­és Iparkamara lésig "magyarnak” kell lennie. A származási bizonyítványt és magát a terméket is szigorúan ellenőrzik az EK vámhatósá­gai és a mulasztókat súlyos szankciókkal sújtják.- Mit tesz a Somogyi Ke­reskedelmi és Iparkamara, tagjai kellő tájékoztatása ér­dekében?- Március 9-én egy napos tanfolyamot szervezünk, és az érdeklődőket arra kérjük, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül, - akár telefonon is - jelez­zék részvételi szándékukat. Az EUR 1 űrlapokat ugyan­csak a kamaránknál lehet megvásárolni, kitöltéséhez természetesen segítséget adunk. A tájékoztató időpontjában, a múlt hét végén még nem volt ismert, hogy az EK-val kö­tött ideiglenes megállapodást jóváhagyták-e. A kamara azonban fontos feladatának tekinti, hogy az akár tegnap, akár a közeljövőben , életbe­lépő új vámszabályokról és kedvezményekről megfele­lően tájékoztassa tagjait. Újabb típussal bővült a kaposvári autókereskedések válasz­téka. Megjelent a japán Honda autócsalád, melynek teljes típusválasztékát kínálja, szervizelését, alkatrészbeszerzését és javítását végzi Toponáron a Kampf Autószerviz. Munkanélküliség és infláció a világban A magyar gazdaság két leg­jelentősebb problémája az elmúlt évben — és várhatóan idén is ez lesz — a munkanél­küliség és az infláció magas szintje. A hazai regisztrált munka- nélküliek aránya 1991. végére elérte a 8 százalékot, az inflá­ció pedig mintegy 36-38 szá­zalék körüli. Az újraelhelyez- kedés lehetősége is korláto­zott: 100 munkanélkülire or­szágos átlagban 7 álláslehe­tőség jut. De nem is ez a leg­nagyobb probléma, sokkal nagyobb gond, hogy az or­szág egyes régióiban, a szak­képzetlenek számára alig akad új munkahely! Az ÉNSZ Európai Gazda­sági Bizottságának genfi tit­kársága 1991.' évi jelentésé­ben egyfelől megállapítja, hogy országonként mind a munkanélküliség aránya, mind annak alakulása igen széles sávban szóródik. Ma­gas a munkanélküliségi ráta Olaszországban és Francia- országban. Az előbbi eseté­ben 1985-ben 10,1 százalék, 1989-ben 11,3 százalék volt, míg a franciáknál 1985-ben 10,2 százalék volt, s ez az év­tized végére 9,5 százalékra csökkent. Az OÉCD-országok többségében a nyolcvanas évek közepén volt a legmaga­sabb ez a ráta (bár a „legma­gasabb” kifejezés eléggé el­térő arányokat takar: az NSZK-ban 7,2 százalékot, Svédországban mindössze 2,8 százalékot, azóta azonban általános tendencia a csökke­nés. Kivétel Olaszország, ahol a 90-es évek elején is tovább nőtt a munkanélküliség, sőt még 1992-re sem jeleznek ja­vulást az adatok. A fejlett piacgazdaságok közül a japán foglalkoztatási helyzet a legkedvezőbb. A szigetországban a munkanél­küliség aránya az elmúlt évti­zedben 2,1-2,6 százalék kö­zött ingadozott és csökkenő tendenciájú. A munkanélküliség tartama is eltérő az egyes országok­ban. Az ENSZ EGB jelentése szerint az OECD-országok ebből a szempontból 3 cso­portba oszthatók. Az első csoportot alkotja az USA, Ka­nada, Japán, Norvégia és Svédország, ahol a hosszú távú munkanélküliség aránya igen alacsony, s inkább az átmeneti jellegű, néhány hó­napos munkanélkülivé válás fenyegeti a dolgozókat. A má­sodik csoportba tartozik Ausztria, Franciaország, az NSZK, Írország és az Egye­sült Királyság. Ezekben az or­szágokban már a hosszabb időtartalmú munkanélküliség is előfordulhat. A harmadik, s ebből a szempontból a leg­kedvezőtlenebb a helyzet Belgiumban, Spanyolország­ban és Hollandiában, ahol igen sokakat fenyeget a tartós munkanélküliség veszélye is. Az OECD-országokban ál­talános szoros kapcsolat van — különösen a nők esetében — a munkaképes korú mun­kavállalók száma és a kiala­kuló munkanélküliség között. Ahol a nők nagyobb része he­lyezkedik el munkásként vagy alkalmazottként, ott a férfiak nagyobb hányadának van esélye arra, hogy hosz- szabb-rövidebb időre elve­szítse a munkahelyét. E meg­állapítás alól is van egy sor ki­vétel: Svédország, ahol a 80-as évek végén a munka­képes korú nők több mint 80 százaléka dolgozott vagy az USA, ahol az e korosztályú nők közel 68 százaléka vállalt munkát anélkül, hogy ezzel a férfiak esélyeit rontották volna. Az infláció tekintetében is je­lentős a szóródás. Az EGB je­lentése szerint 1990-ben az infláció növekedése az előző évhez képest Nyugat-Európá- ban átlagosan 5,1 százalékos, Észak-Amerikában 5,4 száza­lékos volt. Ebben már benne van a törökországi 60,3 száza­lék, a görögországi 20,5 szá­zalék és a portugáliai 13,5 százalékos infláció is. A kelet-európai infláció mér­téke a hazainál általában jóval nagyobb volt, időnként nagy­ságrendi különbség is mutat­kozott az egyes országok kö­zött. Ez azonban nem lehet megnyugtató számunkra sem, hiszen a térség országait a gazdaság ezer szála fűzi egymáshoz, amelyeket a KGST összeomlása sem tu­dott elszakítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom