Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
1992. március 5., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — A TUDOMÁNY VILAGA 7 Díj a tudományért En, boldog egyetemista Nyugat-Európában a lakosság bizonyos rétegei a naturális mezőgazdasági termékeket, köztük a nem ketrecben tartott tyúk tojását fogyasztják. Az emberek félnek a nem természetes anyagok hatásától, például a hormonkészítményektől. A termelőknek igazodniuk kell a fogyasztók igényeihez, mert az ágazat csak így tudja a jelenlegi fogyasztási szintet megőrizni. ... hogy a tyúk kapirgálhasson — Ehhez kapcsolódik az is, hogy az állatvédő mozgalmak hatására elindult egy folyamat, amely szerint az „állati szabadságot” biztosítani kell a tojástermelő baromfi esetében is. Meg kell adni a lehetőséget a tyúknak, hogy kapirgáljon, ülőhelye legyen, persze a termelés hatékonyságának változása nélkül — mondja Kenessey Ági. — Vizsgálatom tárgya volt: a tojóhibridek értékmérő tulajdonságai hagyományos ketreces és új „alternatív” tartási rendszerben. Több nyugati országban arra törekszenek, hogy kötelezővé tegyék a ketreces rendszerek átalakítását, illetve felszámolását, és egyben új elhelyezési módok kialakítására ösztönzik az érdekelteket. Hollandiában a polcos rendszerű tartási megoldást tesztelő kutatási programba kapcsolódtam be. A gazdaságosság szempontjából vizsgálták ezt a baromfitartási formát. A Spelderhalt Intézetben tízéves kutatómunka feladata volt ez. A XX. országos tudományos diákköri konferenciasorozaton 2500 fiatal vett részt, közülük 42-en kapták meg a legmagasabb díjat, a Pro Sci- entia érmet. Köztük volt Kenessey Ágnes, az Agrártudományi Egyetem kaposvári karának tavaly végzett hallgatója. Három hónap Hollandiában — Az egyetem diákcsere-kapcsolatainak köszönhetően három hónapig dolgoztam Hollandia egyik kisállattenyésztési kutatóközpontjában, a Spelderhalt Intézetben. Mivel a diplomamunkám megvolt már, úgy gondoltam, TDK-dolgozatot írok a kísérletekben szerzett tapasztalataim alapján. A dolog érdekessége, hogy dr. Sütő Zoltán adjunktus, aki most segítette a lányt, 1976- 77-ben dr. Horn Péter akadémikus diákkörös hallgatója volt. Az országos tudományos diákköri konferencián elért eredményei alapján ajánlottak fel neki ösztöndíjas gyakornoki állást az egyetemen. Később társkonzulensek lettek. 1981 -ben és 1983-ban az általuk konzultált diák az OTDK-n nívódíjas lett. Kenessey Ágnes az első olyan nívódíjas hallgatója, akit már önálló konzulensként segített munkájában. Dr. Sütő Zoltán András- falvy Bertalan művelődési minisztertől vette át felkészítő munkája elismeréseképpen a Pro Scientia díjat. Ahhoz, hogy egy diákköri munka ilyen pályát fusson be, sokat számít, hogy mennyire foglalkoztatja a kutatókat, mennyire szükséges a jövőkép kialakításához. Az Európai Közösség országaiban pillanatnyilag nem tiltják a ketreces tartást, hanem limitálják a nagyságát: 450 cm2-nek kell jutnia egy tyúkra. Az idén január 1-jétől Svájcban törvény tiltja a ketreces baromfitartást. Az EK országaiban úgy tervezik, hogy az ezredfordulóra már nem engedélyezik a hagyományos elhelyezési módot. Ezért foglalkoztatja a kutatókat, hogy milyen alternatív lehetőségek vannak ennek felváltására. A tudományos kutatás mindig a gyakorlat előtt jár. A ketreces tartás várható tilalma nem hagy kétséget afelől sem, hogy Nyugat-Európa országai nem engedélyeznek importot olyan országból, ahol ezek az előírások nem érvényesülnek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az európai termelési irányváltást ne vegyük figyelembe. Magánéletéről, kedvteléseiről így beszél: Szeretem az állatokat — Én egy boldog egyetemista vagyok. Szeretek tanulni, újat tapasztalni, emberek között lenni. Imádok zenét hallgatni, olvasni, beszélgetni. Szeretem az állatokat is. Van egy nagybátyám, aki szerencsére sokféle állatot tart. Talán innen ered, hogy biológusnak készültem. Aztán rájöttem, hogy a természettudomány nagyon elméleti, én meg gyakorlatiasabb vagyok. Gimnázium után négy hónapig egy tehenészetben dolgoztam. Tapasztalati úton jött az elhatározás, hogy állattenyésztő leszek. Édesapja történész, az egész család humán beállítottságú. Eleinte nem lelkesedtek a választásáért, de most már örülnek a sikereinek. — Jelenleg a keszthelyi mezőgazdaságtudományt kar harmadéves hallgatója vagyok. Szeretnék visszajönni Kaposvárra és az ősszel induló kiegészítő állattenyésztő agrármérnök szakon tanulni tovább. Az állattenyésztés jobban érdekel, mint a növénytermesztés. Utána jó lenne a szakmában elhelyezkedni. Hollandiában a farmerek 90 százaléka főiskolát végzett, ezt figyelembe veszik a földigénylésnél. Ott a diplomának van garanciaértéke. Hitelhez is általa jutnak a végzett hallgatók. Az élet ki fogja kényszeríteni nálunk is ezt a szemléletet. S. Papp Gitta Gyógyítás tűszúrással Egyre több bioklinika nyílik hazánkban is, ahol a járóbeteg-rendelésen természet- gyógyászati és természetes gyógymódokat alkalmaznak. Vezérelvük a komplexitás, így talpmasszázzsal, akupunktúrával, bioenergiás kezeléssel, gyógytermékek árusításával, tehát szinte mindennel foglalkoznak. Kiegészítésként még gyógymasszázs és biokozmetika is igénybe vehető. Az európai orvoslás a korábbi tagadó álláspontjával ellentétben ma már érdeklődik a több évezredes tapasztalatokon nyugvó akupunktúra iránt. Képünkön: Moxázs akupunktúra alkalmazása a budapesti bioklinikán. (MTI-fotó) Visszaszámlálás a bűnügyi laborban Mitől halt meg Newton és Napóleon ? Amióta az elektromikrosz- kóp és a nagytudású számítógép mellett a lézertechnika is besorolt a bűnügyi laborok eszköztárába, aligha van módjuk a bűnelkövetőknek nyomaik végleges eltüntetésére vagy teljes megváltoztatására. Az Új Scotland Yard szívesen működik együtt különböző tudományágak rangos képviselőivel egy-egy rejtély megoldásában. Ugyanakkor „ő” is megosztja velük gyakorlati tapasztalatait. Itt került sor Isaac Newton (1643-1727) halálokának újravizsgálatára, amely a nagy természettudóssal rokonságban volt Earl of Portsmouth család kérésére történt. A neves leszármazottak mindössze azt kérték, hogy ne kerüljön sor exhumálásra, viszont felajánlatottak néhány hajszálat, amit ereklyeként nemzedékről nemzedékre őriznek. Mivel a korszerű kriminalisztika már képes rá, hogy egy hajszálból ne csak a vércsoportra és különböző betegségekre utaló nyomokat mutassa ki, sikerült Is a halált megelőző — kórlapokon is fennmaradt — depresszió, emlékezetkiesés, üldözési mánia és kóros álmatlanság eredőire rábukkanniuk. A korszerű nyomelemes eljárásokkal megvizsgált hajszálak szokatlanul nagy koncentrációban tartalmaztak ólmot, an- timont, higanyt és arzént. A tudós ezeket feltehetőleg nyitott edényekben hevítette és nemcsak belélegezte a fémgőzöket, de ízük szerint is vizsgálgatta. A felkutatott jegyzetekben olyan megjegyzések találhatók, mint „édes”, „savanyú", „sós” vagy „ízetlen”. Arra vonatkozóan, hogy a mérgeknek szervezetébe való juttatásában külső erők is szorgoskodtak volna, netán egy irigy pályatárs vagy asz- szisztens személyében, még egy hajszálnyi bizonyíték sincs. Ehhez már „időgép” is kellene, mondja a vizsgálatokat vezető Wallas doktor. Ezzel egyidőben a new- castle-i és a glasgow-i egyetemmel együttműködve egy I. Napóleontól fennmaradt hajszál vizsgálatát is megkezdték. Ebben is föllelték ugyan nyomait az arzénnek, de ugyanakkor azt is megállapíthatták: a szervezetnek a gyilkos méreggel való feltöltődése csak igen lassan mehetett végbe. Ez az eredmény pedig kizárja azt a feltevést, hogy 1821. május 25-én Szent Ilona szigetén a száműzött császárt brit börtönőrei parancsra megmérgezték volna. A kutatómunka során egy perdöntő lelet is került David Jones professzorhoz. Egy 5x6 centiméteres tapétadarab, amelyet egy „műgyűjtő” csent el óvatlan pillanatban a császár utolsó lakószobájának faláról. A letépett mintáról a történészek megállapították, hogy az azonos az 1819-ben felragasztott zöld burkolóanyaggal, amelyet a múlt század elején különféle kárpitokkal együtt szívesen festettek rézarzenittel. Fluoreszkáló röntgen-színképelemzés bizonyította, hogy a hajdani tapéta négyzetméterenként 120 milligramm halálos mérget képes belehelni a szoba légkörébe valahányszor a falak átnedvesednek. Mivel pedig az adott hely levegője állandóan nyirkos volt (maga a ház is penészjelekkel árulkodott erről) — a lassú „tapéta-gyilkosság” köre bezárult. * ★ * Mivel azonban a bizonyítási eljárások lezárása után is szoktak előkerülni új meg új adalékok, a tudósok most azt vizsgálják, hogy nem előzte-e meg valami a lassú kínhalált. Került a kezükbe néhány ruhadarab és zászló, amelyek szintén zöld színűek voltak, s amelyeket feltehetőleg viselt vagy megérintett a hajdani császár, belélegezve az arzén-festék mérgét. így felmerülhetett annak a lehetősége is, hogy a gyilkos folyamat már a második száműzetésbe indulás előtt megkezdődött. A makacs hajszál azonban egyelőre az állandó, tartós és egyenletes feltöltődés mellett tanúskodik. A tapétadarabot elzárták. L. B. Elkerülhető a „fekete péntek” Hogyan védekezhetünk a Michelangelo komputervírus ellen? „Fekete péntekjük” lesz a héten a számítógép-tulajdonosoknak, ha nem vigyáznak. Féltve őrzött, lemezeken tárolt adataik gombnyomásra eltűnhetnek, a monitor pedig feketén bámul vissza kezelőjére. Ezúttal a Michelangelóról elnevezett komputervírus keseríti meg a szakemberek életét, ha nem tesznek ellene valamit. A fertőzésnek világszerte 60 millió személyi számítógép van kitéve. Köztük már több ezer Magyarországon is. A hamburgi egyetem Virustesz- telő Központja (VTC) azt tanácsolja, hogy a „Michelangelo” ellen kifejlesztett külön programot futtassák végig a számítógépeken. A fertőzés ellen úgy is lehet védekezni, hogy kezelőik az adatbázist még március 6. előtt kellő példányszámban lemásolják és csak olyan programokkal dolgoznak, amelyeket biztos helyről szereztek be. Nem érdemes olcsó lemezeket vásárolni, hiszen ezek már eleve hordozhatnak vírust. A leg egyszerűbb természetesen az a módszer, amit az informatikusok nagy része nem tehet meg: március 6-án, a nagy itáliai művész 517. születésnapján nem lenne szabad bekapcsolniuk a gépeket. Más egyszerű lehetőség is akad: át kell állítani az okos masinába beépített dátumkijelzőt. A „Mi- chelangelót” ugyanúgy, mint jelenleg ismert 1400 társát, világszerte komolyan kell venni. Az angliai számítógépek 30 és a Németországban működő komputerek 15 százaléka kapitulálhat előtte. A pénteki vésznap után sem lankadhat a szakemberek figyelme, hiszen március 10-én, 13-án és 14-én hasonlóan gálád kártevők húzhatják át a kutatók terveit. 2020-ig az akkorra 4000-re szaporodó vírusok között a „Vasárnap-vírus” is megtréfálhatja a gépek szorgos kezelőit. A képernyőre ezt az üzenetet írja ki: „Vasárnap van. Mondd, minek hajtasz annyira?” — És 24 órára elsötétül a képernyő... Ferenczy-Europress Naponta negyedmillió újszülött Jelenleg a világ lakossága 5,3 milliárdot tesz ki, másodpercenként három, azaz naponta negyedmillió gyerek születik. A legnagyobb népességnövekedés Dél-Ázsiában és Afrikában tapasztalható. 1985-ben 293 millió gyereknek nem adatott meg az iskolába járás lehetősége, számuk az ezredfordulóra várhatóan 315 millióra fog növekedni. Az írástudatlanok száma 1985-ben 889 millió volt. Az elemi higiéniai feltételek nélkül élők száma 1,75 milliárd, 1988- ban 215 millió háztartásban nem volt víz. Növekvő energiafogyasztás A tartós népességnövekedés miatt, főleg a harmadik világ országaiban, egyre nagyobb az energiafogyasztás mértéke. Számítások szerint 1989- ben a világ energiafogyasztása maximumot ért el; ez 10 325 millió tonna kőszénegyenértéknek felel meg. 1980 óta az energiafelhasználás mértéke 18 százalékkal, a népesség 16 százalékkal nőtt. Az energiahordozók közül a kőolajfelhasználás mértéke csökkent, a földgázé és a széné növekedett. Viaszbevonat a gombabetegségek ellen A növényi betegségek leküzdésében egyre nagyobb szerepe van a vegyszermentes védekezésnek, ezen belül megnőtt a növények párolgását gátló polimérek, viaszszerű anyagok használata. Ezekkel ugyanis nemcsak a párolgást, tehát a növényi víz- veszteségeket lehet visszaszorítani, de a velük „befedett” lombozaton a gombabetegségek sem tudnak kifejlődni. Búzarozsda ellen hígtrágya? Búzatáblákon szarvasmarha-hígtrágyával végzett permetezés nyomán a sárgarozsda és a lisztharmat okozta fertőzés számottevően visz- szaszorult. Minél egyenletesebben oszlik el a hígtrágya a leveleken, annál jobb a gombaölő hatás, viszont ilyenkor az ammóniás veszteségek is megnőnek. A marhatrágyánál jobb hatása van a sertéshígtrágyának, minthogy az nem tapad olyan erősen a levelekre, mint a marhatrágya.
