Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-31 / 77. szám
1992. március 31., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Ingyenes a segélyhívás Mától „él” az új ezres telefonközpont Lengyeltóti bekapcsolódik az országos távhívóhólózotbo (Folytatás az 1. oldalról) Az új központ üzembehelyezésével a lengyeltóti távbeszélő-előfizetők telefonszámai megváltoznak. Az új hívószámok 30-cal kezdődnek majd. Ezek jegyzékét már minden helybeli előfizető megkapta. Májusig, amikor az új megyei telefonkönyv megjelenik — ebben már a megváltozott számok találhatók — a kaposvári tudokozótól (09) lehet érdeklődni a megváltozott számokról. — A régi kézi kezelésűt váltja fel az új konténerközpont — mondta Horváth László —, s ez sokaknak nehézséget okoz. Pedig csak arról van szó, hogy a körzeten belüli hívás esetén a tárcsahangot hallva közvetlenül tárcsázható az ötjegyű hívószám. Belföldi távhívásnál a 06-ot kell először tárcsázni. Az új központ nemzetközi hívásra is alkalmas. A tárcsahang után 00-t tárcsázunk, majd az országkijelölő, illetve körzetkijelölő szám következik, s csak ezek után a hívószám. A kézi kezelésű központ sem szűnik meg még Lengyeltótiban. 01-gyei hívhatják a községbeliek, ha olyan településre kívánnak telefonálni, amely távhívással nem érhető el. A speciális számok is hívhatók Lengyeltótiból. A 02 táviratközvetítő, a marcali távírdában csörög, a 03 hibabejelentő; a 04 a fonyódi mentőállomásra, a 05 a marcali tűzoltóságra, a 07 rendőrségi segélykérő pedig szintén Fonyódra fut be. Ezeknek a hívása ingyenes. A 080-nal a pontos időt, a 09-cel a kaposvári tudatkozót hívhatják. Egyelőre csak egy nyilvános állomást állítottak föl a lengyeltóti buszpályaudvaron — hamarosan azonban továbbiakat is üzembe helyeznek. Egy nyilvános állomást kapott Öreglak. Horváth László arról is tájékoztatott, hogy a Lengyeltóti környéki településeket is rövidesen bekapcsolják a hálózatba. Valószínűleg még az idén sor kerül Öreglak, egy-két éven belül Szőlősgyörök, Bu- szák és több más település bekapcsolására is. N. L. Modern „Multikom script” segíti a halláskárosultakat. A képernyőre írt szöveg segítségével „telefonálhatnak” egymásnak. Az első napon nem adtak ki kárpótlási jegyeket Tegnap kezdődött a kárpótlási jegyek kiadása, csakhogy a megyében senki sem jelentkezett az ügylet lebonyolításával megbízott pénzintézetekben. Az OTP-nél és a Bu- dapest-Banknál is csak érdeklődők jártak. — Pénztárzárásig senkinek sem adtunk ki kárpótlási jegyeket, — mondta az OTP illetékese. — Barcsi fiókunkba pedig csak ma érkezett meg az a mágneslemez, amely a jegyek kiadásához elengedhetetlenül szükséges. A kárpótlási határozatok jogerőre emelkedésének határideje 15 nap. A jogerőre emelkedést egy másik mágneskártyán rögzítjük, de ezt máig sem kaptuk meg. Akit tehát az OTP-ben „kárpótolnak”, annak még bő két hetet várnia kell; hogy a volt tulajdonáért járó jegyeit magánál tudhassa. Tegnap a Budapest-Bank- nál sem járt „kárpótolandó” ügyfél. Kistérségi alközpont hét településen I _________________________ _____ D án tanácsok somogyi szakértőknek (Tudósítónktól) Kaposváron decemberben nyílt meg a Somogy Megyei Vállalkozói Központ — többek közt azzal a céllal, hogy a kis és közepes vállalkozások elindítását, működését, majd növekedését segítse üzleti és befektetési tanácsadással, oktatással, kedvezményes hitelekkel, sokoldalú pénzügyi és jogi szolgáltatással. Holnap hét somogyi településen — Balatonföldváron, Barcson, Csurgón, kaposvárott, Marcaliban, Nagyatádon és Tabon — megkezdik működésüket a kistérségi alközpontok is. A helyi önkormányzatok és kuratóriumok a megyeiekkel együttműködve döntöttek a vállalkozói irodák szakértőiről, akik tegnaptól Balatonföldváron a Hotel Jogar Továbbképzési Központban egyhetes intenzív felkészítésen vesznek részt. A tanfolyamon a dán Teknologisk cég két szakértője: Paul Rava Jepsen és Hans Graversen olyan elméleti és gyakorlati tudnivalókat ad közre, amelyek nélkülözhetetlenek a nyugati üzleti kultúra elterjesztéséhez, a kockázatok csökkentéséhez és a vállalkozások elindításához. Az említett cég évente mintegy ötvenezer dán — jórészt a mezőgazdaságban dolgozó — vállalkozónak ad tanácsot, segít a piaci értékesítési és a hiteligényléshez szükséges üzleti tervek elkészítésében is. Mint elmondták: ők kevésbé pesszimisták, mint a magyar kisvállalkozók, bár odahaza is gyakori a panasz a bankok szigorú feltételei és a magas adók miatt. A magyarországi viszonyokat jól ismerik, ebben sokat segít a Macon a finn-magyar vezetési tanácsadó részvény- társaság szakértő gárdája, a somogyi irodák alkalmazottai felkészítésének „gazdája”. A tanfolyamon részt vesz dr. Holló Zsuzsanna, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója is, aki azt várja, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhet a somogyi vállalkozások környezetét formálókról, szakmai felkészültségük megalapozásáról. Csökken a munkanélküliség Tabon A munkaügyi központ tabi kirendeltségének költségvetéséből 6,8 millió forintot költhet a közhasznú munkavégzés támogatására. A térség ön- kormányzatai 133 személy foglalkoztatására érkezett igény, ám a munkaügyi központ csak 105-nek a részére hagyta jóvá a keretet. Április 1 -jétől tehát — átmenetileg — 105-tel csökken a munkanélküliek száma Tabon és térségében. Madarász Gábor tabi kirendeltségvezető: — Központunk eddig a térségünkben lévő önkormányzatok közül kilenccel (Karád, Somogydöröcske, Tengőd, Kisbárapáti, Bá- bonymegyer, Kapoly, Bedeg- kér, Nágocs és Tab) kötött megállapodást közhasznú munka végzésére. így az ön- kormányzatok— mint munkáltatók — meghatározott időre április 1-jétől december 31-ig köthetnek munkaszerződést a kiközvetített dolgozókkal. A létszámösszetétel és a munkavégzés jellege településenként változó; ez azt jelenti, hogy vannak köztisztasági feladatokat ellátó, aztán a szakmájukban foglalkoztatott munkanélküliek. A költségeket átlagosan 63 százalékban a munkaügyi központ, illetve 37 százalékban az önkormányzatok viselik. Az önkormányzatok saját hatáskörükben döntötték el, hogy napi hány órában foglalkoztatják a közhasznú munkásokat. A béreket a minimálbérfigyelembevételével állapították meg. K. J. Tornaterem épül Kutason Kutason néhány évvel ezelőtt a kastéllyal szemben cselédházak sora állt. Mára a falu szépen kiépült, a kastélyban most iskola működik. A volt társközségek — Beleg, Kisbajom, Szabás — önállóak lettek, és a vagyon miatt sok a marakodás. — A gond az, hogy nem vagyonmegosztásban, hanem kárpótlásban gondolkodnak — mondta Horváth Istvánná, a kutasi polgármesterasszony. — Kutas 1969-ben lett székhelyközség. Harminc évet pedig képtelenség kárpótolni. Ezért is nem volt nagyobb beruházásunk a múlt évben, nem akartuk a helyzetet rontani. Nekem Kutas érdekeit kell képviselnem. Pályázatokkal próbálkoznak, mert a lehetőségek és az igények egybeesnek. A fogorvosi rendelővel joggal dicsekedhetnek: kevés községben található ilyen modern egészségügyi intézmény. Szeretnék megfelelő műszerekkel fölszerelni, s a megelőzésre helyezve a hangsúlyt, egy minilabort is működtetve. Tervezik a szennyvíztisztító rendszer megépítését. Céltámogatásra nyújtottak be pályázatot, ezt azonban nem sikerült elnyerniük. Most ismét megpályázzák. Tavaly elkezdték a járdaépítést, ezt az idén folytatják. A temetőt is rendbe tették már. Igény van egy kolumbá- rium építésére is. A főútvonalak mentén felújították a közvilágítási lámpákat. A település néhány utcájába még nem jutott el a vízvezeték, most ezt is bővítik. Támogatják az első lakáshoz jutókat, átvállalták a kamatadót is. Az idén a munkaügyi központnál közhasznú munkavégzésre pályáztak, így 15 személynek tudnak megélhetést biztosítani. Csaknem 100 munkanélküli van a faluban, köztük néhányuk nő, s akadnak pályakezdők is. Tornatermet is építenek, 24 millió forintból, s ehhez Kisbajom is hozzájárult. Működik egy nyugdíjasklub is; házi szociális gondozó méri fel, kinek mire van szüksége. T. K. Siófok o miénk is — mondják a nyaralótulajdonosok Madárének és hírlevél (Tudósítónktól) Tétova léptekkel igyekeztek a siófoki nyaralótulajdonosok a helyi önkormányzat épülete felé. Hiába, eddig nem sok alkalommal, s főképp nem örömmel keresték fel a hivatalt. Tavasztól azonban másképpen lesz — döntötték el az itt pihenők-kikapcsolódók, akik még december elején megalapították a Siófoki Üdülők és Üdülőtulajdonosok Egyesületét. A közel ötezer (!) telektulajdonosból ötszázan kaptak meghívót a közgyűlésre, ahol beszámoltatták az elnökséget az eddig történtekről, s elfogadták a következő időszak munkatervét. — Madarak énekére ébredtem — mondta vidáman dr. Homolya László elnök, aki egyébként Budapesti lakos. — Fürdőtelepen áll a villánk, márciustól november végéig töltjük ott a szabad időnket. Bár a nyarat nem szeretjük, mert zsúfolt és zajos. Sajnos nem megoldott 20 ezer ember képviselete, akik saját családjuk tulajdonában lévő épületekben töltik Balaton-parti pihenésüket. Úgy érezzük pedig, hogy Siófok a miénk is — ne csupán adózzunk hát, hanem a mi kedvünk szerint is alakítsuk a város életét. Egyébként nagyon jó a kapcsolatunk az önkormányzattal — tette hozzá az elnök. — A testületi ülés elé kerülő rendeleteket, anyagokat eljuttatják hozzánk véleményezésre, s figyelembe veszik megjegyzéseinket. A haszon kölcsönös; a nyaralók az ország minden tájáról-tájára hoz- zák-viszik a tapasztalatokat. Közcélú hasznosításra eddig 1,5 millió forintot biztosított az önkormányzat. Körülbelül száz, főként idős tag, illetve érdeklődő vett részt a közgyűlésen. Főképp az adózással kapcsolatban érdeklődtek, néhányan úgy érezték, hogy kihasználják őket. Ezzel kapcsolatban Molnár Árpád polgármester elmondta, hogy a város 1,2 milliárd forintos éves költségvetéséből az üdülőhelyi díj és az adók összesen ötven milliót tesznek ki. Ebből a nyaralótulajdonosok húszmillió forintot állnak — miközben például a város közvilágítása 60 millióba kerül. Mint Honvári Tibor, az ön- kormányzat közösségi ügyeinek referense elmondta: hírlevelet bocsátottak ki 10 ezer példányban, mely a legfontosabb határozatokról, közérdekű kérdésekről tájékoztatja az üdülőket és a helyi lakosságot. A jegyzők munkakapcsolata Jegyzők klubja címmel lapunk március 25-i számában jelent meg írás. Ezt egészíti ki a következő levél. Mint ahogy a cikk írója is írta, nagyon fontosnak tartjuk e szakmai fórum létrejöttét, elsősorban a jövőbeni szakmai munkánk elősegítése érdekében. Azt azonban túlzónak tartjuk, ahogy a cikkben megjelent, hogy a felügyeleti szerv, a Köztársasági Megbízott Hivatala képviselőinek jelenléte gátolta, illetve gátolja a valós gondok felvetését. Ezt úgy érezzük, hogy a cikkíró egy kissé félreértette. Igaz ugyan, hogy hangzott el hasonló megjegyzés az egyik kolléga szájából, de nem azzal a célzattal, hogy kifogásolta volna a Köztársasági Megbízott Hivatala képviselőinek jelenlétét. A hivatal képviselői megbízás alapján, a jegyzőklubot előkészítő szervezők meghívásának tettek eleget. Mi, szervezők úgy érezzük, hogy a Köztársasági Megbízott Hivatalának és a jegyzőknek szoros munka- kapcsolatban kell dolgozniuk annak érdekében, hogy a törvényes és elvárt szintű jogalkalmazás megvalósítása gyakorlattá váljon a lakosság, a polgárok ügyeinek intézésében. Takács János körjegyző, Kadarkút A megyegyulés nyilvánossága Megszületett a magyarázat arra, hogy miért vehetett részt az MDF szombati marcali megyegyűlésén egy videós és az Üj Magyarország tudósítója. Herényi Károly megyei MDF-elnök telefaxon küldte a következő „pontosítást”: „1. A teremben dolgozó operatőr Élő János, az MDF pusztakovácsi elnöke volt, aki videoszalagon rögzítette az MDF-archívum számára az elhangzottakat. 2. Az Új Magyarország tudósítója az MDF lengyeltóti szervezetének elnöki minőségében tartózkodott a teremben.” Arra azonban továbbra sincs magyarázat, hogy miért nem vehettek részt rajta azok az újságírók, akiket — a figyelmességért ezúttal is köszönet jár — az MDF sajtóirodája hivatalosan is meghívott. Az eljárás azért is furcsa, mert a megyegyűlés nem döntött zárt ülésről, azt csak „elrendelték”. S, hogy nem ment simán, azt bizonyítja az is, hogy Hódos Győző, a kaposvári szervezet elnöke tiltakozott a diszkrimináció ellen, mert megengedhetetlennek minősítette, hogy a zárt ülés jelszavával egyes lapok képviselőit kiküldik a nyilvános értekezletről.
