Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. március 5., csütörtök Fegyveres összecsapások Feszültség Boszniában, harcok Horvátországban Fegyveres összecsapás robbant ki kedd este Bosznia- Hercegovina északi részén a szerb területvédelmi erők és a boszniai rendőrség egységei között. Az AFP jelentése szerint a Bosanki Brodban történt lövöldözésben néhány ember életét vesztette és többen megsebesültek. A szarajevói rádió hírei szerint a városban végbemenő események már-már polgárháborúra emlékeztetnek. A horvát haderő dubrovniki parancsnoksága szerint az ellenség nem sokkal éjfél előtt tüzérségi tűz alá vette a Belvedere hotelt. Az eszéki rendőrség is szórványos tüzérségi támadásokról adott hírt. Kérdőjelek Jogállampolgárok vagyunk? Ami igazságos, csak akkor válik jogossá, ha az igazságnak az alkotmányos jog eszközeivel szereznek érvényt. Ez az Alkotmánybíróság minapi határozatának legegyetemesebb érvényű mondanivalója. Igaz, ezt egy tiltó határozatában fogalmazta meg: alkotmányellenes, tehát érvényesíthetetlen a Zétényi-Ta- kács féle törvény, mert nem a jogállam normái szerint akarja elérni az elévült bűncselekmények büntethetőségét. Csupán arról van szó, hogy a törvényt szembesítették az Alkotmány paragrafusaival és szellemével? A tét ennél több volt. Nevezetesen, hogy a jog általános és nemzetközileg elfogadott alapelve — közelebbről az elévülés intézménye — állja-e a múlt főbenjáró bűneinek utólagos számonkérését követelő politika ostromát? Vagy másképpen fogalmazva: Justita meg tudja-e őrizni független státuszát az igazságtétel erkölcsileg igazolható igényével szemben is? A válasz ismeretében fel kell adni ezt az igényt? Politikailag és morálisan nem, mert a múltat fel kell tárni és értékelését le kell zárni. A jogászok csak a Zétényi-Takács törvénytől eltérő megoldásokon gondolkodhatnak. Törvényhozók és jogászok „belügyéről” van tehát szó? A legkevésbé sem. Sőt: mindannyiunk legsajátabb ügyéről. Arról, hogy az Alkotmánybíróság döntése is erősítse bennünk azt az érzést, hogy a jog őrködik felettünk. így leszünk igazán jogállampolgárok. Ferenczy Europress Centrumpárt és balra nyit (Folytatás az 1. oldalról) Pozsgay Imre a Somogyi Hírlap munkatársának elmondta, hogy az 1994-es választáson pártként kívánnak megjelenni a politikai porondon, mégpedig egy minden szélsőségtől mentes centrumigényű pártként, amely balra nyitott. — Ön egyik nyilatkozatában Bruno Kreiskyt idézte, aki a 60-as években mondta, hogy a két világháború közti Ausztria tragédiája volt, hogy a demokraták nem voltak hazafiak, a hazafiak pedig nem voltak demokraták. Feltehetően az NDSZ hazafias és demokrata is kíván lenni... — Valóban. Ennek az idézetnek egyik tanulsága, hogy nem szabad hagyni, hogy a nemzeti érzést a történelmi tradíciókat csakis egy-egy jobboldali párt sajátítsa ki. Befogadó nemzet vagyunk, s mi Illyés Gyulával valljuk, hogy a magyarság nem származás, hanem vállalás kérdése. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a kommunizmus történelmi veresége után balról nem lehet a centrum felé haladni, viszont a centrum nyithat balra, hogy azokat az értékeket, amelyet a baloldali gondolkodás megteremtett, ne veszítse el a nemzet. Gondolok itt a szociális piac- gazdaságra, a szolidaritásra, a tőke és a munka kompromisszumára stb. — Horn Gyulától is megkérdeztem, ezúttal is szóba hozom: vajon a leendő párt nem osztja-e meg a baloldal szavazóbázisát az 1994-es választáson? — Nem valószínű. Mi elsősorban azokra a választókra számítunk, akik nem voksoltak a 1990-ben (ez 30 százaléka a szavazati joggal rendelkezőknek) és azokra, akik nem azt kapták, amit ígértek nekik. — Volt egy történelmi pillanat, amely — úgy tetszett — Pozsgai Imrét egyenesen a köztársasági elnöki székbe emeli. Ez a múlt és a jelen „mezsgyéjén” volt. Aztán jött a soporo- ni kudarc... Mit gondol, lesz-e még a pályája során az említetthez hasonló pillanat? — Biztosan lesz. Ha már a személyem szóba került, hadd mondjam meg, én „hosszútávfutó vagyok” . Hosszú távon lehet sikeres is az ember és kudarcok is érik. Engem nem karriervágy ösztökél, hiszen úgy hozta a sors, hogy beleszólhattam a történelembe; nem a funkció, hanem a feladat érdekel. És úgy vélem, sok feladat vár még rám. — Úgy tudom, most könyvet ír egy német kiadó felkérésére. Miről szól majd a könyve? — Tulajdonképpen memoár-irodalmat készülök gazdagítani. Az életemről írok, amely egy Rába-közi faluban, Kónyban kezdődött. Részletesen foglalkozom az 1989-es esztendő történéseivel. (Szapudi) Vita az ENSZ-ről Lesz-e új alapokmánya a világszervezetnek és új állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak ? A Közös Piac brüsszeli központjában mind nyíltabban hirdették: az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkor lenne ideális a jövőbeni összetétele, ha ott lenne egy szavazatuk az európaiaknak. Ez azt jelentené, hogy az Európai Közösség miniszteri tanácsának hivatalban levő elnöke állandó BT-tag lenne. o Ezzel a jól hangzó — s főként a németek és számos kis ország képviselői által ösztönzött megoldásai két állandó, — a Közös Piacban is tevékeny szerepet vállalaló — BT-tag, Franciaország és Anglia valószínűleg nem értene egyet. Ezért a bonni külügyminisztériumban „helyénvalónak” tartanák, ha a franciák és az angolok az ENSZ ezen csúcsszervében saját érdekeiken kívül „közös európai pozíciókat” is képviselnének. Ezzel kapcsolatban New York-ban és máshol visszatérően felvetődik a kérdés, hogy legyen-e az egyesített Németországnak képviselője a Biztonsági Tanácsban? Richard von Weizsäcker német szövetségi elnök, Helmut Kohl szövetségi kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a maga részéről kifejtette: más kérdések előbbrevalóak. Genscher azonban nemrég külföldi újságírókkal beszégletve óvatosan mégiscsak elismerte, hogy vitatható, vajon a reálpolitikai valóságot tükrözi-e a Biztonsági Tanács mai összetétele? „Németország nem kíván önállóan lépéseket tenni ezzel kapcsolatban. De ha megváltoztatnák az alapokmányt, kézenfekvő lenne egy európai megoldás alkalmazása” — mondotta. © Egyelőre azonban az ENSZ egyetlen vezetője sem tartja időszerűnek az alapokmány reformját. A Butros Ghali főtitkárnak tulajdonított megállapítással kapcsolatban, amely szerint a világszervezet tervezné a BT kibővítését, a politikus titkársága közölte: „Nincsenek ilyen elgondolások”. A valóság az, hogy a január 31-i BT-csúcs résztvevői megbízták a főtitkárt: július 1-jéig dolgozza ki, hogyan lehetne megerősíteni az ENSZ-et és intézményeit. Ő minden bizonnyal kihagyja az alapokmány megváltoztatásának rázós ügyét, amelyhez egyébként szükséges lenne az ENSZ Közgyűlés kétharmados többsége — beleértve az összes állandó tagok szavaztál Brüsszelben felfigyeltek a japán ENSZ-nagykövet, Yos- hio Hatano január eleji nyilatkozatára, aki szerint a BT-ben nem állandó jelleggel helyet foglaló távolkeleti ország a két év elteltével nem fogja átadni másnak a helyét. 0 A németek taktikája ezzel ellentétesnek látszik. A kancellár legutóbb éppen budapesti látogatása alkalmával jelentette ki: „BT-tagságunk egyáltalán nem téma”. Mégis, mind inkább úgy tűnik: amennyiben valaki kiállna Németország állandó BT-tag- ságáért, sőt, formálisan javasolná azt, a bonni szövetségi kormány minden bizonnyal nem mondana nemet. Akkor sem, ha ennek feltétele Európa képviseletének felvállalása lenne. Ferenczy Europress A BESZÉDÍRÓ MOSOLYA Előválasztások Amerikában — A demokrácia költséges bonyodalmai Az Egyesült Államok elnökét november 3-án választják, de a kampány már hónapok óta úgy folyik, mintha holnap szavaznának. A jelöltek különgépeiken cikáznak városok és államok között, milliókat költenek, hogy napi 16 órán át versenghessenek személyesen hirdetéseikkel a választók kegyéért. Ugyanis már november előtt számtalanszor szavaznak, s a sajtóban „lóversenynek” becézett küzdelemben csak az juthat el a célegyenesig, aki már korábban jó helyezést ért el, bukás nélkül vette a kanyarokat. Nélkülözhetetlen a siker az úgynevezett előválasztásokon, amelyek viszonylag új formái az amerikai politikai rendszernek. Céljuk a nagyobb demokrácia: korábban ugyanis a nagy pártok korifeusai zárt ajtók mögött egyeztek meg abban, hogy kit indítsanak elnökjelöltként. Döntsenek erről a választók — javasolták a század elején a reformerek, ám a kezdeményezés feledésbe merült, s csak a második világháború után éledt fel. A hatvanas években csak 15 államban volt „primary”, így a pártboncok még szilárdan kézben tartották a jelölési folyamatot. Amikor azonban a hetvenes esztendőkben már 26 államban rendeztek előválasztást, sikerei alapján meglepetésre megszerezhette a jelölést (majd a győzelmet) Jimmy Carter, az addig alig ismert georgiai kormányzó. Hasonlóan nélkülözhetetlen volt az előválasztásokon való megmérettetés Ronald Reagannak, az egykori hollywoodi filmszínésznek: az akkor 69 éves Reagant pártja csak akkor volt hajlandó jelölni, amikor kiderült, hogy milyen hatásosan tud szólni az emberekhez. Mint tudjuk, azután a rendhagyó jelölt kétszer el is nyerte az elnökjelölést. A döntő szót a pártok nyári, elnökjelölő kongresszusain mondják ki. Az előválasztásokon lényegében ezekre a kongresszusokra választják ki a szavazók a delegátusokat — akiknek azután többnyire kötelességük arra az elnökjelöltre szavazni, akit a választók támogatnak. Többnyire, miután a rendszer bonyolult, de hatékony és rendkívül demokratikus: a 10 álló hónapon át tartó, beható és heves választási kampányban a pártaktivisták tíz- és tízezrei vesznek részt (túlnyomó részt önként, lelkesedésből, minden ellenszolgáltatás nélkül), a gyűléseken, találkozókon, a tv-ből pedig a választók tízmilliói már előre alaposan megismerkedhetnek a jelöltekkel, a különböző álláspontokkal, programokkal. Azokban az államokban, ahol még nem vezették be a primary-rendszert, caucus-ok, jelölőgyűlések választják ki a pártkongresszusi jelölteket. A módszer nem kevésbé demokratikus, de míg az előválasztásokon átlag a polgárok 20 százaléka vesz részt (pár perc alatt leadva szavazatát) a több órás jelölőgyűlésekhez csak fele annyinak van türelme. A kampány szakaszában kulcsszerepe van a tv-nek, rádiónak, sajtónak, amelyet nem ritkán azzal vádolnak, hogy egyes jelölteknek kedvezve, mások hibáit túlhangsúlyozva befolyásolja a kampányt. Tekintve az amerikai tömegtájékoztatás óriási méreteit, sokrétűségét, e vád aligha megalapozott. Március folyamán jelentősen leszűkülhet a demokratapárti mezőny: előválasztások eredménye jelzi majd, hogy mit akarnak, kit támogatnak a szavazók. Heltai András Pat Buchanan volt elnöki beszédíró, a Republikánus Párt egyik elnökjelöltje mosolyog a párt helyi székházában, miután kiderült, hogy ő várható Bush jelenlegi elnök legnagyobb vetélytár- sának az elnökjelöltségért vívott harcban. Bush újabb győzelme Az amerikai előválasztások részeredményei szerint George Bush Georgiában és Marylandban is újabb győzelmet aratott konzervatív vetély- társa, Patrick Buchanan ellen. A közös főváros Jichak Rabin izraeli munkapárti politikus kilátásba helyezte: ha az ő pártja nyeri meg a júniusi általános választásokat, az új kormány fel fogja ajánlani a megszállt területen élő palesztinoknak, hogy hozzanak létre föderatív államot Jordániával vagy Izraellel. Walesa Jelcin vendége lesz? Borisz Jelcin hivatalos látogatásra hívta meg Lech Walesa lengyel államfőt. A lengyel elnök és szóvivője már többször kijelentette, hogy az államfő csak akkor kész a látogatásra, ha kézzelfogható, konkrét eredményt hozhat. Tavaszi ültetéshez gyümölcsfák, dísznövények konténerben és szabad gyökérrel. Kaposvár, Szigetvári u. 20. Tel.: 82/19-465 Nyitva hétfőtől péntekig 7—18-ig. szombaton és vasárnap 8-12-ig. (216090)
