Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. március 30., hétfő Április 7-jétől Kaposváron Viszik a tilosból az autókat Sokba kerül a tulajdonosnak, s nem oldja meg a gondokat Megint született egy intéz­kedés, amely borzolja majd az autósok kedélyét Kaposváron: április 1-jétől ugyanis a rend­őrség — a pécsi gyakorlatnak megfelelően — elszállíttatja a tilosban parkoló, rendszám­mal ellátott járműveket Ka­posváron, ha balesetveszé­lyesek, akadályozzák a for­galmat. Ezt Ősz István százados, a Kaposvári Rendőrkapitányság közlekedési osztályának veze­tője jelentette be. Megje­gyezte: korábban sem nézték el a szabályszegést, ám a bír­ság kiszabása után a jármű rendszerint a tilosban maradt, s továbbra is akadályozta pél­dául az áruszállítást vagy bal­esetveszélyes helyzetet oko­zott. Ezért kellett radikálisabb megoldást keresni. Amely — s ezt már az autó­sok teszik hozzá — nem oldja meg a parkolási gondokat, és a közlekedés szervezetlensé­géből adódó problémákat sem. A rendőr az egyik módszer szerint kerékzárat helyez a jármű első kerekére, majd az Auto Top Service Wuthe Gépjárműjavító és Kereske­delmi Kft kaposfüredi telepén megrendeli az autó­mentőt. A másik esetben a rendőr megvárja a szállítók érkezését. Az ATSW — így ismerik jobban ezt a céget — éjjel-nappal vállalja a jármű­vek elvitelét és kiadását. Az in­tézkedő rendőr a helyszínen határozatot állít ki három pél­dányban, és a szélvédőre he­lyezi. Ezzel kötelezi a jármű tu­lajdonosát, hogy fizesse ki a fölmerült költségeket. — Milyen jogszabály teszi ezt lehetővé? — Az eljárás alapja a kresz-ben is megtalálható. A Polgári törvénykönyv szerint a kényszerszállításnál ^ szerző­déses jogviszony jön' létre a jármű elszállítója és a tulajdo­nos között. Ez kötelezi a tulaj­donost arra, hogy a költsége­ket kifizesse. — Ha még az elszállítás előtt megérkezik a tulaj­donos? — Ha a jármű még nincs az autómentőn, a tulajdonos megússza a szállítási költség ötven százalékának a hely­színen történő kifizetésével. Ha már felpakolták, akkor el is viszik a füredi te­lepre. Ebben az esetben az autós megtakaríthatja a táro­lási díjat, azonban nem úsz­hatja meg a szállítási költsé­geket. — Milyen költségekkel kell számolnia annak, akinek elvit­ték a járművét? — Egy személygépkocsi el­szállítása 6-tól 20 óráig háromezer-ötven forintba, 20 órától reggel 6-ig és ünnepna­pokon 4030 forintba kerül. A tárolási költség naponta két­száz forint, s minden megkez­dett nap egész napnak szá­mít. A tehergépkocsi szállítási költségei súlykategória szerint változnak. — Hogyan kaphatja vissza járművét a tulajdonos? — A rendőrkapitányság ügyeletén érdeklődhet felőle. (A 07-es telefonszámon is.) Ott megmondják, hová vitték és mennyiért váltható ki a jármű. Sz. N. Szekrénysorokhoz tartozó kiegészítő kisbútorokat gyártott a kaposvári Lakberendező Ipari Kisszövetkezet nyugati meg­rendelésre. Az új mini bútorcsalád mintapéldányait a napokban indítják útnak a nyugat-európai partnerekhez. (Gyertyás László felvétele) A NÉV NEM KÖTELEZ Az Agrobank is a hozadékot számolja Hová lesz a 20 milliárd? — Január óta önálló fiókként — Csak az adós számít A költségvetés az idén is mintegy 2,2 milliárd dollár me­zőgazdasági exportbevétellel számol. Ehhez viszont ele­gendő mennyiségű és minő­ségű áru kell. A mezőgazda- sági üzemek fuldokolnak a pénztelenségben, helyenként pedig felélik vagyonukat. Va­jon a „pénz” tulajdonosai, a bankok mennyire érzik át a helyzet tarthatatlanságát? Dr. Győri Józsefet, az Agrobank területi fiókigazgatóját kérdez­tük, hogy mit kíván tenni a ne­vében az ágazatot képviselő bank. — A név ma már semmire nem kötelez. Csak az számít, hogy az adós vissza tudja-e fi­zetni a hitelét. Mi a hitelkihelyezésnél csak azt vizsgáljuk, milyen fedezete van az igénylőnek, valamint azt, hogy leendő vállalkozá­sának milyen a gazdaságos­sága. Sajnos, a tavaszi mun­kák megkezdését segítő kor­mányintézkedésről és annak pénzügyi vonzatáról mi is csak a sajtótól értesültünk, annak ellenére, hogy az Agrobankot is megnevezték a hitellebo­nyolítók között. — Január elsejétől önálló fiók a kaposvári iroda. Mek­kora önállóságot kaptak? — Már korábban teljes önál­lóságot élveztünk a forrásgyűj­tésben, és 10 millió forintig szabad kezet kaptunk a hitel- kihelyezésben. 1991-ben 86 kisvállalkozónak 77 millió, míg a 47 gazdálkodó szervezetnek 332 millió forint rövidlejáratú hitelt nyújtottunk. — Az átalakuló mezőgaz­daságot támogatniuk kellene a bankoknak. Ma úgy tetszik, ettől mindenki ódzkodik. Vál­lal kozik-e az Agrobank arra, hogy a falu bankja legyen? — Mi egy részvénytársaság vagyunk, részvényeseink a befektetett pénzük hozadékát kérik számon. Hogy itt a ka­posvári fiókban privilégizált a mezőgazdaság helyzete, az csak annak köszönhető, hogy közvetlen munkatársammal korábban az agrárirányítás te­rületén dolgoztunk. Egyébként az érvényes banktörvény sze­rint a kihelyezett „rossz” hitel után 100, a „kétes” hitel után 50 és az „átlag alatti” hitel után 20 százalék biztonsági céltar­talékot kell gyűjtenünk. Ezt el­különített számlán vezetjük. A mezőgazdasági üzemek, vál­lalkozások ma jobbára va­gyonfelélésükből élnek, így hi­telképességük bizonytalan. Tapasztalataink szerint a tönkrement vállalkozások többsége önhibáján kívül ke­rült „padlóra”. A mezőgazda- sági vállalkozások banki fi­nanszírozása egyelőre a for­galmunk 50 százaléka alatt marad. — Ismert, hogy a korábban alapított kereskedelmi bankok végzik jobbára a mezőgazda- sági, az élelmiszeripari üze­mek és vállalkozások számla- vezetését. Az üzemek vállal­kozások jórésze a csőd szélén áll. Mezőgazdaságunk tulajdonlási átalakulás előtt van. Mit vállal ebből az Agro­bank? — Korábbi feladatunk volt a „somogyi fehér foltok” feltá­rása. Készülünk a tervalkura, amelynek során szeretnénk, hogy „számlavezetett” partne­reink száma megduplázódjon. Az elszámolási számlák ese­tében a nyolcvanmillió forint feletti összeg, míg az öszes forgalomban a nyolcmilliárd forint maghaladása a célúnk. Ennek elérése érdekében szorgalmazzuk a szakmai to­vábbképzéseket, tíz személy­nél szeretnénk elérni, hogy munkatársaink felsőfokú banki ügyintézővé váljanak. A re­cesszió hűvös szele mindenkit megcsapott. Tisztában va­gyunk azzal, hogy a pénzinté­zetek csak annyira lehetnek egészségesek, mint a klien­seik. Mészáros Tamás Utat foltoznak Somogybán Lehetőségek és igények Somogybán 1616 kilométeres útszakasz gazdája a Ka­posvári Közúti Igazgatóság, amely tavaly lett ismét önálló. Akkor fogalmazták meg, hogy az adott körülmények között sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az utak üzemelteté­sére, szigorú útellenőrző munkát kell végezni. Négy üzem- mérnökségükön mintegy 300-an dolgoznak. Jaczó Győző igazgató el­mondta: a forgalom jelentős része 406 kilométer hosszú első- és másodrendű utakon bonyolódik le. Emellett kezelői több száz kilométer hosszú összekötő- és bekötőútnak, és 317 hídnak is. Egy érdekes­ség: 14 kilométer földút talál­ható még Somogybán... A forgalom jelentősen nö­vekszik, ezzel együtt az utak igénybevétele is nagyobb, a tönkremenetele hosszabb. Az év vége óta — főképpen a ju­goszláviai háború következté­ben — a nehézteher-forgalom is nagyobb lett a 7-es főúton. A baleseti statisztika is mu­tatja: nem megfelelő az utak kiépítése, a burkolatok álla­pota. Ugyanakkor nem áll az igazgatóság rendelkezésére pénz, még a szinten tartáshoz sem. Az útalapról szóló tör­vény megszületése után talán biztosabbá válik a finanszíro­zás. Ez azonban nem jelent majd igazi megoldást a gon­dokra. Tüneti kezelés Fenntartásra, üzemelte­tésre az idén 372 millió forintja van az igazgatóságnak. Ebből többek között burkolatjelek festésére, kátyúzásra, árok- rendezésre futja. 393 ezer négyzetméter záróréteget (mintegy 65 kilométer hosz- szan) építenek meg. Ez az ál­lagvédelmet szolgálja. A „tü­neti kezelés” az autósok érde­kében történik. Jelzőtáblával jelzik majd ezeket az útszaka­szokat, s kérik az autósokat, hogy lassabban hajtsanak. A 68. számú főúton repedezett a burkolat, ezért Somogytar- nóca-Csokonyavisonta és Szenyér-Mesztegnyő között, illetve a 67-es főúton Somogyaszalő és Mernye között készítenek záróréteget. Pályaszerkezet-megerősítés lesz a 67. számú főúton So- mogybabod-Somogytúr és a megye déli részén Zákány- Gyékényes között. Egyre nagyobb gondot okoz a 7-es főút burkolatromlása, a keréknyom-vályúsodás. Ned­ves időben ez igen veszélyes lehet. Kísérleti jelleggel há­romkilométeres szakaszon próbálják megszüntetni ezt. Milliárdos igény, milliós lehetőség Fejlesztésre mindössze 137 millió forint jut. 1991 -ben elké­szült tízéves úthálózat-fejlesz­tési terv megvalósításához 230 milliárd forintra volna szükség. Ebből Somogynak 21,6 milliárd jutna, amiből 19,6 milliárdba kerülne az M7-es autópálya, és évente 300 mil­lió forint kellene egyéb fejlesz­tési feladatokra. A mindösze 137 millió forintból kellett az idén kifizetni a tavaly átadott 67-es főút déli bevezető sza­kaszát. Új út létesítését nem tervezhetik. A siófoki önkor­mányzattal közösen a máso­dik félévben kezdődik meg majd a 70/A számú út nyugati kivezető szakaszának épí­tése. Ez a tervek szerint a jövő év végére készül el, s csök­kenti a városon átmenő for­galmat. Teljessé akkor válhat majd, ha a keleti vége is elké­szül az útnak. A tél ára Szerettek volna még az idén egy 86 millió forintos fej­lesztést megvalósítani, kerék­párutakat, csomópontokat épí­teni. A pénz azonban hiányzik. Nem volt erős tél, ennek elle­nére eddig 10 millió forintra becsülhető az utakban kelet­kezett kár. Az utak mentén egyre több a szemét. Szüksé­ges volna az együttműködés az önkormányzatok, a lakos­ság és az igazgatóság között. Többször előfordult, hogy a diszkózásból hazatérő fiatalok több száz műanyag vezető­oszlopon próbálták ki erejüket. Hogy honnan tudnak még az útalapon kívül pénzhez jutni? Közlekedésbiztonsági pályázatot írt ki a miniszté­rium, ebből szeretnének pénzt nyerni, s ezt a legveszélye­sebb csomópontok átépíté­sére fordítani... T. K. Csődbe ment somogyi cégek Megjelent a Heti Csődértesítő, amely ezentúl hetenként közli azoknak a hazai cégeknek a listáját, amelyekkel szem­ben cégbírósági végzés szerint indult csődeljárás, felszámo­lási, illetve végelszámolási eljárás. Az előfizetők számára hozzáférhető kiadvány első számában számos somogyi cég neve szerepel. Csődeljárás folyik a Bárdibükki Állami Gazdaságnál, a ka- posfői Kaliber Építőipari Kft-nél, a Kaposvillnél, a csokonyavi- sontai és a somogybabodi tsz-ben, a Somogyvári Építőipari Kisszövetkezetnél, a barcsi Unitech Ipari Kisszövetkezetnél, valamint a vései és a szennai tsz-ben. A Felszámolási Eljárások című fejezetekben találkozhatunk a bogiári Biovin szőlőtörköly-hulladék feldolgozó Kft, a kapos­vári Elekterv és Flott Kft-k, a Nyugat-Somogy Építőipari Kisszövetkezet, az ugyancsak kaposvári Sebestyén és Társa kereskedelmi Bt, valamint a Zselic Ipari és Szolgálató Kisszövetkezet nevével. A végelszámolási eljárásokról szóló részben szerepel a ba- latonszárszói Biogén Felvásárló Kft, a balatonlellei F. B. H. Sörház Kft, a balatonszárszói Faktor Vegyipari Kft, a fonyódi Horcat Faipari Kft, a Kaposvas Kisszövetkezet, a Kaposvári Villamossági Gyár F. M. V. Berendezésgyártó-Lakatos gmk-ja és ugyanezen cég Szakaszoló Szerelő gmk-ja, a Ri- nya Volán Sped Bt Nagyatád, a kaposvári Stratego Kereske­delmi Bt, a barcsi Széria Kft, a kaposvári Team Fuvarszer­vező gmk, a szentbalázsi T-ker Kft, valamint a balatonkeresz- túri Turbo Gépjármű Alkatrészgyártó és Javító Kft neve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom