Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

1992. március 26., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 TANÁCSKOZÁS A PRIVATIZÁCIÓRÓL Kockázat — Kaposváron A kalandor megy — az „igazi” A Kockázat Rt, nemzetközi befektetési tanácsadó cég, a privatizációs tanácsadáson kívül vállalkozások szer­vezésévél, képviseleti tevékenységgel, pénzügyi tanácsadással; csődmenedzseléssel, likvidmenedzse­léssel és egy nemrég kapott jogánál fogva felszámolás­sal foglalkozik. Tegnap a somogyi megye- székhelyen a cég által szerve­zett „Privatizáció '92” című konferenciát követően kérdez­tük céljaikról a részvénytársa­ság igazgatóját, Jelinek Gá­bort. — Már az első privatizációs program meghirdetésekor szerettünk volna jelen lenni a magyar piacon, akkor azon­ban magyar befektetők nem­igen rúghattak labdába. Azok a központi programok, ahol külföldi cégeket kértek fel a privatizáció „levezénylésére” sikertelenül zárultak. Mos­tanra, árainkkal és szakértel­münkkel méltó versenytársai lehetünk a hazai piacon, más világhírű tanácsadó cégeknek is. Az ország több táján szer­veztünk már hasonló konfe­renciákat, melyek nem titkolt célja volt, hogy tájékoztatást adjunk a privatizáció jelenlegi helyzetéről, a várható tenden­ciákról és hogy mind több pri­vatizáció előtt álló vállalat is­merje meg tanácsadói tevé­kenységünket. Minden eset­ben fórumot biztosítunk az ÁVÜ képviselőjének is, hogy beszámoljon a szervezet friss döntéseiről és terveiről is. — A privatizáció mai helyze­tét eltérően ítélik meg. Önnek mi a véleménye? — A lehetőségekhez mér­ten megfelelően halad. Az esetek többségében az embe­rek azt gondolják: ha,egy ál­lami vállalat átalakul, — mond­juk részvénytársasággá —, az már maga a privatizáció. Pe­dig ezzel csak gazdálkodási formát váltanak. Hogy a meg­lévő tulajdonok értékesítése óvatos ezt követően lassan vagy gyorsan megy végbe, azon lehet vitatkozni, de az tény, hogy a hazai fizetőképes ke­reslet rendkívül szűk, a kül­földi működő tőke érdeklő­dése pedig csekély. Volt egy kalandortőke, amelyik gyor­san megjelent, de mára már nehezen jut ilyen befektető üz­letszerzési lehetőséghez, az igazi befektetők pedig óvato­sak, várnak. Gyorsítaná a fo­lyamatot, ha a parlament mie­lőbb megalkotná az új privati­zációs törvényeket, ha elfoga­dásra kerülne a munkaválla- lói-résztulajdonosi program, ha módosulnának a hitelfelvé­teli lehetőségek, mert kész­pénzzel nem rendelkezik a hazai vállalkozói réteg. B. Zs. Van is meg nincs is Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság március 18-ai ülésén úgy döntött, hogy pályázatot hirdet 100 ezer da­rab vágósertés exportjára április 1-30. között. Ugyanezen az ülésén döntött arról is, hogy pályázatot hirdet április 1.-június 30. között 13 200 tonna sertéshús egyenértékének megfelelő élő sertés, bőrös hasított félsertés, lehúzott félsertés, sertés­hús importjára. A pályázati föltételeket annak rendje és módja szerint közölte a szaksajtó. Megyénkben hosszú ideje neuralgikus a húskombinát és a termelők közötti kapcsolat. A pályázati feltételeket olvasva in­dokolt a kérdés: ugyanazt a terméket exportáljuk és importál­juk egy időben? Miért? Ha így van, kinek éri ez meg? Ha van az országban termelt eladható termék, akkor azt fel kellene dolgozni és úgy exportálni. Ha nincs, akkor pedig meg kell te­remteni a feldolgozókapacitás üzemeltetéséhez a föltétele­ket, akár az alapanyag vásárlásával is. De egy időben eladni azt, amit vásárolni is akarunk? (Mészáros) MARCALI ÖNKORMÁNYZATA ÜLÉSEZETT Vállalkozzon a város Lovas megye leszünk? Megyénk lóállománya négyezer-ötszázra te­hető, a döntő többséget, mintegy három­ezer-háromszázat magántermelők tenyészte­nek. A lótenyésztés a közelmúltban újjászerve­ződött, a fajtafenntartó nemesítést az ország­ban működő hét egyesület látja el, míg a Ma­gyar Lovas Szövetség területi kirendeltségei végzik a törzskönyvezés munkáit, ellátják a köztenyésztés felügyeletét. Ezt a feladatot a Bóly községben működő Dél-dunántúli Iroda szakemberei végzik. Ők foglalkoznak a fedező mének kihelyezésével, a törzsmének tartásá­nak, takarmányozásának, használatának ellenőrzésével, figyelemmel kísérik, admi­nisztrálják a tenyésztést. V. M. Korszerű gépjármű-diagnosztikai berendezéseket vásárolt műhelyébe az Erdögép kft. Erő­gépeket, teher- és személygépkocsikat egyaránt javítanak itt. Az új készülékekkel az ún. zöld kártyát is kiadhatják majd a járművekhez. Fotó; Kovács Tibor Változó menetrend Kaposváron 5F jelzéssel a termálfürdőhöz új autóbuszjá­rat közlekedik majd. A kettes jelzésű vonalon munkanapo­kon a rokkant-telepi fordulótól 7.55-kor új járat indul. A 14-es vonalán szabad- és munka­szüneti napokon a „K” jelzésű járatok Töröcskén a töröcskei forduló helyett a kórház cél­gazdaságáig közlekednek. A változásokra március 28-tól kerül sor. (Folytatás az 1. oldalról) A testület egyetértett egy Kinotechnikai Filmszolgáltató Kft megalapításával. Az ivóvíz és csatornahálózat városi tu- lajdonbavétele kapcsán az ál­láspont: a Dunántúli Regioná­lis Vízmű tulajdonát képező közüzem a városi önkormány­zat birtokába menjen át. Fog­lalkoztak a gombai városrész a József Attila és a Szabad­ság utcák szennyvízhálózatá­nak építésével is. A város csa­tornahálózata jelenleg a la­kosság felét szolgálja ki. A tervezett hálózatépítés 657 lakás, 56 beépítésre alkalmas telek, és több közintézmény valamint meglévő és tervezett üzemek illetve az Antal-völgyi szabadidőközpont szennyvíz- hálózatba való bekötését biz­tosítja. Marcali várossá nyilvánítá­sának 15. évfordulója alkal­mából dr. Sütő László polgár- mester megemlékezett a tele­pülés múltjáról, részletesen taglalta jelenét és jövőjét. Ki­emelte, hogy a városnak új és jelentős karaktert kell adni... Ehhez a jövőhöz megvan az anyagi fedezet — mondotta. Első ízben adták át a Marcali városért kitüntetést. Dr. Bog­nár János főorvosnak illetve a Kandier cukrászda tulajdono­sának. (Metz) Nehéz „kölönc" a súlyadó Február végén lejárt a határideje a gépkocsisúlyadó bevallásának. Kaposváron a megadott határidőig mintegy 15 ezren tettek eleget köteles­ségüknek. Am ez korántsem éri el a megyeszékhelyen a gépko­csik valószínűsíthető számát. Klapsz Lászlótól, a polgár­mesteri hivatal irodavezetőjé­től kérdeztük: mire számíthat­nak azok, akik „elfelejtettek” bevallást tenni? Az irodavezető elmondta: ha a határidőt követő 60 na­pon belül vallják be a súlyadót, akkor az adó 5 százalékát, ha csak ezt követően, de egy éven belül, akkor az adó 20 Százalékát, 12 hónap után pedig 30 százalékát kell kése­delmi pótlékként megfizetni. Fontos tudnivaló, hogy a gépjárműsúlyadó esetében nincs lehetőség méltányosság gyakorlására. A mozgáskorlá­tozottak a törvényben megha­tározott feltételek szerint ré­szesülhetnek adómentesség­ben. A környezetkímélő, kata­lizátoros gépkocsik esetében az autófelügyelet igazolására amelyet illetékmentesen ál­lítanak ki — van szükség és nem elégséges a vámok­mány. A polgármesteri hivatalban folyamatosan hozzák meg az adókivetésről a határozatot. Kérik a polgárokat, hogy addig ne fizessék be a súlyadót, amíg nem kapják meg a hatá­rozatot és a csekket, mert gondot okoz, ha más csekk­számra fizetik be a pénzt. A törvény szerint, akik egy évig nem vallják be a súlyadót és azt nem fizetik be, a hivatal kérésére a rendőrhatóság be­vonja a gépkocsi forgalmi en­gedélyét. Az idén azoknak Is kell súlyadóbevallást tenniük, akiknek korábban is adóköte­les volt a gépjármüvük, (lej) Az Expo tőkét vonz Somogyba (Folytatás az 1. oldalról) — Az a megye, az a térség tud igazán eredményesen szerepelni ebben a verseny­ben, amelynek megfelelő „szürkeállomány”, ötelete és akarása van — mondta Nagy Miklós. — Szerencsére So­mogy földrajzi adottságai is hozzájárulnak ahhoz, hogy jó pozíciókat tud elfoglalni. Külö­nösen nagyok az idegenforga­lom lehetőségei. A megyei önkormányzat a menedzser szerepét tölti be a verseny­ben. — Mit tesz ezért a gazda­ságszervező és vállalkozási iroda? — Tevékenységünk — nem kis harcok és konfliktusok árán — eredményes volt. A te­rületi önkormányzat alapvető feladata a helyi önkormányza­tok segítése, ha igénylik. Tud­juk, hogy elsősorban a gazda­sági kérdések feszítőek na­gyon. Az önkormányzati tör­vény is lehetőséget teremtett arra, hogy öt gazdasági társu­lás alakuljon. Azok a helyi ön- kormányzatok, amelyek igé­nyelték és igénylik, megfelelő módon és olcsón hozzájuthat­nak ahhoz a szolgáltatáshoz, amelyre különben nincs szak­emberük. — Sok bírálat hangzott el az utóbbi Időben e társulá­sokkal kapcsolatban. — Különféle módon, a nyil­vánosság előtt — főleg „politi­kai köntösben” — támadták őket. Nyilvánvalóvá vált, hogy komoly gazdasági érdekek be­folyásolják ezeket a támadá­sokat. A konkurencia ugyan­azt az önkormányzati piacot szeretné meghódítani, azon­ban sokkal drágábban és sok­szor nem biztos, hogy ugyan­olyan ismeretek birtokában, mint mi. Egyre növekszik az öt társulásba belépő önkor­mányzatok száma, hiszen szükségük van a segítségre a beruházások szervezésében, a kommunális és vízügyi prob­lémák megoldásában, a terü­letrendezésben, a munka- és tűzvédelemben, aztán az er­dőgazdálkodás és a vadászat területén. Szakembereink be­bizonyították az önkormány­zati piacon, hogy nagy a szak­értelmük, munkájuk magas színvonalú és mindenhol megbecsülik őket. E támadá­sok a jövőben is várhatók, hi­szen a'konkurenciaharc egyre nagyobb lesz, szakmai cso­portjaink azonban állják a ver­senyt szakértelmükkel és a munka minőségével. — Mit tesznek a vállalko­zás élénkítéséért a megyé­ben? — Amíg nem fogadják el a területfejlesztési törvényt, amely majd pontosan megha­tározza ki miért felelős, addig is teszünk a területfejleszté­sért a vállakózások élénkíté­sével. A megyei önkormány­zat pénz hiányában csak a külső erőforrásra támaszkod­hatott. Ringbe szállva meg­kapta a lehetőséget a vállal­kozásfejlesztési központ lét­rehozására a Phare-prog- ramra alapozva. A benyújtott pályázat alapján az Állami Vagyonügynökség pedig megadta azt a jogot e köz­pontnak, hogy a megye szá­mára annyira fontos privatizá­cióban tanácsadó cégként működjön. Óriásiak a lehető­ségek. A megyei közgyűlés a közelmúltban 20 millió forintot szavazott meg a vállalkozói alközponthálózat kiépítésére. Hét alközpont lesz a megyé­ben, Kaposváron, Tabon, Ba- latonföldváron, Marcaliban, Nagyatádon, Csurgón és Bar­cson. Az elkészülő kistérségi üzleti tervek alapján minden­hol lehetőség lesz a vállalko­zás élénkítésére, elősegíve ezzel Somogy gazdasági fej­lődését. — A világkiállítás nagy lendítőerő lehet a megyében is. — Az Expo nem cél, hanem eszköz arra, hogy gyorsabban térüljön meg a befektetett tőke. Már megalakult a világ- kiállítás Somogy megyei prog­ramját szervező egyesület, mert a társadalom összefo­gása nélkül nem érheti el So­mogy a lehető legnagyobb eredményt. A szervezésben nagy feladat vár az egyesü­letre. Meg kell ugyanis értetni az emberekkel, hogy a világ- kiállításra szükség van a bol­dogulásuk érdekében. Az egyesület üzleti hátterét a vál­lalkozói központ adja, s ebben az alközponthálózat is fontos szerepet játszik. Az alkurató- riumok ugyanis — a megyei kuratórium Irányításával — el­lenőrzik, hogy a már említett kistérségi üzleti tervek megfe­lelően szolgálják-e a térség érdekeit. A megye alapvető érdeke a tervezett déli autópá­lya és az M 7-es további sza­kaszának megépülése a kért környezetvédelmi kompro­misszumok figyelembevételé­vel. Szerintem a világkiállítás és az autópálya alapvetően meghatározhatja Somogy gazdasági fejlődését. Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom