Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
1992. március 2., hétfő / / SOMOGYI HÍRLAP —MEGYEI KÖRKÉP 3 A répa földje A legutóbbi kampány során sok cukrot gyártottak, a megtermelt nagytömegű répából az ország cukorgyárai. Az egy irányítás alatt lévő petőházi és kaposvári gyár. Dr. Fábián Károly elnök vezérigazgatója elmondta: megtudtuk, hogy jelentősen csökken a cukorrépa termelő területe. Mindkét gyár az idén nem termőterületre, hanem meny- nyiségre köt szerződést a termelőkkel. Petőháza a nemrégen befejeződött kampány során 520 ezer tonna répát vett át és dolgozott fel. Az ősszel kezdődő kampány során 380 ezer tonna répa feldolgozását tervezi. így a múlt évi termőterület a 14 ezer hektárról várhatóan 10 ezer hektárra csökken. A kaposvári gyár körzetében az elmúlt évben közel 12 ezer hektáron termesztettek cukorrépát. Ez a a terület az idén körülbelül 7 ezer hektárra zsugorodik. Ami itt nyitott kérdés az az, hogy lesz e az idén és mennyi jugoszláviai répaexport. Azt már eldöntötték, hogy az eddigi úgy nevezett bérfeldolgozást megszüntetik. Ám ha horvátországi, illetve Szlavónia cukorgyáraknak lesz répaigénye, azt szívesen megterme- leteti akár a kaposvári vagy más déldunántúli gyár is. Olyan alapon persze, ha ezt a répát az igénylők és megrendelők készpénzben, azaz dollárban megfizetik. Ha ilyen megállapodások létrejönnek, akkor a két gyárat irányítja. A részvénytársaság vezetése megnöveli a répatermelői területet Somogybán. Cs. I. Tapsony napja Verőfényes, tavaszi napsütésben került sor a tapsonyi falunapra. Második alkalommal rendezte meg a helyi Művelődési Egyesület. A délelőtt az ifjúságé volt. A különféle sport- versenyek mellett kiemelkedő program volt a favágó verseny, amibe a hölgyek is „beszálltak”, és a kicsiknek rendezett játszóház, ahol Len- gyák István nagykanizsai tanár csodálatos állatfigurák haj: togatására tanította a gyerekeket. A délután az óvodások műsorával kezdődött, majd az iskolai színjátszók és az asz- szonykórus bemutatjója következett. A rendezők erre a műsorra várták a legtöbb részvevőt. A nap bállal zárult, ahol a részvétel feltétele valamilyen pöttyös ruhadarabban való megjelenés volt. Fotó: Kovács Tibor A tej, a ára meg a piac A január elsejével megszűntetett állami árkiegészítő ártámogatás elmaradása után tiszavirág életűnek tűnt az alapvető élelmiszercikkek hatóságilag garantált ára. Ez is megszűnt, jöjjön a piacgazdaság. A jó kereskedőnek egyre fontosabb a vevő. És ha egy élelmiszerüzletbe betér valaki egy bizonyos termékért, holnaptól talán mindent onnan vásárol. Ez vezérelte a Kaposker 323-as üzletének (hajdan Meinl féle csemege, később ifjúsági csemege) vezetőit, hogy üzleti árrésükről lemondva olcsóbban adják az általuk forgalmazott tejet, mint a feldolgozó vállalat által ajánlott fogyasztói ár. Makkfalvi Árpádné üzletvezető elmondta, hogy a kaposvári tejipar által 21,93 forintért, a kacsótai Mecsektej által 21,74 forintért szállított 2,8 százalék zsírtartalmú tejet egységesen 22 forintért árusítják. Ugyancsak filléres árrést könyvelhetnek el az egész forintra kerekített, 2,2 százalék és az 1,5 százalék zsírtartalmú tejeknél is. A vevőért vívott harc egyik lehetősége a kaposvári példa. Jó lenne követni, előbb utolérhetnénk a valós piacgazdaságot. M. T. AZ ELSŐ HAJÓK Milliókat költöttek rájuk — Segítettek az enyhe napok (Folytatás az 1. oldalról) A személyhajók mellett nagy figyelmet fordítanak a kompok állapotára. Szántód és Tihany között rövidesen — március 14-én — megindulnak az első kompok. Egy hónappal rá — április 14-én — pedig elindulnak első idei útjukra a balatoni személyhajók is. Elsőnek a hagyományoknak megfelelően Siófok-Bala- tonfüred és Fonyód-Bada- csony között kezdődik meg a menetrend szerinti hajózás. Az előszezonban természetesen csak a személyhajó park egy része lesz forgalomban. Az ügyvezető igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az új badacsonyi kikötő építésénél jól kihasználták az enyhe téli napokat. Az alapot lerakták. Rövidesen az idei tervezett épületet is felépítik, s a főszezonra elkészül ez a szép létesítmény. Gyorsan, saját kivitelezésben és főleg ennek megfelelően olcsón. A balatoni hajók és kompok az elmúlt évben több mint 3 millió utast szállítottak, s több tízezer gépkocsi és autóbusz mellett. Bíznak abban, hogy a szolgáltatási színvonal tartása és növelése mellett az idei esztendőt is eredményesen zárják. (Cseresznyák) Bajomi számadás Átvészelt év után — A falu élni, dolgozni akar BERTA ÁRPÁD: CSURKA ISTVÁN SOMOGYI IGAZSÁGA Repül a nehéz kő... (Folytatás az 1. oldalról) Horváth László szövetkezeti elnök a vezetőség nevében elmondott beszámolójában utalt arra, hogy az elmúlt év még ma is szinte elviselhetetlen terhekkel nehezedik a gazdaságra, annak ellenére, hogy az utóbbi 20 év legjobb átlagát adta a természet.. Eladhatatlan termékek és termények, emelkedő begyűrűző árak. A végeredmény 26 millió forint mínusz volt. Á későbbi módosítások során sikerült pozitív tervet összehozni. Az ágazatok értékelése során a szövetkezet elnöke kiemelte, hogy a tetemes árvesztések miatt is mintegy 7 millió forintnyi eredményt hozott a növénytermesztés. Ennek köszönhetően tudtak 368 hektáron 40 tonnányi istállótrágyát kijuttatni, és mintegy 110 kilogramm hatóanyag műtrágyával kedvezni az őszi vetéseknek. A korábbi évekhez képest visszafogottabban vetettek ősszel, így 274 hektáron repcét, 100 hektáron rozsot, 204 hektáron őszi árpát és csak mintegy 440 hektáron őszi búzát. További sikertelenségeikről szólva kifejtette az elnök, hogy az állattenyésztés 8 milliós árbevételkiesésében döntő volt a tej átvételi átlagárának alakulása. Sertéstenyésztésük továbbra is törzstenyészet, ennek ellenére értékesítési gondokkal küzd. A szarvas- marha ágazat végleges felszámolását csak az év elején beindult, jugoszláv tejexport akadályozta meg. A mező- gazdasági termelésbe begyűrűző költségek további emelkedéséről csak azzal a példával élt a szövetkezet elnöke, hogy hovatovább 10 mázsa búza árát kell fizetni egy darab ekekormány-lemezért. — A rendkívüli eredmények ellenére átvészeltük a tavalyi évet, a felvett 44 millió forint hitelt visszafizettük. Számottevő követeléseink ellenére nincs vagyonfelélés a szövetkezetben, eredményünk 498 ezer forint — fejezte be beszámolóját a szövetkezet elnöke. Az ellenőrző bizottság elnökének beszámolóját is egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, majd élénk figyelemmel hallgatta a jogtanácsos és az ágazatvezető beszámolóját a vagyonnevesítésről és a kárpótlási igények végrehajtásáról. A nevesítés irányelveivel a tagság egyetértett, hiszen a 27 ezer aranykorona tagi tulajdonnal szemben 15 230 aranykorona értékben jelentettek be kárpótlási igényt. Figyelemmel kell lenni a szövetkezet területén kijelölt 1084 hektárnyi természetvédelmi területre, mely 5264 aranykorona értéket képvisel. A vita bizonyította: Nagybajom közössége élni és gazdálkodni akar a törvény adta lehetőségek között. A céltudatos előkészítő munka meghozta gyümülcsét, hiszen a kárpótlás tekintetében nem merült fel érdemi kifogás, tag- és dolgozóellenes állásfoglalás. Nagybajomban tudják azt, hogy a nevesített vagyont is működtetni kell, lehetőleg annak, aki ért is hozzá. (Mészáros) (Folytatás az 1. oldalról) Az előadó keményen ostorozta azokat a baloldaliakat,— a reformkommunisták mellett idesorolva a liberálisokat is —, akik egy gyékényen árulnak, ha meg kell védeni a régi rendszer szerkezeteit, odázni a változásokat. A mai „marxista-leninista káté” parancsolatai között sorolta: lopj (tied volt, tied kell maradjon); hazudj következetesen (és az emberek nem fogják észrevenni, hogy megváltozott az élet); ne emlékezz (az emlékezés veszélyes, felejtsd el, hogy lőttél, gyilkoltál); épülj be a demokratikus szerveztekbe és ott te légy a leghangosabb. Csurka István ennek kapcsán a régi rendszer új neveken való visszaállításától óvott. A „parancsolatok” közt említette még: ne szégyellj köpönyeget fordítani. Ha kell vesd magadra a keresztet, ne törődj vele, hogy régen ateista voltál. Az ironikus marxista káté legfontosabb pontjának ezt tartotta: óvakodj a benszülött magyarságtól, azok szervezeteitől, süsd rájuk a nacionalizmus, az antiszemitizmus és a sovinizmus bélyegét. Ezzel összefüggésben az „idegenek” térnyerésére figyelmeztetett... Beszédében többször is kitért a politikai hatalmukat gazdasági hatalomra váltókra, akiknek a sajtó segít abban, hogy elfelejtődjön kik is voltak azelőtt. Ezzel kapcsolatban a szakmai felkészültség hang- súlyozását a hatalomátmentés trükkjeként értékelte. Mint mondta, ezek a reformkor- szakbeli szakemberek — név szerint Horn Gyulát említette — juttatták az országot olyan helyzetbe, hogy most semmire nincs pénz. Mindezek kapcsán szükségesnek tart egy olyan, az elmúlt két évről szóló felmérést, amelyben az is szerepel, hogy ezidő alatt kiből mi lett. Állította, hogy kommunista volta miatt senkit nem ért bántódás, MDF-es tagsága miatt azonban — ha nem is kimondva — igen. Végezetül leszögezte, hogy bár vannak viták, kiabálások, sőt sztrájkfenyegetések .is az országban, a társadalomban mégis a józanság a meghatározó. „A magyarság ezeréves államalkotói ösztöne mégis akkor is megtalálja a helyes utat, ha a vezetők egy része botladozik”. Méltatta az MDF áltál választott utat, amely a nehézségek ellenére is megőrzi a társadalmi békét, az ország stabilitását. A beszéd után kérdések helyett többnyire szópoklatok hangzottak el. Berta Árpád „Csurka István somogyi igazsága” címmel olvasta fel egy meg nem nevezett személy levelét. Ez olyan lista volt, melyen ma vezető beosztásban lévő, korábbi MSZMP tagok szerepeltek. A lista a vörösök gyűjtőhelyeként említette egyebek közt a megyei önkormányzatot, az agrártudományi egyetemet, lapunk szerkesztőségét és a tanítóképző főiskolát. Az irat szerint az egész város döbbeneté kísérte, mikor Hanák Pétert „Rákosi udvari történészét” Kaposvár díszpolgárává választották. Megkapta a magáét Szili Ferenc városi tanácsnok (aki úgymondt Latinca szobrának meghagyásáért harcolt), és Hódos Győző városi MDF elnök, sőt a felesége is. Mindeközben hangzott el: a volt ellenzékiek, mint például Lévai József, az MDF alapító tagja, a már megszűnt Somogyország fő- szerkesztője, munkanélküli segéllyel kóborolnak az utcán. Csurka István az ő igazságát bizonyítani kívánó levelet kommentálva a „levélírót” nagyobb politikai körültekintésre intette, mert — mondta — ha válogatás nélkül összemossuk barátainkat azokkal, akik ellen küzdünk, akkor megérdemeljük a sorsunkat. Védelmébe vette Hódos Győzőt, aki sohasem rejtette véka alá MSZMP tagságát. „Különbséget kell tenni azok között, akik nem akarnak emlékezni, vagy akik életükben egyszer egy becsületes fordulatot hajtottak végre”. Az ügyben megszólított Hódos Győző kiigazította a levél több pontatlanságát, pl. a felesége KISZ-titkárságára vonatkozó kitételt. Megjegyezte, hogy Lévai József nem MDF alapítótag mivolta miatt koboról az utcán munkanélküliként, hanem mert a Császár-llkei párossal együtt kudarcot szenvedett. Lévai József úgy találta, hogy Hódos Győzőt elragadta az indulat. Mint elmondta akkor mondott le a Somogyország főszerkesztői posztjáról, mikor azt llkei Csaba átvette, lévén, hogy nem tartotta elfogadhatónak a lap „ilkeis” hangvételét. A később jött Császár Vilmos nem jobbra, hanem balra vitte a lapot, melyet akkor Lévainak azért kellett végleg elhagynia, mert — úgymond — nemzeti szellemben írt. „Az igazság az, hogy megpróbáltuk átjátszani a Somogyországot az MDF-nek, — Hódos Győző ennek a tanúja —, de nem sikerült, mert a pártnak nem volt erre pénze. Sokba kerül egy újság fenntartása, mégis tény, hogy újság nélkül nem tudnak meglenni a pártok.” Dr. Szili Ferenc a fentebbi „levelet” mindenkit válogatás nélkül letaposó úthengerhez hasonlította, kifejtve, hogy az említett szobrokat mementóul egy történelmi korszak emlékeként kívánta megőrizni. Csurka István ezzel vitába szállt, kijelentve, hogy a régi szobrok és utcanevek megőrzésére a kommunisták törekszenek, mert ezek az emlékek az ő hatalmuk jelképes meghosszabbítását jelentik. Farkas László a valódi rendszerváltást hiányoló gondolatai végén idős „harcostársai” nevében mondta: „ezt tovább nem csináljuk, nekünk már csak egy pár évünk van. Ha itt nem lesz komolyabb rendszerváltozás, és ezek a csirkefogók nem lesznek kirugdalva, megfogjuk a baltát és csináljuk úgy, mint 56-ban. Erre tessék jól vigyázni! (I)” Szavait kitörő taps követte. Csurka István egyetértett azzal, hogy határozottabb lépésekre van szükség, vitatta azonban, hogy az ilyen kaszaegyenesítő megmozdulások az ország javát szolgálnák. Az elaőadó a csaknem három órás gyűlés végén több egyéni panaszra és sérelemre is válaszolt. B. F.
