Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
1992. március 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — TAVASZI FESZTIVÁL 5 Ünnepi gálával a Csiky Gergely Színházban Megnyitották a tavaszi fesztivált (Folytatás az 1. oldalról) A fesztiválnyitó gálaest tegnap este volt a kaposvári Csiky Gergely Színházban. A szép tájú Somogy erre az ünnepi alkalomra nemcsak az országból, hanem a tengeren túlról is hazahívta fiait. Ők, valamint a város és a megye vezetői, a közélet jeles képviselői is helyet foglaltak a nézőtéren. A Himnusz után Szabados Péter, Kaposvár polgár- mestere, majd dr. Szili Ferenc, a fesztivál elnöke és dr. Gye- nesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke köszöntötte az ünnepi gála közönséget. Szabados Péter kaposvár polgármestere elsőként azokat köszöntötte, akik nem voltak ugyan jelen a megnyitón, de érdeklődnek a rendezvénysorozat iránt, szeretik városukat, megyéjüket, s támogatói a kultúrának. Köszöntötte azokat is, akik sokat tettek, fáradoztak azért, hogy erre az ünnepre sor kerülhetett. Ezt követően a Kaposvári Tavaszi Fesztivál — Somogyi Tavasz díszvédnökét és díszvendégét, Juan Gyenes világhírű fotóművészt, és testvérét — Reményi Gyenes István költőt köszöntötte. — Mindannyian nagy várakozással tekintünk e kéthetes rendezvénysorozat elé — folytatta a kaposvári polgármester —, annál inkább is, mivel — a megyére is kiterjedve — ilyen nagy kulturális eseménysorozatra Kaposváron még nem került sor. Történik ez olyan időben, amikor a teljes átalakulást célul kitűző átmeneti társadalmunk gazdasági — emberi gondok sokaságával küszködik. Mindezek ismeretében döntöttünk mégis úgy, hogy éppen ilyen helyzetben szükséges kiemelten figyelni a kultúrát, támaszkodva azokra a tudományos, művészeti, szellemi értékekre, amelyek nélkül — a történelem példázatai szerint — nem történhet soha társadalmi haladás, — fejlődés. Berzsenyit idézte, aki szerint: „A műveletlen föld csak gazt terem, S a lélek is csak úgy emelkedhet a józanság tisztább világához, Ha a tudományok és ismeretek tárából gazdag zsákmányt gyűjt magának, Melynek kamatját a közjó szedi. Az ész minden, s ebből foly minden jó.” Dr. Szili Ferenc a fesztivál elnöke köszöntőjében kiemelte: — Amikor a fesztivált közösen megálmodtuk, majd előkészítettük, elsősorban arra gondoltunk, hogy ezzel olyan hagyományt teremthetünk, amely erőt, hitet és bizalmat ad minden résztvevőnek — mondta, majd így folytatta: — Európa legpesszimistább nemzetének tartják a magyart, sokan úgy érzik, hogy az eszmék senkiföldjén élünk, nemzeti tudatunk erodálódott, nincs jövőképünk és kicsinyhi- tűek lettünk. Mi azonban tudjuk: a hazához csak a szülőföldön keresztül juthatunk el, amely a mi sorsunk, ideig-óráig lehetünk hozzá hűtlenek, de álmainkban végül is hazatalálunk, még az ópe- renciós tengereken túlról is. A széptájú Somogyba ma hazajöttek azok is, akik a szülőföldet sohasem tudták feledni. Ezután emlékeztetett arra, hogy itt született Kálmáncsehi Sánta Márton, a híres prédikátor, itt halt hősi halált Szigetvárában Zrínyi Miklós. Sár- közy István a mecénás nagybajomi kúriájába fogadta Cso- konyai Vitéz Mihályt. Berzsenyi niklai magányában írta verseit. Innen indult el a felfedező Xantus János. Itt született a Kalevala fordítója Vikár Béla. A festők közül Zichy Mi- hályra, Rippl-Rónai Józsefre és Vaszary Jánosra hívta fel külön is a figyelmet. Beszédét így fejezte be: — Tisztelettel emlékezzünk a jobbágy-paraszti őseinkre, akik két kezük erejével tették szebbé a tájat. Azokra, akik felépítették a virágos Kaposvárt. Emlékezzünk mindazokra, akik munkájukkal és tudásukkal öregbítették Somogy megye hírét. Dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében kifejtette: A Kaposvári Tavaszi Fesztivál Somogyi Tavasz megnyitójával a kultúra ünnepségsorozata indul útjára. Ahogy az ország nem létezhet főváros nélkül, úgy a megye is vergődik székhely nélkül. Somogy és Kaposvár különösen összeforrott, ösz- szetartó erők. Csak mesterségesen lehet kettéválasztani. A megye és a város összefogásának szép példája a Kaposvári Tavaszi Fesztivál, a Somogyi Tavasz. A megnyitó után a megye művészeti életéből láttunk keresztmetszetet. Bemutatkozott a kaposvári Vikár Béla Vegyeskar, a barcsi Kis-Boróka gyermek néptánccsoport, a Somogyi Aprók gyermektáncegyüttes, Jakabffy Ádám, a balatonboglári Szelence néptánccsoport szólistája, a Somogy Táncegyüttes, a Zengő népzenei együttes, a kaposvári honvédzenekar, a Kodály Zoltán általános iskola gyermekkórusa, és a Fonómunkás Kisszínpad. Reményi Gyenes István, Quintus Konrád és Csapó György verset mondott. A zeneoktatás megalapozója Emléktábla-avatás Kaposváron m Elindultam szép hazám- bul... — csendült föl a jól ismert, szomorkás dal tegnap délután Kaposváron, az Ezredév utca 15. sz. előtt. Az ifjúsági fúvószenekar emlékezni, ünnepelni hívta a kaposváriakat. Ebben a házban élt ugyanis 1914-28 között Gyenes Izsó hegedűművész és zenepedagógus, a kaposvári zeneiskola alapítója. Szabados Péter, Kaposvár polgármestere emlékezett a nagy tiszteletben álló tanáremberre, aki megalapozta Kaposvár zeneoktatását. 1903-ban alakította meg a Zenekedvelők Egyesületét, amely tevékenységével az intenzív zenei élet elindítója volt. Az emléktábla avatáson Gyenes Izsó fiai, Juan Gyenes, a világhírű fotóművész, a spanyol királyi szépművészeti akadémia tagja, valamint Reményi Gyenes István költő is megjelent. A Gera Katalin szobrász- művész által készített táblát Szabados Péter polgármester leplezte le. A Kodály Zoltán Általános Iskola Kicsinyek kórusának éneke után a város, a megye, a zeneiskola nevében helyeztek el koszorút. A hála, és az emlékezés koszorúit a Gyenes-testvérek is magukkal hozták. (Lőrincz) Fotó: Kovács Tibor Juan Gyenes harmadik „szeme” Könnyek szöktek a szemébe, amikor tegnap ismét belépett régi képei közé. Legutóbb, amikor itt járt, azt mondta, szeretné, ha fotói láttán mindenkiben felcsendülne a zene. Aki tegnap ott volt a kaposvári megyei múzeumban — nem fért be mindenki a terembe — Juan Gyenes alkotásai láttán valóban érezhette a lélek zenéjét. Az élményt tovább fokozta Kokas Katalin és Várhalmi Vera brilliáns hegedű- és zongorajátéka. A több mint félszáz, néhány éve Kaposvárnak ajándékozott kép „társaságában” beszélgettünk a kaposvári születésű, világhírű fotóművésszel. — Melyik az első, mély nyomot hagyó emléke Kaposvárról? — 1917-ben, ötéves koromban el akartam szökni a katonákkal a háborúba. Az állomásfőnök figyelt fel rám, s megkérdezte, mit keres itt a kis Gyenes. Azt feleltem, hogy apám után én is be akarok állni katonának. Fülöncsípett, és hazavitt. Anyám kétségbeesetten várt, dühe azonban gyorsan tovaszállt, csak egy órára zárt be. — Amikor most megpillantotta Kaposvár határában a városcímert, milyen érzések kerítették hatalmába? — Elképzelheti... itt születtem..., itt változtattam át a hegedűt fényképezőgépre. Innen indultam útnak. A mostani, utolsó előtti kiállításomat — sohasem mondom, hogy az utolsót — nemrég Madridban rendezték arra az alkalomra, hogy ötven éve élek ott. Félezer darabos tárlatomat a spanyol királynő nyitotta meg. — Minden bizonnyal a kaposvári anyagra is büszke... — Igen, az vagyok, hiszen életem történetéről mesélnek a képek. Olyanok is vannak közöttük, amelyek Színházi Élet-es időszakomból valók. Mint zenei fényképész — fogalmazzunk így — kitaláltam: hogyan lehet egy koncerten úgy fényképezni anélkül, hogy lássák az embert és hallják a gépkattanást. Ennek a hosszú-hosszú életnek az eredménye a kaposvári kollekció is. Ezt a munkát nem lehet években számolni, mint ahogy egy embert sem lehet kilóban mérni... — Tervek, vágyak? — Már sokszor kérdezték, mikor vonulok vissza. — Én terveiről faggatom. — Két okból nem vonulok vissza. Mert nem hagynak, és nem is akarok. Amíg bírom, csinálom. Nagyon sok mindent szeretnék még. Én segíteni akarok a gépemmel. Nekem ugyanis három szemem van. — Milyen meggondolásból vállalta el a tavaszi fesztivál fővédnökségét? — Mert fölkértek rá, és erre nem volt szabad nemet mondani. — Mikor keresi fel legközelebb szülővárosát? — Ha Isten is úgy akarja, októberben. Akkor leszek nyolcvan éves. Lőrincz Sándor Gazdag program — szegény alapítvány Bezzeg-start Dr. Fodor Gábor nyitotta meg a kaposvári rendezvénysorozatot A kaposvári Bezzeg Fesztivál szervezői immár második alkalommal fejtenek ki nemes igyekezetei, elkötelezve magukat a „nem oly nagy” generáció sokirányú kulturális igényének kielégítésére. Igaz, egyelőre saját zsebből igyekeznek, merthogy a Bezzeg Alapítvány tőkéje kimerült. A kaposvári Tavaszi Fesztivál nyitánya előtt egy nappal, szombaton délután, dr. Fodor Gábor országgyűlési képviselő nyitotta meg a Bezzeg- Fesztivált. Rámutatott: rendkívüli jelentőséggel bírnak az ilyen és ehhez hasonlatos kulturális megmozdulások hisz a kultúra központi támogatása várhatóan csökken majd a jövőben, mivel nagy pénzeket von el az elsőszámú föladat: a gazdaság talpraállítása. Viszont az embereknek meg kell őrizniük magukban az egészséges igényt a kultúrára, ami csak úgy lehetséges, ha van mi vonzza őket. Ebben jelent értéket a kaposvári Bezzeg Fesztivál. És most néhány szóban a programokról: igényes szórakozást garantál Sándor György és Ördög Ottó „Válogatott rögtönzések” című humorestje, amely holnap 19 órakor a VMK-ba várja az érdeklődőket. Másnap délután ötkor a Rippl-Rónai Stúdió kiállításának megnyitójára kerül sor az SMK-ban, majd hat órától Vállai Péter Petri Györgyről készült önálló előadói estjét a megyei könyvtárban tekinthetik meg a színház és a költészet szerelmesei. Klasszikus indiai zenére invitál a Szalai-Szőke duó csütörtökön fél nyolcra a belvárosi Nagytemplomba, vasárnap 20 órakor a Csokonai Színkör lép színpadra Euripidész: Bacchánsnők című drámájával a tanítóképzőn, hétfőn hétkor a Latinkában Amadinda, péntek-szombaton a Gépipariban Alternatív Zenei Fesztivál lesz.-balassaA kaposvári református gyülekezeti házban, ma 11 órakor könyvkiállítás nyílik az emigráns magyar irodalomból. Szász Endre festőművész alkotásaiból rendez kiállítást a Somogy Megyei Múzeum, ahol ma 17 órakor Takáts Gyula Kos- suth-díjas költő méltatja a művész munkásságát. ■ Fonyódi Helikon Az idei évtől emléktábla hirdeti a fonyódi Mátyás Király Gimnázium aulájában, hogy 1981-ben életre hívták a Fonyódi Helikon elnevezésű költőtalálkozót. A helyi városszé- pítők szorgalmazták az emléktábla elkészítését. Többek között ez olvasható rajta: „A hazahívó szülőföld szellemiségét gazdagítandó elhatároztuk, hogy minden tavasszal találkozunk itt egymással és közönségünkkel.” Az alapítók: Takáts Gyula, Fodor András, Bertók László, Csoóri Sándor, Papp Árpád, Laczkó András és Simon Ottó. Pénteken délután ismét népes hallgatóság gyűlt össze a fonyódi gimnáziumban a költőtalálkozóra, amelyen többek között Fodor András, Laczkó András, Mezei Katalin, Oláh János, Simon Ottó, Takáts Gyula, Nagy József és Bencze Lajos szlovéniai magyar költők olvastak föl műveikből. A közeli barát, a nemrégiben elhunyt Tatay Sándor emlékét idézte föl Takáts Gyula, Kossuth-díjas költő a találkozó bevezetőjében. A találkozó költővendégei napjaink eseményeit énekelték meg verseikben. Ez épp úgy érvényes volt Mezey Katalinra, aki a titkos szolgálatot is érdemesnek tartotta egy költeményre, mint a szlovéniai magyarok helyzetét rímbe szedő Nagy Józsefre. Fodor András igazában már Fonyód költője. Itt írja verseit, ezekből olvasott föl a hallgatóságnak. A Fonyódi Helikon költőtalálkozója után megkezdődött az Irodalom jövője című kétnapos tanácskozás, amelyen az alapítványokról, a támogatókról volt szó. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium elképzelése az, hogy a művészetek támogatását függetleníteni szükséges a költségvetéstől. Ezt fejtette ki szombati előadásában dr. Gallyas Csaba osz- tályvezptő. A minisztérium kiá- rúsítana néhány ingatlanát, amely milliárdokra rúg, annak kamataiból támogatná a kultúrát, ám az Állami Vagyonügynökség ráülne a pénzre — ebben nincs egyelőre egyezség — állapította meg. Az idén a minisztérium 140 millió forintot fordít az irodalom támogatására. Az igény ennél sokkal több volt a pályázók részéről: 416 millió. A 231 pályázatból 182-öt tartottak érdemesnek arra, hogy támo- gattassék. A Somogy folyóirat az igényelt 900 ezer forinttal szemben 600 ezer forintot kapott. A határainkon túl élő magyar írók műveinek megjelentetésérte a minisztérium 50 millió forintot fordít. A Művészeti Alap átalakulásáról beszélt Funk Miklós, aki a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének terveit vázolta fel. Az alap vagyona ötmilliárd forint, alapítványra fordítva a kamatokból kívánják támogatni a hatezer tagot számláló tagságot. Horányi Barna
