Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

1992. március 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Iskolaavatás Szennán Esküt tettek a katonák A szennai — nyolc osztá­lyos — általános iskola megte­remtésének gondolata egykor nagy ellenzést váltott ki illeté­kes helyeken. Amibe Szennán és környékén úgy tetszik soha nem nyugodtak bele. A szen­naiak és a körjegyzőséghez tartozó községek lakosságá­nak összefogása és erőfeszí­tései eredményeképpen teg­nap fölavatták a szennai álta­lános iskola új épületszárnyát. A tanulók tegnap délután, a 48-as forradalom és szabad­ságharc nemzeti ünnepén Pe­tőfi szavaival élve, az 1848-as szellemiséggel átitatva kö­szönték meg azt, hogy Szen­nán tanulhatnak. És talán so­kan közülük azt is, hogy Szennaiak „maradhatnak”. Fi­atalítva egy elöregedő és las­san elnéptelenedő község la­kosságát. Az avatási ünnep­ségen megjelenteket, képvise­lőket és pedagógusokat, szü­lőket és gyermekeket Handó János szennai polgármester köszöntötte, kiemelve: az is­kola fölépülése a község ön- kormányzatától óriási erőfe­szítéseket kívánt, évekre el­vonva a fejlesztési pénzeket más területekről. Szavai nem hagyták leplezetlen azt sem, hogy Szennán egy valóban megharcolt intézmény léte­sült, de rámutatott arra is: a fönntartásban Patca, Szil- vásszentmárton és Zselickis- falud önkormányzata is segít­ségükre lesz. Avatóbeszédében dr. Gye­pesei István, a Somogy Me­gyei Közgyűlés elnöke hangot adott azon örömének, misze­rint manapság figyelemre méltó, hogy egy ilyen kis köz­ség képes volt kiharcolni ma­gának egy iskolát, amit aztán föl is tudott,építeni. És nem is akárhogy. Ám, mint mondotta: a neheze, a fönntartás gondja csak ezután jön.-balassa­Tájvédelmi együttműködés Tegnap, március 15-én egy olyan kezdeményezésnek vol­tunk szemtanúi Mesztegnyőn, amely példaként szolgálhat a határokon átnyúló európai együttműködés kiterjeszté­sére. Német, osztrák és hazai vendégek jelenlétében történt meg a Boronka melléki tájvé­delmi körzet, valamint a mesztegnyői természetvédel­mi információs központ ala­pító okleveleinek aláírása, il­letve ez utóbbi alapkövének letétele. Benkes László mesztegnyői polgármester a község terveit, Norbertlemb Naturs­chutz-Zentrum Hessen képvi­selője pedig Boronka térség fejlesztési tervezetének lé­nyegét ismertette. Dr. Tarján Lászlóné, a Környzetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium politikai államtitkára a természetvéde­lem érdekében kialakult nem­zetközi összefogást méltatta. Beszédében kiemelte az első magyarországi természetvé­delmi információs központ lét­rehozásának és működésé­nek jelentőségét. M. M. Borús idő fogadta a cere­móniára összegyűlteket, és mire a Fogadás jobbról, zász­lónak tisztelegj! vezényzó el­hangzott, az esőcseppek is egyre sűrűbben pöttyözték az alakulótér körüli betont Ka­posváron, a Táncsics-lakta- nyában. Még csak két hete, hogy angyalbőrbe bújtak, de szom­bat délutánra már katonai pá­lyafutásuk fontos állomásán, az eskün is túljutottak az újon­cok. Mint elöljáróik elmondták: a két hét nem telt tétlenül, alaki foglalkozás alaki foglal­kozást ért. A gyakorlás nem volt hiábavaló, bizonyította ezt az újoncok feszes vigyázzlé- pése is. A sapkasültről szem­telenül leperrenő esőcseppe­ket mozdulatlanul tűrve vi­gyázz(áll)ták végig az esküt. A katonák délutánra elmen­tek, elhagyták a laktanyát, — első kimenőjükre utaztak haza — hétfőtől azonban a kikép­Néhány éve még a legna­gyobb katonai helyőrség volt a nagyatádi. Most viszont a leg­kisebb jelzővel illethetjük. En­nek ellenére országos a hír­neve, hiszen itt van a Magyar Honvédség büntetésvégrehaj­tási intézete, a különböző bűncselekményekért elítélt sorkatonák fogháza és bör­töne. Szombaton délelőtt a többi helyőrséghez hasonlóan itt is katonai esküt tartottak. Bődi zés folytatódik. Bő két hét múlva az éleslövészeten ad­hatnak számot tudásukról. B. Zs. Fotó: Kovács Tibor Ferenc alezredes alakulatánál szinte családias hangulatú volt a rendezvény. A szülők is ismerősökként köszöntötték egymást, hiszen a katonaifja- kat Nagyatádról és környéké­ről vonultatták be. Más volt ez az eskü azért is, mert a 38 újonc nem az alakulótéren, hanem az ebédlőben sorako­zott föl, ahol Pálosi György honvéd mondta előre az eskü merőben megváltozott szöve­gét. 38 újonc Nagyatádon Átadták a Tab városért plaketteket Egy terv kútba esett Megindult a komp a Balatonon Szoboravató Taranyban Új köztéri szoborral gazda­godott Tarany. Kiing József szobrászművész Jó pásztor című alkotását tegnap avatták föl. Tabon tegnap a városi művelődési központ­ban tartott ünnepségen Farkas István polgár- mester adta át a „Tab városért” emlékplakett ki­tüntetéseket. A városi önkormányzat a település fejleszté­sében, valamint a lakosság érdekében hosz- szabb időn át végzett kimagasló tevékenység elismeréseként alapította a bronz emlékplaket­tet, melyet Fűzi Lajos nyugdíjas, Máj Henrik nyugdíjas tanár, önkormányzati képviselő, Nagy Ferenc fafaragó, a népművészet mes­tere, Somogyvári Ottó a művelődési központ megbízott igazgatója, illetve a tabi mentőállo­más kollektívája vehetett át. Március máig ható üzenete A személyhajók április 11-én futnak ki Szombaton reggel hét óra­kor a szántódi kikötőből kifu­tott az első idei komp. A kor­mányállásban Varga Ferenc állt, aki 1964 óta hajózik a Ba­latonon. A 36 gépkocsit befogadó hajó, két — egyenként 300 ló­erős-motor, s az egész hajó­test jól karbantartva, felújítva vág neki az új szezonnak. A Tihanyban lakó kapitány de­rűs, látszik rajta, hogy a rajt jó hangulatba hozta: — Erős forgalomnál egy műszakban a menetrendben közlekedő komp 40-45 fordu­lót is megtesz — mondja. Ez elég nagy megterhelés a személyzetnek. De, már hi­ányzott a víz, a Balaton. A MAHART Balatoni Hajó­zási Kft ügyvezető igazgatója dr. Kopár István jegyzi meg: — Négy kompunk van. Ket­tőt rendbehoztunk már. Ha az igény, a forgalom megkívánja beállítjuk a tartalék kompot. A főszezonra persze a másik két kompot is felújítjuk. Nagyon sajnáljuk, hogy Boglár és Rév­fülöp között a tervezett komp­járatot nem tudtuk megindí­tani. Nem rajtunk múlott, a rév­fülöpi önkormányzattal nem tudtunk megegyezni. Szántódnál egyébként egy kellemes pihenő helyet is be­rendezett a Balatoni Hajózási Kft. Ezen a helyen az elmúlt szezonban még egy hangos zenéjű bár működött. — Az utasok kiszolgálását is saját kézbe vettük — így az igazgató —. A tihanyi oldalon is hasonlót tervezünk. Válto­zatlanul az a dédelgetett ter­vünk, hogy beszerzünk egy nagy éttermi hajót. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk külföldi partnerek­kel. Kulturált és színvonalas hajózást akarunk megvalósí­tani a Balatonon. Olyant, amit Széchenyi István megálmo­dott, több mint 100 évvel ez­előtt. — Egy hónap múlva — ápri­lis 11-én — a személyhajózás is megindul. Addig a kikötők csinosításán még sokan dol­goznak. Sajnos az árakat is növelni kényszerülünk, 20 százalékkal. A komp indulás már igazi tavaszi esemény a Balaton partján. Izgalmat okozott, hogy a szántódi kompkikötő bejáratánál egy tihanyi partról oda sodródott horgász stéget fedeztek fel. Tulajdonosa is­meretlen. A hajózásra veszélyes faal­kotmány kiemelése nem kis gondot okozott az elsőnek in­duló komp személyzetének. Cseresznyék István Dr. Fekete Gábor, a köztársasági megbízott területi hivata­lának koszorúját helyezi el. (Fotó: Kovács Tibor) (Folytatás az 1. oldalról) Az emlékműsort követő ko­szorúzáson a Petőfi szobor ta­lapzatán Kaposvár város ön- kormányzata és a Somogy megyei közgyűlés koszorúját Szita Károly alpolgármester és Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés alelnöke helyezte el. A pártok és a társadalmi szervezetek is elhelyezték az emlékezés koszorúit a szobor talapzatánál. A Szózat után az ünneplők a Somogy együttes táncosai­hoz csatlakoztak, velük vonul­tak a Kossuth szoborhoz, a közös emlékezés következő állomására. A Kossuth-téri nagytemp­lom harangjainak zúgása után Petőfi Nemzeti dalát Csapó György színművész mondta el. Dr. Klujber László a kapos­vári polgármesteri hivatal mű­velődési igazgatója ünnepi megemlékezésében kérdezte: Mit is jelentett az 1848-as for­radalom? Az eltelt másfél év­század alatt a legkülönbözőbb módon ítélték meg ezt a forra­dalmat, a mindenkori hatalom érdeke alapján, s mindig megcsonkították. Hagsú- lyozta: most jött el az ideje annak, hogy valós küldetésé­ben vizsgáljuk. Dinnyés József Zúg Már­cius című műsorában három dalt adott elő, majd Tóth Anna tolmácsolta A Nemzetgyűlés­hez című Petőfi verset. Az ün­nepi megemlékezést koszorú­zás követte: A Köztársasági Megbízotti Hivatal Kaposvári Területi Hivatalának koszorú­ját dr. Fekete Gábor hivatal- vezető helyezte el. Kaposvár önkormányzata és a Somogy Megyei Közgyűlés koszorúját Szabados Péter polgármester és Dr. Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke, a me­gyei és városi rendőrkapitány­ság koszorúját dr. Ferenczi László főkapitány és dr. Király Ferenc városi rendőrkapitány, a Magyar Honvédségét — mind a Petőfi, mind pedig a Kossuth szobornál — Preinin- ger Ambrus vezérőrnagy és Varga János alezredes he­lyezte el. Pártok és társadalmi szervezetek is koszorúztak mind a két szobornál: a Fi­desz, a kisgazdapárt, a ke­reszténydemokrata párt, a kö­zépiskolás szövetség, a Ma­gyar Cserkészszövetség, a Magyar Demokrata Fórum, a szociáldemokrata párt, a Ma­gyarországi Zöld Párt, a szak- szervezetek szövetsége, a Magyar Szocialista Munkás­párt, , a szocialista párt, a Munkácsy Mihály gimnázium, az 56-osok szövetsége, a poli­tikai foglyok szövetsége, a szabaddemokraták szövet­sége, a TESZ, a TIB és a Vál­lalkozók Pártja. A megemlé­kezés a Szózattal zárult. T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom