Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

1992. február 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Partnereket keres az SZDSZ Vélemény a sajtópolémiáról és a megyei közgyűlésről Tegnap délután a kaposvári SZDSZ-irodába hirdetett saj­tótájékoztatóra egyedül a So­mogyi Hírlap küldte el képvise­lőjét. Németh Péter, a megyei egyeztető tanács ügyvivője így munkatársunknak mondta el, hogy az SZDSZ januári küldöttgyűlésén öt új tagot vá­lasztottak az egyeztető ta­nácsba. Megbízta a tanácsot, hogy állítson össze tárgyaló delegációt, amely megkeresi a megye fontosabb pártjait, tár­sadalmi szervezeteit és véle­ményt cserél velük a megyei és országos politikai kérdé­sekről. Később együttműkö­dést kívánnak kialakítani azokkal a politikai erőkkel, amelyek hasonlóan ítélik meg a társadalmi folyamatokat. Az ügyvivő ezután a MET véleményét tolmácsolta az úgynevezett kaposvári SZDSZ-es sajtónyilatkozatok­ról. Hangsúlyozta: sajnálatos­nak tartják, hogy a helyi SZDSZ-szervezet képviselői és a párt támogatásával vagy a párt listáján bejutott önkor­mányzati képviselők a párbe­széd helyett a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. — Amikor az önkormányzati képviselők az SZDSZ jelöltje­ként indultak a választásokon, vállalták a szövetség liberális szellemiségét. Sikereiket an­nak köszönhetik, hogy a vá­lasztók, mint SZDSZ-jelöltekre adták szavazatukat. Erkölcsi kérdés, hogy erről ne feledkezzenek el — mon­dotta. A megyei közgyűlés munkakoncepciójáról is kifej­tette véleményét. Az újságban erről megjelent tájékoztatót választási ígéretcsomagnak minősítették, és szerintük a programcsomag és az élet va­lósága között szakadék tá­tong. A munkakoncepció szerin­tük önigazolás. Leszögezte: minél önálóbbá válnak az ön- kormányzatok, annál kevésbé szorulnak rá „bármilyen ha­talmi csoportosulás önként vállalt, piaci megmérettetés nélküli szolgáltatásaira”. Sze­rintük elfogadhatatlan, hogy míg a települések önkor­mányzatai feladataik ellátásá­hoz sem tudják előteremteni az anyagi eszközöket, addig a megyei önkormányzat önként vállalt, de kétes értékű felada­taihoz tetszőlegesen bővítheti apparátusát, duzzaszthatja a közigazgatási költségeket. Ezt követően „Molnár Béla, a MET tagja fejtette ki véle­ményét: a megyei közgyűlés nem adta meg a lehetőséget, hogy a közgyűlésen a napi­renden szereplő kérdésekhez hozzászóljanak és véleményt nyilvánítsanak a politikai pár­tok. Kijelentette: nem értenek egyet azzal, hogy a pártok képviselői a közgyűlés előtt az elnöknek mondják el vélemé­nyüket. Vezetékes ivóvíz Kányán Tegnap a kányái polgármesteri hivatalban — az érintett szak­hatóságok képviselőinek helyszíni bejárása után — Utri Ferenc, a DRV Dél-balatoni Üzemigazgatóságának építésvezetője rövid ünnepség keretében hivatalosan is átadta a kányái vízműtársu­lat beruházásában elkészült vezetékes ivóvízrendszert dr. Ju­hász Károlynak, a társulat elnökének. 1990 decemberében ala­kult meg a vízműtársulat, s csaknem 20 millió forintos kivitele­zési szerződést kötött a DRV-vei. Kányán megépült a kétszer ötven köbméteres víztározó és a mintegy két és fél kilométer hosszú gerincvezeték. A kivitelező pontos és szakszerű munkát végzett, a DRV a lakosság meg­elégedésére végezte a bekötéseket. Régi vágya teljesült ezzel a falunak, egészséges ivóvíz folyik a csapokból. K. J. A miniszter alapítványából Jutalom leszerelő bakáknak Für Lajos, honvédelmi mi­niszter tavaly januárban há­rommillió forint törzstőkéjű alapítványt hozott létre, hogy kamataiból sorkatonákat és katonai főiskolákon, tiszthe­lyettesi iskolákon végzett fia­talembereket díjazzanak. Az alapítvány bejegyzésekor az újrakezdési jelzőt kapta, hi­szen a díjazottak a pénzt megváltozott életkörülményeik javítására kapják. Azok a ka­tonák részesülnek a díjból, akik katonai szolgálatukat, il­letve a tanintézetekben vég­zett tanulmányaikat kiválóan, tudásuk legjavát nyújtva vé­gezték. Preininger Ambrus vezérőrnagy, a kaposvári székhelyű 2. katonai kerület parancsnoka tegnap második alkalommal tüntetett ki arra Az ünnepségen családtagok is részt vettek érdemesnek tartott, leszerelés előtt álló bakákat. Bélavári An­tal szakaszvezető Pécs­Fotó: Lang Róbert ről került a somogyi megye- székhelyre, Varga János, egy Sopron melletti kisközségből rukkolt be a szombathelyi lak­tanyába — desszantfelderítő- ként a jugoszláv-magyar határ védelmében is kivette részét —, Vati József pedig Tengőd­ről vonult a sorkatonaberkek­ben félve emlegetett lenti ala­kulathoz. A jelentős pénzjutalommal járó díj hadseregünkben egyedülálló. (Tatabányán a napjainkban csalással vádolt vállalkozó, Klapka György alapított hasonlót, ennek meg­létéről azonban pontos infor­mációt nem kaptunk.) A jutal­mat évente két alkalommal, az országban összesen negyven katonának adják át. Fenyítés­ben egyikük sem részesült, el­lenben több dicséretet kaptak és mindhárman kiváló ered­ménnyel jutottak túl a kikép­zés megpróbáltatásain. Egyéves szolgálatukra visszatekintve mindhárman elmondták: katonaként kellett viselkedni, megfelelő hozzáál­lással teljesíteni a legnehe­zebb parancsokat is. —bzs— EGY KLUB, AMELY ÖSSZEKÖT Vállalkozók Arany Földön Hallotta Ön már azt, hogy GWC? Mert én tegnapig még soha. A GWC egyébként egy rövidítés, jelentése Golden World Club, magyarul Arany Föld Klub. Nem is csoda, ha még nem hallottak róla, hiszen csak a múlt nyáron alapították az írországi Dublinban, de ha hiszik, ha nem, csak Somogy megyében már 31 tagja van. A GWC, mint ahogy a neve is mutatja egy klub, ahol a tagok egy nemzetközi hálózat lán­cának egy-egy szemei, és egymásnak különféle előnyö­ket és kedvezményeket nyúj­tanak. Ez igen egyszerűen hang­zik, és valójában nem is sok­kal bonyolultabb. A GWC-ta- gok egy csodaszép kártyáról ismerhetők fel, s akinek ilyen kártya van a birtokában, könnyebben és olcsóbban jut­hat hozzá különféle szolgálta­tásokhoz. Ezt a kártyát Ma­gyarországon az M/S kft for­galmazza, amely tegnap nyi­totta meg irodáját Kaposvá­ron. A teljes egészében oszt­rák érdekeltségű kft ügyveze­tője, Constantin Anastasiou ismertette velem behatóbban a klubtagság előnyeit. El­mondta, hogy kétféle kártya létezik, egy arany és egy fe­kete színű. Az aranykártyát azok kaphatják meg, akik üz­letükkel beszállnak ebbe a láncba, és befizetik a 92 ezer forintos tagsági díjat, amely örökös tagságra jogosít fel. Akinek nincs olyan üzlete, amellyel beszállhatna, de sze­retné kihasználni a kártya nyújtotta előnyöket — vagyis olcsóbban szeretne étkezni, lakni, vásárolni —, 46 ezer fo­rintért birtokosa lehet a fekete színű kártyának és egész éle­tében használhatja azt. A M/S szerint persze mind­ezen kívül számtalan előny­nyel jár még a klubtagság. Egy évente többször is megje­lenő klubkatalógusból megis­merhetik egymást, információkat szerezhetnek a másik tevékenységéről és vé­gül természetesen üzleteket is köthetnek egymással. V. 0. Postáskisasszonyok és gyurmahollók Palántaavató a postaforgalmiban Hogyan kell „elbánni” a hisz- tisebb ügyfelekkel? Vagy: ho­gyan maradjunk higgadtak bármilyen körülmények kö­zött? — Többek között ezt gyakorolták szituációs játé­kokban a jövendő postáskis­asszonyok tegnap a postás szakmai napon a fonyódi Má­tyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kolában. A szituációs játékoknak óri­ási sikerük volt, különösen amikor az egyik csapat — rosszul értelmezve a feladatot — azt adta elő: milyen, amikor az ügyfél a „normális”, és a posta dolgozója viselkedik enyhén idegborzolóan. A játék nem nélkülözött némi tanulsá­got, hiszen a magunk kis hü­lyeségeire, mindennapos apró gonoszságainkra ismerhet­tünk rá az „előadást" figyelve. A fonyódi postaforgalmiban minden évben sor kerül az el­sősök fogadalomtételére. Hosszú Zoltánná, a gyakorlati oktatás vezetője, Muszti Ilona szaktanár elmondta, hogy az idén úgy gondolták, kevesebb ünnepélyességgel, és több já­tékkal emlékezetesebbé és emberibbé tehető az ünnep­ség. Az ötletek aztán egyket­tőre egész napossá dagasz­tották a postáspalánta-avatót. — A nyúlfarknyi ünnepség után szakmai és műveltségi vetélkedők, sportversenyek váltották egymást, a szituá­ciós játékokon kívül például szobrászkodniuk kellett gye­rekeinknek — a posta hollója megalkotása volt a cél. Szület­tek is mindenféle madarak, lu- dak, tyúkok, papagájok, vere­bek. A szakmai nap egyik fő programja az országos szak­mai tanulmányi verseny házi selejtezője volt. Nyolc tanuló rágcsálta elszántan írószer­száma végét, így próbálva rá­bírni az ominózus eszközt némi önállóságra a feladat- megoldásban. Megtudtuk: a két legjobbat küldhetik tovább az országos elődöntőbe, s a döntőben leg­jobban szereplő tíz fiatal felvé- (Fotó: Gyertyás László) teli nélkül kerül be a szakirá­nyú felsőfokú intézménybe, a győri Széchenyi István Mű­szaki Főiskolára. A feladatok a postaforgalomban, a pénztár­ismeretben, távközlési for­galmi szolgálatban, hírlap­szolgálatban szerzett tájéko­zottságot vizsgálják. A fonyódi postaforgalmiba mintegy 140-en járnak, több­ségükben leányok. Elhelyez­kedési lehetőségeikről meg­tudtuk, nem valami fényesek. Lassan ez a szakma is telítő­dik, szerencsére az itt végzet­tek bármelyik pénzintézetbe elmehetnek dolgozni, s egye­lőre még a posta is tudja fog­lalkoztatni jónéhányukat. N. L. Nyitott módszerek s a yy vasara yy Hol-mi a kaposvári tanítóképzőben (Folytatás az 1. oldalról) A pedagógusképzésben nagy Szerepet szánnak a Hol-mi-nak — mondta megnyi­tójában Leitner Sándor, a taní­tóképző főigazgatója. A peda­gógiai közélethez, a műhely­munkához hozzá tartozik a ta­pasztalatok közreadása is. Hozzáfűzte: a kutatásoknak mind közelebb kell kerülniük a gyakorlathoz. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (egyébként támogatója a két­napos rendezvénynek) fel­ügyelete alá tartozó felsőfokú oktatási intézményeknek és az önkormányzati iskoláknak az együttműködésére hívta fel még a figyelmet. A mintegy háromszáz főnyi hallgatóság előtt dr. Klujber László, Kaposvár önkormány­zatának kulturális igazgatója a rendezvényt — a pedagógus továbbképzés újabbb színte­reként — fontos állomásnak ítélte az oktatás színvonalá­nak emelésében. Hogyan, merre tovább ma­gyar pedagógia? A kaposvári rendezvény előadásai e kér­dés köré csoportosíthatók. Il­letve: miként épül jövőnk? Hi­szen az oktatás ügye nagy­mértékben összefügg a társa­dalom teherbíró képességén kívül jövőbeni elképzelésével is. A délelőtti és délutáni prog­ramban a külföldi előadók kap­tak szót. Elsőként mégis ma­gyar nyelven hangzott el elő­adás a bécsi Waldorf-iskola és -óvoda pedagógiai tevékeny­ségéről. Prof. Georg Néhai, azaz Néhai György, a bécsi iskola igazgatója mutatta be szemléletesen az iskola filozó­fiáját. Bármennyire is idegenül hangzik a névadó neve, a módszer kidolgozója magyár származású. — Új lehetőségek nyíltak Magyarország számára, hogy megismerkedhessenek a pe­dagógusok a nyugat-európai értékekkel — vezette be elő­adását. A pedagógiai indíttatású előadás általánosabb érvényű megállapítása volt még az is, hogy nemcsak a gazdaságot szükséges elválasztani a poli­tikától, hanem a kultúrát, így a pedagógiát is. Ám a Római Klub intelmét is érdemes meg­fogadni — javasolta. Óvakod­jon Magyarország attól, hogy kritikátlanul elfogadjon bármi­lyen nyugat-európai modellt. A délutáni előadásokon már részt vett a francia nagykövet­ség kulturális attaséja, Jean Luc Dubreuil úr is. Látogatá­sának célja az volt, hogy meg­ismerkedjen a kaposvári in­tézménnyel, ahol szeptember­től franciát is tanítanak. A délutáni előadásokat a francia Mireille Renard asz- szony kezdte, aki egy teljesen más, de szintén európai pe­dagógiai módszert ismertetett Freinet nyomán. így bepillanthattunk egy olyan pedagógiai műhelybe, ahol a gyermek a legfonto­sabb, mint a Waldorf-isko- lánál is, és amely megkíméli a tanulót a kudarctól, de mégis következetesen az életre ne­vel. A két nap alatt mintegy negyven előadás hangzik el, mától a hazai műhelyek kép­viselői számolnak be tapaszta­lataikról. Horányi Barna Somogy megyei disznóságok” 95 Az év végi állatszámadások összesítése alapján So­mogybán 220 ezer 225 sertést tartottak, ebből 19 ezer 029 volt az anyakoca. A magántermelőknél található az állomány mintegy fele, a szövetkezetekben 68 102 sertést számláltak. Elszomorítóak az összehasonlító adatok 1990 végéhez viszonyítva, hiszen az állatlétszám majdnem negyedével csökkent. Az állami gazdaságok, kombinátok felére, míg a szövetkezetek csak 31 százalékkal csökkentették állományukat. Az anyakocák száma ugyanilyen mértékben csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom