Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. február 6., csütörtök Nobel-díjra jelölik Tőkést A norvég Nobel-díj bizott­ság elfogadta Tőkés László je­lölését az idei Nobel-béke- díjra. A nagyváradi református püspököt a Skandináv Erdélyi Szövetség javasolta a béke­díjra. Görög előrejelzés Tavaly jelentősen visszave­tette a görögországi turizmust az Öböl-háború, és a görög főváros súlyos légszennyező­dése. 1991-ben 21,4 száza­lékkal kevesebben keresték föl az Akropolis országát, mint egy évvel korábban. Az idén több vendégre számítanak a szállodatulajdonosok, elősor- ban angol, amerikai és izraeli nyaralókat várnak. Lengyel gondok Tovább súlyosbodik a len­gyel gazdaság helyzete. Míg 1991-ben előremutató jelen­ségek keltettek bizakodást, az ipari termelés 11,9 százalék­kal csökkent 1990-hez képest. A hústermelés tartotta az 1990-es szintet, a növényter­mesztésben két százalékos volt a lemaradás. Jelcin Párizsban A Szovjetunió összeomlása óta Jelcinnek ez az első hiva­talos útja a francia fővárosba. A péntekig tartó látogatás so­rán megbeszélést folytat Francois Mitterand köztársa­sági elnökkel, valamint a fran­cia politikai és üzleti élet veze­tőivel. Tüzérségi támadás Eszék ellen A jugoszláviai hadsereg szerda reggel tüzérségi tá­madást intézett az eszéki horvát védelmi állások el­len. Ezt a zágrábi rádióra hi­vatkozva az AFP jelentette. Az éjszaka folyamán is rob­banások hallatszottak a vá­ros, valamint az ebben a térségben levő Nasice Dja- kovo környékéről. Károlyvá- ros térségében a keddi pro­vokációk után tegnap nyu­galom volt. KSH-jelentés 1991-ről 35 százalékos volt az infláció (Folytatás az 1. oldalról) Jóval az átlagot meghala­dóan drágultak viszont a ház­tartási energiahordozók, 81 százalékkal, az egyéb iparcik­kek 43,4, a szolgáltatások pe­dig 41,9 százalékkal. Elsősor­ban a gyógyszerek, az üzem­anyagok, a járműalkatrészek, valamint a hírközlési és postai szolgáltatások, a tömegközle­kedés, a járműjavítás díja nőtt jelentősen. A 3,7 százalékos havi árnö­vekedés után április-június­ban 2-2,5 százalékos volt az áremelkedés. Az év második felében azonban a havon­kénti árnövekedés már csak 0,2 és 1,6 százalék között mozgott. Az infláció ütemének csök­kenését leginkább az mutatja, hogy míg 1990 második fél­évében a fogyasztói árszínvo­nal havonta átlagosan 2,1 százalékkal, 1991 második félévében csak havi átlag 1,2 százalékkal nőtt. Tavaly de­cemberben egyébként no­vemberhez viszonyítva 1,6 százalékkal emelkedtek az árak. KÉRDŐJELEK Kamionblokád— tanulságokkal Erjedésnek indult narancs-szállítmány, romlandó húsra­kománnyal teli teherautók sok kilométer hosszúságban, re- mélytelenül várakozó sofőrök, parázs jelenetek és kilátásta­lan tétlenség — meghökkentő képsorokat láthatunk immár napok óta a görög határon kialakult kamion-blokádról. Az ottrekedt „pilótáknak” gyógyszer- és élelmiszer-gyorssegélyt indítottak útnak többször is Magyaroszágról, ám a már meg­született megállapodások ellenére sem körvonalazódott meg pontosan, hogyan tudják áthidalni az illetékes miniszté­riumok a nemzetközivé felgerjedt vitát. Csupán szállítmányozási problémáról lenne itt szó? Aligha, bár tényleg el lehet vitatkozni útadóról, környezetvé­delemről, kölcsönös engedményekről, sztrádaminőségről és tonnakilométer-kedvezményekről. Meghúzódik azonban a kamionblokád-ügy mögött egy mélyebb tanulság is, neveze­tesen, hogy bizonyos nemzetközi játékszabályokat tanácsos lenne betartani — minden érintett fél érdekében. Joga van-e a magyar parlamentnek az útadó emelésére? Kétségtelenül, legyen ez akár a mostanihoz hasonlóan drasztikus intézkedés. Szuverén törvényhozás szuverén döntése. Csak épp ha egy nagyobb közösségről van szó (s az Európai Közösséghez alkalmazkodásunk immár elfoga­dott, közkeletű célkitűzés”, akkor gondolnunk kell a partne­rek szempontjaira is. Brüsszelben is sokszor hónapos egyeztetések előzik meg a döntéseket, s ilyen esetben a kellő előkészítés, átmeneti felkészülési idők közbeiktatása megelőzheti a „blokádhangulatot”. A nagyobb körültekintés tehát nem a szuverenitást csök­kenti, csupán azt jelzi: értjük, mit jelent számunkra az euró­pai egyesülés. Egymáshoz közeledni ugyanis sokfélekép­pen lehet — blokádokkal azonban semmiképp. Szegő Gábor Romániai választások Megfigyelők Elájult a letartóztatáskor Nemzetközi kalandor volt a bankár Lublinban letartóztattak egy amerikai bankárt. A hír szó szerint igaz, de... David Boga- tin a Szovjetunióból vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahonnan 1987-ben szökött Ausztriába, miután az ameri­kai hatóságok okirathamisítás és 1,5 millió dolláros adócsa­lás miatt körözést adtak ki el­lene. Az FBI szerint Bogatin az Amerikában működő, úgy­nevezett orosz maffia tagja. Bécsben sem tétlenkedett, itt az Interpol vetette őrizetbe hamis értékpapírokkal folyta­tott üzletelés miatt, de a vádat nem sikerült rábizonyítani, s az ügyes „pénzember” eltűnt, hogy azután Lengyelország­ban bukkanjon fel. Itt 1990-ben létrehozta az Első Kereskedelmi Bankot Lublin­ban, amelynek gyakorlatilag tulajdonosa — birtokában van részvényeinek 97 százaléka. A nemzetközi kalandort a Gazeta Wyborcza című len­gyel újság leplezte le, s ennek nyomán szabályos pánik tört ki a bank kliensei körében: ez­rek áltak sorba a bank már több városban megnyílt fiókjai előtt, hogy kivegyék pénzüket, remélve, még meg tudják előzni a bank tulajdonosának hasonló szándékát, vagyis még mielőtt eltűnt volna a pénzükkel. Az első lengyel bankpánik után azt beszélték, hogy Bogatin a legnagyobb példányszámban megjelenő újságot tönkreteszi, rágalma- zási pert akaszt a nyakába. Erre valószínű, nem lesz ideje. Az amerikai hatóságok kérésére a bankárt az 1987 óta érvényben lévő letartózta- tási parancs alapján a lublini ügyészség őrizetbe vétette. Amikor közölték vele, hogy ideiglenes letartóztatásba ve­szik és kiadják az Egyesült Ál­lamoknak, Bogatin elájult. Rö­vid kórházi ápolás után szállí­tották Varsóba, ahol rövid ki­hallgatás után ismét kórházba vitték. Barabás T. János Ismét érkeztek import- bálásáruk a Csibi kisáruházba! A kínálatból: női aljak, blúzok, ruhák, férfi-, női kabátok és dzsekik, férfiingek NÁLUNK VALÓBAN OLCSÓN VÁSÁROLHAT! Kaposvár, Fő u. 7 (209866) Elloptak egy vérkészítményeket szállító mikrobuszt Életmentő gyógyszerekkel megrakott mikrobusz megtalá­lásához kéri a lakosság segítségét a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, amely nagy erőkkel nyomoz a gép­kocsit eltulajdonító ismeretlen tettes (tettesek) után. A fehér színű ABB 3135 forgalmi rendszámú, Ford tranzit típusú fur­gont, rakományával együtt szerdára virradó éjszaka Kecs­keméten, a városi mozi előtti parkolóból vitte(k) el, amíg a kocsi vezetője az Aranyhomok Szállóban aludt. Á mikrobusz a cseh CONNECO A.S. Cég tulajdona. Egy svájci gyógy­szergyárból származó 130 millió forint értékű vérkészít­ményt szállított, s célállomása Belgrád volt. A rendőrség kéri, hogy amennyiben az eltűnt járművel, rakományával, a tettesekkel kapcsolatban bárki bármit tud, jelentse be a leg­közelebbi rendőrőrsön vagy a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon, a 76/27644-es telefonon. ellenőrzése mellett Nemzetközi és helyi megfi­gyelők fogják ellenőrizni a va­sárnap tartandó romániai helyhatósági választásokat, amelyekre félévszázada nem került sor az országban — je­lentette a Reuter. A washingtoni Nemzetközi Republikánus Intézet, vala­mint a Nemzetközi Demokrata Intézet 30 megfigyelőből álló közös küldöttséget indított út­nak, rajtuk kívül romániai és külföldi szervezetek közel 5000 megfigyelői státust igé­nyeltek. Diákszervezetek 800 megfigyelőt szeretnének elhe­lyezni az egyetemi választási irodákban. Az 1990 májusi parlamenti és elnökválasztások kétsége­ket ébresztettek a művelet tisztasága iránt. A Nemzetközi Republikánus Intézet egy ri­portban kételkedett a vasár­napi választások tisztaságá­ban is, tekintettel a választási törvény kétértelműségeire és a szervezési fogyatékossá­gokra. — Románia mai válságos állapota befolyásolhatja a vá­lasztók hangulatát, de remé­lem, hogy a legmegfelelőbb, legtisztességesebb és legte­kintélyesebb jelöltekre adják voksukat — jelentette ki Ion Iliescu román elnök a tegnapi nemzetközi sajtókonferencián. Iliescu ellenezte a par­lamenti és elnökválasz­tások időpontjának előreho­zatalát, amelyeket a helyha­tósági választások után 2-3 hónappal szándékoznak tar­tani. Tv-film készül a palotában Negyven éve uralkodik II. Erzsébet Negyven évvel ezelőtt, 1952. február 6-ikán lépett trónra II. Erzsébet brit ki­rálynő, miután édesapja, VI. György hirtelen meghalt. A most 65 éves királynő azt kí­vánja, hogy országa szerény külsőségek között emlékez­zen meg az évfordulóról. En­nek, a Reuter brit hírügynök­ség szerint, két oka van: a gazdasági pangás, és azok a botrányok, amelyekbe a kirá­lyi család néhány tagja évek óta sorozatosan belekevere­dik. A királynő tudtul adta, hogy nem szándékozik lemondani a trónról legidősebb fia, a 43 éves Károly javára. A trón­örökösnek két fia van, de házasságával kapcsolatban sok pletyka kering. S a brit sajtó a királyi család más tag­jainak viharos szerelmi kaland­jairól számtalan, részletekbe menő' írást közölt. Az uralko­dóház és a sajtó közötti meg­lehetősen feszült viszony arra bírta a királynőt, hogy a televí­zió forgatócsoportját been­gedje a Buckingham Palotába, a királyi család otthonába. A televíziósok filmet készítenek II. Erzsébet munkás életéről. Ez a dokumentumfilm azonban bizonyára nem fogja elhallgattatni azt a vitát, amely a sajtóban arról folyik, nem kellene-e a királynőnek adót fizetnie hatalmas vagyona után. Ő ugyanis Nagy-Britan- nia egyik leggazdagabb — ha nem a leggazdagabb — sze­mélyisége. A The Sunday Ti­mes hosszú részleteket közöl egy könyvből, amely azt bizo­nyítja, hogy a királynő adó- mentessége örökölt vagyona, befektetései, versenyistállója, ékszerei és festményei után nem régi hagyományokon alapszik. A könyv szerzője, Phillip Hall megírja, hogy a XIX. században Viktória ki­rálynő adót fizetett, s így tett számos elődje is. Az a tény, hogy sem örökö­södési, sem vagyonadót, de még csak nyereségadót sem fizet a tőkéje után élvezett kamatok után, növekvő rosz- szallást kelt az országban — írta a The Independent című lap. S több újság azt is fel- hánytorgatja II. Erzsébetnek, hogy nincs igazi kapcsolata a modern Nagy-Britanniával. Ezt a többi között az is bizo­nyítja, hogy a királyi palota személyzetéből gyakorlatilag kizárták a színesbőrűeket és az ázsiaiakat. Mindennek el­lenére egy most végzett köz­véleménykutatás szerint tíz megkérdezett közül hat úgy vélte, hogy Nagy-Britannia rosszabb helyzetben lenne a monarchia nélkül. S a ki­rálynő — írja a Reuter hír- ügynökség — néhány jó pontot szerzett azzal is, hogy nem engedélyezte egy 3,6 millió dollárba kerülő szökő­kút létesítését Londonban a negyven éves jubileum tiszte­letére, mondván: nem lenne helyes hozzájárulást kérni a lakosságtól, amikor nagyará­nyú a munkanélküliség és a lakáshiány, s takarékosságra van szükség Nagy-Britanniá- ban. Polgár Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom