Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-29 / 51. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1992. február 29., szombat „A tanítás vagya bennem maradt A Pannon Agrártudományi Egyetem a Dunántúlon nemcsak oktatási intézmény, hanem széleskörű kutatásokkal foglalkozó kutatói bázis és termelőhely is. Az egyetemi karok 50 különböző vállalkozásban vesznek részt. Az intézmények jelentős nagyság- rendű 2 milliárdos vagyona van gépek, berendezések, kutatási létesítmények formájában. Ez két Kaposvár nagyságú város vagyonának felel meg. Gondja és felelőssége dr. Baka József gazdasági főigazgató vállán nyugszik, akinek munkája elismeréseképpen az egyetem vezetősége a címzetes egyetemi tanári rangot adományozta. o Horn Péter akadémikus, rektor régi szívfájdalma volt, hogy Magyarországon, gazdasági és szakmai vonalon igazán jó együttműködés nem alakult ki az egyetemen. Pedig csak akkor tud jól működni egy intézmény, ha innovatív gazdasági vezetése van. — Sok minden megvalósíthatatlan lett volna nálunk dr. Baka József pénzügyi-gazda- sági-jogi tevékenysége, szakértelme nélkül. így az egyetemi tanács megszavazta számára a címzetes egyetemi tanári kinevezést — mesélte mosolyogva a rektor. © — Nem szeretem a címeket, mégis jólesett, hogy megkaptam ezt. Nem az a főfoglalkozásom, de 29 éve rendszeresen oktatok is — mondja dr. Baka József. — Mindig humán érdeklődésű ember voltam, ezért érettségi után a bölcsészkarra iratkoztam be: magyar-történelem szakos tanár szerettem volna lenni. (Fotó: Gyertyás László) Amikor a tanulást családi okok miatt abba keleti hagynom, Szekszárdon egy nagykereskedelmi vállalatnál helyezkedtem el. A vállalat inspirációjára végeztem el a közgazdasági főiskolát, majd pénzügyi vonalon végigjártam a szamárlétra minden fokát tervelőadótól csoportvezetőn át osztályvez- tőig. 28 éves voltam amikor kineveztek vállalatigazgatónak, de egy fél évre rá leváltottak az 56-os eseményekben való részvételem miatt. Ekkor rövid ideig állás nélkül voltam, majd 63-ban a szekszárdi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba hívtak gazdasági igazgatónak. Közben elvégeztem a jogtudományi egyetemet. A 70-es években szüntették meg az országban a felsőfokú technikumokat, egyedül a kaposvárinak volt jövője a főiskolává váláshoz. Dr. Guba Sándor az intézmény alapítója hívta ide dolgozni. Az intézmény egyetem lett: a kaposvári állattenyésztési kar, a keszthelyi és óvári mezőgazdaságtudományi karok, valamint az iregszemcsei kutatóintézet együtt alkotja a Pannon Agrártudományi Egyetemet. © — A többi intézményben erős központi irányítás van. Tudvalevő: az emberek szeretik a hatalmat. Nem fogadták elelnérzéssel ezt az újító törekvést? — Biztosan nagy ellenállás lett volna, ha földrajzilag nem négy különböző helyre tagozódik az egyetem. Közösen dolgozzuk ki az intézmény stratégiáját és ezen belül önállóan gazdálkodnak a karok. Hetente átmegyek Keszthelyre, ahol a gazdasági igazgatókkal és a dékánhelyettesekkel megbeszéljük a felmerülő kérdéseket. A rektorral együtt azt valljuk, hogy a mi dolgunk nem az utasítások osztogatása, hanem a segítségadás problémák esetén. — Sok egyetemen gondot okoz, hogy a gazdasági és szakmai apparátus szinte szemben áll egymással... — Lehetnék én egy hivatalnok is, aki elvonul a papírjai közé a szobájába. Amikor idejöttem dolgozni, feltételem volt, hogy az oktatásban részt vehessek. Meggyőződésem, hogy rengeteg kamatozik a munkámban abból, hogy a hallgatókkal találkozom, oktatom és vizsgáztatom őket, közel kerülök a problémáikhoz. Ha órában mezőgazdasági és gazdasági jogot oktatok. Tudva azt, hogy a mezőgazdasági szakemberek milyen gondokkal kerülnek szembe, a gyakorlati felkészítést helyezem előtérbe. Innen úgy kell kikerülnie a hallgatóknak, hogy bizonyos feladatokat ügyvéd nélkül is meg tudjanak oldani. Sok megtisztelő feladata van, ami rengeteg munkával jár. Somogybán a vagyonátadó bizottság elnökének nevezték ki, és nemrég kérték fel a felsőfokú intézmények normatíváit kidolgozó bizottság vezetésére. Elnöke a kaposvári önkormányzat pénzügyi bizottságának. o — Hogyan került kapcsolatba a politkával? — Nem vagyok párttag. Az MDF keresett meg, hogy vállalnék-e képviselőséget? Elfogadtam a jelölést, mert elképzelhetetlennek tartottam, hogy az egyetemről ne legyen képviselő a városban. A polgármesterséget azért nem vállaltam el, mert akkor itt kellett volna hagynom az egyetemet, ígéretet tettem, hogy minden segítséget megadok a polgármesternek. Ügy érzem ezt teljesítettem. Látom mennyi protokollal vannak lekötve ezek az emberek. Én nem szeretem a szerepléseket. — Marad-e ideje a családra, kikapcsolódásra ? — Jó lenne többet együtt lenni az unokáimmal. Szeretne az ember színházba járni, szépirodalmat olvasni. A sportra azért mindig szakítok időt. A Puskásék idejében NB ll-es focista és asztaliteniszező voltam. 17 évig aktívan sportoltam, aztán el kellett döntenem, hogy sportoló leszek, vagy a szakmámat végzem. © 40 éves kora után vette rá Horn Péter, hogy teniszezzen. Azóta rendszeresen játszik. Sokak szerint ha teniszben versenyt hirdetnének Európában az egyetemek vezetősége között, a Baka-Horn páros biztosan nyerő lenne. 15 éve versenyeznek együtt párosban. Amikor futballmeccsen mérte össze erejét a megyei és a városi önkormányzat, azt sem a karzatról nézte. S. Papp Gitta Füred álomiskolája A száztagú csalad Ebben az évben ünnepli 110 éves fennállását a Somogy Megyei Nevelőotthon, ismertebb nevén a Zója. Az ódon épületben emléktábla őrzi a jócselekedetet, az árvaház megalapítását, amely Ferenc József 25. házassági évfordulójához kapcsolódik. Tizedik esztendejébe lépett a ka- posfüredi iskolaépítés ügye. Négy éve rendszeresen szerepel a városi költségvetés-tervezetekben, a véglegesben azonban soha. Lesz-e hát valamikor is felső tagozat Füreden vagy iskolabusz fuvarozza majd a nebulókat? Épül-e új iskola? A szülők — még mindig — szeretnék, ha épülne, az önkormányzat képviselői azonban — így mondják — „gúzsba kötve táncolnak”. A leendő iskola impozáns terve ott díszítette a kaposfüredi művelődési ház falát az iskoláról szóló lakossági fórumon. A várost a tisztségviselők képviselték, a fürediek pedig egyszerűen sokan voltak. A fórumon Bellái Zoltán, az oktatási és kulturájjs bizottság elnöke kiemelte: a füredi iskola ügye nem mostohagyereke a városi önkormányzatnak, de — tőle származik a megállapítás — a képviselők „gúzsba kötve táncolnak”, megpróbálkozva az ezzel kapcsolatos félreértések eloszlatásával. Garai László oktatási irodavezető szerint az új oktatási törvény nagy mértékben beleszólhat abba, mit is érdemes kezdeni a fürediek nagy és valóságos vágyával, az iskola felépülésével. Ezután a nagy számban megjelent helybeli lakosok hozzászólásai következtek, köztük sajnos, egy szélsőséges és kevéssé korrekt megnyilatkozás is volt. Ám a nagy többség gyermekeinek érdekeit képviselve igyekezett legalább az építkezés idei elkezdésének ígéretét kicsikarni az asztal másik oldalán helyet foglalókból. Szabados Péter polgármester „az önkormányzat lehetetlen helyzetére” hivatkozva, nem tudta megígérni, hogy ebben az évben elkezdődik az építkezés. Talán a következő esztendőben. Addig álom marad. Azután...?-b-tAz esemény rangok, címek elnyerésével járt, s a kitüntetettek közt volt Köves Gyűri Freystadtler Antal is, aki gazdagságával és jószándékával felépíttette ezt az árvaházat. Lovagi címmel jutalmazták érte. A Mária-Va- léria Egylet működtette az intézetet, pénzügyileg a megye támogatta. Az épülettel szemben lévő temető is az Árvaház tulajdona volt, de 1912-ben a város kisajátította. Jutalmul koldulási engedélyt kapott az Árvaház. Tömpe István, Somogy megye alpinistája rendelte el ismét finanszírozását és vármegyei kezelését. Megbízás alapján a Zárda utcai irgalmas- rendiek közül kivezényeltek két apácát a gyermekek mellé. Később: a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kapott felhatalmazást arra, hogy ellenőrizze a nevelőotthonban folyó munkát, hogy az demokratikus és vallásos legyen. Az álispán erről kéthavonta kért tájékoztatást. Felhívta a körjegyzőségeket, hogy gyűjtsenek az Árvaháznak gabonát, élelmiszert. Ruhaneműt 1945 után külföldről kaptak a kis árvák. A régi stílus helyett Péntek Károly igazgató és munkatársai néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, felszámolják a régi nevelőotthoni stílust, a merev szokásokat. Igazi otthonná varázsolták a Zóját, nem kevés állami támogatással, az akkori Somogy Megyei Tanács megértő segítségével. Teljesen áttértek a családias életre. Az országos nevelőotthoni hálózatban is teljesen új volt ez a kezdeményezés és e jó példa más intézményekben is követőkre, megvalósításra talált — mint például Foton. Az otthonban száznál több gyermek él. Széles a korhatár: 3-tól 18 éves korig lakhatnak itt a gyerekek és minden szándékuk az, hogy a testvérek egy helyre kerülhessenek. Először a „felnőtt” közösség alakult ki, utána választhattak a gyerekek, kivel akarnak egy csoportban élni. A nevelők is szabad kezet kapnak, saját maguk döntöttek abban, hogy kikkel szeretnének együtt dolgozni. Az elmúlt évek alatt mindannyian jól összeszoktak, ennek jó példája, hogy mindössze csak 4 kislány kért cserét. A régi berendezést lakószobai bútorokra cserélték. Minden kis közösség maga válászthatta ki ízlésének megfelelő bútorzatát. Erre keretet kaptak a csoportok, 60-ezer forinttal gazdálkodhattak. Ezekkel, a kötöttségeket teljesen felborították és igazi élettereket alakítottak ki, végül is ez volt az elsődleges cél. A csoportok általában 12 fősek, 3 nevelővel. „Saját” kasszából Megszűnt a hálótermi rendszer, apartmanokká váltak a helyiségek: egy nappalival és a két hálószobával, valamint a hozzájuk tartozó, általában 15 főre felszerelt konyhákkal és fürdőszobákkal. Szembetűnő a sokféle ízlésvilág összehangoltsága, a látható alkalmazkodási képesség. A szobákban példás rend uralkodik. A polcokon sok-sok könyv, gondozott növény, a heverőkön a kedvenc játékok... A konyháknak külön hangulata van. A belépő érzi, hogy az ittlakó kislányok fontos szerepe, hogy nap mint nap kipróbálhassák önmagukat. Hetente egyszer saját maguk készítik vacsorájukat. Önállóan vásárolják az alapanyagokat, és közösen főzőcskéz- nek. De ha úgy döntenek, hogy elmennek valahová vacsorázni, ám legyen! Csak ezt is úgy kell kigazdálkodniuk, hogy utána ne zsíroskenyéren kelljen élniük a következő héten... Az igazgató szerint fontos alapelv az életre nevelés, a pénzbeosztás, a szabadidő hasznos eltöltése a tanulás mellett. Különböző programokat szerveznek a gyerekeknek, színházbérletük is van. Csoportonként van televízió, magnetofon; videó még számítógép is rendelkezésükre áll, csakúgy mint a könyvtár. A gyerekek idejüket szabadon osztják be, kimenőt is egyénileg kapnak — természetesen a korosztályok figyelembe vételével. Áz itt élő kislányok éppoly csinosak, ápoltak, mint hasonló korú társaik. Év elején ruházkodásukra csoportonként kapnak keretet. Terméze- tesen van egy alapnorma, de saját ízlés szerint vásárolhatnak. Persze a drágaság miatt egyre több ellátmányra lenne szükség, így aztán igyekeznek okosan felhasználni a meghatározott keretet, amit a fenntartó, a Somogy Megyei Önkormányzat biztosít. A tanulásban képességeiknek megfelelő teljesítményt várnak el a gyerekektől. Az ide bekerülők (sajnos, nagy hátránnyal), ismeretbeli hiányokkal, lemaradással küszködnek. Az általános iskola befejeztével többnyire szakmunkásképzőbe Készül a vacsora.... (Fotó: Csobod Péter) mennek, jelenleg hárman járnak szakközépiskolába. Az otthonban korrepetálásokkal segítenek a jobb eredmények elérése érdekében. A családias légkör is átsegíti őket a nehéz időszakokon. Unokák is vannak A tanulmányok befejeztével nem kerülnek „utcára” a gyerekek. Lehetőség nyílott arra, hogy 18 éves kor után is maradhatnak. A hogyan tovább kérdésben az állam segít. Egy bizottság dönt a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel közösen, hogy ki kapja — egyéni rászorultság szerint — az 50-150 ezer forintos induló tőkét a jövő megalapozásához. Az intézmény nagy családdá vált, már „unokákkal” is büszkélkedhetnek. Sok-sok volt növendék jár visz- sza ebbe az öreg épületbe, s büszkélkedik olykor sorsa jórafordulásá- val is. Péntek Károly igazgató 38 év tapasztalatával, a yállán a régi épületben gonddal, aggódással telve sok-sok szeretettel dolgozik — mindig megújulva a gyermekeiért. Katona Judit
