Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP —HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. február 27., csütörtök Francia kéksisakosok mennek a Vajdaságba Miniszterek Pécsen Piac lehet a horvát mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) A belgrádi lap tudósítója köz­ben emlékeztet rá: már február elején különböző sajtóértesü­lések láttak napvilágot arról, hogy Magyarország azért kérte mindezt, mert Szlavónia hatá­ros egyrészt Magyarországgal, másrészt a Vajdasággal, ahol nagy számú magyar kisebbség él. A párizsi tudósításban a szlavóniai misszióval kapcso­latos „közös francia—magyar óhajt” összefüggésbe hozzák Értéktelenedik a Danubius Miközben a vagyonügynök­ség halogatja a Danubius el­adását, a magyar piac nyugati értékelésének romlásával összhangban rohamosan csökken a szállodalánc becsült értéke is. Tavaly júniusban a Danubius piaci értékét 200— 300 millió dollár közöttire be­csülték, most a becslés 150— 250 millió dollár között van. Könnyen lehet, hogy az 1991- es eredmények március végi nyilvánosságra hozatala után a becslés akár 100 millió dollár felé hajlik majd. Amerikai ügyvédek Budapesten Képviseletet nyitott Buda­pesten az Arnold és Porter cég, az amerikai főváros legna­gyobb ügyvédi irodája, amely csaknem 400 jogásszal dolgo­zik. Számos neves közéleti szereplő van közöttük, mint például William Rogers, koráb­bi külügyminiszter-helyettes. A cég budapesti képviselője Theodore Boon, egyúttal a budapesti Amerikai Kereske­delmi Kamara elnöke, aki töb­bek között az ELTE jogi karán tanult. Újabb német kölcsön Magyarország 600 millió márka értékben vesz fel köl­csönt a német tőkepiacon — közölte a VWD német gazda­sági hírügynökség szerint Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szer­dán Frankfurtban. A német kölcsönhöz hétéves törlesztés­sel, 10 1/4 százalékos kamatfi­zetés mellett jut Magyaror­szág. A bank alelnökének ada­tai szerint Magyarország az idén összesen kétmilliárd dollár értékben igényel hiteleket a nemzetközi pénzpiacokon. azzal, hogy nemrég francia— magyar katonai együttműkö­dési megállapodást kötöttek, továbbá, hogy egyes magyar tisztek már Franciaországba utazhattak, s hogy a francia ipar Magyarországnak olyan berendezéseket szállít, ame­lyek a repülőgépek ellenőrzé­séhez szükségesek a Nyitott Égbolt program keretében. A Borba hírt adott arról is, hogy a francia csapatok kelet­szlavóniai telepítésének lehe­(Folytatás az 1. oldalról) A parafenomén kétnapos szegedi tartózkodásáról, a ke­resés eredményéről szerdán Farkas Imre tájékoztatta az új­ságírókat. Elmondta, hogy az emberrablók közül egy férfi te­lefonált kedden délután, s a be­szélgetés, amelynek lesz foly­tatása, megerősítette az édes­apát abban a hitében, hogy Helga él. Egyébként Úri Geller is ezt állítja. Egy idegen telefo­náló egy társaság nevében közölte: ők rabolták el Helgát, s Miért nem vetette be a náci Németország az atombombát? Hitlernek nem volt ideje kivár­ni? Nem voltak elegendőek az erőforrások? A német tudósok, ellentétben Amerikában dolgo­zó versenytársaikkal, talán visszariadtak az atombomba borzalmától, és szabotálták a munkát? Különösen ez utóbbi feltéte­lezés bosszantotta évtizede­ken át Kürti Miklóst, az oxfordi egyetem magyar származású professzorát, aki hatvan brit tu­dóssal együtt, csaknem ötven évvel ezelőtt az atomfegyvert megalkotó amerikai Manhat- tan-terv egyik munkatársa volt. Erőfeszítéseit most siker koro­názta. A The Independent on Sunday című brit lap vasárnapi tudósítása szerint főként az ő tőségével kapcsolatban Her­man János külügyi szóvivő elmondta, hogy ezt először a francia hadügyminiszter vetet­te fel a párizsi magyar nagykö­vetnek, s hogy Budapest ez­után üdvözölte az elképzelést. Herman János hozzáfűzte azt is, hogy Magyarország kérte a kéksisakosok vajdasági tele­pítését is, de ezt már nem Franciaországtól, hanem az ENSZ-től, s a kérést elutasítot­ták. abban az esetben engedik sza­badon, ha a televízióban csü­törtökön este elhangzik, hogy nem büntetik meg őket. Farkas Imre többször kérte már az ille­tékeseket, biztosítsanak bün­tetlenséget a zsarolóknak. Az apa elmesélte, hogy ked­den egy nő azzal állított be a Kurír szerkesztőségébe, hogy annak idején látta Helga elrab­lását. A lányt az állítólagos szemtanú szerint fegyverrel kényszerítették kiszállásra au­tójából. leveleinek, kormányszintű kö- vetelődzésének köszönhető, hogy a brit kormány a napok­ban levette a „titkos” listáról, s nyilvánosságra hozta a „Farm House-jegyzőkönyv eket”, amelyek arra utalnak, hogy a nemzeti szocialista tudósok egészen egyszerűen — le vol­tak maradva. A náci Németország veresé­ge után az ország atomtudó­sait fél évre titokban egy Cam­bridge melletti majorságban in­ternálták. Ez volt a Farm Hou­se. Beszélgetéseiket lehallgat­ták és leírták. A 213 oldalnyi megsárgult paksamétából kiderül, hogy a német tudósokat meglepte, megdöbbentette a hirosimai atombomba híre. A Nobel-dí- jas Werner Heisenberg így Kétmilliárd az egyházak támogatására Az egyházak idei csaknem 2 milliárd forint támogatásából a katolikus egyház több mint 1 milliárd forinttal részesül — derül ki a Magyar Közlönyben megjelent ezzel kapcsolatos országgyűlési határozatból. A reformátusok 342 millió forin­tot kapnak, az evangélikusok 117 milliót, míg az izraelita fele­kezet összesen 60 millió forin­tot. Az országgyűlési határozat megkülönböztetett figyelmet szentel a budapesti Dohány utcai zsinagóga felújításának, amelyhez 75 millió forint állami támogatást nyújtott a Parla­ment. A sárospataki reformá­tus és a soproni evangélikus gimnázium és kollégium felújí­tásának támogatására 20 mil­lió, illetve 10 millió forintot sza­vaztak meg a képviselők. A támogatásból 26 kis lét­számú egyház is részesedik, 35 millió forintot költhetnek a hitéleti, s 50 milliót ingatlanjaik fenntartására. A magyar kormány legfel­jebb 1 hónapot várhat arra, hogy csehszlovák részről, vál­lalják-e a bősi vízlépcső-épít­kezés Duna elterelésére is vo­natkozó munkáinak felfüg­gesztését a közös vizsgálatok idejére. így megkezdődhetne a magyar, csehszlovák és füg­getlen nemzetközi szakértők közös vizsgálata — mondotta egyéni véleményként Mádl Fe­renc tárca nélküli miniszter, a Bős-Nagymaros beruházás kormánydelegációjának veze­tője — a szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón. Sajnálatosnak nevezte, hogy a szomszédos országban nagy erőkkel dolgoznak az önálló üzembe helyezésen. Ebben osztrák cégek is részt vesznek. Amennyiben ez megtörténik, a szakértői bizottság különféle megoldásokat vizsgálhatna, nemcsak a teljes leállítás és a terület helyreállításának lehe­tőségét. Ha a bizottság olyan véleményre jut, hogy a létesít­mények egy része valamilyen szólt: „Ez blöff. Semmi köze az urániumhoz”. Carl-Friedrich von Weizsáckar (a jelenlegi német elnök fivére) is hasonló­képp vélekedett. Otto Hahn, a nukleáris hasadás fölfedezője — akitől a szövetségesek a legjobban tartottak — elhitte a hírt, és hozzátette: „Ötven évvel előbbre tartanak, mint mi”. Kürti professzor, aki már ko­rábban is tudott a jegyzőköny­vek tartalmáról, a nyilvános­ságra hozatallal azt a mítoszt akarta eloszlatni, hogy a német tudósok erkölcsösebbek lettek volna nyugati kollégáiknál. A német tudósok lehallgatott beszélgetései igazolni látsza­nak feltételezését, amely sze­rint egészen másról van szó. De azért az iratok nem döntik el Ha csak azt vesszük, hogy Horvátországban a harcok ki­robbanása óta mintegy 13 ezer traktor semmisült meg vagy tűnt el, máris jeleztük: a túltermeléssel küszködő hazai mezőgazdaságnak kitűnő le­hetőséget jelentenének az esetleges horvátországi üzle­tek. Persze nemcsak egysze­rűen üzletekről, de magyar részről segítségről is szó van — nem titkolták ezt a felek a tegnap Pécsett megrendezett miniszteri szintű találkozón sem. Az is viszont biztos, hogy ha ma segítünk, az újjáépítés után előnyösebb helyzetből indulhatnak a horvát piacon kezdődő versenyben. Ivan Tarnaj, Horvátország mezőgazdasági, kertészeti és vízügyi, valamint dr. Gergátz Elemér, Magyarország földmű­velésügyi minisztere a találko­zó után sajtótájékoztatón is­mertette az újságírókkal a tár­gyalás eredményeit, melyen részt vett Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter is. Mint Gergátz Elemér kiemelte, a mezőgazdaság valamennyi ágában együttműködésben ál­formában hasznosítva nem je­lent tényleges ökológiai veszé­lyeket, ezt a véleményt a ma­gyar fél nem hagyhatná figyel­men kívül. A miniszter szerint azonban a magyarországi szakmai elemzések egyértel­műen bizonyítják: a síkvidéki erőmű, a duzzasztás igen ko­moly ökológiai veszélyekkel jár, főként az ivóvízkészletre. A tiszta ivóvízkészletet pedig senkinek sincs joga végérvé­nyesen tönkretenni. Komoly jogsértés a Duna el­terelésének előkészítése. Ha egy határfolyót 50-60 kilométer hosszban elterelnek, ez ha­zánk és a térség biztonsága szempontjából megengedhe­tetlen. A magyar kormány ezért minden lehetséges nemzetközi fórumon fellép a jogsértés el­len, és amennyiben a szom­szédos ország nem hajlandó a munkálatokat felfüggeszteni, a közös szakértői vizsgálatok idejére hazánk egyoldalúan mondja fel az államközi szerző­dést. véglegesen a történelmi kér­dést. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy von Weizsäcker egy íz­ben így korholta fogolytársait: ha igazán győzelemhez akar­ták volna segíteni Németorszá­got, akkor mégiscsak meg tud­ták volna csinálnia a bombát. Otto Hahn ezt elutasította, és azt mondta: „Térden állva adok hálát istennek, hogy nem csináltunk működőképes urá­niumbombát”. Heisenberg megjegyezte: „Én teljes mér­tékben meg voltam róla győ­ződve, hogy tudunk uránium­szerkezetet készíteni, és szí­vem mélyén ennek igencsak örültem. Atombomba nem le­hetséges” — tette még hozzá, egy 1944-ben folytatott beszél­getésére emlékezve. lapodtak meg Ivan Tarnajjal, igaz egyelőre csak keretmegál­lapodásról lehet beszélni, a konkrét formákat a minisztériu­mok szakértőinek kell a — na­gyon közeli — jövőben kidol­gozniuk. Mint a sajtótájékozta­tón kiderült, az már biztos, hogy április végén Zágrábban önálló kiállításon mutatkozhat be a magyar mezőgazdaság. Ivan Tarnaj szerint ez jó lehető­ség lesz arra, hogy már idén konkrét üzletek születhesse­nek, mely mint elmondta, a horvát félnek is létfontosságú lenne. Mint kijelentette, a nyu­gati turisták a Dalmat-tenger- parton már most annyi szállást lefoglaltak, hogy ellátásukat saját erőből nem tudják megol­dani. Nagy Ferenc Józsefnek a két ország magyar illetve hor­vát nemzetiségeit érintő rövid tájékoztatója után a miniszte­rek az újságíróknak válaszolva elmondták, hogy elsősorban barterüzletekben gondolkod­nak, s hogy a kapcsolat zavar­talan legyen, ahhoz a horvát parlamentnek még jó néhány (adóvám stb.) törvényt meg kell alkotnia. Kim Dzsong ajándékai Kim Ir Szén fia a közelmúlt­ban ünnepelte ötvenedik szüle­tésnapját, s ennek kapcsán a phenjani lapok beszámolnak róla, hogy Kim Dzsong ll-t „ál­lamfők, kormányfők, a világ számos országának parla­mentjei, pártok vezetői, társa­dalmi szervezetek, illetve nem­zetközi szervezetek” ajándé­kozták meg. Az ajándékokról beszámoló ITAR-TASZSZ ugyanakkor nem részletezi, hogy Kim Ir Szén hivatalos utóda konkré­tan honnan, mennyi és milyen ajándékokat kapott. A sajtó­méltatásokra hivatkozó jelen­tésből annyi derül ki, hogy „drága ajándékokról" van szó, amelyek „a világ összes népe által Kim Dzsong II irányában tanúsított határtalan bizalom megnyilvánulásai.” Az ITAR-TASZSZ phenjani tudósítója emlékeztet rá, hogy az utóbbi évtizedben 140 or­szágból 20 ezer ajándékot ka­pott Kim Dzsong II. A hírügy­nökség ugyanakkor nem tesz említést az első számú phenja­ni vezető, Kim Ir Szén több évti­zedes tevékenységét kísérő ajándékokról... A jelek tehát arra vallanak, hogy a német tudósok, leg­alábbis a technikai-ipari részle­teket tekintve, valóban messze voltak az atombombától. Ám beszélgetéseikből az is kiderül, hogy ez megnyugvással töltöt­te el őket. Nem ugyanaz, mint­ha tudatosan szabotálták volna a tömegpusztító fegyver elké­szítését, viszont nem is siettek vele — egyikük megjegyzésé­ből az is kitűnt, hogy azt hitték: az angolszászok vannak lema­radva mögöttük. Ez is lehet jó pont. A fizikusok lelkiisme­retéről szóló sok évtizedes pert a „Farm House-jegyzőköny- vek” sem zárják le, de a meg­értéshez talán közelebb visz­nek. Mészáros György ÚRI GELLER ELUTAZOTT JELENTKEZETT AZ EMBERRABLÓ Helga nem került elő Egy magyar tudós fölfedezte Miért nem csináltak a nácik atombombát? Pauska Zsolt A magyar fél legfeljebb egy hónapot várhat Jogsértő a Duna elterelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom