Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
1992. február 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 13 Már csak öt nap, és február 8-án az ünnepélyes megnyitóval (valamint a jégkorongtorna küzdelmeivel) megkezdődik a két héten át tartó albertville-i 16. Téli Olimpiai Játékok. Ahogy egyre inkább közeledik a nagy sportesemény, annál több és több információ, érdekes hír jelenik meg az olimpiára készülődő versenyzőkről, csapatokról. Alábbi összeállításunkban néhány „téli sportnagyhatalom” csapatát mutatjuk be, és megismerkedhetnek olvasóink a téli olimpia műsorában szereplő valamennyi versenyszámmal is. Alakuló olimpiai csapatok A napokban lezárult a név szerinti nevezések határideje a február 8-án kezdődő 16. téli olimpiai játékokra. Éppen ezért nem meglepő, hogy egyre több küldöttség névsorát teszik közzé a hírügynökségek. íme, egy kis „országjárás”: Németország. Rengeteg esélyest vonultat fel a 75 férfi és 34 női versenyzőből álló egységes német csapat. Ezek közé tartozik a síugró Jens Weissflog, a biatlonos Petra Schaaf, Frank-Peter Rötsch, Mark Kirchner, a bobos Wolfgang Hoppe, Bogdan Musiol, Haral Czudaj, a szánkós Susi Erdmann, Georg Hackt, az alpesi síelő Katja Seizinger, Armin Bittner, a gyorskorcsolyázó Gunde Niemann, Heike Warnicke, Uwe-Jens Mey, Peter Adeberg. Mi tagadás, tekintélyes névsor... Norvégia. A téli sportági nagyhatalom viszonylag csekély létszámú, viszont annál előkelőbb összetételű csapatot küld Albertville-be. A gyorskorcsolyázóknál „aranyos” álmokat szőhet a tavalyi világ- és Európa-bajnok Jo- han-Olav Köss, vagy a hosz- szabb távokon kitűnő Geir Karlstad. Az alpesieknél éppen a napokban aratott világkupa-elsőséget Ole-Christian Furuseth, de Finn-Christian Jagge is feliratkozott már a győztesek listájára. Az új számban, a síakrobatikában Stine Lise Hattestad neve cseng jól a hölgyeknél. A sífutók klasszisok sorát tudják „felmutatni” Björn Daihlie, Terje Langli és Vegard Ulvang személyében. A nőknél Trude Dybendahl volt már világbajnok. Az északi összetettben Trond-Einar Eiden és Fred-Börre Lundberg a legjobb futók közé számítanak. Finnország. A csapatkijelölés második fázisára „maradtak” a síugrók, az északi ösz- szetett versenyzők és a jégko- rongozók. Velük együtt 68 fős lesz a skandináv ország küldöttsége. Mint ismeretes, a síugróknál szóba sem jött a válogatásnál Calgary hőse, a háromszoros bajnok Matti Nykainen. A „tékozló fiú” távollétében sem kell lemondaniuk győzelmi reményeikről a finneknek, hiszen már itt az utód, a 16 éves Toni Nieminen személyében. Mellette a világkupa-győztes Ari-Pekka Nikkola a kulcsember. A címvédésre készülő csapatnak kettőjükön kívül Vesa Hakala, Risto Laakonen és Raimo Yli- pulli a tagja. Kanada. Az észak-amerikai ország egyike lesz a mamutküldöttségeknek. Nem kevesebb, mint 116 sportoló „ruccanhat” át Európába a téli sportok kiemelkedő eseményére. Ehhez képest a juharleveleseknek nincsen sok nagy egyénisége. A kevés kivétel között elsőként kell említeni a háromszoros műkorcsolyázó világbajnok Kurt Browningot, no meg az egészen a legutolsó pillanatokig verbuválódó jégkorong-válogatottat. Szintén a korcsolyázóknál érmet nyerhet az Isabelle Brasseur, Lloyd Eisler páros. Az alpesi síelők közül Kerrin Lee-Gartner pályázik a legnagyobb eséllyel egy előkelőbb helyezésre. A kanadaiak alighanem örülnek a síakrobatika műsorba vételének, tekintettel arra, hogy Jean-Luc Brassard ebben a legjobbak közé tartozik. Még egy bemutatkozó versenyben, a rövidpályás gyorskorcsolyában számíthatnak dobogóra a tengerentúliak a világbajnok Sylvie Daigle révén. Ausztria. A „sógorok” 73 versenyzőt neveztek Albert- ville-re. Természetesen az alpesi versenyeket követik a legnagyobb érdeklődéssel, lévén, hogy ebben a svájciakkal együtt nagyhatalomnak számítanak. A nőknél Petra Kronberger, Sabine Ginther, Ulli Maier közül bárki nyerhet. A férfiaknál a csapat tagja a kétszeres világbajnok Stefan Eberharter, vagy az 1980-as olimpia bajnoka, Leonhard Stock. Az északi összetettben világbajnok-csapat készül az újabb diadalra. A szánkósok közül Markus Prockban és Doris Neunerban van minden remény, az Ingo Appelt vezette bobos egységről már nem is beszélve. A síugrók talán a legerősebb csapatot alkotják a világon jelen pillanatban, hiszen a veterán Ernst Vettori és Andreas Felder mellett a fiatal Andreas Goldberger és Werner Rathmayr idei szereplése a legszebb reményekre jogosít. Es hát természetesen az éremvárományosok között emlegetik Hunyady Emesét, aki az összetett gyorskorcsolya Európa-baj- nokságon alig másfél héttel ezelőtt lett ezüstérmes. Svájc. A helvétek „világverő” alpesi válogatottjában nem szerepel egy nagy veterán neve: a lesikló Peter Müllern. A 34 éves síelő jogos elkeseredéssel fogadta a hírt, miszerint nem fér a szakvezetők elképzelésébe annak ellenére, hogy az előző két olimpián ezüstérmes volt. A skan- dinávokat egyébként összesen 79 olimpikon képviseli Al- bertville-ban. Nagy-Britannia. A briteknél — mint ismert — élénk vihart váltott ki a „Sas”, azaz a síugró Eddie Edwards mellőzése. Érdekes név szerepel viszont a szánkósok között: a 24 éves Nick Ovett nem más, mint az olimpiai bajnok középtávfutó, Steve Ovett öccse. Természetesen Nick nem álmodhat bátyjához hasonló diadalról. Cseh és Szlovák SZK. A csehszlovákok olimpiai reményei éppen a másfél héttel ezelőtt nőttek meg: Petr Barna Európa-bajnok lett a férfi műkorcsolyázásban. Rajta kívül a síugrók, Franti- sek Jez, Jiri Parma és a biatlonos Jirina Adamickova számíthat jó helyezésre. Meglepetés, hogy csak tartaléksze- repjutott Pavel Plocnak. Észtország. Az észt olimpiai válogatott több mint félszáz éves szünet után képviseli a balti országot az albertville-i téli olimpiai játékokon. Észt sportolók saját hazájuk színeiben legutóbb 1936-ban, a berlini olimpiai játékokon vettek részt, és akkor két aranyérmet nyertek. Összesen 20 észt sportoló vesz részt a franciaországi játékokon, akik biatlon, sífutás, északi összetett és műkorcsolya számokban indulnak. Különösen nagy várakozás előzi meg Allar Le- vandi szereplését. Az észt sportoló északi összetettben eddig világbajnoki második helyezést ért el. Téli olimpiai lexikon Ismert és kevésbé ismert sportágak Albertville-ben Sí. Két fő csoportra oszlanak a síversenyek: az északi és az alpesi síversenyekre. Az északi síversenyek leghosszabb múltra visszatekintő száma a sífutás. 10, 15, 30 és 50 kilométeres egyéni versenyeket futnak a férfiak és 4x10 kilométeres váltóban vehetnek részt. 5, 10, 15 és 30 kilométeren versenyeznek a nők és az ő váltójuk 4x5 kilométeres. Olimpiai szám az északi összetett, de csak a férfiak számára. Ők 15 kilométert futnak és a középsáncról ugranak hármat, amelyből a két legjobb ugrást veszik figyelembe. A síugrás a sífutáshoz hasonlóan norvég eredetű. Az olimpián közép- és nagysánc- versenyeket rendeznek. 70 méter a középsáncok kritikus talajfogási pontja (K-pont), míg a nagysáncoké 90 méter. Ha a versenyzők túlugorják a K-pontot, akkor a biztonság érdekében lerövidítik a nekifu- tótávot. A biatlon a legfiatalabb északi szám, amelyet nálunk sílövészetnek is hívnak. Ebből a magyar elnevezésből kitűnik, hogy sífutásból és lövészetből áll. Tíz és húsz kilométeres távon bonyolítják le a férfi egyéni versenyeket. A hosszabb távon húsz, a rövidebben tíz lövést adnak le egy ötvenméteres lőpályán állva és fekve. A futás közben magukkal vitt puska 5,6 mm-es, míg a cél átmérője a fekvő lövéseknél 45 mm, álló lövéseknél 115 mm. Hibás lövésenként a tévőnként lefutott időhöz egy-egy percet adnak. Váltóban 4x7,5 kilométeres távon versenyeznek. Rövi- debb távokon, de ugyanilyen feltételekkel futnak a nők. Táv- jaik: 7,5 km és 15 km, valamint a 3x7,5 km-es váltófutás. Az alpesi síversenyek versenyszámai. Lesiklás. 3-4 kilométer hosszúságú, 500-1000 méter szintkülönbségű pályán versenyeznek a férfiak a lejtőn siklás fokozódó sebességét kihasználva. Legalább nyolc méter szélességű iránykapuk vannak a pályán elhelyezve. A női versenyeken a szintkülönbség 500-700 méter lehet. A lesiklók gyakran a 120-130 kilométeres sebességet is túlszárnyalják. Műlesiklás (szlalom). Ez a szám 1948 óta szerepel a téli olimpiák műsorán és a síelők technikai tudását teszi próbára. A férfiak számára kitűzött pályákon a szintkülönbség 140-200 m lehet, míg a kitűzött kapuk száma 55-75 között van. A nőknél a szintkülönbség 120-180 m 45-60 kapuval. A pályán úgy kell végigmenni, hogy mindkét síkötésnek metszenie kell a kapukat jelentő, letűzött botok közötti képzeletbeli egyeneseket. Mind a férfi, mind a női műlesiklóversenyek kétmene- tesek. A helyezéseket a két különböző, de egymáshoz közel levő pályán elért időeredmények összesítése alapján számítják ki. Óriásműlesiklás. A műlesikláshoz hasonlóan kétmenetes verseny, amelyben a lesiklás és a műlesiklás elemei keverednek. Itt nagyobbak a szint- különbségek, tehát gyorsabb a pálya és ezért nem lehet a műlesikláshoz hasonló kapucsoportokat felállítani. A elhelyezett kapuk számát a szint- különbség határozza meg. Super G. (Giant). A műlesiklás és az óriásműlesiklás közötti versenyág, amely a nagy lesiklási sebesség és a sűrűbben felállított kapuk miatt a legnagyobb technikai követelményeket támasztja. Az alpesi összetett verseny lesiklásból és műlesiklásból áll. A helyezéseket úgy döntik el, hogy a két szám időeredményeit egy táblázat alapján pontokra számítják át és a legkevesebb pontszámot elért versenyző lesz a győztes. Műsíelés. A hivatásos síoktatók bemutatóiból alakult versenyszám, az alpesi síversenyek legfiatalabb olimpiai eseménye. A műkorcsolyához hasonlóan 0-tól 6-ig pontozás alapján értékelik a három számból álló versenyeket. A síbalettet egyenletesre alapozott kemény havon bonyolítják le és a versenyzők a műkorcsolyához hasonló kű- röket mutatnak be. Hosszú botokat és a testmagasságuknál legfeljebb 20 cm-rel rövidebb lécet használhatnak. A mogul vagy hot-dog számban egy rendkívül meredek, buckás, ugratókkal nehezített pályán kell lesiklani. A síakrobatika-versenyeken a lesiklópályába épített két vagy három sáncon kell egymást követő ugrásokat bemutatni. Előírt és szabadon választott gyakorlatok is vannak. Műkorcsolyázás. Egyéni műkorcsolya-versenyek. Ebben a számban a férfiak és a nők külön versenyeznek. A verseny két részből áll: a rövid programból és a szabadkorcsolyázásból. Az előírt időtartam a szabadkorcsolyázásnál férfiaknál 4,30 perc, a nőknél pedig 4 perc. A választott zenével összhangban kell a kűrt bemutatni. A páros műkorcsolyázásban rövidprogramot és szabadkorcsolyázást mutatnak be. Egyéniségüket, a zene jellegét minél inkább kifejező, egymással összhangban lévő előadási módot értékelik a pontozóbírók. Ebben a szakágban az egyéni korcsolyázótudás mellett nagy szerepe van az emeléseknek. Jégtáncban a kötelező táncok, az egyénileg alkotott tánc és a szabadtánc alkotja a versenyműsort. Ezek előírt elemeit a versenyszabálykönyv által felsorolt táncokból választják ki — lehetőleg már két évvel az olimpia előtt. Az egyénileg alkotott tánc ritmusát, ütemét is két évvel korábban határozza meg az ISU (International Skating Union), de a zenét és a lépéseket a versenyzők maguk választják ki. A szabadtánc olyan lépésekből áll, amelyeknél a lépéssorozat nem előírás, hanem ismert vagy a versenyzők által kialakított új lépések ismétlés nélküli sorozata. A szabadtáncot a versenyzők saját maguk által választott zenére mutatják be. Négy perc a gyakorlatok bemutatási ideje. A műkorcsolya-versenyeket fedett, 60x30 méteres téglalap alakú műjégpályán rendezik. A páratlan számú pontozóbí- rák 0-tól 6-ig értékelnek a tizedesek alkalmazásával. A szabadkorcsolyázásnál külön pontozzák a tartalmat és a művészi hatást. Gyorskorcsolya. A gyorskorcsolya-versenyeket egy 400 méter kerületű pályán futják. Jellegzetessége, hogy az egymással párhuzamos két egyenes részt a két végén olyan ív köti össze, amelynek belső sugara nem lehet kisebb 25, a külső pedig 30 méternél. A pályán lévő két 4—5 méteres sávon egyszerre két versenyző futhat. A futamokat az óramutatóval ellentétes irányban tartják. 500, 1000, 1500, 5000 és 10 000 méteres távokon versenyeznek a férfiak, míg a nőknél a versenytávok 500, 1000, 1500, 3000 és 5000 méteresek. Rövidpályás gyorskorcsolya. A hosszúkorcsolyások legújabb szakágának versenyeit a jégkorongpályán bonyolítják le, ahol a versenyzők bal keze — mert az óramutató járásával ellentétes irányban futnak — szinte állandóan érinti a jeget a folytonos kanyarodás miatt. A versenyeket a következő távokon rendezik: nők — 500 m egyéni és 3000 m váltó, férfiak — 1000 m egyéni és 5000 m váltó. Jégkorong. Az igen gyors csapatjátékot egy három harmadra osztott, 60x30 méteres fedett műjégpályán játsszák. A játékidő 3x20 perc, a harmadok közötti pihenőidő 15 perc. Egy jégkorongcsapat 18 mezőnyjátékosból és két kapusból áll. A pályán egyszerre hat játékos tartózkodhat. A cél az, hogy a 7,62 cm-es, 2,54 cm magas korongot 147 cm-es ütőkkel az ellenfél 1,83 cm széles és 122 cm magas kapujába juttassák. Az IIHF (International Ice Hockey Federation) döntése alapján az albertville-i olimpiai játékokon a korábbi 8-cal ellentétben 12 csapat vesz részt. Bob. A szánkózás egyik versenyága, amelyet egy különlegesen kiépített 1400- 1700 méter hosszú meredek lejtésű és enyhén lejtős szakaszokkal váltakozó verseny- pályán bonyolítanak le. A pálya többkanyaros és magas hóborítású támfalakkal védett. A bob kormánnyal és fékkel ellátott különleges versenyszánkó, amelyet két vagy négy versenyző irányít. A négyes 3,80 méter hosszú és átlagosan 230 kg súlyú. A négyes bob verseny közben elérheti a 160 km-es sebességet is. A versenyeket két időfutam eredményeinek összesítése alapján értékelik. A bobversenyeken női számok nincsenek. Szánkó. Általában a bobpályákon rendezik a szánkóversenyeket is. A férfiak egy és kétüléses, a nők csak együlé- ses szánkóval versenyeznek. Együléses számokban a versenyzőknek négy futamot kell teljesíteniük, míg a kétüléses versenyen csak két futamot. Az együléses szánkók hossza általában 124-135 cm közötti, a kétüléseseké 135 cm feletti. A versenyszánkó súlya 20 kg körüli, amit a versenyzők hanyatt fekve irányítanak és fékeznek. Curling (jégteke). Nem versenyszám, csak bemutatóként szerepel az albertville-i téli olimpián. A skót eredetű játékot két négytagú csapat játsz- sza egymás ellen. A cél az, hogy a játékosok egymás után minél közelebb csúsztassák a saját 30 cm szélességű, 15 cm magas, 20 kg-os kőből készült korongjukat a 42,06 méter hosszúságú pálya végén lévő kör közepéhez. A teljesítményeket pontozzák. Egy játékos egy mérkőzés során 10-14-et csúsztat. Sákovics Lídia (Ferenczy Europress) HIÁNYZIK CALGARY „HŐSE”, A BRIT SÍUGRÓ „SAS”
