Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. február 25., kedd Kérdések az átalakulás kapcsán A földreform egységcsomagja A jelenlegi „földreform” a földtulajdon mintegy 70 százalékát érinti. Nagysága sokkal nagyobb bármely előzőnél. Ezért vált szükségessé az új jogi szabályozás. A nemrég elfogadott szövetkezeti és átalakulási törvény — amely a korábbitól eltérően valamennyi szövetkezet működését szabályozza — lehetőséget és mozgásteret ad az érintettek szabad döntésének. Az átmeneti időszak, az átállás, az új rendszer gazdálkodása ugyanakkor sok gondot is jelent. Ezekről beszélgettünk dr. Lovászy Csabával, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. — A mintegy 6700 különféle szövetkezetei és 1260 mező- gazdasági termelőszövetkezetet érintő törvény tulajdonképpen egy egységcsomag része: négy jogszabály hivatott megoldani a tulajdonnal és a használati viszonyokkal kapcsolatos kérdéseket. A földtörvény ügyében például megoszlanak a vélemények: egyesek szerint szükség volna egy új földtörvényre is. Mi erről a tárca véleménye? — Az említett egységcsomag, a négy törvény, kiegészül majd egy ötödikkel: az agrárpiaci rendtartással. Ami az önálló földtörvény szükségességét illeti, azon lehet vitatkozni, de a föld tulajdoni viszonyait haladéktalanul szabályozni kell, hogy a módosított földtörvény harmonizáljon a másik hárommal. Később, menet közben, el lehet majd dönteni, hogy szükség van-e egy újabb törvényre vagy sem. Tulajdon és használat — Izgalmas kérdés a tulajdonjog és a földhaszonbérlet ügye. A tulajdon és a használat a termelőszövetkezetek többségét tekintve általában egybeesik, de a termőföld esetében a világ számos országában elválik. Most igazodni próbálunk Európához? Az új jogszabály ezt tükrözné? — Igen. Magyarországon a szövetkezetek átalakulásakor elválik majd a tulajdon és a használat, ezért korszerűen és egyértelműen szabályozni kell mindkét fél érdekeit. Mindazoknak, akik most földtulajdonhoz jutnak — ha nem is akarják vagy nem tudják földjüket termelésbe fogni — gondoskodniuk kell annak termőképes állapotban tartásáról. — Mit tehet az a gazdálkodó, aki megkapja ugyan a földjét, de a szövetkezet nem veszi tőle bérbe? — Ez a kérdés gazdaságilag nem indokolt. Elvileg ugyan a szövetkezeteket senki sem kötelezi, hogy tagjaik földjét vegyék bérbe, de az ésszerű gazdálkodás szükségletei erre rá fogják kényszeríteni őket, ha meg akarnak élni a földművelésből. — Az átalakulási törvényben igen szoros határidőket írnak elő. Tarthatók lesznek ezek? Határidó láncok — A törvény valóban rendelkezik arról, hogy a jelenlegi szövetkezeti modell milyen ütemezéssel és módon alakuljon át olyan új szövetkezetté vagy gazdasági társasággá, amelyet a szövetkezeti törvény meghatároz. A határidők láncot alkotnak, bizonyos értelemben érvényesül a dominóelv: ha elcsúszik az egyik határidő, törvényszerűen csúszik a többi is. Az átalakulás zavartalanságának biztosításában óriási felelőssége van a jogalkalmazóknak, a földhivataloknak, s mindazoknak az agrár- szakembereknek, akik ehhez a munkához értenek és óriási tapasztalattal rendelkeznek. De a legnagyobb felelősség a gazdálkodóké, ők viselik döntéseik minden ódiumát. Éppen ezért fontos, hogy idejében eljussanak hozzájuk a szükséges információk, kapjanak korrekt tájékoztatást, s tudják milyen választási lehetőségeik vannak. A törvény szándékoltan kerettörvény, a tagság döntésébe nem szól bele senki. — Sokan úgy érezhetik: magukra maradtak, túlon túl felelősségteljes a döntés. — Nyilvánvaló, hogy a végrehajtásnak vannak feszültségpontjai, de máris számos jó ötlettel találkoztunk, biztos vagyok benne, hogy ki-ki megtalálja a számára legokosabb megoldást. Újvári Gizella Utunk Európába Habsburg Ottó: Ambícióm, hogy Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország belátható időn belül teljes jogú tagja legyen a közösségnek — Doktor úr! Mit jelent Önnek Európa, és milyennek képzeli el azt? — Nézze kérem, Európa először is kulturális, aztán történelmi, népi egyéniség. Ez az Európa a mi jövőnk: az egyetlen, amely erőt és biztonságot ad nekünk, és gazdasági haladást is adni fog. Tíz hónap múlva — 1993. január 1-jére — kialakul a nagy belső piac. Ez óriási haladást fog jelenteni, és ebbe bele kell hoznunk Magyarországot is. Ez most a cél, ezen dolgozunk. Az Európa Parlamentben én leszek az előadója ennek az asszociációs szerződésnek. Remélem, hogy az év vége előtt még ratifikáljuk. — Európa az integráció felé tart. Véleménye szerint miként alakulnak Európa határai? — Jól mondotta egyszer valaki: Európa határai ott vannak, ahol a szabadság, a zsarnokság ütközik, vagy tűnik el. Hála Istennek, a zsarnokság többnyire eltűnt. Én úgy érzem, hogy semmi érdekünk bevenni Oroszországot az Európai Közösségbe, addig amíg Oroszország nem lesz tisztán európai állam, amíg ázsiai állam. Azt gondolom, hogy lesz még egy második nagy forradalom Oroszországban, éspedig akkor, amikor az ázsiai népek fogják úgy is kívánni szabadságukat, mint a mostaniak az új köztársaságokban. Az Orosz Köztársaságokban még van úgy 15 nép, amely független akar lenni, akkor arról is szó lehet, Fotó: Gyertyás László hogy az oroszokról is beszéljünk. — S mi a véleménye a Balkánról? — A Balkánon a szerbek, a montenegrók egyelőre olyan barbárul viselkednek, hogy semmi reményük nincs bejutni az Európai Közösségbe. A bolgároknál más a helyzet: ők civilizáltabbak, rendesebbek, a nagyon távoli kilátásuk megvan. A legjobb kilátásuk a közösségbe jutáshoz az osztrákoknak, a svédeknek, a máltaiaknak van. Ezt a magyarok, a csehek és a lengyelek követik. Aztán a balti államok és Finnország következnek. Finnország még talán előbb, de azt még nem lehet olyan biztosan tudni. Haladni lépésről lépésre kell. Nekem az ambícióm az, hogy Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország belátható időn belül teljes jogú tagja legyen a közösségnek. — Mi történik a kis nemzetekkel az egységes nagy Európában? — Jobban megtartják egyéniségüket, mintha egyedül maradnának. Nézze, mi most sok mindent csinálunk azért, hogy a kis nemzeteket erősítsük, és úgy érzem sikerül is. Egy ilyen nagy Európai Közösségben — amely decentralizált közösség lenne —, mi magyarok már egy átlagos nagyságú nemzetnek számítunk, s nem kicsinek. — Mostanában sokat jár Magyarországon. Miként ítéli meg azokat a változásokat, amelyek bekövetkeztek? — Azt hiszem, hogy a javulás útján vagyunk. Persze 40 évig tartó rombolás után nem lehet három év alatt újjáépíteni az országot. Ami most kezdődik, az nagyon kemény lesz. Eddig süllyedt az ország, de úgy érzem, hogy mi már túl vagyunk a legmélyebb ponton, és most a haladás kezdődik felfelé. — Ezt így minősítik a magyar kormánypolitikusok is. Ón szerint milyen az esélye a magyar gazdaságnak arra, hogy megkapaszkodjon Európában? — Dolgos és eszes nemzet vagyunk: azt hiszem, jók a kilátások. — Ön arról beszélt, hogy Európában szanaszét szóródott magyar szellemi kiválóságoknak vissza kellene térniük. Reális ennek a lehetősége? — Én látok erre reális lehetőséget, persze nem egyik napról a másikra. Sok ember van, aki külföldre szakadt az itteni zsarnokság miatt és nagyon szeretne visszatérni, ha alkalom adódna. Itt tehát nálunk alkalmat kell teremteni. Nem tudom pontosan, hogy milyen formában lehet ezt megtenni. Annak idején sikerült ez Németországban, azt hiszem, itt is sikerülni fog. — Köszönöm a véleményét. Kercza Imre Csökken az ország lakossága Előzetes adatok szerint az ország lakossága ez év január 1-jén 10 millió 335 ezer volt, 20 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 40 ezerrel csökkent az 1990 elején végzett népszámláláshoz képest. Folytatódik a népesség számának 1981 óta tartó csökkenése: az elmúlt év folyamán 126 ezer gyermek született, s mintegy 146 ezren haltak meg. A csecsemőhalandóság nem változott számottevően, ezer élve született gyermek közül 15 nem érte meg az 1 éves kort. 1991-ben megközelítően 90 ezer esetben került sor terhességmegszakításra; 100 élveszü- letésre 71 abortusz jutott. Az év folyamán 66 ezer házasságot kötöttek, csaknem annyit, mint 1990-ben. Az általános orvosi és a gyermekorvosi körzetek száma kismértékben emelkedett. A betegellátást mintegy 4500 körzeti orvos és 1450 gyermekkörzeti orvos végzi. A kórházi ágyak száma körülbelül 104 ezer, az 1990 évinél körülbelül ezerrel kevesebb. A lakosság egészségi állapotát a korábbi évek tendenciái jellemzik. Változatlanul a légzőrendszeri, a csont és izomrendszeri, a magas vérnyomásos betegségek, valamint a balesetek miatt a legtöbb a táppénzes állomány. A fertőző megbetegedések közül jelentősen csökkent a járványos fültőmirigy-gyulladás, a rubeola, nőtt viszont a dizentéria megbetegedések és a fertőző májgyulladásos esetek száma. Naponta átlagosan 250 ezren voltak táppénzes állományban. Az elmúlt évben 362 halálos kimenetelű foglalkozási baleset történt, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek és a megsérült személyek száma is mintegy 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az elmúlt év végéig 80 AIDS-megbetegedést regisztráltak az országban, az év folyamán az új megbetegedések száma 31 volt. 1991 végén 295 AIDS-vírussal fertőzött személyt tartottak nyilván az országban. Fogy a fagyi Európában az a hír járja, hogy a legjobb fagylaltot az olaszok készítik. De a legtöbbet nem a napfényes Délen, hanem a hideg Északon fogyasztják. A svédek vezetnek: évi átlagban 12 liter fagylaltot fogyasztanak. Őket egy másik skandináv ország, Dánia követi évi csaknem 8 literrel. Robottakarítónő Hamarosan egy új találmány könnyíti meg a háziasz- szonyok életét: a programozható robottakarítónő. Önállóan felmegy a lépcsőn, egyedül kiporszívózza a függönyöket és még a székek alá is befészkeli magát. Elektromos agyába beprogramozzák a takarítandó szobák „térképét”. PADLÓSZÖNYEG OLCSÓ, MUTATÓS, 21 SZÍNBEN NÉMET IMPORTBÓL KAPOSVÁRON: Kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet, Berzsenyi u. 4. BI-PA Centrum Főu.21. * * * BALATONBOGLÁRON: Dózsa Gy. u. 1. * * * BALATONSZÁRSZÓN: Szemesi út 9. * * * KARÁDON: Traktoros u. 16. * * * KAPOSMÉRÖN: Rákóczi u. 127. (209804) Ilyen még nem volt! 10—90% árengedmény február 17-től a DÉL TÜZÉP RT. Baranya—Somogy—Tolna megyei telepein és FÉSZEK áruházaiban K. Ha siet, Önnek is jut! (216019) > ,í A Pannónia Hotels Rt. pályázatot hirdet a siófoki szállodasoron szállodaportási és portásgyakornoki állás betöltésére Az állás elnyerésének feltételei: — szakirányú felső-, illetve középfokú végzettség — minimálisan 1 középfokú nyelvvizsga (német nyelvvizsgával rendelkezők előnyben) Ezenkívül várjuk szobaasszonyok és londinerek jelentkezését A pályázatokat részletes szakmai önéletrajzzal 1992. március 10-ig az alábbi címre kérjük beküldeni: Európa Szálló, 8600 Siófok, Petőfi sétány 17. (2161091 A Középület-kivitelező és Kereskedelmi Kft. (Kaposvár) Építőipari Szakmai Napot szervez, melyen termék- és gyakorlati bemutatót tart a Táncsics M. Gimnázium épülő tornacsarnokában (megközelíthető Szent L. u. felől) 1992. február 27-én 10.00 órától 16.00 óráig. Az érdeklődőket tisztelettel várjuk.
