Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — HATÁRON INNEN ES TÚL 1992. február 22., szombat Holnap lesz a második menet Választás a Hargitán 57 székre 71 jelentkező — Ahol van, s ahol nincs Somay Pál Csíkszereda polgármestere Csíkszereda választott polgármestere Somay Pál, 1949-ben született Csíkszeredában. Szülővárosában érettségizett, majd a brassói műegyetemen szerzett erdészmérnöki diplomát 1974-ben. Azóta a Csíkszeredái Fakitermelő és Szállítási Vállalatnál töltött be különböző tisztségeket. Hogyan lett Somay Pál az RMDSZ Csíkszeredái polgármesterjelöltje? Mint elmondotta, a választásokat megelőző jelölőgyűléseken 13 személyt javasoltak a város különböző körzetei. Ebből választmányi döntés alapján egy indulhatott a választásokon. Azonban egyik javasolt személy sem vállalta a jelölést. Végül Somay urat kérdezték meg, hogy indulna-e az új párt jegyében. Vállalta. Mint polgármester, az RMDSZ városfejlesztési programját szeretné megvalósítani, amennyiben a körülmények és nem utolsósorban az anyagiak megengedik. A megyei napilapnak a Hargita Népének nyilatkozva hangsúlyozta, hogy tele van optimizmussal, szándékai tiszták és őszinték. Munkájában az önkormányzati testület támogatására számít. S ezt meg is teheti, mert a 21 tanácstagból 16 az RMDSZ embere. Cselszövés Marosvásárhelyen A „sikertelen” marosvásárhelyi helyhatósági választások újabb tényeire derült fény, a nevezetesen hogyan lett cselszövés áldozata Pókorny László független magyar polgármesterjelölt. Romániában majd két évet dolgozott a parlament az ön- kormányzati törvényen. A hosszú vajúdásnak meg is lett az eredménye: az önkormányzati törvényből helyi köz- igazgatási törvény lett. Tavaly november 26-án lépett érvénybe. Bár a törvény szavatolja a központi igazgatás lebontását, a decentralizációt, mégsem hagy elég érvényesülési teret az önkormányzatoknak. A polgármestereket személy szerint az önkormányzati testületek tagjait pedig — a törvény megfogalmazásában tanácsosokat — listás rendszerrel választják. Az alpolgármestert vagy alpolgármestereket a tanácstagok választják soraikból. A már megalakult helyi tanácsok tagjai szintén listás választással választják meg a megyei tanácsot, az pedig kinevezi a megyei tanács elnökét. Ezenkívül a kormány minden megye élére kinevez egy prefektust (főispánt), aki felfüggesztheti funkciójából bármelyik választott polgármestert, tanácstagot, hatályon kívül helyezheti döntéseiket, határozataikat. A megyék élén pedig létrejön egy harmadik vezető testület is, amelynek tagjai a prefektus, a megyeszékhely polgármestere, a minisztériumok helyi képviselői, a megyei tanács elnöke. Tehát egymás mellett él tovább a helyi ön- kormányzat és a helyi szintre delegált központi hatalom. Az első helyhatósági választásokra ez év február 9-én került sor. Ezt hosszú, érzelemfűtött választási kampány előzte meg. Az érvek és az indulatok főképp a nagyobb városokban csaptak össze. A tiszta magyarlakta településeken az RMDSZ, a Romániai Magyar Kisgazdapárt állítottak jelölteket, de nem hiányoztak a választási színtérről a függetlenek sem. Ezek politikai színezete általában az illető településen működő RMDSZ-szervezetek aktivistái politikai színezetének az ellentéte. Ahol éppen volt kommunisták indultak a szövetség színeiben, ott antikommunista függetlenek jelöltették magukat. És fordítva. Vagy egyszerűen főként a fiatalok értelmiségiek körében alternatív megoldásokat kereső csoportosulások jöttek létre, ők is állítván a maguk jelöltjeit. Mint történt az Csíkszeredában is. A vegyes lakosságú vidékeken már sokkal szélesebb és színesebb volt a politikai spektrum. A csúcsot Maroshévíz (egy alig 12 és fél ezer választópolgárral rendelkező városka) állította fel. Öt párt állított polgármesterjelöltet, mellettük öt független indult a választásokon. Végül az 57 polgármesteri székre 71 jelentkező volt megyeszinten. A választások napján bizonyos fokú érdektelenséget lehetett tapasztalni a lakosság részéről. A Hargita megyei részvételi arány 78,22 százalék volt. Oklándon ez az arány elérte a 93,94 százalékot, míg Gyergyóditróban alig volt 56,52 százalék. Megyeszinten a polgármesterjelöltekre leadott 179 381 érvényes szavazat a következőképpen oszlik meg: 119 309 az RMDSZ-é, 46 998 a függetleneké, 4348 a Vatrából kinőtt Nemzeti Egységpárté, 1489 a kormánypárté, 1848 a kisgazdáké, a többi megoszlik a különböző pártok választási koalíciók között. Ez utóbbiakból a legérdekesebb talán Románand- rásfalván jött létre, ahol az RMDSZ a Nemzeti Megmen- tési Fronttal közösen állított jelölteket. A megye 58 polgármesteri székéből 37-et az RMDSZ, hetet a függetlenek, kettőt a Front-Egység párt koalíció, egyet-egyet a Nemzeti Egységpárt, a Front, a Demokratikus Agrárpárt, a Front-RMDSZ koalíció és a környezetvédő mozgalom jelöltjei foglaltak el. Nem dőlt el a polgármester személyének kiléte Székelyudvarhelyen, Balánbányán, Maroshévízen, Gyergyósoma- falván és Bélporban. Ezeken a helyeken holnap tartják a választások második menetét. Új választásokat írtak ki Székesvarsádon, ahol az egyetlen jelölt nem érte el a szükséges szavazatszámot, és Szentáb- rahámban, ahol nem volt polgármesterjelölt. Tehát a nagy választási küzdelmeken túl vagyunk. Egy hét múlva hivatalosan beiktatják a választott polgármestereket és a képviselő-testületeket. Azután dől majd el, hogy jól választottunk-e. Sarány István Hargita Népe A magyarok csak egy jelöltet kívántak indítani az RMDSZ színeiben Káli Király Istvánt. Egyelőre tisztázatlan körülmények folytán Pókorny Lászlót is indították a „függetlenek”. Ma már ismert a hátsó szándék: az oly fontos városban megosztani a magyarságot, melynek következéseképpen a Vatrás jelölt biztos „befutónak” számíthatot. Égyes személyek gondoskodtak arról, hogy vesztés esetén kijátsszák azokat a kártyákat, amelyeket ők helyeztettek el a választási „pakliban”. Ennek esett áldozatául Pokorny László és a marosvásárhelyi magyarság. A polgármesteri szék elnyerését követő napon a Vatra Romanesca — mivel több jelöltjük nem szerezte meg a polgármesteri címet — kijátszotta az általa korábban elhelyezett „bizonyítékokat”, melyek természetesen igaznak bizonyultak és semmissé tették a választás eredményét. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete is látja hibáit és tovább folyik a magyarság elleni provokáció bizonyítékainak gyűjtése. Hungaropress: szaladnak a vendég után KÁZMÉR JUDIT: NYARANTA A BALATON-PARTJÁN 400 ÁRUSSAL DOLGOZUNK (Folytatás az 1. oldalról) A közelmúltban felkérték az angol posta szakembereit, jöjjenek el Magyarországra, vizsgálják meg, hogyan, mennyi pénzből lehetne megszerezni a terjesztési hálózatot. Egy teljes hétig járták az országot az angolok, azután széttárták a kezüket és visz- szaadták a megbízatást. Magyarországon csak milliárdos beruházások árán lehetne valami mást kitalálni — mondták és hazautaztak. Kázmér Judit, a Hungaropress Kft ügyvezető igazgatója az alig másfél millió forintos alaptőkéjű vállalkozásával egy esztendő alatt megcáfolta az angolokat. Hogyan? Sok külföldi vevő — A dolog sokkal egyszerűbb, mintsem azt sokan gondolnák — mondja. — Mi nem a posta ellen, hanem mellettük jelentkeztünk a piacon. A vállalkozást hárman alapították: az Axel Springer Verlag, a Magyar Posta és a Vinton Kft. A postai tulajdonrész is jelzi, hogy nem konkurálni akarunk egymással, hanem a lehető legjobban kiszolgálni az olvasói igényeket. Úgy gondoltuk, hogy tisztességes üzletpolitikával, üzleti semlegességgel kiszakíthatunk magunknak egy szeletet a terjesztési piac tortájából. 1990-ben a Springer-lapok terjesztésével kezdtek munkához, azután lépésről-lé- pésre szélesítették a kínálatukban szereplő sajtótermékek körét. Tavaly már a német kiadó versenytársainak számító francia, svájci, olasz cégekkel is megállapodtak, holott a nemzetközi gyakorlatban erre alig van példa. Akik belülről ismerik a vállalkozást, azt mondják ebben nem kis része volt a rendkívül megnyerő, kitűnő üzleti érzékkel rendelkező fiatal igazgatónőnek is, aki Ausztráliában szerzett diplomát, hosszú évtizedeket töltött külföldön, angol, orosz, francia, indonéz szakos tanár. — Irigyeik azt állítják: önöket a Balaton tette „naggyá”. Hogy csupán egy lábon állnak, a nyári idegenforgalmi szezonból élnek. Igaz ez? — Szerencsére nem — állítja Kázmér Judit. — Az első időben a balatoni szezon valóban sokat segített a talpra állásban, azonban ma már biztos megélhetést jelent a kiépült előfizetői vevőkörünk. Sok külföldi cég, Magyarországon élő üzletember vásárolja nálunk Európa lapjait, de vannak az előfizetőink között magyarok is. Árulunk szinte minden szállodában, panzióban — ahol csak megfordulnak a külföldiek. És ez szerencsére függetlenül az idegenforgalmi szezontól. — Ma már több mint száz terjesztő cég működik. 54 közülük országos hálózattal dolgozik. Nem tartanak a nagyobb „halaktól”? — Szerencsére mára mi sem számítunk kishalnak, de nem kívánjuk mások vesztét sem. Örülünk a konkurenciának, mert a verseny mindenkit inspirál és a vevőknek is kedvezőbb pozíciót teremt. A Mé- diaprint, az egyik legnagyobb ellenfél, sajnos feladta, s ezzel a mi helyzetünk is nehezebb lett. Minden nap számolni kell, nehogy elcsússzunk valahol, mert a piac nem bocsátja meg a hibákat. A rugalmasság üzlet — Kíváncsi voltam, mit mond Önökről a „másik”. Valamennyien a rugalmasságukat dicsérték. Elfogadja? — Örömmel! Ez is az üzleti filozófiánk része. Nyaranta a Balatonpartján 400 árussal dolgozunk, elvárjuk mindany- nyiuktól, hogy lesben álljon a vevőért, pontosan tudják a programjukat, mikor utaznak tovább, mikor érkezik a váltás, jó kapcsolatban legyenek az idegenvezetőkkel. Azonnal szóljanak, ha pusztulnak az angolnák, ha az árvíz miatt szedelőzködnek a turisták a Duna-kanyarban, ha egy-egy csoport felkerekedik a Balatonról és mondjuk Pestre utazik... Mi azonnal lépünk: újabb példányokat rendelünk vagy éppen kevesebbet, máshová küldjük a szállítmányt vagy a német lapok helyett hollandokat rendelünk az adott kempingbe. Tulajdonképpen — ennyi az egész. — A módszer talán kézenfekvőnek látszik, mindehhez azonban megfelelő technikai elosztórendszer és persze lelkes csapat is kell... — Ez magától értetődik. — Vagyis? — Naponta menetrend- szerű pontossággal jönnek Európa nagy nyomdáiból a kamionjaink, számítógépek segítik a gyors és pontos terítést, a budapestin kívül vannak vidéki elosztó bázisaink és persze kitűnő szakembereink is. Az újságárus fogorvos — A postától csábították őket? — Annak idején öten kezdtük, a fele időközben kidőlt, újak álltak a helyükre. Ma már 40-en vagyunk „belsősök”, az árusaink, a terjesztőink ahá- nyan vannak, annyifélék. Akad közöttük fogorvos, volt tanár, virágárus és panziós. Nyaranta meg rengeteg diák. — Új szezon jön, terveznek változásokat is? — A Médiaprint kivonulásával át kell alakítanunk a balatoni hálózatot. Az a célunk, hogy minden vendéghez eljussunk, minden szálláshelyen, minden árudában, minden strandon ott legyünk. Természetesed számítunk a régi terjesztőinkre, de szívesen fogadunk újabb jelentkezőket is. — Hallhatnánk erről bővebben? — Keszthelyen és Balaton- füreden létesítünk két nagy elosztót, oda jönnek a kiskereskedők, és a nagykereskedők, akik terjesztenék a lapokat. Keszthelyről Ledéig és Ti- hanyig terítenénk; Füredről a fennmaradó területet szolgálnánk ki, két „ollóval” fogva be a Balatont. — Mennyire telített a piac, mennyire jelenthet ez egy újfajta vállalkozási formát a balatoniaknak? — Azt hiszem, jó üzlet lehet velünk dolgozni. Korrekt szerződéseket kínálunk és korrekt partnereket keresünk. Lehet valaki önálló vállalkozó, terjeszthet maga gyalog, biciklivel, gépkocsival vagy szervezhet egy csapatot, amelyet ő foglalkoztat. Nem kell ehhez nagy beruházás, elegendő kiváltani az árusítási engedélyt, esetleg helyfoglalási megállapodást kötni az önkormányzattal. Akinek saját üzlete van — lehet az virágbolt, butik, ajándéküzlet, lángossütő vagy bármi más —, ezt a kiadást is megspórolhatja. Még szállítóeszköz sem kell feltétlenül, mert bizonyos csomópontokra mi magunk kiszállítjuk a lapokat. Egy-egy árus szezononként 80-100 ezer forintot kereshet — tisztán — az újságokon. — Nem tartanak attól, hogy sokan kapnak kedvet a terjesztéshez és a Hungaropress árusai egymásnak jelentenek majd konkurenciát? A szerződésekben kikötik, hogy ki hol árulhat? — Valószínűleg megállapodunk majd az árusokkal, hogy ilyen konflikusra ne kerülhessen sor. Attól függ, hányán jelentkeznek a csapatba. Olajozottan — Hallgatva Önt, úgy tűnik, mintha az a hálózat önmagától működne... — Erről szó sincs. Rengeteg a szervező- és a papírmunka, bonyolult összhangot kíván a rendelés, a könyvelés, a számlakészítés. Csúcsidőben csak a Bild Zeitungból naponta eddig 34 ezer példányt forgattunk meg. Egyszerre vagyunk importőrök, exportőrök és terjesztők. Időnként annyi a munkánk, hogy a saját születésnapunkról is megfeledkezünk. A kilencéves kisfiam már kijelentette:. bármi lesz, csak terjesztő nem, mert annak nagyon sokat kell dolgoznia. S. P.
