Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
1992. február 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Törvényjavaslat az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról Várhatóan a jövő hét elején döntenek a képviselők az üzemanyagok környezetvédeli termékdíjának bevezetését célzó törvényjavaslatról. Az új jogszabály révén a motorizáció által okozott környezeti károk csökkentéséhez, illetve megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat kívánják megteremteni. A javaslat szerint a termékdíjfizetési kötelezettség — amely kiterjed az összes belföldön üzemanyagként felhasznált motorbenzinre és gázolajra (kivéve az ólmozatlan motorbenzint) — a termelőnél, illetve import esetén az importálónál jelentkezik. Előbbit és utóbbit egyaránt akkor terheli termékdíj-befizetési kötelezettség, ha üzemanyagot értékesít, illetve ha saját üzemanyagot használ fel. Az értékesítés után fizetendő termékdíjat a termelőnek és az importálónak az értékesítésből származó árbevételből kell fizetnie. Ha a termékdíjat saját felhasználás után fizeti akár a termelő, akár a forgalmazó, akkor az a fel- használás költségeit terheli. A törvényjavaslat szerint a termékdíj mértéke: — 86-os oktánszámú motorbenzin után tonnánként 676 Ft. — 92-es és 98-as oktánszámú motorbenzin után tonnánként 667 Ft — gázolaj után tonnánként 595 Ft. A termékdíjat — amely a Központi Környezetvédelmi Alap bevételét alkotná — elsődlegesen — a gépjárművek környezetszennyezését csökkentő műszaki intézkedések ösztönzésére (kedvezményes hitelek nyújtására) — a közúti közlekedési infrastruktúra környezetvédeli célú fejlesztésére (pl. a legterheltebb területek forgalommentesítésére) — a gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodásra, környezetbarát közlekedési megoldások és termékek elterjesztésére kívánják fordítani. A termékdíjból befolyt ösz- szegnek legfeljebb 20 százalékát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyebek közt a motorizációs környezeti károk mérséklését szolgáló alapítványok támogatására és a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítására fordíthatja. Az előterjesztés szerint törvény — ha az Országgyűlés elfogadja — 1992. március elsején lép hatályba. Ferenczy Europress Privatizációs lízing Külön munkacsoportot szerveztek egy új privatizációs technika, a privatizációs lízing vagy részletfizetéses vásárlás bevezetésének és alkalmazásának lehetőségének vizsgálatára az Állami Vagyonügynökség munkatársaiból, illetve külső szakemberekből — mondta Vígh István, az ÁVÜ munkatársa. A privatizációs lízing, illetve a részletfizetéses vásárlás gondolata először — két évvel ezelőtt — merült fel, többek között a Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar Vállalkozói Kamara részéről. E szervezetek elsősorban a leendő hazai vállalkozók miatt szorgalmazzák az új technika bevezetését, hiszen a magyar befektetők készpénz híján legfeljebb csak magas kamatozású hitelfelvételek révén tudnak a privatizációban részt venni. Egy jól kidolgozott technika azonban lehetővé teheti, hogy a befektető úgy szerezzen tulajdonjogot, hogy a vételárat, illetve a hitel kamatait utólag, a tőke hozadé- kából, esetleg más forrásból fedezze. Miután a privatizációban jelenleg a külföldi befe- ketések aránya 90 százalék fölött van, a hazai befektetők aránya pedig elenyésző, az új konstrukció a hazai tulajdonosi réteg kifejlődését és megerősödését szolgálhatná. Az új eljárások kidolgozásáig azonban számos kérdést kell még tisztázni. Kölcsönös előnyös üzleti kapcsolatok... Kétszázötvenezer ECU-s támogatás Az egy éve alakult Kis- és Középvállalkozások Kamarája 250 ezer ECU-s támogatást nyert a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mellett működő Phare-irodától, amely a Közös Piac által nyújtott segélyt kezeli. A kamara ezt a pénzt elsősorban infrastruktúrájának bővítésére használja fel, s arra, hogy kiterjedt szolgáltatásokat nyújtson a kisvállalkozásoknak. Szakértő-hálózatot hoznak létre, piackutatást és partnerkeresést végeznek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a jövőben egyre inkább külföldön kívánnak boldogulni. Az elképzelések szerint a kamara magyarországi számítógépes adatbázist alakít ki, s csatlakozik egy európai információs rendszerhez. Az Euroinfo Centernek nevezett rendszer, amely a közöspiaci országokban működik kis- és közepes méretű cégek üzleti lehetőségeivel kapcsolatos, naprakész adatokat tartalmazza. A kamara hamarosan kialakítja számítógépes kapcsolatát ezzel az adatbázissal. Erre annak révén nyílik lehetősége, hogy tagja lett az Európai Kis- és Középüzemi Szövetségnek. Az így nyert információkkal nemcsak a kamarai tagok számára áll rendelkezésre, hanem valamennyi kis- és közepes vállalkozót tájékoztat. KAMARAI HÍREK, INFORMÁCIÓK, ÜZLETI AJÁNLATOK Hagyományteremtés Kaposváron Nemzetközi kiállítás és vásár A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, Kaposvár megyei jogú város pártoló egyetértésével a Duó Vásáriroda nemzetközi kiállítást és vásárt rendez Kaposváron 1992. április 15-18-a között. A rendezvény kapcsolódik a Kaposvári Tavaszi Fesztivál eseménysorozatához, a helyszíne pedig a Pécsi Orvostudományi Egyetem kaposvári egészségügyi főiskolai tagozatának székháza lesz (Szent Imre u. 14/b). 1200 négyzet- méter fedett, és 3000 négyzetméter szabadtéri, betonozott terület áll majd a vásáron részvevők rendelkezésére. A rendezők és a kamara bemutatkozási lehetőséget kínál ezzel az új vállalkozásoknak és a már működő cégeknek, s minden szándékuk az, hogy ezzel, egy évente megismétlődő hagyományt teremtsenek a Dél-Dunántúlon. Mivel az Alpok-Adria munka- közösséghez tartozó országok, tartományok is jelezték részvételi szándékukat, a kiállításon túl a kamara szakmai, üzleti találkozókat is szervez. A kiállításon való részvételre február 28-ig lehet jelentkezni a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál, ahol egyben részletes tájékoztatást is nyújtanak az érdeklődőknek. Export-import Osztrák cég szenet, brikettet, kokszot, fabrikettet, tüzelőolajat vásárolna. Amerikai cég fából készült sámfákat venne hét méretben. Kívánságra mintát küldenek. Csehszlovák papírgyár cigarettapapírt, más finom papírárut, kartonpapírt és egészségügyi papírt kínál eladásra. Kistraktorokat, mezőgazda- sági és kerti kisgépeket ajánl csehszlovák cég. Ugyancsak csehszlovák cég tonett székeket kínál megvételre. Német cég elemes, textil játékokat, babákat és ajándékárut vásárolna. Egy másik német cég ugyancsak játékokat és sportfelszereléseket venne. Spanyol cég fajétékokat vásárolna Magyarországról nagy mennyiségben. Árajánlatokat és katalógust kér. Olasz cég öntöttvas tolaty- tyúkat, öntött acél tolattyúkat, cső peremeket vásárolna. Az üzleti ajánlatokról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/c. Tel: 82/16-244. Hulladékbörze A Dél-dunántúli Gazdasági Kamaránál Pécsett már mind többen élnek a lehetőséggel, a tapasztalatok szerint a somogyi gazdálkodók, kamarai tagok még kevésbé ismerték fel a hulladékbörze jelentőségét. A példa nyugat-Európából származik, ahol számos kereskedelmi és iparkamara tudatosan foglalkozik a környezetvédelemmel, a nyersanyagok, technológiai maradványok újrahasznosításával. A kamarák magukra vállalták az információk gyűjtését, rendszerezését és továbbadását. Magyarországon a hulladékbörze tavaly indult és a börze információit hat kamarai központ gyűjti össze, Dél-Dunántúlon Pécs. Aki csatlakozni szándékozik az jelentkezési íven közölheti az általa kínált, illetve a keresett anyagok listáját. Rendelkezésre áll egy hulladék-katalógus, amelyben kulcsszámok alapján jelölhetik meg az érdeklődők a felkínált, illetve a keresett maradvány-anyagokat. Környezetet védő, gazdasági értéket is teremtő lehetőség ez — érdemes a figyelemre! Befektetésről, vállalkozásról mindenkinek Befejeződik az idén a piacgazdaság kiépítése Az idén befejeződik a piac- gazdaság kiépítése, nemcsak a legfontosabb gazdasági törvények készülnek el, hanem kialakul a szükséges szociális háló is. Kupa Mihály pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy gyakorlatilag a múlt év végén már majdnem minden alapvető gazdasági törvényt megalkotott a parlament. Szükség van még a föld-, a vám- és biztosítási törvény elfogadására. A hiányzó intézmények felállítására is sor kerül az év folyamán, így létrehoznak jelzáloghitellel, földhitellel foglalkozó pénzintézeteket, a privatizációhoz szükséges garanciaalapokat. Ebben az évben megkezdődik a legnagyobb bankok privatizációja is. A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg...? Ma Magyarországon a vállalkozás állampolgári jog. Mindez nem jelent kevesebbet, minthogy aki józan ítélőképességének birtokában tud maradni, vagy nincs vele szemben egyéb kizáró ok (pl. nincs börtönben), — ha kéri —, megkapja a vállalkozói igazolványt. Igaz, van néhány eset, amikor csak akkor adható ki ez a jogosítvány, ha a vállalkozó maga is szakember, vagy bizonyíthatóan alkalmaz felkészült szakembert (pl. orvos, gyógyszerész). Egyszóval szabad a gazda. De mire?! Abban a pakliban ugyanis, amiből a vállalkozóknak osztanak, benne van a siker, a gazdagság mellett a csőd, a válság, a látástól-va- kulásig tartó munka és az örökös feszültséget szülő felelősség is. Mi „szittya atyánk-fiai”, kemény kobakunkkal bátrak vagyunk. El merünk indulni akár a vakvilágba is. A napokban bekopogott hozzám egy fiatalember és vállalkozási tanácsot kért. Feljegyeztem a beszélgetésünket, mért érdemes közreadni: — Mire kíván vállalkozni? — faggattam. — Azért jöttem, hogy megmondják nekem. — Mi a szakképzettsége? — Az miért fontos magának? — Mennyit kíván befektetni? — Pénzem az nemigen van, de arra gondoltam, hogy veszek majd fel valami jó kis kölcsönt. Azt mondják, a Start Hitel jó erre. — Miért akar vállalkozni? — Mert kell a pénz... Nos, a sorozat olvasói már tudják, mi a különbség a pénz és a tőke között. Ez a beszélgetésfoszlány azonban rávilágít az alkalmazott és a vállalkozó különbségére. Az alkalmazottnak ugyanis csak a pénz kell, míg a vállalkozó folyton-folyvást megpróbál a pénzéből tőkét kovácsolni. Az alkalmazottnak a megélhetéséhez kell a pénz, a vállalkozónak azért, mert az üzletmenetből él. Az alkalmazott általában passzív, a vállalkozó aktív. Óriási különbségek ezek! Éppen ezért nem nehéz felismerni már tanácsadáson sem a leendő vállalkozót. Például egy ilyen párbeszédből: — Mire kíván vállalkozni? — Van egy ötletem, és azt szeretném tudni, életképes-e, nem fogok-e belebukni. — Mi a szakképesítése? — Nem a szakmámban kívánok vállalkozni, de már sokat tudok a dologról... — Mennyit kíván befektetni? — Van egy kis megtakarított pénzem, de nem szeretném elkótyavetyélni. Ezért kérem, készítsenek nekem egy vállalkozás-indítási költségvetést és üzleti tervet. — Mért akar vállalkozni? — Mert úgy gondolom, komoly lehetőségeket rejt az ötletem, szeretném megvalósítani. Ugye micsoda különbség! Az egyik ember elszánt, és „bátor”, ami kétségtelenül nagyon fontos vállalkozói erény, míg a másik csak óvatos és okos. Ez a másik ugyanis lehet, hogy sohasem lesz vállalkozó, de viszonylag kis befektetéssel beleláthat a jövőjébe. És aki látja a jövőt, az fel tud készülni az útra, a veszélyek leküzdésére.! És ha már szóba került a Start Hitel, akkor itt kell elmondani: egyáltalán nem véletlenül utasították el a kérelmezők mintegy 90 százalékát! A nemzetnek ugyanis most inkább van szüksége okos, mintsem „bátor” vállalkozókra. Mi kell tehát a vállalkozáshoz? Mindenekelőtt egy jó ötlet. És ha lehet, ne a szomszédot, ne az ismerőst majmoljuk. A Start Hitelt igénylők többsége például kocsmát, panziót, vegyeskereskedést akart indítani, márpedig ezek a vállalkozások most tömegével csuklanak össze, az ötletnek reálisan megvalósítható és piacképes tevékenység — szolgáltatás, kereskedés vagy termelés — végzésére kell vonatkoznia. Mert mit ér a legjobb ötlet, ha — akkor és ott — nem valósítható meg, vagy a kutyának sem kellünk az ötleteinkkel együtt? A piac megdolgozásához, a tevékenység beindításához, fenntartásához tőke kell. Mégpedig megfelelő nagyságú tőke, ami nem több, de nem kevesebb a szükségesnél. És ezt ma még rettenetesen kevesen akarják megérteni. Mindenkinek vállalkoznia kell, aki képes rá. És mi van akkor, ha egyedül nem megy? Meg kell próbálni társakkal. Erről szólunk a következő alkalommal. Ám ha elment volna a kedvünk a feleslegesnek ítélt kockázatvállalástól, a vállalkozástól, sebaj: van másik lehetőség is!
