Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

1992. február 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Törvényjavaslat az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról Várhatóan a jövő hét elején döntenek a képviselők az üzemanyagok környezetvédeli termékdíjának bevezetését célzó törvényjavaslatról. Az új jogszabály révén a motorizá­ció által okozott környezeti ká­rok csökkentéséhez, illetve megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat kívánják megteremteni. A javaslat szerint a termék­díjfizetési kötelezettség — amely kiterjed az összes bel­földön üzemanyagként fel­használt motorbenzinre és gázolajra (kivéve az ólmozat­lan motorbenzint) — a terme­lőnél, illetve import esetén az importálónál jelentkezik. Előbbit és utóbbit egyaránt akkor terheli termékdíj-befize­tési kötelezettség, ha üzem­anyagot értékesít, illetve ha saját üzemanyagot használ fel. Az értékesítés után fize­tendő termékdíjat a termelő­nek és az importálónak az ér­tékesítésből származó árbe­vételből kell fizetnie. Ha a ter­mékdíjat saját felhasználás után fizeti akár a termelő, akár a forgalmazó, akkor az a fel- használás költségeit terheli. A törvényjavaslat szerint a termékdíj mértéke: — 86-os oktánszámú mo­torbenzin után tonnánként 676 Ft. — 92-es és 98-as oktán­számú motorbenzin után ton­nánként 667 Ft — gázolaj után tonnánként 595 Ft. A termékdíjat — amely a Központi Környezetvédelmi Alap bevételét alkotná — el­sődlegesen — a gépjárművek környe­zetszennyezését csökkentő műszaki intézkedések ösz­tönzésére (kedvezményes hi­telek nyújtására) — a közúti közlekedési inf­rastruktúra környezetvédeli célú fejlesztésére (pl. a legter­heltebb területek forgalom­mentesítésére) — a gépjárművekkel kap­csolatos hulladékgazdálko­dásra, környezetbarát közle­kedési megoldások és termé­kek elterjesztésére kívánják fordítani. A termékdíjból befolyt ösz- szegnek legfeljebb 20 száza­lékát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyebek közt a motorizációs környezeti károk mérséklését szolgáló alapítványok támoga­tására és a társadalom kör­nyezetvédelmi szemléletének alakítására fordíthatja. Az előterjesztés szerint tör­vény — ha az Országgyűlés elfogadja — 1992. március el­sején lép hatályba. Ferenczy Europress Privatizációs lízing Külön munkacsoportot szerveztek egy új privatizációs technika, a privatizációs lízing vagy részletfizetéses vásárlás bevezetésének és alkalmazá­sának lehetőségének vizsgá­latára az Állami Vagyonügy­nökség munkatársaiból, illetve külső szakemberekből — mondta Vígh István, az ÁVÜ munkatársa. A privatizációs lízing, illetve a részletfizetéses vásárlás gondolata először — két évvel ezelőtt — merült fel, többek között a Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar Vállalko­zói Kamara részéről. E szer­vezetek elsősorban a leendő hazai vállalkozók miatt szor­galmazzák az új technika be­vezetését, hiszen a magyar befektetők készpénz híján leg­feljebb csak magas kamato­zású hitelfelvételek révén tud­nak a privatizációban részt venni. Egy jól kidolgozott technika azonban lehetővé teheti, hogy a befektető úgy szerezzen tulajdonjogot, hogy a vételárat, illetve a hitel ka­matait utólag, a tőke hozadé- kából, esetleg más forrásból fedezze. Miután a privatizáci­óban jelenleg a külföldi befe- ketések aránya 90 százalék fölött van, a hazai befektetők aránya pedig elenyésző, az új konstrukció a hazai tulajdo­nosi réteg kifejlődését és megerősödését szolgálhatná. Az új eljárások kidolgozásáig azonban számos kérdést kell még tisztázni. Kölcsönös előnyös üzleti kapcsolatok... Kétszázötvenezer ECU-s támogatás Az egy éve alakult Kis- és Középvállal­kozások Kamarája 250 ezer ECU-s tá­mogatást nyert a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány mellett működő Phare-irodától, amely a Közös Piac által nyújtott segélyt kezeli. A kamara ezt a pénzt elsősorban infrastruktúrájának bő­vítésére használja fel, s arra, hogy kiter­jedt szolgáltatásokat nyújtson a kisvállal­kozásoknak. Szakértő-hálózatot hoznak létre, piac­kutatást és partnerkeresést végeznek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a jövőben egyre inkább külföldön kívánnak boldogulni. Az elképzelések szerint a kamara ma­gyarországi számítógépes adatbázist alakít ki, s csatlakozik egy európai infor­mációs rendszerhez. Az Euroinfo Center­nek nevezett rendszer, amely a közöspi­aci országokban működik kis- és közepes méretű cégek üzleti lehetőségeivel kap­csolatos, naprakész adatokat tartal­mazza. A kamara hamarosan kialakítja számí­tógépes kapcsolatát ezzel az adatbázis­sal. Erre annak révén nyílik lehetősége, hogy tagja lett az Európai Kis- és Közép­üzemi Szövetségnek. Az így nyert infor­mációkkal nemcsak a kamarai tagok számára áll rendelkezésre, hanem vala­mennyi kis- és közepes vállalkozót tájé­koztat. KAMARAI HÍREK, INFORMÁCIÓK, ÜZLETI AJÁNLATOK Hagyományteremtés Kaposváron Nemzetközi kiállítás és vásár A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, Kaposvár megyei jogú város pártoló egyetértésével a Duó Vásáriroda nemzetközi kiállí­tást és vásárt rendez Kapos­váron 1992. április 15-18-a között. A rendezvény kapcsolódik a Kaposvári Tavaszi Fesztivál eseménysorozatához, a hely­színe pedig a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem kaposvári egészségügyi főiskolai tago­zatának székháza lesz (Szent Imre u. 14/b). 1200 négyzet- méter fedett, és 3000 négy­zetméter szabadtéri, betono­zott terület áll majd a vásáron részvevők rendelkezésére. A rendezők és a kamara bemutatkozási lehetőséget kínál ezzel az új vállalkozá­soknak és a már működő cé­geknek, s minden szándékuk az, hogy ezzel, egy évente megismétlődő hagyományt te­remtsenek a Dél-Dunántúlon. Mivel az Alpok-Adria munka- közösséghez tartozó orszá­gok, tartományok is jelezték részvételi szándékukat, a kiál­lításon túl a kamara szakmai, üzleti találkozókat is szervez. A kiállításon való részvé­telre február 28-ig lehet jelent­kezni a Somogyi Kereske­delmi és Iparkamaránál, ahol egyben részletes tájékoztatást is nyújtanak az érdeklődők­nek. Export-import Osztrák cég szenet, brikettet, kokszot, fabrikettet, tüzelőola­jat vásárolna. Amerikai cég fából készült sámfákat venne hét méretben. Kívánságra mintát küldenek. Csehszlovák papírgyár ci­garettapapírt, más finom papí­rárut, kartonpapírt és egész­ségügyi papírt kínál eladásra. Kistraktorokat, mezőgazda- sági és kerti kisgépeket ajánl csehszlovák cég. Ugyancsak csehszlovák cég tonett széke­ket kínál megvételre. Német cég elemes, textil já­tékokat, babákat és ajándéká­rut vásárolna. Egy másik né­met cég ugyancsak játékokat és sportfelszereléseket venne. Spanyol cég fajétékokat vá­sárolna Magyarországról nagy mennyiségben. Árajánlatokat és katalógust kér. Olasz cég öntöttvas tolaty- tyúkat, öntött acél tolattyúkat, cső peremeket vásárolna. Az üzleti ajánlatokról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/c. Tel: 82/16-244. Hulladékbörze A Dél-dunántúli Gazdasági Kamaránál Pécsett már mind többen élnek a lehetőséggel, a tapasztalatok szerint a so­mogyi gazdálkodók, kamarai tagok még kevésbé ismerték fel a hulladékbörze jelentősé­gét. A példa nyugat-Európából származik, ahol számos ke­reskedelmi és iparkamara tu­datosan foglalkozik a környe­zetvédelemmel, a nyersanya­gok, technológiai maradvá­nyok újrahasznosításával. A kamarák magukra vállalták az információk gyűjtését, rend­szerezését és továbbadását. Magyarországon a hulladék­börze tavaly indult és a börze információit hat kamarai köz­pont gyűjti össze, Dél-Dunán­túlon Pécs. Aki csatlakozni szándékozik az jelentkezési íven közölheti az általa kínált, illetve a kere­sett anyagok listáját. Rendel­kezésre áll egy hulladék-kata­lógus, amelyben kulcsszámok alapján jelölhetik meg az ér­deklődők a felkínált, illetve a keresett maradvány-anyago­kat. Környezetet védő, gazda­sági értéket is teremtő lehető­ség ez — érdemes a figye­lemre! Befektetésről, vállalkozásról mindenkinek Befejeződik az idén a piacgazdaság kiépítése Az idén befejeződik a piac- gazdaság kiépítése, nemcsak a legfontosabb gazdasági tör­vények készülnek el, hanem kialakul a szükséges szociális háló is. Kupa Mihály pénz­ügyminiszter azt is elmondta, hogy gyakorlatilag a múlt év végén már majdnem minden alapvető gazdasági törvényt megalkotott a parlament. Szükség van még a föld-, a vám- és biztosítási törvény el­fogadására. A hiányzó intézmények fel­állítására is sor kerül az év fo­lyamán, így létrehoznak jelzá­loghitellel, földhitellel foglal­kozó pénzintézeteket, a priva­tizációhoz szükséges garan­ciaalapokat. Ebben az évben megkezdődik a legnagyobb bankok privatizációja is. A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünk­ben. Hát akkor meg...? Ma Magyarországon a vál­lalkozás állampolgári jog. Mindez nem jelent keveseb­bet, minthogy aki józan ítélő­képességének birtokában tud maradni, vagy nincs vele szemben egyéb kizáró ok (pl. nincs börtönben), — ha kéri —, megkapja a vállalkozói igazolványt. Igaz, van néhány eset, amikor csak akkor ad­ható ki ez a jogosítvány, ha a vállalkozó maga is szakem­ber, vagy bizonyíthatóan al­kalmaz felkészült szakembert (pl. orvos, gyógyszerész). Egyszóval szabad a gazda. De mire?! Abban a pakliban ugyanis, amiből a vállalkozók­nak osztanak, benne van a si­ker, a gazdagság mellett a csőd, a válság, a látástól-va- kulásig tartó munka és az örö­kös feszültséget szülő felelős­ség is. Mi „szittya atyánk-fiai”, kemény kobakunkkal bátrak vagyunk. El merünk indulni akár a vakvilágba is. A napokban bekopogott hozzám egy fiatalember és vállalkozási tanácsot kért. Fel­jegyeztem a beszélgetésün­ket, mért érdemes közreadni: — Mire kíván vállalkozni? — faggattam. — Azért jöttem, hogy meg­mondják nekem. — Mi a szakképzettsége? — Az miért fontos magá­nak? — Mennyit kíván befek­tetni? — Pénzem az nemigen van, de arra gondoltam, hogy ve­szek majd fel valami jó kis köl­csönt. Azt mondják, a Start Hi­tel jó erre. — Miért akar vállalkozni? — Mert kell a pénz... Nos, a sorozat olvasói már tudják, mi a különbség a pénz és a tőke között. Ez a beszél­getésfoszlány azonban rávilá­gít az alkalmazott és a vállal­kozó különbségére. Az alkal­mazottnak ugyanis csak a pénz kell, míg a vállalkozó folyton-folyvást megpróbál a pénzéből tőkét kovácsolni. Az alkalmazottnak a megélheté­séhez kell a pénz, a vállalko­zónak azért, mert az üzletme­netből él. Az alkalmazott álta­lában passzív, a vállalkozó ak­tív. Óriási különbségek ezek! Éppen ezért nem nehéz felis­merni már tanácsadáson sem a leendő vállalkozót. Például egy ilyen párbeszédből: — Mire kíván vállalkozni? — Van egy ötletem, és azt szeretném tudni, életképes-e, nem fogok-e belebukni. — Mi a szakképesítése? — Nem a szakmámban kí­vánok vállalkozni, de már so­kat tudok a dologról... — Mennyit kíván befek­tetni? — Van egy kis megtakarított pénzem, de nem szeretném elkótyavetyélni. Ezért kérem, készítsenek nekem egy vállal­kozás-indítási költségvetést és üzleti tervet. — Mért akar vállalkozni? — Mert úgy gondolom, ko­moly lehetőségeket rejt az öt­letem, szeretném megvalósí­tani. Ugye micsoda különb­ség! Az egyik ember elszánt, és „bátor”, ami kétségtelenül nagyon fontos vállalkozói erény, míg a másik csak óva­tos és okos. Ez a másik ugyanis lehet, hogy sohasem lesz vállalkozó, de viszonylag kis befektetés­sel beleláthat a jövőjébe. És aki látja a jövőt, az fel tud ké­szülni az útra, a veszélyek le­küzdésére.! És ha már szóba került a Start Hitel, akkor itt kell el­mondani: egyáltalán nem vé­letlenül utasították el a kérel­mezők mintegy 90 százalékát! A nemzetnek ugyanis most in­kább van szüksége okos, mintsem „bátor” vállalkozókra. Mi kell tehát a vállalkozás­hoz? Mindenekelőtt egy jó öt­let. És ha lehet, ne a szom­szédot, ne az ismerőst maj­moljuk. A Start Hitelt igénylők többsége például kocsmát, panziót, vegyeskereskedést akart indítani, márpedig ezek a vállalkozások most tömegé­vel csuklanak össze, az ötlet­nek reálisan megvalósítható és piacképes tevékenység — szolgáltatás, kereskedés vagy termelés — végzésére kell vonatkoznia. Mert mit ér a legjobb ötlet, ha — akkor és ott — nem va­lósítható meg, vagy a kutyá­nak sem kellünk az ötleteink­kel együtt? A piac megdolgozásához, a tevékenység beindításához, fenntartásához tőke kell. Mégpedig megfelelő nagy­ságú tőke, ami nem több, de nem kevesebb a szükséges­nél. És ezt ma még rettenete­sen kevesen akarják megér­teni. Mindenkinek vállalkoznia kell, aki képes rá. És mi van akkor, ha egyedül nem megy? Meg kell próbálni társakkal. Erről szólunk a következő al­kalommal. Ám ha elment volna a kedvünk a felesleges­nek ítélt kockázatvállalástól, a vállalkozástól, sebaj: van má­sik lehetőség is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom