Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

ŐE) BANK Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Somogy Megyei Igazgatósága értesíti tisztelt Ügyfeleit, hogy 1992. február 21-, 22-, 24-, 25-én a takarékbetétek számítógépes adatfeldolgozásra történő átállása miatt a fenti napokon a Somogy Megyei Igazgatóság épületében (Kaposvár, Széchenyi tér 2.) a takarékbetét-ügyintézés szünetel! Szíves megértésüket köszönjük. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGA (216051) ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. * t SOMOGYI HÍRLAP— ADÓTANÁCSADÓ 5 (Folytatás a 4. oldalról) Abban az esetben, ha a bevétel részben állatte­nyésztésből, részben nö­vénytermesztésből szár­mazik, a 750 ezer forintos részt arányosan kell figye­lembe venni az állatte­nyésztés és a növényter­mesztés között. Mezőgazdasági kister­melésnek a jövőben is azt a tevékenységet tekintjük, amelyet munkaviszony ke­retén kívül végez a ma­gánszemély. A törvény a Mezőgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ) és az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) besorolási számaival jelöli azokat a konkrét tevé­kenységeket, amelyek adózási szempontból a mezőgazdasági kisterme­lés kategóriájába sorolha­tók. A kistermelőnek saját (bérelt) gazdaságában kell végeznie a tevékenységét. További feltétel, hogy az árbevétel az évi kétmillió forintot ne haladja meg. (Ebben az esetben már az egyéni vállalkozói kategó­riába kerül a magánsze­mély.) A mezőgazdasági kister­melő az általa fizetett föld­adót a mezőgazdasági kis­termelésre eső adóból le­vonhatja. A kistermelésre eső adót lineáris összefüg­gésben kell megállapítani. Ez annyit jelent, hogy a kis­termelésre eső adó az ösz- szes személyi jövedelem- adónak az a hányada, amennyi az összjövede­lemből a mezőgazdasági kistermelés jövedelme. A földadóval kapcsolatos kedvezmény egyébként a mezőgazdasági tevékeny­ségből származó jövede­lem esetén is fennáll. Ez bővebb fogalom, minthogy az említett kistermelésen kívül ide tartozik a más nö­vénytermesztésből, vala­mint az ezzel kapcsolatos egyéni vállalkozói tevé­kenységből származó jö­vedelem is. 7 És ha valaki m szellemi tevé­kenységből származó jövedelem­ből él? Szellemi tevékenységet folytat az a magánszemély, aki eredeti jogosultként — a származékos jogosult, pl. az örökös nem minősül ilyennek — találmány érté­kesítéséből, szerzői jogi védelem alá tartozó alko­tásból, valamint egyes tu­dományos és művészeti alkotótevékenységből (önálló tevékenységből) szerez jövedelmet. A jövedelem kétfélekép­pen határozható meg, vagy 10 százalékos költséghá­nyad érvényesítése mellett a bevétel 90 százaléka a jövedelem, vagy a bevétel­ből az annak elérése érde­kében közvetlenül felme­rült, igazolt és törvény által elismert költségeket le kell vonni, s a különbözet a jö­vedelem. Mindkét számítási mód­nál az e tevékenységből származó jövedelem leg­följebb 100 ezer forinttal csökkenthető. Az összjö­vedelmet csökkentő ked­vezmény azonban csak az önálló szellemi tevékeny­ség jövedelméből vehető igénybe, más jövedelem- forrásra nem vihető át és csak abban az esetben, ha a magánszemély nem al­kalmazza az úgynevezett átmeneti szabályt. Fontos szabály, hogy nem illeti meg ez a kedvez­mény azt sem, aki a szelle­mi tevékenységét vállalko­zói igazolvány alapján gya­korolja. Az átmeneti szabály sze­rint, ha az önálló tevékeny­séget végző magánsze­mély az 1991. december 31-éig írásba foglalt szer­ződéssel vállalt önálló szel­lemi tevékenysége ellenér­tékeként 1992. évben kap honoráriumot, úgy erre vá­laszthatja az 1991-ben ér­vényes diktált (35, 50, 60 százalék) jövedelemszá­mítási módot. Emellett vi­szont az 1992. évi tevé­kenység ellenértékéből származó jövedelmet csak az úgynevezett tételes költ­ségelszámolással lehet megállapítani. Az önálló szellemi tevé­kenységből származó be­vétellel szemben maga­sabb költség (veszteség) nem számolható el, kivéve az értékcsökkenési leírás összegét. A költségfajtákat nem határozza meg tétele­sen a törvény, általános szabály az, hogy költség az a kiadás, amely a bevétel- szerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben merül fel, az adott tevé­kenység folytatása és kizá­rólag a bevétel megszerzé­se érdekében. A személyes kiadások nem minősülnek költség­nek. Nem számolható el költségként a nem jövede­lemszerző tevékenység kapcsán vagyontárgy be­szerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújításá­ra, karbantartására fordí­tott kiadás. Nem költség a hitel törlesztésére fordított összeg, a jogszabály megszerzéséből keletkező befizetés — kivéve az önel­lenőrzési pótlékot —, a kö­telezettség nélkül nyújtott ajándék, a befizetett nyug­díjjárulék, a földadó és a szja sem. 8 Építményhasz- B nosítás, ingat­lan-bérbeadás. Sokan a jövedelem- szerzésnek — jövede­lemkiegészítésnek — ezt a módját választot­ták. Milyen szabályok érvényesek rájuk? Korábban hetven- vagy nyolcvanszázalékos diktált jövedelemtartalmat is vá­laszthatott az építmény hasznosítója a tételes költ­ségelszámolás helyett, de az épület után nem alkal­mazhatta az amortizációs lehetőséget. 1992. I. 1-jétől lehetővé (Folytatás a 6. oldalon) Lakásszövetkezetek, társasházak, garázs- és mühelyszövetkezetek részére vállaljuk a számviteli előírásoknak megfelelő KÖNYVELÉSÉT, ADÓ- ÉS MUNKAÜGYI feladatok elvégzését Tizenöt éves folyamatos szolgáltatási gyakorlattal rendelkezünk. A megbízás létrejötte esetén a szerződésben foglalt és részletezett feladatoknak megfelelően 50,— Ft illetve 80 Ft/lakás/hó díjtételt számolunk fel. Házkezelési feladatok, díjbeszedés vállalásával meg­egyezés szerint. Érdeklődni 82/17-842-es telefonon, vagy személye­sen munkaidőben. „DOMINIUM” Bt. Vagyonkezelői és Díjbeszedési Irodája, Kaposvár, Nemzetőr sor 6. (615204) — • fej ■.. u

Next

/
Oldalképek
Tartalom