Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

1992. február 18., kedd 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG DR. SZABÓ IVÁN IPARI MINISZTER NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK Központi válságmenedzselés és „segíts magadon” Ügyészhiány Somogybán Erősödd erőszak a bűnözésben Kitüntetett ügyészi figyelem a bőrfejüek iránt — Megszűnik a törvényességi óvás (Folytatás az 1. oldalról) Nagyobb kitekintésben és összefüggéseiben kívánjuk elemezni, hogy Magyarorszá­gon valójában minek van jö­vője, hogy mely világpiaci ten­denciák előnyösek a szá­munkra. Az eddiginél nagyobb mértékben a helyi önkor­mányzati és vállalati szférától fog majd függeni, hogy a tő­kebefektetésekhez hol tudnak a legkomfortosabban helyet adni. Ezt már nem szabad ál­lami szinten dirigálni. Az ipar- telepítés már nem valamiféle központi döntés kérdése. „Újjáélesztő” holding — Az egyik friss nemzet­közi szakértői tanulmány szerint válságmenedzselő beruházási programokra van szükség a magyar ipar sorvadásának megállításá­hoz. Milyen esélyt lát ilyen újjáélesztő holding létreho­zására, s arra, hogy ez az új­raélesztés sikerül? A 150 „feljavításra” esélyes válla­lat között van-e somogyi? — Nem találkoztam olyan somogyi vállattal, melynek e formában lett volna segítségre szüksége. Ám a létrejövő hol­dingban — remélhetően az erre vonatkozó törvényjavas­latot nem bombázzák majd szét több száz módosító ja­vaslattal odázva a megoldást — Tehát a holding keretében valamennyi ebbe bekerülő vál­lalat módot tud találni arra, hogy megfelelő tőkéhez jus­son, ha ebben a racionális gazdálkodás esélyei alapján a holding igazgatósága fantá­ziát lát. Itt tehát már nem ál­lami menedzselésről van szó, hanem tisztán üzleti támoga­tásról. Az más kérdés, hogy azért vannak állami válságmene­dzselő programok is. Ilyen például az infrastrukturális be­ruházások zöme, vagy az Esz­tergomban és Szentgotthár- don megvalósuló személyau­tógyártási programok. Az olyan beruházási programok is, melyek azokban a térsé­gekben valósulnak meg, ahol a legkeményebb leépítések voltak, s ahol legfeszítőbb gond a munkanélküliség. Székesfehérváron például ál­lami segítséggel igyekeztünk kedvező és vonzó feltételeket teremteni a Ford számára egy 800 embernek munkát adó beruházáshoz. Az állam tehát csak ott lép be, ahol nagyobb regionális problémák másként nem volnának megoldhatóak. Telephelyi illúziók? — Mi lesz a — Somogy­bán nagyszámú — vidéki te­lephelyek sorsa? Ezek nemegyszer eredménye­sebbek, mint maga az anya- vállalat, a fejlesztés lehető­ségét mégis elnyeli a „nagykalap”... — Elvben egyetértek azzal, hogy jobb egy kisebb részt megmenteni, mint végignézni az egész süllyedését. Az ilyen esetekben fontos azonban megvizsgálni az önálósodási lépés összhatásait. Itt kiderül­het, hogy a telephely önállóan jobban működik és leválasz­tása indokolt. Meg kell azon­ban nézni, hogy mindez hogy hat vissza a központi vállalat sorsára. (A Csepel kaposvári nehézgépgyárának képvise­lője a fórumon épp egy ilyen nagy dilemmát okozó kérdést tett föl.) Lehet, hogy valahol megmentünk 320 munkahe­lyet, ám közben máshol ezre­ket teszünk munkanélkülivé, kezelhetetlenné váló szociális feszültségeket teremtve. Meg kell mondjam azt is, hogy a te­lephelyek leválásával kapcso­latban sokszor túlzó remények vannak, s persze vannak reá­lis törekvések is. Ezt egyedi­leg kell mérlegelni. Baranya megyében végignéztük vala­mennyi, az elmúlt egy-másfél évben önállósodott leányválla­latot, telephelyet és gyárrész­leget. Kiderült, hogy az önáló- sodás után néhány hónappal ezek 80 százaléka csődbe ment, s a legtöbb esetben a felszámolás is elkerülhetet­lennek látszik. Pedig ezelőtt egy évvel úgy ítélték meg, hogy jobban boldogulnának függetlenül. Szóval az ilyen döntés nem lehet érzelmek és vágyálmok kérdése. Fontos gazdasági elemzésekre van szükség. Az állam szerepe ott ér véget, hogy a prognózisok alapján lehetővé teszi az át­alakulást és függetlenedést. A mi felelősségünk azonban az is, hogy ahol reménytelen a helyzet, ott ezt mondjuk ki ak­kor is, ha a helybeliek más­ként látják. Idegenforgalom­fejlesztés vállalkozói alapon — A kormány megalaku­lásakor jó ideig bizonytalan volt, s most sem egyér­telmű, hogy kihez tartozik az idegenforgalom? Egyálta­lán: kinek a kompetenciája dönteni például egy szállo­daláncépítési kérdésben? — Az idegenforgalom szakmai irányítása úgy tarto­zik az ipari és kereskedelmi miniszterhez, hogy ő az ide­genforgalmi hivatal felügyelő minisztere. Elkészült két anyag, melyek rövidesen a kormány elé kerülnek. Az egyik az idegenforgalom szer­vezeti megújításáról szól, a másik elsősorban az idegen- forgalmi fejlesztésekről. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy ebben az állam konkrét beru­házásokat kezdeményezne. Csupán felmutatjuk azokat a lehetőségeket, melyekre az­után az üzleti világnak kell re­agálnia. Az idegenforgalmi fej­lesztésekre csak vállalkozási alapon van mód. — Hogy ítéli meg a Bala­ton — mint sokat emlegetett nemzeti kincs — hasznosí­tását? — Itt abban kell majd rendet teremtenünk, hogy a „kihasz­nálás” ne jelentsen egyben környezeti károkozást. Úgy kell tehát fejleszteni, hogy az ne növelje a part környezeti terhelését és ne rontsa a víz­minőséget. Ezt nem indokol­hatja semmilyen rövidtávú gazdasági érdek. Az új szabá­lyozás keretében e két szem­pontot jobban szeretnénk összhangba hozni. A legna­gyobb szabású, idegenfor­galmi szempontból is fontos beruházás itt az M7-es tovább építése lesz. Ez a sztráda lé­nyegében a szlovéntól az uk­rán határig húzódik majd. En­nek a tervezésére és kivitele­zésére szóló nemzetközi ten­der kiírására még az idén sor kerül. Előz a vidék — Megítélése szerint mi­lyen szerep jut a vidéknek a tervezett világkiállítás meg­rendezésében? — Először is még csak re­mélem, hogy egyáltalán meg­kapjuk a BlŐ-től a rendezés jogát, hogy február 27-én számunkra kedvező döntés születik majd Párizsban. Fur­csa helyzet alakult ki az or­szágban, mert úgy látom, hogy a vidék érdekeltebbnek érezte magát a világkiállítás létrejöttében, mint Budapest. Nemcsak a jódarabig ellenér­dekeltséget mutató fővárosi önkormányzatra gondolok. A vidéki ráhangolódás és felké­szülés, az, hogy rengeteg vál­lalkozás indult el máris ebben az ügyben, azt mutatta, hogy a vidék számít a világkiállí­tásra. Olyan programok elő­készítése kezdődött meg, amelyeket ha sikerül jól ösze- hangolni, komoly előnyöket hozhatnak a vidék számára. A mustáros kolbászon túl... A propagandának is nagy szerepe lesz abban, hogy előre meggyőzze a világot: ez a kiállítás nem azt jelenti, hogy valaki bemegy a kiállításra, megeszi a mustáros kolbászát azután hazautazik. Beletarto­zik ebbe az is, hogy közben elmegy Miskolcra és megnéz egy ásványkiállítást, elmegy a nagyvázsonyi lovasnapokra, eljön és megfürdik a Balaton­ban vagy részt vesz valami­lyen itteni idegenforgalmi programban... Ha erre rá tud­juk hangolni a nemzetközi vendégsereget, akkor a világ- kiállítás valóban rendkívüli előnyöket hozhat az egész or­szágnak, és egyáltalán nem egy budapesti vízfej létrejöttét jelenti. — Köszönjük a beszélge­tést. Bíró Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) Az ismertté vált bűnelköve­tők számának további növe­kedése volt tapasztalható a fi­atalkorúak esetében is, az emelkedés az előző évihez képest 10,2 százalék volt. Vál­tozatlanul a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki a fiatalkorúak által elkövetett esetek többségét. Mind gya­koribbá válik, hogy a gyerek­kornak egyes bűnöző csopor­tok, bűnöző életmódot folytató családok tagjaként vesznek részt zsebtolvajlásban vagy más, súlyosabb bűncselek­ményekben. Van olyan szülő, aki azért kényszeríti gyerme­két bűnre, mert lebukás ese­tén a felelősséget áthárítja rá, tudván, nem lehet büntetni életkora miatt. 1988 óta mind jobban terjed a csövesek, roc­kerek és bőrfejüek által elkö­vetett bűncselekmények száma. A Somogyi Hírlap bu­dapesti tudósítója ezzel kap­csolatban megkérdezte a leg­főbb ügyészt: mit tesznek a veszélyeztetettségük miatt egyre jobban aggódó színes­bőrű külföldi egyetemisták és legálisan nálunk dolgozók vé­delmében? — A bőrfejüek elleni fellé­pés elsősorban a rendőrség dolga — hangzott a válasz. — Mindenesetre az ügyészég az ilyen ügyeket kitüntetett figye­lemmel kíséri, és szorgalmaz­hatja, hogy a bíróságok alkal­mazzák a törvény teljes szigo­rát. A bőrfejüek által elövetett bűncselekmények veszélyes­sége rendkívüli és az ország nemzetközi megítélésére is negatív hatással vannak az ilyen esetek — jelentette ki dr. Györgyi Kálmán. — A nagy visszhangot kiváltó győri újfa­siszta üggyel kapcsolatban a legfőbb ügyész úgy vélte: én­nek az esetnek a dimenzióit a valóságosnál jobban fölerősí­tette a tömegtájékoztatás, egyetlen példa, hogy az ügy­gyei foglalkozó ügyésznek nem tudták megmutatni a te­Tegnaptól négy hétre leállt Szombathelyen az ország legnagyobb MÁV járműjavító üzeme. Az ok; jelentősen visszaestek a MÁV fuvarozási lehetőségei, ez által csökken­tek a javítási igények; az 1700 embert foglalkoztató szom­bathelyi üzemnek mintegy 30 százalékkal kevesebb mun­levízióban bemutatott és a más sajtóorgánumokban is emlegetett fegyverarzenált. Az újfasiszta jelenségek ve­szélyességével egyébként az ügyészség tisztában van, de csak abban az esetben van módja fellépésre, ha a Büntető törvénykönyvben akad rá pa­ragrafus. A megnövekedett bűnözés elleni küzdelemben az ügyészségek a szükséges és engedélyezett létszámnál jóval kisebbel kénytelenek fel­venni a harcot. Az országban talán Somogybán küszködnek a legnagyobb ügyészhiánnyal: 40 ügyész feladatát mindösz- sze 29 végzi. Várható, hogy az új pályázati rendszer segít majd a helyzeten. Első lép­csőben a két legfőbb ügyész- helyettesi, a fővárosi és a me­gyei főügyészi posztokra ne­vezik ki március végéig az új vezetőket, augusztusig pedig a tervek szerint az egész ügyészi szervezetben végre­hajtják a tisztújítást. Két olyan esetről is tájékoz­tatott a legfőbb ügyész, ami­kor alkotmánybírósági határo­zat alapján jónéhány korábbi ügyben óvással kell élnie. Az alkotmánybíróság megszün­tette a társadalmi tulajdon ha­nyag kezelésének és gondat­lan rongálásának büntethető­ségét, hiszen nem lehet egyes tulajdonformákat kiemelni az egészből. 1990 óta ilyen ítéle­teket már nem hoztak a bíró­ságok, de a korábbiakat visz- szamenőleg óvással fogja megtámadni a legfőbb ügyész. Igenám, de az Alkot­mánybíróság magának a tör­vényességi óvásnak az in­tézményét is alkotmányelle­nessé nyilvánította, igaz, csak 1993. január 1-jei hatállyal. Előállott az a furcsa helyzet, hogy egyes büntetőügyekben a korábbi törvényességi óvás után hozott súlyosbító ítélete­ket a megszűnő törvényességi óvás alapján kell megtámadni a legfőbb ügyésznek. Polesz György kára van kilátása, mint koráb­ban. Baranyai László igazgató elmondta: mintegy - három- százhetven munkástól kellene megválniuk, ám inkább az úgynevezett kényszerszabad­ságot választották. A leállás idejére munkásaik átlagbérük 65 százalékát kapják. Kényszerszabadságon a járműjavítók Kés és szerelem Négy és fél évet kapott az indulatos férj A huszonkilenc éves, többször büntetett Csonka József pálmajori, il­letve kisgyaláni lakos élettársával, az öthónapos terhes Kalányos Ibolyá­val, a múlt év szeptember 3-án Pái- majorban vendégeskedett K. Ágnes lakásán. A harmadik nap délelöttén Kalányos Ibolya és Csonka éde­sanyja Nagybajomba mentek azt re­mélve, hogy az ottani takarékszövet­kezetnél felvehetnek egy bizonyos biztosítási díjat. Ezalatt Csonka Jó­zsef enyhén ittas állapotban leheve- redett, enyhítve a várakozás nehéz perceit. Neki ugyanis szó szerint a szabadságot jelentette a Nagyba­jomból érkező pénz. Ebből szándé­kozott kifizetni azt az 1500 forintot, amelyet Büssü, Gölle, Kisgyalán kör­jegyzősége szabálysértés címén szabott ki rá. Tudta: ha három napon belül nem fizet, le kell ülnie a követe­lést. Izgatottan kérdezte hát a dél kö­rül megérkezett élettársától: mit inté­zett, van-e pénz? Az asszony, aki maga sem volt teljesen mentes az­nap az italtól, közölte vele: nem ka­pott pénzt. Csonka éktelen haragra gerjedt, felugrott, felkapta a közelben lévő nagy kést és élettársa hasába vágta. Aztán kissé kihúzta, majd ismét szúrt. A penge áthatolt az öthónapos magzat hasfalán, és azonnali halálát okozta. A szerencsétlen anya pedig a gyors kivérzés miatt sokkos álla­potba került. Kórházba szállították, ahol azonnali műtéttel megmentet­ték. Ám maradandó fogyatékosságot szenvedett, hiszen összeroncsolt méhét el kellett távolítani. A bűnügyet a megyei bíróságon most tárgyalta első fokon dr. Matee- vics Lászlóné tanácsa. A beismerő vallomás, az orvosszakértői véle­mény és a tanúk egyértelműen bizo­nyították a vádlott bűnösségét. A per jogi szempontból mégis ritkaság számba ment, hiszen, nem volt könnyű minősíteni a magzat életét 'kioltó szúrást. Végül is a bíróság Csonka Józsefet emberölés bűntet­tének kísérletében és magzatelhaj­tás bűntettében találta bűnösnek. Halmazati büntetésül négy év, hat hónap börtönbüntetésre ítélte, és öt évre eltiltotta a közügyektől. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott enyhítésért fellebbezett, a védő pedig a magzatelhajtás bűntet­tének megállapítása miatt kérte az ítélet enyhítését. Ebből a mindenkit megrázó targé- diából egyedül a szerelem került ki sértetlenül. Csonka élettársa ugyanis a tárgyaláson kijelentette: az idulatait késsel levezető férfinek megbocsá­tott, és változatlan ragaszkodással szereti. Talán indokolt az ismert dalban megfogalmazott kérdés: „A nő szívét ki ismeri?” Szegedi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom