Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-18 / 41. szám
1992. február 18., kedd 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG DR. SZABÓ IVÁN IPARI MINISZTER NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK Központi válságmenedzselés és „segíts magadon” Ügyészhiány Somogybán Erősödd erőszak a bűnözésben Kitüntetett ügyészi figyelem a bőrfejüek iránt — Megszűnik a törvényességi óvás (Folytatás az 1. oldalról) Nagyobb kitekintésben és összefüggéseiben kívánjuk elemezni, hogy Magyarországon valójában minek van jövője, hogy mely világpiaci tendenciák előnyösek a számunkra. Az eddiginél nagyobb mértékben a helyi önkormányzati és vállalati szférától fog majd függeni, hogy a tőkebefektetésekhez hol tudnak a legkomfortosabban helyet adni. Ezt már nem szabad állami szinten dirigálni. Az ipar- telepítés már nem valamiféle központi döntés kérdése. „Újjáélesztő” holding — Az egyik friss nemzetközi szakértői tanulmány szerint válságmenedzselő beruházási programokra van szükség a magyar ipar sorvadásának megállításához. Milyen esélyt lát ilyen újjáélesztő holding létrehozására, s arra, hogy ez az újraélesztés sikerül? A 150 „feljavításra” esélyes vállalat között van-e somogyi? — Nem találkoztam olyan somogyi vállattal, melynek e formában lett volna segítségre szüksége. Ám a létrejövő holdingban — remélhetően az erre vonatkozó törvényjavaslatot nem bombázzák majd szét több száz módosító javaslattal odázva a megoldást — Tehát a holding keretében valamennyi ebbe bekerülő vállalat módot tud találni arra, hogy megfelelő tőkéhez jusson, ha ebben a racionális gazdálkodás esélyei alapján a holding igazgatósága fantáziát lát. Itt tehát már nem állami menedzselésről van szó, hanem tisztán üzleti támogatásról. Az más kérdés, hogy azért vannak állami válságmenedzselő programok is. Ilyen például az infrastrukturális beruházások zöme, vagy az Esztergomban és Szentgotthár- don megvalósuló személyautógyártási programok. Az olyan beruházási programok is, melyek azokban a térségekben valósulnak meg, ahol a legkeményebb leépítések voltak, s ahol legfeszítőbb gond a munkanélküliség. Székesfehérváron például állami segítséggel igyekeztünk kedvező és vonzó feltételeket teremteni a Ford számára egy 800 embernek munkát adó beruházáshoz. Az állam tehát csak ott lép be, ahol nagyobb regionális problémák másként nem volnának megoldhatóak. Telephelyi illúziók? — Mi lesz a — Somogybán nagyszámú — vidéki telephelyek sorsa? Ezek nemegyszer eredményesebbek, mint maga az anya- vállalat, a fejlesztés lehetőségét mégis elnyeli a „nagykalap”... — Elvben egyetértek azzal, hogy jobb egy kisebb részt megmenteni, mint végignézni az egész süllyedését. Az ilyen esetekben fontos azonban megvizsgálni az önálósodási lépés összhatásait. Itt kiderülhet, hogy a telephely önállóan jobban működik és leválasztása indokolt. Meg kell azonban nézni, hogy mindez hogy hat vissza a központi vállalat sorsára. (A Csepel kaposvári nehézgépgyárának képviselője a fórumon épp egy ilyen nagy dilemmát okozó kérdést tett föl.) Lehet, hogy valahol megmentünk 320 munkahelyet, ám közben máshol ezreket teszünk munkanélkülivé, kezelhetetlenné váló szociális feszültségeket teremtve. Meg kell mondjam azt is, hogy a telephelyek leválásával kapcsolatban sokszor túlzó remények vannak, s persze vannak reális törekvések is. Ezt egyedileg kell mérlegelni. Baranya megyében végignéztük valamennyi, az elmúlt egy-másfél évben önállósodott leányvállalatot, telephelyet és gyárrészleget. Kiderült, hogy az önáló- sodás után néhány hónappal ezek 80 százaléka csődbe ment, s a legtöbb esetben a felszámolás is elkerülhetetlennek látszik. Pedig ezelőtt egy évvel úgy ítélték meg, hogy jobban boldogulnának függetlenül. Szóval az ilyen döntés nem lehet érzelmek és vágyálmok kérdése. Fontos gazdasági elemzésekre van szükség. Az állam szerepe ott ér véget, hogy a prognózisok alapján lehetővé teszi az átalakulást és függetlenedést. A mi felelősségünk azonban az is, hogy ahol reménytelen a helyzet, ott ezt mondjuk ki akkor is, ha a helybeliek másként látják. Idegenforgalomfejlesztés vállalkozói alapon — A kormány megalakulásakor jó ideig bizonytalan volt, s most sem egyértelmű, hogy kihez tartozik az idegenforgalom? Egyáltalán: kinek a kompetenciája dönteni például egy szállodaláncépítési kérdésben? — Az idegenforgalom szakmai irányítása úgy tartozik az ipari és kereskedelmi miniszterhez, hogy ő az idegenforgalmi hivatal felügyelő minisztere. Elkészült két anyag, melyek rövidesen a kormány elé kerülnek. Az egyik az idegenforgalom szervezeti megújításáról szól, a másik elsősorban az idegen- forgalmi fejlesztésekről. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy ebben az állam konkrét beruházásokat kezdeményezne. Csupán felmutatjuk azokat a lehetőségeket, melyekre azután az üzleti világnak kell reagálnia. Az idegenforgalmi fejlesztésekre csak vállalkozási alapon van mód. — Hogy ítéli meg a Balaton — mint sokat emlegetett nemzeti kincs — hasznosítását? — Itt abban kell majd rendet teremtenünk, hogy a „kihasználás” ne jelentsen egyben környezeti károkozást. Úgy kell tehát fejleszteni, hogy az ne növelje a part környezeti terhelését és ne rontsa a vízminőséget. Ezt nem indokolhatja semmilyen rövidtávú gazdasági érdek. Az új szabályozás keretében e két szempontot jobban szeretnénk összhangba hozni. A legnagyobb szabású, idegenforgalmi szempontból is fontos beruházás itt az M7-es tovább építése lesz. Ez a sztráda lényegében a szlovéntól az ukrán határig húzódik majd. Ennek a tervezésére és kivitelezésére szóló nemzetközi tender kiírására még az idén sor kerül. Előz a vidék — Megítélése szerint milyen szerep jut a vidéknek a tervezett világkiállítás megrendezésében? — Először is még csak remélem, hogy egyáltalán megkapjuk a BlŐ-től a rendezés jogát, hogy február 27-én számunkra kedvező döntés születik majd Párizsban. Furcsa helyzet alakult ki az országban, mert úgy látom, hogy a vidék érdekeltebbnek érezte magát a világkiállítás létrejöttében, mint Budapest. Nemcsak a jódarabig ellenérdekeltséget mutató fővárosi önkormányzatra gondolok. A vidéki ráhangolódás és felkészülés, az, hogy rengeteg vállalkozás indult el máris ebben az ügyben, azt mutatta, hogy a vidék számít a világkiállításra. Olyan programok előkészítése kezdődött meg, amelyeket ha sikerül jól ösze- hangolni, komoly előnyöket hozhatnak a vidék számára. A mustáros kolbászon túl... A propagandának is nagy szerepe lesz abban, hogy előre meggyőzze a világot: ez a kiállítás nem azt jelenti, hogy valaki bemegy a kiállításra, megeszi a mustáros kolbászát azután hazautazik. Beletartozik ebbe az is, hogy közben elmegy Miskolcra és megnéz egy ásványkiállítást, elmegy a nagyvázsonyi lovasnapokra, eljön és megfürdik a Balatonban vagy részt vesz valamilyen itteni idegenforgalmi programban... Ha erre rá tudjuk hangolni a nemzetközi vendégsereget, akkor a világ- kiállítás valóban rendkívüli előnyöket hozhat az egész országnak, és egyáltalán nem egy budapesti vízfej létrejöttét jelenti. — Köszönjük a beszélgetést. Bíró Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) Az ismertté vált bűnelkövetők számának további növekedése volt tapasztalható a fiatalkorúak esetében is, az emelkedés az előző évihez képest 10,2 százalék volt. Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki a fiatalkorúak által elkövetett esetek többségét. Mind gyakoribbá válik, hogy a gyerekkornak egyes bűnöző csoportok, bűnöző életmódot folytató családok tagjaként vesznek részt zsebtolvajlásban vagy más, súlyosabb bűncselekményekben. Van olyan szülő, aki azért kényszeríti gyermekét bűnre, mert lebukás esetén a felelősséget áthárítja rá, tudván, nem lehet büntetni életkora miatt. 1988 óta mind jobban terjed a csövesek, rockerek és bőrfejüek által elkövetett bűncselekmények száma. A Somogyi Hírlap budapesti tudósítója ezzel kapcsolatban megkérdezte a legfőbb ügyészt: mit tesznek a veszélyeztetettségük miatt egyre jobban aggódó színesbőrű külföldi egyetemisták és legálisan nálunk dolgozók védelmében? — A bőrfejüek elleni fellépés elsősorban a rendőrség dolga — hangzott a válasz. — Mindenesetre az ügyészég az ilyen ügyeket kitüntetett figyelemmel kíséri, és szorgalmazhatja, hogy a bíróságok alkalmazzák a törvény teljes szigorát. A bőrfejüek által elövetett bűncselekmények veszélyessége rendkívüli és az ország nemzetközi megítélésére is negatív hatással vannak az ilyen esetek — jelentette ki dr. Györgyi Kálmán. — A nagy visszhangot kiváltó győri újfasiszta üggyel kapcsolatban a legfőbb ügyész úgy vélte: énnek az esetnek a dimenzióit a valóságosnál jobban fölerősítette a tömegtájékoztatás, egyetlen példa, hogy az ügygyei foglalkozó ügyésznek nem tudták megmutatni a teTegnaptól négy hétre leállt Szombathelyen az ország legnagyobb MÁV járműjavító üzeme. Az ok; jelentősen visszaestek a MÁV fuvarozási lehetőségei, ez által csökkentek a javítási igények; az 1700 embert foglalkoztató szombathelyi üzemnek mintegy 30 százalékkal kevesebb munlevízióban bemutatott és a más sajtóorgánumokban is emlegetett fegyverarzenált. Az újfasiszta jelenségek veszélyességével egyébként az ügyészség tisztában van, de csak abban az esetben van módja fellépésre, ha a Büntető törvénykönyvben akad rá paragrafus. A megnövekedett bűnözés elleni küzdelemben az ügyészségek a szükséges és engedélyezett létszámnál jóval kisebbel kénytelenek felvenni a harcot. Az országban talán Somogybán küszködnek a legnagyobb ügyészhiánnyal: 40 ügyész feladatát mindösz- sze 29 végzi. Várható, hogy az új pályázati rendszer segít majd a helyzeten. Első lépcsőben a két legfőbb ügyész- helyettesi, a fővárosi és a megyei főügyészi posztokra nevezik ki március végéig az új vezetőket, augusztusig pedig a tervek szerint az egész ügyészi szervezetben végrehajtják a tisztújítást. Két olyan esetről is tájékoztatott a legfőbb ügyész, amikor alkotmánybírósági határozat alapján jónéhány korábbi ügyben óvással kell élnie. Az alkotmánybíróság megszüntette a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének és gondatlan rongálásának büntethetőségét, hiszen nem lehet egyes tulajdonformákat kiemelni az egészből. 1990 óta ilyen ítéleteket már nem hoztak a bíróságok, de a korábbiakat visz- szamenőleg óvással fogja megtámadni a legfőbb ügyész. Igenám, de az Alkotmánybíróság magának a törvényességi óvásnak az intézményét is alkotmányellenessé nyilvánította, igaz, csak 1993. január 1-jei hatállyal. Előállott az a furcsa helyzet, hogy egyes büntetőügyekben a korábbi törvényességi óvás után hozott súlyosbító ítéleteket a megszűnő törvényességi óvás alapján kell megtámadni a legfőbb ügyésznek. Polesz György kára van kilátása, mint korábban. Baranyai László igazgató elmondta: mintegy - három- százhetven munkástól kellene megválniuk, ám inkább az úgynevezett kényszerszabadságot választották. A leállás idejére munkásaik átlagbérük 65 százalékát kapják. Kényszerszabadságon a járműjavítók Kés és szerelem Négy és fél évet kapott az indulatos férj A huszonkilenc éves, többször büntetett Csonka József pálmajori, illetve kisgyaláni lakos élettársával, az öthónapos terhes Kalányos Ibolyával, a múlt év szeptember 3-án Pái- majorban vendégeskedett K. Ágnes lakásán. A harmadik nap délelöttén Kalányos Ibolya és Csonka édesanyja Nagybajomba mentek azt remélve, hogy az ottani takarékszövetkezetnél felvehetnek egy bizonyos biztosítási díjat. Ezalatt Csonka József enyhén ittas állapotban leheve- redett, enyhítve a várakozás nehéz perceit. Neki ugyanis szó szerint a szabadságot jelentette a Nagybajomból érkező pénz. Ebből szándékozott kifizetni azt az 1500 forintot, amelyet Büssü, Gölle, Kisgyalán körjegyzősége szabálysértés címén szabott ki rá. Tudta: ha három napon belül nem fizet, le kell ülnie a követelést. Izgatottan kérdezte hát a dél körül megérkezett élettársától: mit intézett, van-e pénz? Az asszony, aki maga sem volt teljesen mentes aznap az italtól, közölte vele: nem kapott pénzt. Csonka éktelen haragra gerjedt, felugrott, felkapta a közelben lévő nagy kést és élettársa hasába vágta. Aztán kissé kihúzta, majd ismét szúrt. A penge áthatolt az öthónapos magzat hasfalán, és azonnali halálát okozta. A szerencsétlen anya pedig a gyors kivérzés miatt sokkos állapotba került. Kórházba szállították, ahol azonnali műtéttel megmentették. Ám maradandó fogyatékosságot szenvedett, hiszen összeroncsolt méhét el kellett távolítani. A bűnügyet a megyei bíróságon most tárgyalta első fokon dr. Matee- vics Lászlóné tanácsa. A beismerő vallomás, az orvosszakértői vélemény és a tanúk egyértelműen bizonyították a vádlott bűnösségét. A per jogi szempontból mégis ritkaság számba ment, hiszen, nem volt könnyű minősíteni a magzat életét 'kioltó szúrást. Végül is a bíróság Csonka Józsefet emberölés bűntettének kísérletében és magzatelhajtás bűntettében találta bűnösnek. Halmazati büntetésül négy év, hat hónap börtönbüntetésre ítélte, és öt évre eltiltotta a közügyektől. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott enyhítésért fellebbezett, a védő pedig a magzatelhajtás bűntettének megállapítása miatt kérte az ítélet enyhítését. Ebből a mindenkit megrázó targé- diából egyedül a szerelem került ki sértetlenül. Csonka élettársa ugyanis a tárgyaláson kijelentette: az idulatait késsel levezető férfinek megbocsátott, és változatlan ragaszkodással szereti. Talán indokolt az ismert dalban megfogalmazott kérdés: „A nő szívét ki ismeri?” Szegedi Nándor
