Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

1992. február 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Fuvar nélkül... . Tab kereskedelmi és ipari központ. Az utóbbi években bekövetkezett gazdasági visszaesés, a Koppány-völ- gyében a munkahelyek soro­zatos megszűnése, a munka- nélküliek számának állandó emelkedése nehéz helyzetbe hozta egyebek között az áru­fuvarozókat is. A maszek fu­varozók az elmúlt évtizedben „arattak” és igazi sikerpályát futottak be. Mára azonban megváltozott a helyzet! Az évek során a szállítók száma állandóan emelkedett — megosztva ezzel a piacot —, miközben a fuvart igénybe ve­vők száma fokozatosan csök­kent. Tabon, aki fuvaroztatni akar, legjobban teszi ha egye­nesen az áfész építőanyag-te­lepét, vagy a város szélén a tüzép-telepet keresi fel: az árufuvarozók rendszerint ott tartózkodnak. A kisvárosban és a hozzá tartozó társult köz­ségekben mintegy 15 kisko­csival (egy tonnás) rendelkező árufuvarozó van. Mostanában igen gyakran térnek haza fu-' var nélkül. Hefler Károly 1983 őszén a Videoton helyi gyáregységét és az elektronikai műszerész szakmát hagyta ott azért, hogy kipróbálja: vállalkozó­ként mire képes. — Az első években Tabon és térségében is kevés volt az árufuvarozó, viszont jelentős volt az építkezés, így megérte az iparengedély kiváltása — kezdi a visszaemlékezést. — Az induláskor 120 ezer forin­tért vettem egy használt ARO-teherautót és három év alatt — az adó, az SZTK és az Fotó: Gyertyás László egyéb költségek mellett —, újra tudtam cserélni. A piac azonban 1989-90-re megvál­tozott, telített lett. Egyrészt megnőtt a fuvarozók száma, másrészt csökkent a fizetőké­pes vásárlóerő. A tavalyi év még nem volt veszteséges, de hogy mi lesz az idén, azt nem tudom! Eddig alig volt fuvar. Néha egy cég szállíttat, de la­kossági igény szinte nincs. Jó ha 3-5 mázsa szenet, vagy egy-két zsák cementet vitet valaki. Az emberek a létmini­mumon élnek, nincs pénzük vásárlásra. Mostanra az autó fenntartás költségei úgy meg­emelkedtek, hogy azon gon­dolkodik az ember: meddig éri meg naphosszat állni és várni hogy legyen egy fuvar? A múlt hónapban talán 5 ezer forint tiszta pénzt kerestem! Mire elég ez?... Füzy Lajos fiatal­ember a tabi vasútállomáson váltókezelőként dolgozik. Mellékfoglalkozásban 1991. májusától végez lakossági fu­varozást. — A múlt évben még gaz­daságos volt a szállítás — kapcsolódik a beszélgetésbe —, de az 1992-es év ag­gasztó. Még egyetlen fuvarom sem volt. Igaz nem vagyok kint naponta a „placcon”. Azt tapasztalom, hogy a kollégák is csak beszélgetnek. Ezért nem érdemes a garázsból ki­állni, s ide, vagy a tüzép-te- lepre menni. Egyszerűen nincs mit fuvarozni. Ma reggel nyolc órától délig nem volt szállítani való. Délután már meg sem kísérlem a fuvart. Ha néhány hónapon belül nem javul a helyzet, akkor eladom az autót. Ha csak a garázsban áll, akkor is havi 1200 forintba kerül... Kinek éri ez meg? A tabi Tüzép-telepen méterfát rak az autóra Peller Zoltán, aki nyugdíjasként 1987-től foglal­kozik bérfuvarozással. — Sajnálom, de már nem vállalom a fuvart — mondja —, mielőtt bármit is kérdez­nék. — Január elején vissza­adtam az iparengedélyt. Az öreg Barkas-sal csak a csa­ládnak és az ismerősöknek szállítok. Olyan magasak a költségek melyek terhelnek, hogy tovább hárítani már nem lehet. A legtöbb állampolgár­nak már csak arra van pénze, hogy a napi élelmiszerét meg­vegye. Nem nagyon fuvaroztat itt már senki... Mindenki igyek­szik megoldani a szállítást sa­ját erőből. Úgy látom, befel­legzett a lakossági árufuvaro­zásnak. Krutek József Szakértőket keres a vállalkozói központ Az életképesebb vállalkozásokért A Somogy megyei vállalko­zói központ kis létszámú füg­getlenített apparátusból áll — mondta Szabó Gyula a me­gyei vállalkozói központ ala­pítvány igazgatója. — Az a feladata, hogy információkat közvetítsen, tanácsokat adjon, kapcsolatot teremtsen a hazai és a külföldi vállakozók között. Minden lehetőség adott ah­hoz, hogy széleskörű kapcso­lat alakuljon ki a jövőben a ha­zai és a külföldi partnerekkel. Az EGK 12 országában kí­vánják bemutatni a megye vál­lalkozóit. Az ezt szolgáló kiad­ványnak a szerkesztése már folyik. A központ tehát sok­rétű, szerteágazó munkát vé­gez. Ha ezekhez a feladatok­hoz nagyobb függetlenített apparátust hoznának létre, sokba kerülne. Pedig a köz­pont csak akkor lehet ered­ményes, ha legszélesebb körbe támaszkodik a szakér­tőkre. Akinek eszébe jut, hogy vál­lalkozzon, már találkozik az első kérdéssel: hogyan kezd­jen hozzá. Az ötlet megvalósí­tása, kivitelezése szakértel­met igényel. A nyugati példák is bizonyítják, hogy meg kell tervezni a vállalkozást egé­szen a termék vagy szolgálta­tás értékesítéséig. Az pedig nem várható el, hogy egy vál­lalkozó értsen minden terület­hez. — Ezért szükségünk van olyan szakértői hálózatra a megyében — mindenekelőtt jogi, közgazdasági, pénzügyi, adóügyi és műszaki szakér­tőkre gondolok — amely segíti a vállakozói tevékenységet — mondta Szabó Gyula. — Szakértőnek jelentkezhetnek mindazok akik megfelelő fel­sőfokú végzettséggel rendel­keznek és elhivatottságot éreznek ehhez a munkához. Várjuk pályázatukat a vállal­kozási központba. A pályáza­tok alapján a vállakozói köz­pont kuratóriuma dönt arról, hogy kiket szerepeltet szakér­tőként. Miután kialakult a sza­kértői bázis, a központ tudja ajánlani a legjobb szakembe­reket a vállalkozóknak. Ők vá­laszthatnak, hogy egy-egy munkát kivel végeztetnek el. A szakértők munkája is hozzájá­rulhat ahhoz, hogy megalapo­zott, jól előkészített vállalko­zások induljanak. L. J. Több olvasónk kérésre közöljük a Független Magyar Kereskedelmi és Iparkamara címét: Gyenesei György, 2373 Dabas-Gyón, Kossuth u. 87. KAPOSVÁRI NEMZETKÖZI TAVASZI VASAIÉ 1992 április 15-18. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Faáruk iránt érdeklődik két osztrák cég. Az egyik egy stá­jer cég, amely sürgősen vásá­rolna különböző méretű fe- nyőgömbfát. A másik osztrák cég ugyancsak sürgősen vá­sárolna tölgyfa deszkákat. Igénye, hogy a deszkák szé- lezettek és kiszárítottak le­gyenek. A sürgős ajánlatok részlete­iről, a megvásárolni kívánt alapanyag méreteiről a ka­mara ad tájékoztatást. Import " Chilei cég kiwit ajánl májusi rotterdami szállítással. Stájer cég exportálna Ma­gyarországra Ausztriában már bevált különböző víztisztító­készülékeket, amelyekkel a nitrát és fekáliaszennyezett vizek is ihatóvá tehetők. Osztrák cég többféle termé­ket kínál megvételre: konté­nersütöde, többféle szappan, gyümölcsital-koncentrátumok, oldódó sörpor, ablakok alumí­niumból. A cég a régióban ju­talékos alapon dolgozó kül- szolgálati munkatársat is ke­res. Kapcsolatépítés Osztrák cég fűtési és szel­lőzőberendezések, valamint villanyszerelési munkákat végző cégek, vállalkozók je­lentkezését várja. Oroszországba irányuló barterüzlethez tartós élelmi­szerárukat (konzervek, tej­por), féltartós élelmiszerárukat (füstöltáruk), olcsó konfekció- és cipőárukat keresnek. Az ajánlatoknál nem elsősorban a minőség, hanem az ala­csony árfekvés a szempont. Két osztrák cég forgalma­zópartnert keres. Az egyik számológép- és komputer­nagykereskedő és az MBO, a Sharp, a Texas cégek termé­keit képviseli. A másik cég a következő termékcsoportokban keres partnert: Bondex márka (víz­zel hígítható lakkok, faápoló­szerek, homlokzati festékek), Rembrandtin (műanyagalapú lakkok, rozsdagátló szerek), Alltek (falfestékek és disz- perzitek), Schuller (festő­eszközök, ecsetek,' csiszoló­gépek). Osztrák cég programja ma­gyarországi megvalósításá­hoz képviselőt keres. A cég kistraktorokat, kisméretű fűá­poló és nyírógépeket forgal­maz. Az olasz Tori cég kereske­delmi kapcsolatot kíván létesí­teni olyan magyar gyártócé­gekkel, amelyek a következő termékeket állítják elő: építői­pari állványok, járórácsok, be­rendezések áruházakhoz, hi­vatalokhoz, raktárakhoz. A lehetőségekről, az ajánla­tokról részletes tájékoztatást a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara ad, Kaposvár Bajcsy Zs.u.1./c. Tel: 82/ 16-244. Nem VOSZ, Vállalkozók Pártja Generálkrach című, egy héttel ezelőtt megjelent cikkünkben tévesen a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei elnökhe­lyettesének tituláltuk a Generál kft ügyvezető igazgatóját. Ho- dics István a Vállalkozók Pártjának kaposvári alelnöke. Tőzsde-szótár kezdőknek Megélénkült a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén, ahol már 18-féle részvényt, vala­mint a Magyar Államkötvényt forgalmazzák. A különféle ér­tékpapírok ma már olyan vá­lasztékot jelentenek, hogy a befektetők különféle csoportjai — így a kisbefektetők is — megfelelő megtakarítás-elhe­lyezési alkalmakra találnak, így mind szélesebb körűvé, mind érdekesebbé válik az ér­tékpapírok világa, érdemes tehát megismerkedni fogalma­ival, intézményeivel és folya­mataival. Az értékpapír-kibo­csátás, az adás-vétel és az ezzel kapcsolatos intézmény- rendszer fogalomkörével fog­lalkozó jogszabályokból, en­ciklopédiákból, tankönyvekből és lexikonokból fogunk sze­mezgetni, sorozatunkban igyekszünk tekintettel lenni az esetleges befektetők — legin­kább a kisbefektetők — gya­korlati szempontjaira is. Az első kérdés, amire vála­szolni kell: hogyan lesz a meg­takarításból befektetés? A fogyasztásra el nem köl­tött pénzbevételt ma már álta­lában nem a matracban, a si- fonérban, vagy a harisnyában tartjuk, hagem befektetjük. De hadd álljak meg itt egy szóra: miért beszélünk pénzbevétel-» ről? Pénzről és bevételről? Mert vegyük például a borter­melőt, aki a megtakarítását Forogjon a pénz! akár borban is tarthatja, hi­szen portékája akár évekig is eláll, sőt, idővel a jobb fajták­nak még a minősége, az ér­téke, az ára is növekszik. Bár a tárolás nem hoz jövedelmet, sőt, költséggel jár, mégis megéri. Más ’terménynél az adott árral való elégedetlen­ség, a jövőbeli magasabb ár feltételezése indokolja a ter­mészetbeni kincsképzést. Ha a várható áremelkedés — a tárolási költségek és veszte­ségek levonása után — na­gyobb mint az ez idő alatt el­érhető kamatjövedelem, akkor a jövedelemszerzésnek ez a módja is ésszerű. Az infláció elleni védekezés egyik esz­köze lehet tehát a pénz dologi értékekbe való menekítése, amit nemcsak a termelő tehet meg. A pénzzel, tőkével ren­delkezők is befektethetnek termékekbe vagy azokra szóló értékpapírokba. Ez már a tőzsde világa... Miért beszélünk bevételről, mint a megtakarítások forrá­sáról, s miért nem csak jöve­delemről, amit már megtisztí­tottunk a megszerzésére fordí­tott költségektől? Azért, mert vannak olyan tételek — pél­dául a traktor értékcsökkenési leírása —, amelyet költség­ként elszámolunk ugyan, de a traktor felújításának vagy ki­cserélésének időpontjáig az amortizáció is befektethető tőke. Ugyanez igaz a bevétel kü­lönböző adóelemeire is, ame­lyek hosszabb-rövidebb ideig az adóalanynál csapódnak le, s amíg ezeket a forintokat be nem fizetik az adóhivatal számlájára, addig tőkeként forgathatók. Az a pénzmegta­karítás, amely hosszabb-rövi­debb ideig a pénztulajdonos rendelkezésére áll, sokféle formában bocsátható azoknak a rendelkezésére, akiknek — ugyancsak hosszabb-rövi­debb időre — pénzre volna szükségük. Mind a megtakarítók, mind á pénz- illetve tőkefelvevők igen sokféle befektetési, il­letve tőke- vagy hitelszerzési forma és mód között válogat­hatnak. A befektető döntésé­ben meghatározó szerepet játszanak az olyan tényezők, mint a kockázat, a biztonság, illetve az elérhető, várható ho­zam. A hozam a befektető ténylegesen befizetett megta­karításának minden egysé­gére — mondjuk minden 100 forintjára — jutó jövedelem. Ez azoknak a befektetések­nek az esetében különbözik a kamatszázaléktól, amikor az értékpapír árfolyama — napi ára — a tőzsdén felfelé, eset­leg lefelé eltér attól a névérték- tól, amelynek százalékában a jövedelem (a kamat, a garan­tált osztalék) az értékpapíron 10 százalékos kamatozású kötvényt 50 forintért vásárolt meg, akkor számára a köt­vény hozama 20 százalékos nyereséget termelt. Ugyanígy hozamról beszé­lünk a közönséges részvé­nyek osztalékának esetében is. A nagyobb kockázathoz ál­talában a magasabb hozam reménye párosul, míg az ala­csonyabbhoz a szerényebb nyereség. A válogatásnál nagy szere­pet játszik a lekötési idő is. Hosszabb lejáratú lekötést a pénztulajdonos csak maga­sabb hozam reményében vál­lal, a magasabb kamatot a pénz felvevője csak a hosz- szabb működés reményében ígérheti — annak tudatában, hogy a felvett tőke lejáratáig nem kell újabb forrásról gon­doskodnia. A megtakarítók és a tőkefelvevők nemcsak a formák, hanem a közvetítő cégek között is válogathatnak. Legközelebb ezekkel a közve­títőkkel, közelebbről az érték­papír-kereskedőkkel, a bróke­rekkel foglalkozunk. Bácskai Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom