Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM GAZDASAG 1992. február 17., hétfő CSEND ÉS VONZERŐ Ritka a versenytárgyalás — Pult mögött a régi boltos Ordacsehi partot akar Ordacsehi a Balatonnál is van, meg nem is. Három kilométer távolság miatt az elmúlt évtizedekben sikerült gyönyörűen kisemmiződnie a Bala- ton-bizniszből. A faluban fejlesztés már jó ideje nem történt, olyan helyzetben vannak jelenleg, amire • azt szokás mondani: innen szép talpra állni. S úgy tűnik a talpraállás megkezdődött. Dr. Hajmási József jegyzőt a falu jövőjéről kérdeztük. Elmondta, január elsejétől önálló polgármesteri hivatal jött létre. Négy személlyel helyben látják el az igazgatási feladatokat. Tavaly még Ordacsehi Fonyód társközsége volt. Ez alatt az idő alatt fejlesztés alig volt. A vagyonmegosztás még tart, mert eddig nem tudott megegyezni a két képviselőtestület. 300 család lakik itt, sok pestinek, pécsinek áll itt nyaralója. Parcellázás, telkek kialakítása kezdődött nemrégiben. A gáz bevezetésére társulás alakult, családonként mintegy 40 ezer forintba kerül majd, s körülbelül 200 lakást érint. Ez nyilván bővülni fog még. Orvosi rendelőre volna szüksége a falunak, s tervezik a telefonhálózat bővítését. Eddig 200 vonalra kaptak Ígéretet. Csaknem 2 km hosszan útfelújításra került sor, lakossági hozzájárulásból. — Sokáig saját Bala- ton-parttal rendelkezett a település, annak rendje-módja szerinti adásvételi szerződésünk van a fonyódligeti állomástól a jankovich- telepi Ja- mai árokig húzódó területre, amit 1936-ban vásárolt meg a Az 1990-es Év lakóháza-vá- lasztás második helyezettje Ordacsehiben község — mondja dr. Hajmási József. — Ezt a 60-as években ingyen odaadták Boglárnak. Szeretnénk, ha a községnek újra lenne partja, hovatartozásukról persze az ott lakók, illetve az üdülőtulajdonosok döntenek majd. Mindenesetre mi minden olyan jogot megadnánk nekik, amit törvény nem tilt. Az adó is minimális — üdülő utáni négyzetméterenkénti 100 forint lenne csak, s 100 négyzetméteren 20 százalék adókedvezményt is biztosítanánk. A vállalkozóktól az első 3 évben 30 százalék alatti területbérleti díjat kérnénk, a máshol jellemző 50 százalékkal szemben. Nagy lehetőség Ordacsehi számára a falusi turizmus. S ezt az itteniek is kezdik fölismerni. Az önkormányzat minden támogatást megad a vállalkozásoknak. Itt megy majd el az M7-es, lejárósáv is lesz Ordacsehi felé. Az egyik legfőbb nevezetessége a falunak a lovastanya. Ezt két fiatal lány üzemel„A legtöbb nyugati vendég márcsak képeskönyvből ismeri a lovat, nagy lehetőség a falusi turizmus.” Fotó: Gyertyás László teti. Három éve egy lóval kezdték, ma már 10-ből áll a „ménesünk”. Szmolenszki Kati versenyszerűen lovagol. Tavaly a magyar bajnokságban döntős volt. Mégis a területi bajnokságban elért eredményére a legbüszkébb. A versenyzés költségeinek fedezésére indították be a tanyát, ma már nővérével ebből élnek. A lovak ellátása az ő feladata, nővére Nóra a „western kocsmát” vezeti. — Kezdetben nem szerettek a falubeliek, mert egyből megleptek minket a nyugatiak, s az irigység nagy úr. Azonban a külföldiek náluk kerestek szállást, s ez gyorsan változtatott a véleményükön. Ez a falu a tönkrement mezőgazdaságból nem tudja fönntartani magát, egyre inkább az idegenforgalom felé kell fordulnia. Ezt a helyet már fölfedezték a turisták. Eljönnek ide lovagolni, de ha már itt vannak, szeretnének mást is csinálni a lovagláson kívül. Kiváló üzlet lenne akár teniszpályát, szaunát működtetni. S minél többféle szórakozási lehetőséget tudunk biztosítani, annál látogatottabb lesz ez a hely. Ordacsehi számára nagy lehetőség a falusi turizmus, hiszen a legtöbb nyugati vendég már csak képeskönyvben lát lovat és tyúkot, a csöndről nem is beszélve. Mindezt a túlzsúfolt parton nem kapja meg, nálunk viszont igen. Ha pedig fürödni támad kedve a vendégnek, kocsival a Balaton part nem távolság. N. L. Már nem „milliárdos”, de eredményes ÁTALAKÍTÁST NEM TERVEZ A SIÓFOKI ÁFÉSZ Amíg csak hagyományos és szerződéses üzleteket működtettek, s ezek, valamint a Sió Áruház bevételét összegezte a kimutatás, a siófoki áfész a „milliárdosok” forgalmát hozta; most viszont, amikor az üzletek többségét bérbe adták, a Sió Áruház pedig kft-ben működik, a szövekezet árbevétele (1991-ben) 370 millió forint. Ennek ellenére a piaci pozíciójuk nem romlott, eredményesen gazdálkodtak a múlt évben is, s körülbelül 20 millió forint eredményre számítanak. Eredményként fogható fel az is, hogy nincsenek pénzügyi (likviditási) gondjaik, mint két évvel ezelőtt, amikor nem tudták számláikat kiegyenlíteni. Fizetőképesek, s a múlt évben necn vettek fel hitelt a gazdálkodáshoz. Hagyományos vagy bérletes — 1991-ben nem kedveztek a körülmények, de célkitűzéseinket elértük — mondta Su- hajdáné dr. Csugány Ibolya, a siófoki áfész elnökasszonya. — A szövetkezet évtizedek óta részben alapvető élelmiszerrel, részben vegyesipari cikkekkel kereskedik, s már 1990-ben be kellett látnunk, hogy hagyományos módon képtelenség az eredményt növelni. Kialakítottunk hát egy új szerkezetet. Különböző üzemelési formákat választottunk, több üzletünket bérbe adtuk, s nemcsak vendéglőket, hanem élelmiszerboltokat, ABC-ket is. A bérleti üzemeltetési forma szerint a bérlő tulajdonképpen magánvállalkozó, kapcsolata laza a szövetkezettel, szinte csak a bérleti díj kifizetésére korlátozódik. Ő gondoskodik az áruról, a karbantartásról, maga állapítja meg az árakat. 1991-ben az üzleteink 50 százaléka volt bérletes és szerződéses. (Szerződéses csak úgy, mivel az a forma megszűnik, s ezeket is bérbe fogjuk adni.) Falusi boltok — Elterjedt a köztudatban, hogy a bérletes üzletek drágábban árulnak. Pedig az áfész úgy állapította meg a bérleti díjakat, hogy ezzel ne kényszerítsék az üzleteket áremelésre. Sajnos, ennek ellenére egyik-másik siófoki kereskedő indokolatlanul drágán árusít. Azokban a falvakban, ahol két üzletünk is van, csak az egyiket adtuk ki bérbe, a másik hagyományos módon üzemel, hogy legyen választási lehetősége a vásárlóknak, a tagságunknak. Ahol csak egy üzlet volt, azt meghagytuk hagyományosnak. A- boltokat általában azoknak adtuk ki, akik eddig is ott dolgoztak, ugyanis az új jogszabály lehetőséget ad arra, hogy ne tartsunk versenytárgyalást. Az áfésznek nincs ellátási kötelezettsége ugyan, de természetesen érdeke, hogy a boltjai jól működjenek, hogy a falubeliek is mindent megvásárolhassanak településükön. A múlt évben tapasztaltuk, hogy amíg a városban és a nagyobb községekben lényegesen visszaesett az üzletek forgalma, addig a kisközségekben működők „hozták” az előző évi árbevételt. Tehát nem kellett a lakosságnak elutaznia például Siófokra azért, hogy beszerezzenek bizonyos áruféleségeket. Helyben is megkaptak mindent. 12 millió felújításra A siófoki áfésznél a klasszikus szövetkezeti tevékenységen (kiskereskedelem, vendéglátás, felvásárlás) kívül iparral is foglalkoznak. Za- márdiban, a Kék Tó étteremben októbertől márciusig rusz- lit készítenek egy budapesti Háló nevű kft-vel közösen. Tíz vagon halat dolgoznak fel egy-egy szezonban, s az értékesítést a partner kft végzi. (Az áfész üzleteibe kedvezményes áron szállítja a terméket.) 1990-ben kezdték építeni az új üzemüket a siófoki ipartelepen, amelyet az áfész és egy kft közösen üzemeltet: üdítőitalporok, zöldség, gyümölcs és gyógyszer granulá- lásával foglalkoznak. A testépítők körében népszerű Uni-Pro 50 készítményt is itt gyártják. '— Az elmúlt években a kereskedelmi profil kialakítása mellett nagy gondot fordítottunk a hálózatfejlesztésre, valamint a dolgozók keresetének növelésére. Több vidéki egységet felújítottunk, például Szabadiban, Ádándon, Ság- váron és Zamárdiban. Újabban a bérlőket is bevonjuk felújítási terveinkbe. Aki teheti, előlegként befizet 2-3 évre szóló bérleti díjat, s ebből, valamint a szövekezet pénzéből felújítjuk az egységet. Élképpen hoztuk rendbe a kiüti Csárdát, valamint a zamárdi Paprika vendéglőt is. A múlt évben körülbelül 12 millió forintot költöttünk felújításra. A megszelídült „Gyilkos” — Az idén tervezzük a siófoki Fő utcán levő lerobbant vasbolt korszerűsítését ugyancsak a bérlővel közösen. Korszerű vendéglátó egységet építünk a Gyilkosnak nevezett híres-hírhedt kocsma helyén, a Dózsa György utcában. Egy vállalkozó öt évre előre kifizette a bérleti díját, s az új épület földszintjén nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas billiárdtermet akar létesíteni. Az emeleten lesz az áfész-iroda, ugyanis a mostaniért az önkormányzat olyan magas bérleti díjat kér, hogy azt már lehetetlen kigazdálkodni. Egyébként a „Gyilkos” eddigi bérlőjének is felajánlottuk az együttműködést, ő azonban a volt kocsma közelében magánvendéglőt nyitott Bagolyvár néven. A szövetkezeti törvény értelmében június 30-ig nevesítik a vagyon 70 százalékát, elvégzik a tisztújítást a kívánt legitimitás végett. Az igazgatóság átalakítást nem tervez, persze a tagság ettől függetlenül kezdeményezhet változtatást. Abban bíznak, hogy a községek is elégedettek a szövetkezet munkájával, s nincs (nem lesz) kiválási törekvés. A mai gazdasági körülmények között ugyanis nem valószínű, hogy egy „mini” szövetkezet is eredményesen képes működni. Sz. A. Elavult gépek — Megsértett szabályok — Följelentett vezetők Tizennégy halálos baleset Az adatok elszomorítóak: 1895 foglalkozási üzemi baleset történt tavaly Somogybán. Tizennégyen meghaltak, húsz személy pedig csonkulásos balesetet szenvedett. — A halálos balesetek száma kettővel volt több, mint 1990-ben — mondta Böröcz György, a Somogy Megyei Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség igazgatója. — A durva szabályszegés példája az, amikor a szabálytalanul beállított gázfűtőberendezés miatt halt meg egy személy, illetve a méretezés nélküli függőállvány leszakadása után súlyosan megbénult az építőipari dolgozó. Négy esetben tettünk büntető följelentést a vezetők ellen, mert a súlyos balesetek oka a szabályok durva megszegése volt. — Milyen következtetést vont le a felügyelőség a 21 súlyos baleset kivizsgálása alapján? — Megállapítottuk, hogy egyre gyakrabban fordul elő tömeges, illetve halálos baleset fénysorompóval védett vasúti átjáróban, mert a vezető a piros jelzés ellenére felelőtlenül ráhajtott a sínekre. Aztán itt van a közúti járművek szabálytalan javítása, illetve a szabálytalan közúti közlekedés. Sajnos, a balesetek kivizsgálása még az ipari üzemekben is romlott. Ennek egyik oka, hogy több kisebb szervezetté alakultak át. A gazdasági társaságok többségében pedig nincs munka- védelmi szakember. így nem csodálkozunk azon, amikor helytelenül állapítják meg a baleset okát. — Milyen intézkedéseket tettek a felügyelők, amikor szabálytalanságokat tapasztaltak a vizsgálataik során? — 1345 államigazgatási határozatot hoztunk 6448 intézkedéssel, s ebből 838 gépek használatát függesztette fel a hibák kijavításáig, illetve 621 dolgozót tiltott el a munkavégzéstől, mert nem oktatták ki a balesetvédelemből, hiányzott a védőeszköze, illetve az egészségügyi vizsgálata. Több mint 610 ezer forint bírságot szabtak ki a szabálytalanságok miatt. — Milyen biztonságosak a munkahelyek, a gépek, a különféle berendezések a megyében? — Sajnos, rosszabb a helyzet az ipari üzemekben, mint régebben. Nem tartották szinten a termelőberendezéseket, sőt elavult gépeket is beállítottak a termelésbe a privatizáció során. Munkabiztonsági szempontból a faipari gépekkel van a legtöbb probléma, így 87 esetben felfüggesztettük a használatukat. A hegesztő-transzformátoroknak hiányzott az érintés elleni védelme, az autójavítókban pedig szabálytalanul kialakított szerelőaknákat találtunk. Az építőipari vállalkozók a dolgozókat előzetes orvosi alkalmassági vizsga nélkül foglalkoztatták, több esetben elmaradt a baleseti oktatás. A téli szabad téri munkahelyeken például nem adtak meleg ruhát, italt, sőt melegedők sincsenek. Nagyszámú felfüggesztést adtunk ki, sőt felelős vezetőt is megbírságoltunk a beton- és habarcskeverők érintésvédelmi hiánya miatt. Rosszak a mezőgazdasági gépek javításának föltételei, nicsenek meg a célszerszámok. Ahol gázpalackkal dolgoznak, nem ellenőrzik a palackokat használat előtt. Rossz tapasztalatokat szereztünk a magán-kereskedelmi és vendéglátóegységekben a Balaton-parton és vonzáskörzetében. A kereskedők többsége nem ismeri a munkavédelmi feladatait és kötelezettségeit. Sajnos, az önkormányzatok egyáltalán nem vizsgálják a működés föltételeit, az engedélyeket minden munkavédelmi kikötés nélkül kiadják. Az üzemi balesetek kedvezőtlen alakulása miatt célvizsgálatot tartottunk a Konzum Rt marcali gyárában. Ott fordult elő, hogy a munkáltatót határozatban kellett köteleznünk a baleseti helyzet javítására. A dolgozók veszélyeztetéséért 223 esetben szabtunk ki helyszíni szabálysértési bírságot félmillió forint összegben a vezetőkre. Ez hozzájárult a szabálytalanságok megszüntetéséhez. — Mit tervez a felügyelőség az idén? — A tavalyi tapasztalatok alapján nagy figyelmet fordítunk a mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenységének biztonságára. Célvizsgálatot tervezünk a mezőgazdasági géprendszerek és technológiai berendezések műszaki biztonságának vizsgálatára az egyre romló műszaki állapot miatt. Különösen fontosnak tartjuk, hogy átfogóan megvizsgáljuk a munkakörülményeket az új munkáltatóknál, valamint a közúti járművek és a belső szállítójárművek állapotát, szakszerű karbantartásának föltételeit. Nagyobb segítséget kívánunk adni az önkormányzati szerveknek is a munkavédelmi tevékenységükhöz. Lajos Géza
