Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. február 17., hétfő TÜZÉRSÉGI TÁMADÁS TÖBB VÁROS ELLEN Horvát vélemények a kéksisakosokról (Folytatás az 1. oldalról) A Vecernje List című horvát napilap vasárnapi száma eközben arról közölt értesüléseket, hogy 140, Kelet-Szlavóniában fogva tartott horvát katonát a „legnagyobb titokban”, katonai védelem mellett Begrádba szállítottak. Branko Kostic jugoszláv al- elnök egy belgrádi hetilapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a szövetségi hadsereg sohasem vonul ki Bosznia-Hercegovinából (a köztársaságban február 29-én és március 1-jén népszavazást tartanak a függetlenségről). A szlovéniai és horvátországi forgatókönyv nem ismétlődhet meg Boszniában, ezt mindenkinek tudomásul kell vennie — jelentette ki Kostic. Zágrábban és Belgrádban is úgy tudják, hogy valószínűleg már ma összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és dönt a kéksisakosok Jugoszláviába való küldéséről. A világszervezet New York-i székházából származó értesülésekre hiEgy kéksisakos nem teremt békét vatkozva azt is bejelentették, hogy a tervezett 10 ezer békekatona helyett 13 ezer érkezik — jelentette a horvát rádió. Butrosz Gáli főtitkár ezzel kapcsolatban tárgyalt a Biztonsági Tanácsban képviselt öt nagyhatalom képviselőivel. Oroszország időközben már jelezte, hogy a békeerők küldése mellett szavaz. Állítólag a főtitkár elhatározásában az játszott döntő szerepet, hogy Tudjman horvát elnök és Borisav Jovic a csonka államelnökség szerb tagja telefonon szavatolta a tűzszünet betartását. Zágrábban, nem tartják kizártnak, hogy nemcsak a Vance-béketervben megállapított helyekre telepítenek kéksisakosokat, hanem más feszültségi pontokra is. Zágrábban több napos horvátországi látogatás után sajtóértekezletet tartottak az amerikai képviselőházi küldöttség tagjai. Ők is síkraszálltak a békeerők minél előbbi telepítéséért. Csehszlovák választási kampány Harsány és durva Harsány és durva, övön aluli ütésekkel tarkított választási kampányt ígérnek az előjelek Csehszlovákiában. Bár a polgároknak csak júniusban kell urnához járulniuk, már teljes gőzzel beindult a politikai ellenfelek kölcsönös gyalá- zása. A hangulatkeltők bízvást számíthatnak a minden szenzációra érthető módon lecsapó sajtó hathatós közreműködésére: hol a hatvannyolcas „hazaárulóktól”, hol a „Szlovák Felszabadítási Hadseregtől” hangos a csehszlovák tömegtájékoztatás. Nem hiányzik a rémisztgetés palettájáról a „magyar veszély” sem, „Trianon” címszó alatt. A minap közölték annak a belügyi vizsgálatnak az eredményét, amely a Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i fegyveres beavatkozásával, a csehszlovák politikusoknak azokban a napokban tanúsított magatartásával foglalkozott. A vizsgálódok arra a megállapításra jutottak, hogy egy sor akkori vezető politikai személyiség elkövette a hazaárulás bűncselekményét, mert „egy idegen hatalommal kapcsolatot tartva” kísérletet tett (az invázió után) egy „forradalmi munkás-paraszt kormány” létrehozására. A büntethetőség ugyan elévült — állapította meg a belügyi szóvivő által felolvasott jelentés —, de ez nem változtat a „hazaáruló” minősítés erkölcsi súlyán. Különösen akkor nem, ha a felsorolt személyek közé beraktak egy politikai „kakukktojást”. Zdenek Mlynarról van szó, aki a vele egy szuszra említett Milos Ja- kessel, Vasil Bilakkal és másokkal ellentétben nem a „normalizálók”, hanem a megbélyegzettek közé került az 1968-as demokratikus kísérlet után. Mlynar maga írta meg — nyugati emigrációban született — visszaemlékezésében az invázió utáni napok történetét, az akkor folytatott különböző megbeszélések tartalmát, egyebek közt a forradalmi munkás-paraszt kormány elvetélt gondolatát is. Politikai morál kérdése, hogy ebből az önvallomásból, amely egy tragikus politikai helyzetet és néhány kapkodó politikus bizonytalan vergődését, majd határozott útválasztását mutatja be, jogi vádat kreálnak-e az önvallomás szerzője ellen a választási kampány kezdetekor. Kutatóállomás úszó jégtáblán Kettős premier az Anktarktiszon Drágul a banán Kubában Castro kitart a szocializmus mellett Kuba gazdasági nehézségei ellenére sem enged soha teret a kapitalista gazdaságpolitikának, és polgárai biztosak lehetnek abban: az állam nem hagyja magukra őket — jelentette ki Fidel Castro állam- és kormányfő. Castro megerősítette, hogy országa „az európai szocializmus összeomlásának harmadik évfordulója” után is szilárdan kitart a forradalom eszméi mellett. A Szovjetunió széthullása és a kelet-európai változások „katasztrofális következményeiről” szólva közölte, hogy Kuba teljes árubehozatala csaknem a felére, energiafelhasználása pedig 40 százalékkal csökkent. Havannában a hét végén jelentették be 25 féle mezőgazdasági termék — köztük a banán, a paradicsom és a burgonya — árának 15-30 százalékos emelését. Az amúgy is csak jórészt jegyre kapható élelmiszerek drágulását az állami támogatás csökkentésével indokolták. A Déli-sarkvidéken kettős premierre került sor. Első ízben alakult egy orosz-amerikai kutatócsoport, s a déli pólus közelében első ízben létesítettek tábort egy úszó jégtáblán. A tábor jelenleg az Anktark- tiszhoz tartozó Weddel-tenger közepén úszik — jelentette az AP amerikai hírügynökség. A kutatóállomáson a tudósok a levegő, a jég és az óceán vízének kölcsönhatását akarják tanulmányozni, s megállapítani, hogy ez milyen változásokat okoz a földi hőmérsékletben — mondta Arnold Gordon, a New York-i Columbia Egyetem oceanográfusa. Az úszó jégtábla 2,7 kilométer hosszú, 1,6 kilométer széles és 2 méter vastag. Becslések szerint 654 kilométert sodródik majd a következő 5 hónap folyamán. Mintegy 80 tonna súlyú felszerelést helyeztek el eddig a táborban, közte két helikoptert is. A műveleteket óvatosan kellett végrehajtani, nehogy a jégtábla megrepedjen. — A környezeti viszonyok még teljesen ismeretlenek — jelentette ki Arnold Gordon. — A tábor lakóinak állandóan „lábujjhegyen kell járniuk" és készen állnak arra, hogy elszállíthassanak mindent, ha repedések keletkeznének. Egyelőre azt sem tudjuk pontosan megjósolni, merre sodródik majd a jégtábla. A hőmérséklet azon a vidéken mínusz 40 Celsius-fokig is süllyedhet, mostanában azonban csak mínusz 5,5-1,5 Celsius-fokot mérnek, s ez kedvező körülményeket teremt a munkához. A kutatóállomáson 62 főnyi amerikai és orosz személyzet dolgozik, amelynek tagjait időnként váltják. Az első csoport január 25-én indult el Montevideóból, Uruguay fővárosából egy orosz kutatóhajón. Arra számítanak, hogy a munka június közepéig tarthat, valószínűleg akkor jut el a jégtábla a nyílt óceánra és utána hamarosan elolvad. Polgár Dénes Akció! Akció! Akció! 20—30—40—50% engedménnyel vásárolhat férfi- és női kardigánokat, pulóvereket, gyermek- és női fehérneműket, bakfispólókat és gyermek-szabadidőruhákat, bébitipegőket és női harisnyanadrágokat ^----------x a CSIBI KISÁRUHÁZBAN Á°™o9yke^ — am íg a készlet tart! V r Kaposvár, Fő u. 7. (sieossa) A forintos akció folyamatos! Nálunk kedvező nagykereskedelmi áron vásárolhat! Jellemző áraink: flanell ing 200 Ft férfi, női alsó 80 Ft férfi atléta 165 Ft férfi zokni 85 Ft cipők reklámáron! EZT ÉRDEMES MEGNÉZNI! A Somogy Áruháznál az I. emeleten a fodrászat felett (Irányi D. u. 2.) A jövő héten újabb meglepetés Moldvai csatlakozás Romániához? A moldvai ellenzék vezetője szerint az egykori szovjet köztársaság csatlakozása Romániához elkerülhetetlen, és a lehető leghamarabb véghez kell vinni. A Moldvai Népfront szombaton kezdődött kongresszusán a párt vezetője a hallgatóság ovációja közepette kijelentette: a Romániával történő újraegyesítés elkerülhetetlen folyamat, amelynek most kell lezajlania s „nem valamikor a távoli jövőben”. A kongresszusnak helyet adó chisinaui (Kisinyov) operaház színpada fölé Nagy-Románia térképét függesztették, s a falra erősített transzparens szövege szerint a Népfront „szent célkitűzése az anyaországgal való újraegyesülés”. Moldva, ahol jelenleg 65 százaléknyi a román ajkú lakosság aránya, nagyrészt Románia részét képezte 1940-ig, amikor a Szovjetunió a náci Németországgal kötött paktum értelmében annektálta a térséget. Az ellenzéki Népfront vezetője a Reuter hírügynökségnek nyilatkozva bírálta Mircea Snegur moldvai elnököt, aki szavai szerint „politikailag alkalmatlan” az újraegyesítés kérdésének megoldására, lu- rie Rosca szerint Románia is „rendkívül rossz sugallatra” hallgatott, amikor tavaly független államként ismerte el Moldovát, mivel ezzel gyakorlatilag elvesztette jogát az 1940-ben tőle elrabolt terület visszakövetelésére. Mi történjék Ceausescu örökségével? Féimilliárd dollárba kerülne befejezni Ceausescu, a volt román diktátor megalo- mán építményét, a Köztársasági Palotát. A kolosszális, neoklasszicista monstrum egyike a föld legnagyobb épületeinek, s 80 százalékban már kész volt, amikor Ceausescut elsöpörte a forradalom... Eddig egymiiliárd dollárba került az épület, s egy tanulmány szerint további félmil- liárdra lenne szükség befejezéséhez (az összeg a román költségvetés egyötödével egyenlő). A román kormány ugyanakkor az idén csak hárommillió dollárnak megfelelő ösz- szeget különített el a palota állagának megóvására. Oroszország és Ukrajna diplomáciai kapcsolatot teremt Oroszország és Ukrajna külügyminisztere pénteken Minszkben jegyzőkönyvet írt alá a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről — jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Andrej Kozirjev orosz és Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter e lépéssel egy néhány hete hozott politikai döntést öntött konkrét formába. Litván pénzhiány A litván kormány több tagja, köztük Gediminas Vagnorius kormányfő sem kapta meg januári fizetését pénzhiány miatt — közölte maga Vagnorius a a litván rádiónak adott nyilatkozatában. A januári árliberalizáció miatti rubelhiány elérte Litvániát is, ahol — bár tervezik a saját pénz bevezetését — még mindig a rubel a hivatalos fizetőeszköz. A litván miniszterelnök elmondta: a rubel hiánya miatt a litván központi bank nem tudja biztosítani a normális pénzforgalmat Vilniusban, de más litván városokban sem. Litvánia tárgyalásokat folytat Oroszországgal annak érdekében, hogy mindaddig több bankjegyet kapjon, amíg nem vezetik be a saját nemzeti valutát.
