Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
1992. február 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Új számítógépes szövegszerkesztő rendszert állított üzembe a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola nyomdarészlege. Az új amerikai Macintosh II. Cl típusú rendszerrel fogják majd készíteni a főiskola különféle kiadványait. A rendszerhez külön egy korszerű színrebontó készüléket is csatlakoztathatnak. (Gyertyás László felvétele) KAPOLYI KÉTSÉGEK Elvetettek — becsületből Láncreakció Np bennem az aggodaIgm- Ha személyei egyem lenne, nem tenném szévá- Be yallem, hiszem, tgéem, hepy százezrek aggodalmának §§ak az egyike az enyémA mezőgazdaság korszakos váltás idejét éli =, ererm teljes, nagyszerő —, aki valamit tehef, kötelessége segítem. Csakhogy... Amíg be- ezélünk, vitatkozunk, határidőket szahonk, közben frissen hozett törvényt mődesít- gatynk, jogokat és jogsérelmeket érvényesítőnk illetve bFVbSölonk- Vajmi kevés figyelem fordyí arra, hogy közben megmaradjon a működőképesség. Minden hasonlat sántít. Az is, amit mondok: ha egy otthon, egy ház felújításánál, átépítésénél, amikor minden a fejetetején áll, a háziasz- szony nem főz, nincs mit ennie a családnak, a munkásoknak, akkor súlyos gondok keletkeznek. Netán össze- omlik minden, Az ősszel jé néhány helyen nem törték le a kukorica egy részét akadt, ahol némi répa is a földben maradt, mert nem volt mivel működtetni a gépeket. Jóval kevesebb gabonát vetettek el. Es amit elvetettek, az Sínylődik a mi vidékünkön a hgtakaró nélküli télben. Erősítő műtrágyára sem számít hat, hiszen a gazdaságnak üzemanyagra sings pénze, így a mgtrágyagyárak leállás előtt, a csőé széfén vannak. Láncreakció. Közben „zöldbárózás” folyik, sokakat sértegetnek méltatlanül, akik szakmai, szellemi avagy kötelességből minden nehézség, bán- tás ellenére — próbálják fenntartani a működőképességet. De látnivaló, hogy fogytán az ő erejük is. Hát ezért nő bennem az aggodalom... Vörös Márta Regionális bankot akarnak Az önkormányzati vízmű csökkentené a díjakat Nem a szándék hiányzik, hanem a pénz — Lesz-e kiút a vert helyzetből? A kapolyi Haladás Termelő- szövetkezet az 1990-es évet veszteséggel zárta. Ennek számos oka volt. A múlt év tavaszán a pénzhiány miatt tovább nőttek a gondok. Műtrágyára, gépre, alkatrészre, a kombájnok felújítására nem volt pénz. A tavaszi munkákat megfelelően elvégezték, s bíztak abban, hogy a gabonából lesz pénz. Betakarításkor azonban az esőzés rontotta a búza, a zab minőségét. Ez elég ok volt arra, hogy ne vegyék át tőlük a terményt, s közben a búza védőárát is csökkentették. — Az önköltséget sem elérő áron (az 1990. évi árszint alatt) a múlt év végére a termékeink nagy részét értékesíteni tudtuk. A pénzt azonban csak részben kaptuk meg — mondta Pikli Béla tsz-elnök. — Ezért hitel felvételére kényszerültünk. Az ipari árak pedig meredeken emelkednek. Az őszi vetéseket becsületből elvégeztük, mert ha ősz van, vetni kell. Mindezt rendkívüli feszültségek árán tettük. Ha műtrágyára nem is, de üzemanyagra, munkabérre, az állammal kapcsolatos kötelezettségünk teljesítésére sikerült „összakaparnunk” a pénzt. Az országban kialakult „körbe-tartozás" következményeit előre még nem látjuk. Nem a fizetési szándék hiányzik, hanem a pénz. Vagy megértjük egymás baját, vagy a csődök, felszámolások sorozata indul el. Csak az a kérdés, kinek jó ez. Szövekeze- tünk tavalyi eredményét még nem tudom pontosan, de si-' kerkónt könyvelem el, ha nem lesz eredménytelenség. Pedig legalább annyit és úgy dolgoztunk 1991-ben is, mint pár évvel korábban, amikor még több millió forint volt a nyereségünk. Alaptevékenységeik közül megszüntették a baromfiágazatot — a vevők fizetésképtelensége miatt. Melléküzemágaik azonban — a szántódi Shell-kút kivételével — megmaradtak. Igaz, a termelés lényegesen visszaesett a kereslet csökkenése miatt. Tavaly a második félévtől mintegy 40 dolgozót kellett munkanélküli járadékra küldeni. — Milyenek a kilátásaik 1992-re? — Szomorúak. Tisztázatlan kérdések tömege előtt állunk; pedig az idő halad, dolgozni kellene. De hogyan?! Kárpótlás, átmenet, átalakulás, vagyonnevesítés... S mind akkor, amikor zárszámadást kell készíteni és az 1992-es évet felelősséggel megtervezni. De kinek, és miként?! Oda jutottunk, hogy az alapvető szükségletekre sem lesz már pénzünk. A munkabért talán 1-2 hónapig még fizetni tudjuk, de hogy mi lesz azután, az talány... Az árakról gyakorlatilag semmit sem tudnak. A termelőszövetkezet tagságának véleménye — mint minden átállás előtt — természetesen eltérő. — Ki merem jelenteni — summázta véleményét az elnök —, hogy a többség az együttmaradás mellett van, még ha ez más formában lesz is. Krutek József A kaposvári közgyűlés keddi ülésén dr. Bizderi Ilona gazdasági igazgató bejelentette: a Népjóléti Minisztérium megígérte, hogy fűtósidíj-tá- mogatás címén rövidesen néhány millió forintot kap a megyeszékhely. A késő esti órákban tárgyalták meg a Dél-dunántúli Bank Rt létesítésére előterjesztett javaslatot. A kezdeményező ebben a közgyűlés Fi- desz-frakciója volt. Az egymil- liárd forintos alaptőkével induló bank hiánypótló szerepet tölthetene be, előmozdíthatná a régió fejlődését. A közgyűlés úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a bank rt részletes, komplex programját. Ezzel külső szakembereket bíznak meg. A program kidolgozásának költségeire ötszázezer forintot szavaztak meg. Ennek ismeretében döntenek majd arról, létrehozzák-e a regionális pénzintézetet. A közgyűlésen az MSZP-frakció nevében dr. Lamperth Mónika képviselő azt javasolta, hogy a költség- vetést tárgyaló — február 18-i — rendkívüli közgyűlés tűzze napirendre a vízmű és a vízi közmüvek önkormányzati tulajdonba vételét. A szocialista párt szakértői szerint ugyanis — ha ezek önkormányzati tulajdonba kerülnek — egyebek mellett a működtetés költségeinek csökkentése révén mintegy húsz százalékkal lehet leszorítani a víz- és csatorna díjakat. A testület egyetértve azzal, hogy a kérdés megtárgyalása nem tűr halasztást, elfögadta a javaslatot. Tizennyolcadikán tehát a szocialista párt előterjesztésében megtárgyalják a város egész lakosságának zsebét érzékenyen érintő kérdést. (Szegedi) Kaposváron dél-dunántúli MSZP-s szakértők tanácskoztak Az önkormányzatiság hazánkban Űj posta Barcson Minden szolgáltatás egy helyen — Lesz-e konkurencia? Kétezer négyzetméter alap- területű az az impozáns barcsi épületegyüttes, amelyben fő helyet kapott a postahivatal. A hivatalt egy hete már birtokba vehették az ügyfelek, az ünnepélyes átadásra azonban tegnap került sor. Arra az öt percre szünetelt a postaforgalom, amíg Rajnai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára átvágta a piros-fehér-zöld szalagot, hivatalosan is megnyitva az ország legújabb postahivatalát. A Baranya megyei ' Béterv kft által tervezett, a Novad építőipari részvénytársaság fővállalkozásában, ösz- szesen 94 millió forintos költséggel elkészült épületben a postán kívül helyet kapott a Magyar Távközlési Vállalat, és kialakítottak 13 kisebb üzlet- helyiséget is — ezeket vállalkozók részére értékesítették. A tegnap megnyitott posta- hivatalban az ügyfelek a posta minden szolgáltatását egy helyen vehetik igénybe, a távirat- feladástól a postabankig. Most már csak az üzemeltetőktől függ — mondta Kertész Pál, a Magyar Posta Vállalat vezér- igazgatója —, hogy minőségi szolgáltatásokkal, a postaforgalom emelésével gazdaságosan működtessék. Erre jó alapot ad a kialakulóban levő piacgazdaság, amelynek egyik jellemzője az élénkülő pénzmozgás és a növekvő postai forgalom. — Valamint a monopolhelyzet, amit hiába próbáltak néhány helyen, többek között Kaposváron is megtörni, erős ellenállásba ütköztek a posta részéről. — Ezek a „vállalkozások” a tálból csak a húst akarták elvinni, a csontot és a mócsin- got továbbra is otthagyták volna nekünk — mondta Kertész Pál. — A postai szolgáltatásoknak egyik legnyereségesebb része a városon belüli levélkézbesítés, de a forgalomnak ez csak egy igen kis hányadát jelenti. Az igazi pos- taforgalom az, hogy 3200 helyen felvesszük és ugyanannyi helyre el is szállítjuk a küldeményeket. így azonban már nem olyan vonzó az üzlet. — Tehát a postának nem kel! tartania a konkurenciától? — Az új postatörvény lehetőséget ad arra, hogy egy-egy terület postai szolgáltatásának koncesszióját kiadják vállalkozóknak. Higgye el, nem éri meg. Ha megérné, akkor én lennék az első, aki vállalkozik, de nem teszem, az biztos. A posta az egyre emelkedő díjakból fenntartja magát, egy minimális nyereséget is elér, de nagyobb beruházásait, mint például ez az épület, már az államnak kell finanszíroznia. Az infrastruktúrát fenn kell tartani; a mi előnyünk az, hogy ennek a költségét feloszthatjuk a szolgáltatások között. Ha egy kiesik, a többinek át kellene vállalni a kieső részét is. Ezért nehéz egy-egy részt kiragadni az egészből. Az új törvény teljes piacot biztosít a vállalkozásoknak, csak az alapszolgáltatás marad monopólium. A levélpostai küldemények és a piros utalványok tartoznak ide. Hírlapárus-pavilonjaikat például már megpróbáljuk bérbe adni, de nem nagyon tolonganak értük. Varga Ottó A megyei önkormányzatok egyéves működéséről és jövőbeni szerepükről rendezett vitát az MSZP Somogy megyei szervezete. Sárdi Árpád megyei pártelnök elmondta: két fiatal somogyi szakember — dr. Lamperth Mónika és dr. Kolber István — 16 oldalas vitaanyagot készített, s azt az ország több városában megvitatták. A tanulmány kedvező visszhangra talált, bár — dr. Kolber István tette hozzá ezt — elsősorban megyepártiak mondták el érveiket. Tegnap Baranya, Tolna és Somogy megye szocialista párti önkormányzati szakértői vitatták a tanulmányt. A fórumok tapasztalatairól Baja Ferenc, 2Z MSZP országos elnökségének ügyvivője mondta: — Jól fogadták a tanulmányt: az emberek a bőrükön tapasztalják a rendszer működési zavarait. Akik szóltak, azok nem a régi értelemben vett megyét akarják, de szeretnének megújulni, eszközökhöz jutni. Ehhez a törekvéshez a kormánytól semmiféle támogatást nem kapnak. Tapasztalható, hogy rendkívül feszült a viszony megyei ön- kormányzatok és a köztársasági megbízotti hivatalok, valamint a megyei önkormányzatok és a dekoncentrált szervezetek között. Nem rózsás a megye és a megyei jogú városok kapcsolata sem. Tehát nincs szó arról, hogy mindenki jól érzi magát ebben a rendszerben. Véleményünk szerint ezek érdekharcok és nem funkcionális összeütközések. — Mi a tanulmány haszna, és mi lesz a sorsa? — Az is eredmény, hogy erről a témáról sok szakértő elmondta a véleményét. Segíteni szeretnénk, hogy a települések fölismerjék funkcionális érdekeiket. Akkor ugyanis nem mennek bele látszat-csatározásokba. Szeretnénk megértetni azt is, nCgy van igény az önkormányzatiságra és nem igaz, hogy nálunk centralizációra vágynak az emberek. Sokan állítják: rosz- szak a mai formák. Mi szeretnénk megtalálni a jó formákat. Beszélő viszonyba akarunk kerülni a köztársasági megbízotti hivatalokkal is, kíváncsiak vagyunk a véleményükre. A vitákon szeretnénk fölvázolni az önkormányzati Magyarország képét egy centrális Magyarországgal szemben. Kevés esély van arra, hogy az önkormányzati törvény még ebben a ciklusban a parlament elé kerüljön, de föl kell készülnünk rá. Az MSZP a következő választás előtt egy új, önkormányzati Magyarország modelljét kívánja felvázolni. — A vitában többször fölvetődött a területfejlesztés. — Ez kulcsfontosságú kérdés. A területfejlesztési feladatokat szerintünk régióba kell telepíteni és középszintű önkormányzat felügyelete alá helyezni. Határozottan szembeszál- lunk azzal a, törekvéssel, amely a területfejlesztést is centrális kormányzati módszerrel kívánja megoldani. Tiltakozunk aZ Süen, hogy az önkormányzati törvény szellemével ellentétes kormányzati beavatkozások születnek. A köztársasági megbízottak ma a törvényességi felügyelet helyett egyre nagyobb terület- fejlesztési feladatokat kapnak. Ezt elfogadhatatlan. L. J.
