Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1992. január 8., szerda Elutasított céltámogatások Az 1992-es költségvetés terhére korrigálnak? (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen más visszássá­gokat fedeztek fel a munka­társai? — A 2655 pályázatból 1749-et elfogadott a Belügy­minisztérium. így mi a fenn­maradó 906 település elutasí­tott igényeit vizsgáltuk. A helyszíni szemlék alkalmával kiderült, hogy 76 pályázat megfelel a kiírásoknak, tehát indokolatlanul utasították el. További 144 pályázat elveté­sét ugyan jogszerűnek talál­tuk, de csupán formai hiá­nyosságok alapján, vagyis tar­talmilag ezek is megalapozot­tak voltak. Ezért azt javasol­tuk, hogy elégítse ki ezeket az igényeket is a kormányzat, le­hetőleg még az 1922-es költ­ségvetés terhére. — Miféle formai okok miatt utasították vissza a jogosnak tartott igényeket? — Az elutasítás alapját többnyire a pályázati kiírás fél­reérthető megfogalmazása szolgáltatta. Például a cél- támogatás felhasználási terü­letét túl tágan körvonalazta: a vízgazdálkodási, egészség- ügyi, szociális és oktatási cé­lokon túl az „egyéb” kategória is szerepelt a kiírásban. Ezért fordulhatott elő, hogy az ön- kormányzatok ravatalozó épí­tésére, közvilágítás fejleszté­sére vagy lakóház felújítására kértek támogatást, ami nem tatozik a központilag preferált tevékenységek közé. Még ak­kor sem, ha ezek a létesítmé­nyek egy-egy település életé­ben igen fontos szerepet ját­szanak. De furcsának találtuk azt is, hogy mondjuk a ravata­lozó építésére Berekböször­mény igenlő választ kapott, Olcsva nemlegesei. Vagy pél­dául kaptak a céltámogatásból olyan községek, amelyeknek nem is járt volna: a dömsö­diek, a geszterédiek és a pet- nehézaiak. A Nógrád megyei önkormányzat valótlan adato­kat tartalmazó pályázatot nyúj­tott be, ezért javasoltuk, hogy a kiutalt összegeket — 39 mil­lió 260 ezer forintot — a jövő évben vonják vissza tőle. A bí­rálati szempontokat sem al­kalmazták egységesen, hi­szen az ötmilliárd forintból az eredeti szándékok szerint jut­tatni kellett volna a természeti katasztrófát szenvedő telepü­léseknek is. Voltak akik ezen a címen meg is kapták a „járan­dóságukat", mások, mint pél­dául a szobiak és a szigetújfa- luiak árvíz utáni segélykérel­mét elutasították. — Mekkora többletkiadást jelentene a 144+75 igény ki­elégítése? — Hozzávetőlegesen 1,7 milliárd forintot. De mivel a költségvetési bizottság a je­lentésünk elfogadása után sem javasolt változtatni a pá­lyázati elbírálások eredeti eredményén, így nem lesznek többletkiadások. A javaslatunk szerint a 76 „megfelelt” pályá­zat is csak 577,7 millió forint többletet jelentett volna az idei költségvetésnek. — Ha a bizottság elfogadta a jelentést, miért nem fogadta el az abban szereplő javasla­tokat is? — Bizonyos javaslatainkat elfogadták és beépítették a jövő évi céltámogatási rend­szerbe. Ilyen volt a célok pon­tosabb meghatározása. A Belügyminisztérium szakem­berei azonban — ami eredmé­nyünkkel szemben — csupán négy önkormányzat igényét találták utólag jogosnak. En­nek ellenére a Számvevő- szék természetesen fenntartja az eredeti megállapításait és javaslatait. Domi A szellemi tevékenység utáni adózás változásai Saját export Ez évtől teljes egészében saját maga exportálja gyárt­mányait a Szolnok Mezőgép, az iparág legnagyobb hazai vállalata, amely 1991-ben a keleti piac beszűkülése elle­nére hárommilliárd forint ér­tékű mezőgazdasági gépet ér­tékesített külföldön. Elsősor­ban a nyugati országokban ta­lált a cég új piacot. Skinhead-diagnózis A skinheadek, a bőrfejűek száma — a rendőrségi adatok szerint — nem nagy, de ideo­lógiájuk (a nacionalizmus, a faj-és idegengyűlölet, acigány- utálat), valamint a közbiz­tonságot fenyegető és az ál­lampolgárok testi épségét sértő agresszív (garázda) magatartásuk annál veszélye­sebb. A bűnügyi krónikák sze­rint 1991-ben több erőszakos cselekményt követtek el. Kalandvágyó japán Miután korábban már elmo- torkerékpározott az Északi-sarkra, a Déli-sarkra is eljutott motorkerékpárjával a 41 éves Kazama Sidzsi ka­landszerető japán úriember. Az első embert, aki mindkét pólusra kerékpárral látogatott el, — az Anktarktiszon át 27 napos, magas hóban, jéghe­gyek között átvaspapucsozott út végén — az Amund- sen-Scott állomás 120 tagja üdvözölte. Az adóhatóság 1992-ben kevesebb olyan adózóra szá­mít, aki a szellemi tevékeny­ségre vonatkozó adószabá­lyok szerint fizeti személyi jö­vedelemadóját. Ennek oka nem az, hogy kevesebben dolgoznak e tevékenységi körben, hanem az új szabá­lyozás — mondotta Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH Adónemek Főosztályának ve­zetője az MTI tudósítójának. 1990-re vonatkozóan 115 ezer adózó vallott be szellemi tevékenységből származó jö­vedelmet, átlagosan évi 200 ezer forintos bevételről. Az idei évben alapvetően három fajta módon adózhatnak majd a szellemi tevékenységet foly­tatók. Azok, akik nem kíván­nak élni a költségelszámolás lehetőségével, ' költségáta­lányként teljes bevételük 10 százalékát vonhatják le adó­alapjukból, és ezen túl még évi 100 ezer forinttal csökkenthe­tik bevételüket. Az évi 100 ezer forintos adóalapcsökkentő kedvez­mény vonatkozik azokra is, akik a tételes költségelszámo­lást választják. A költségáta­lány elszámolás eddigi rend­szerét, vagyis azt, hogy 200 ezer forintig a bevétel 35, ezen felül pedig 60 százaléka számít adóalapnak, azok ve­hetik igénybe 1992-es jöve­delmük elszámolásakor, akik az idei évre vonatkozó, de még 1991 december 31-ig írásban megkötött szerződés­sel rendelkeznek. Ezek az adózók azonban nem élhet­nek a 100 ezer forintos ked­vezménnyel. Az idei esztendő legfőbb új­donsága az, hogy a szellemi tevékenységet folytatók igen nagy része valószínűleg a té­teles költségelszámolást vá­lasztja. Az alapvető szabály ebben az esetben az, hogy az adózó a jövedelemszerző te­vékenységével közvetlenül összefüggő kiadásait vonhatja le bevételeiből. Ebben sem az adóhatóság, sem az adózók nem rendelkeznek még meg­felelő gyakorlattal, és csakis a gyakorlat alakíthatja ki azt a rendszert, hogy milyen költsé­get és milyen mértékben le­hessen elszámolni. Az APEH alapelve az életszerűség, de amennyiben egyes revizorok túl szigorúan járnának el, az állampolgárnak még mindig megvan a lehetősége arra, hogy bírósághoz forduljon. Néhány szabályt a költsé­gelszámolásról azért már most is tudni lehet. Az egyik ilyen, a törvény által is rögzí­tett szabály, hogy 20 ezer fo­rint alatti tárgyak értékét egy összegben, az ennél nagyobb értékű eszközök értékét pedig éves megosztásban évente, maximum az eszköz értékétől és jellegétől függően 33 szá­zalékig vonhatja le az adózó. A saját gépkocsi használatá­nál az adózónak útnyilvántar­tást kell vezetnie. Ezt a nyil­vántartást sehol sem szüksé­ges hitelesíteni. Fel kell tüntetni azonban a dátumot, az útvonalat, a meg­tett kilométert és az utazás célját. A megtett kilométerek alapján kilométerenként 6,5 forintot számolhat el az adózó általános költségként gépko­csihasználat címén. Ezen felül a Közlekedési Minisztérium ál­tal meghatározott normák sze­rint levonhatja még a megtett kilométerekre vonatkozó ben­zinköltséget is. Ez utóbbi azonban csak a benzin vásár­lását igazoló számla ellené­ben számolható el. A saját lakás használata el­lenében nem vonható le amor­tizáció, illetve lakbér, csakis azokban az esetekben, ami­kor a helyiség technikailag jól elkülöníthető a lakástól. Le­vonható azonban az energia­felhasználás — fűtés, áramfo­gyasztás — bizonyos része, itt az adózóra hárul az a feladat, hogy meghatározza milyen arányban. Hasonló a helyzet a telefonszámlával is. Az alap­szabály természetesen válto­zatlan, csakis olyan kiadáso­kat lehet elszámolni költség­nek, amelyet hiteles számlá­val tud igazolni az adózó. Ez biztosítja az adószabály mó­dosításának egyik alapvető célját, hogy minél nagyobb szolgáltatói kört maga a la­kosság kényszeresen rá a számlaadásra. Az egészséges táplálkozást szolgáló új vaj és vajkrém gyár­tását tervezik a Kaposvári Tejüzemben. Az ehhez szüksé­ges új gépeket most szerelik. Fotó: Kovács Tibor így lehet fegyverünk A kormány az 115/1991. számú rendeletében újrasza­bályozta a lőfegyverek és lő­szerek tartásának, kereske­delmének és gyártásának álta­lános szabályait. A rendelkezés kimondja, hogy hatástalanított, múzeális vagy olyan fegyvereket, ame­lyekhez már nem kapható lő­szer — bárki, engedély nélkül is tarthat magánál. Nincs szükség fegyvertar­tási engdélyre azokhoz a lég­fegyverekhez sem, amelyek 7,5 joule-lal vagy annál kisebb erővel lövik ki a lövedéket. Ez a lehetőség nem vonatkozik a 10 évnél fiatalabbakra és a már szándékos bűncselek­ményért elítélt, büntetett elő­életű személyekre. Engedélyhez kötötte a kor­mány a gáz- és a riasztófegy­verek tartását, de kimondja a rendelet, hogy az engedély minden indoklás nélkül meg­adható mindazoknak, akik megfelelnek a fegyvertartás előírásainak és vállalják a használatra vonatkozó általá­nos szabályok betartását. Az engedélyhez azonban vizsgát kell tenni fegyverismeretből és bizonyos egészségügyi al­kalmasági követelményeknek is meg kell felelni. A fegyvert meg kell vizsgál­tatni a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatalnál vagy a fegyvergyárban. Vadász- és sportcélú fegyvertartás esetén a vadásztársaság, illetve a sportegyesület igazolását kell mellékelni a fegyvertartási en­gedély-kérelemhez. Újdonsága a kormányren­deletnek, hogy az önvédelmi fegyverek — nevezetesen a pisztolyok — viselésének en­gedélyét ezentúl sokkal nehe­zebb lesz megszerezni, mint korábban volt. A kérelmezők­nek bizonyítaniuk kell, hogy komoly szükségük van rá éle­tük, biztonságuk védelme ér­dekében. A rendelet a bírók, az ügyé­szek, a polgármesterek, az ál­lamtitkárok és a hivatásos tisz­tek ilyen önvédelmi jogát „hi­vatalból” elismeri. A gáz- és riasztófegyverek kiadása a helyi rendőrkapi­tányságok hatáskörébe került. Itt kell benyújtaniuk a kérelmet azoknak is, akik ezután is igényt tartanak eddigi fegyve­rükre. Hasonló módon kell el­járniuk azoknak, akik a jövő­ben önvédelmi pisztolyra kér­nek fegyvertartási engedélyt. A jelenleg érvényes engedé­lyek — ha az új szabályok szerint nem újítják meg őket —, 1992. március 31-ével ér­vényüket veszítik. k.gy.r. A terroristák bekebelezik az alvilágot? A KGB és a CIA sürgős intézkedéseket javasol — Magyarország már „érdemi információt” nyújtott Indonézia a negyedik A Szovjetunió megszűnése következtében Indonézia a negyedik helyre lépett előre a világ országainak sorában a népesség számát tekintve — jelentette az Antara indonéz hírügynökség. A 180 millió lakosú Indoné­ziát ezután már csak Kína, In­dia és az Egyesült Államok előzi meg ezen a téren. Indo­nézia népessége éves átlag­ban 2,2 százalékkal növek­szik. 1989-ben a Szovjetunió lakosainak száma 280 millió körül volt, és ebből 143 millió ember élt Oroszország terüle­tén, amely most a függetlenné válás után az ötödik helyre ke­rült a népesség számát te­kintve, megelőzve a 138 mil­liós Brazíliát. A vezető ipari nagyhatal­maknak minél előbb olyan operatív központot kell létre­hozniuk, amely lehetővé teszi a terroristák elleni hatékony védekezést. Ezt a javaslatot 17 ország belbiztonsági szak­embere — köztük az Amerikai Egyesült Államok, a Közös Piac és a volt Szovjetunió képviselői — fogalmazták meg párizsi tanácskozásukon, A rendezvényt egy szélesebb körű, versaillesi találkozó egészítette ki, melyben több mint 50 ország belügyi képvi­selői és rendőrfőnökei vettek részt. A konferencia megállapí­tása szerint a belbiztonsági erők legnagyobb problémája, hogy a politikai terrorizmus egyre inkább összefonódik az alvilággal, főként a kábító­szerkereskedelemmel. Ennek egyik oka, hogy a szovjet bi­rodalom összeomlásával tá­masz nélkül maradt több mint 80 „baloldali” terrorista csopor- tulás, amelyek eddig Európá­ban, a Közel-Keleten, Ázsiá­ban, Afrikában és Latin-Ame- rikában hajtottak végre külön­böző akciókat. A szálak messze orszá­gokba — mint például Peruba és a Fülöp-szigetekre — ve­zetnek. Azt is feltételezik, hogy a kurd mozgalmat pél­dául olyan illegális kereskede­lembe vonták be, amelyhez „kiegészítésként” ember- csempészet is járul. Néhány libanoni sita csoport az Euró­pába irányuló kábítószerke­reskedéssel igyekszik anyagi helyzetén javítani. Két afgán ellenállási szervezet is be­szállt ebbe az „üzletágba”. A tanácskozás részvevői most azt kívánják Moszkvától, hogy adja át a terroristákkal kapcsolatos olyan dokumen­tumokat, amelyeket a nyugati belbiztonsági erők felhasznál­hatnak. A német Die Welt tu­domása szerint Csehszlová­kia és Magyarország máris „érdemi információt” nyújtott az Interpol és a több európai rendőri szerv számára az Eu­rópában és a Közel-Keleten működő terrorista csoportok­kal kapcsolatban. A bennfenteseknek az a benyomásuk, hogy vannak országok, amelyek továbbra is támogatják a terroristákat. A szakértők szerint ezek közé tartozik Líbia, Kuba, Szíria, a KNDK, Afganisztán, Irán és Irak. Erre utal az is, hogy az utóbbi időben a „baloldali” ter­roristák egy meg nem határo­zott csoportja éppen ezen or­szágok némelyikében — így például Líbiában, Kubában és Szíriában — kapott menedé­ket. A nemzetközi terrorizmus a 80-as években vált igazán jól jövedelmező üzletté. Több mint 100 csoport mintegy 40 országban 20-30 ezer embert foglalkoztatott. A „terrorista ipar”-ból származó éves bevé­tel meghaladta a 2 milliárd dol­lárt. A politikai változások kö­vetkeztében mostanra sok ter­rorista „munkanélkülivé” vált. A szakértők arra számítanak, hogy az „unatkozók” bevonul­nak az alvilágba. A párizsi konferencián résztvett álla­mok képviselői ezért sürgettek „rendkívül határozott” akciókat olyan államok ellen, amelyek még mindig rejtegetik a kétes szervezetek tagjait. Ebben egyébként a KGB és a CIA is egyetért... (Ferenczy Europress)

Next

/
Oldalképek
Tartalom