Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám

1992. január 31., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Párját ritkítja a vállalkozók pártja Börzebolt és varroda Hagyományőrző ifjúsági egyesület A miklósiak tudnak mulatni A vállalkozók pártjának országos választmánya nemes, eddig egyedülálló „vállalkozásba” fogott: tá­mogatják a megváltozott munkaképességűek (tehát nemcsak mozgássérültek) álláshoz, munkához jutását. Ezt egy országos megbe­szélésen határoztak el. Mi több, már eredményt is tud­nak fölmutatni: Praktikum Kft néven létrejött az első ilyen kezdeményezés Ka­posváron. Erről Nagy János, a vállal­kozók pártja kaposvári szer­vezetének elnöke szólt bő­vebben, hangsúlyozva, hogy ezt a réteget eddig nem vette észre senki. A vállalkozók er­ről alkotott véleményét, tenni akarását mutatja, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű adomány, 400 kilogramm bőr­hulladék és sok ruhaanyag gyűlt össze. A munka megin­dulhatott. Mester József, a Praktikum kft ügyvezetője mutatta be a Szondi utca 20. sz. alatti vál­lakózást: a börzeboltot, a var­rodát, a gyorsjavító cipész­részleget, szólt a szolgáltató egységről, amely magában foglalja a villanyszerelés-, asz­talos-, lakatos- és festés-tapé­tázás szolgáltatást, valamint kitért a dekorációs tevékeny­ség működésére. A szolgál­tató részleg február 10-től éj­Útjavítas társadalmi munkában Nemrégiben fejezték be egy 2 kilométer hosszú út felújítá­sát a mikeiek. A felújításhoz szükséges alapanyagokat az önkormányzat vásárolta meg, a munkát a lakosság társa­dalmi munkában végezte el. Nem ázik be a kultúrotthon A napokban fejezték be Kálmáncsán a kultúrotthon te­tőszerkezetének felújítását. A beruházás több mint 1 millióba került, amelynek egy részét pályázat útján szerezte az ön- kormányzat. Az alig több mint 300 lakosú kis településen, Miklósiban nagyobb az ifjúság összetartó ereje, mint azelőtt, több a kö­zös rendezvény (műsoros est, öregek napja, megemlékezés, bál). A helyi önkormányzat ja­vaslatára a múlt év augusztu­sában jegyeztették be a cégbí­róságon a Miklósi Ifjúsági Egyesületet. Jelenleg csak­nem 30 a taglétszám. — Hosszú kihagyás után 1990 őszén rendeztük meg nagy sikerrel a faluban először a szüreti fölvonulást és bált, s ezzel a régi hagyományt kí­vántuk visszaállítani. — mondta Pászler Erika, az egyesület vezetője. — Ren­dezvényünk megtartásában sok segítséget, tanácsot és öt­letet kaptunk az idősektől, a régi sváb kórus tagjaitól. A múlt év februárjában pedig megszerveztük a svábbált is... Az ifjúsági egyesület célul tűzte ki a hagyományok ápo­lását. Jelentkeznek pályáza­tokra, a helyi önkormányzat pedig anyagilag is támogatja működésüket. (A közelmúlt­ban nyertek a megyei műve­lődési központ által kiírt pályá­zaton egy nagy összeget.) — A hét végén nagysza­bású rendezvényünk lesz. A hagyományoknak megfele­lően fenruár 1 -jen tartjuk a svábbált — kapcsolódott a beszélgetésbe Johann Tamás egyesületi tag. — A zenét a komlói fúvószenekar szolgál­tatja. A sok tánc mellett, a szokásos nótázás sem ma­radhat el. A miklósiak nem­csak szeretnek, hanem tud­nak is mulatni! K. J. szakai ügyeletet is tart. — Nekünk a piacon meg kell élnünk — hangsúlyozta Mester József —, nem elé­gedhetünk meg pusztán a munkalehetőség megteremté­sének tényével. Olyan munkát kell produkálnunk, amellyel képesek leszünk felvenni a versenyt más cégekkel. Kü­lönben nem fogunk megélni. A Praktikum Kft-ben a moz­gássérültek megyei egyesü­lete, az Alfa Budapest Ipari Vállalat és a Pireman debre­ceni cég képviselteti magát. A tizennyolc megváltozott mun­kaképességű dolgozónak bruttó 10-12 ezer forintot tud­nak fizetni. Ez figyelembe véve a leszázalékoltak rok­kantnyugdíjának összegét, nem rossz bér. Somogybán kétezer moz­(Fotó: Kovács Tibor gássérült él, és sok embernek más okból változott meg a munkaképessége. Egy töre­dékük most lehetőséget ka­pott teljes értékű feladatok el­végzésére. Ez csak a kezdet: szeretnének a megye több pontján megjelenni ugyanilyen képviseletekkel. B. T. Cukorexport mézesmadzag A Világgazdaság tegnapi számában tette közzé pályázati felhívását az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság 100 ezer tonna cukor exportjára. Tegnapi számunkban a Kapos- cukor rt termeltetési körzetének bojkottfelhívását ismertettük, ugyanis a termelők biztonsága kérdéses. A pályázati felhívásból kiderül, hogy pénzmozgás nélküli csereügylet (barter) nem jöhet számításba. Az exportár ha­tárparitáson haladja meg a 310 USA-dollárt tonnánként. Az igénybe vehető exportártámogatás mértéke legföljebb 20 százalék. Az idézett napilap közli a mezőgazdasági termékek tőzsdei áralakulását a világpiacon. A londoni tőzsdén a napi cukorár 272 dollár tonnánként, de a Nemzetközi Cukoregyezmény ára csak 182,5 dollár. A MNB hivatalos devizaárfolyama alap­ján egyszerű szorzással kiszámítható, hogy az exportlehető­ség alapján egy kiló hazai cukorért 23,86 forintot számíthat fel a termelő és hozzáigényelhet 4,77 forint export-ártámogatást. Ez mindösszesen 28,63 forint. Persze ehhez vevőt is kell ta­lálnia, valamint a bankgaranciát is meg kell szereznie. Sokkal egyszerűbb, ha a felesleges cukrot a hazai keres­kedelemben próbálja meg értékesíteni a termelő, hiszen a ma még érvényes árközlések szerint a hazai előállítású kristály- cukor nagykereskedelmi ára 35,50 forint kilónként. De csak holnapig, mert elsejétől a Kaposcukor rt például 8,45 száza­lékos termelőiár-emelést hajt végre. Az egykilós cukor nagy­kereskedelmi ára 41 forint lesz. Mézesmadzag az ilyen pályázat vagy inkább beugratás. Érdemes elgondolkodni rajta, mielőtt a madzagba kapasz­kodnának... Mészáros Tamás Mintaboltot nyitnak a fővárosban Nem lesz tömeges elbocsátás a cérnagyárból Nem volt és nem is lesz tö­meges elbocsátás a Nagy­atádi Cérnagyárban. Lovkó Imre, a gyár főmérnöke el­mondta, hogy termelésük két­harmada korábban is tőkés exportra ment, ezért őket köz­vetlenül nem érintette a KGST-piac összeomlása. A belföldi piac viszont összeros- kadt. Korábbi megrendelőik, a nagyobb ruhagyárak ma már bérmunkát végeznek, s ehhez megkapják a gombot és a cérnát is, tehát nem Atádról rendelnek. A cérnagyár új utakat keres. Ha valaki emlékszik még a régi boltokra, azt tudja, hogy díszes dobozokban kínálták a cérnákat. Most újból lesznek ilyenek — Nagyatádról. Üzle­tet nyitnak Budapesten. Itt el­sősorban a kiskereskedőknek és a kisiparosoknak kínálják a jobb minőségű és szebb cso­magolású portékájukat. A múlt évinél 100 tonnával több fona­lat akarnak eladni a belföldi boltokban. A minőség javítása azért fontos, mert meg akar­nak maradni a külföldi partne­rek mellett is. Keresik a lehe­tőséget a bérmunkákra. Az olaszokkal és az osztrákokkal már üzletet kötöttek. Az alap­anyag onnan jön, ők csak a mestermunkát végzik el. Tár­gyalnak újabb cégekkel is. Kérdéses, hogy mi lesz a gyár privatizációjával. Az bizonyos, hogy Nagyatád legrégibb üzeme nem szűnik meg. Az ott dolgozóknak lehet hogy kellemetlenséget okoz, hogy más munkakörben foglalkoz­tatják őket, munkájuk és fize­tésük azonban mindig lesz. ÖTPÁRTI MEGBESZÉLÉS Mi mennyi? Felelősséggel az általános iskolai oktatásért Hatpárti találkozót szerve­zett az MSZP kaposvári városi szervezete tegnap este a köz­oktatás 1992. évi támogatá­sának kidolgozására. A város költségvetésének elfogadása előtt fontosnak tartották a me­gyei jogú város általános isko­lái működési feltételeinek elemzését, amivel hozzá kí­vántak járulni az önkormány­zati döntéshez. Az általános iskolák igazga­tóinak munkaközössége is megtárgyalta azt a javaslatot, amelyet az MSZP városi szer­vezete terjeszett elő. Ebben a takarékosság mel­lett az intézmények gazdálko­dásának pontos megismerése mellett javasolták az azonos anyagi feltételek megteremté­sét a fejlesztési lehetőségek­kel. A hatpárti tárgyalás csak ötpártira sikerült, mivel a kis­gazdák nem képviseltették magukat. Ám nem ez okozta a legfőbb gondot a tárgyaló fe­leknek, hanem az, hogy a vá­ros költségvetését ismertető Gondolovicsné Bizderi Ilona, az önkormányzat gazdasági igazgatója sem tudta meg­győzni a feleket arról, hogy a számok mit mutatnak. Mi mennyibe kerül? Az nyilvánva­lóvá vált, hogy még ebben a tanévben, a nyáron több ka­posvári pedagógustól meg kell válnia az iskoláknak, szep­temberben újabb munaknélkü- liségi hullámmal számolhat­nak a tantestületek. Paksi Lajos, az MSZP ka­posvári városi szervezetének az elnöke pedig még szót emelt a pályakezdő pedagó­gusok elhelyzekedési lehető­ségének érdekében is. Vajon mi a fontosabb — tette föl az egyik részvevő a kérdést — a statisztika, avagy a közoktatás szívonala, illetve annak folyamatos emelése. Igaz, hogy az oktatási törvényt még nem fogadták el, de a je­lenleg kimutatott pedagó- gus-„felesleggel” szemben rö­vid időn belül több tanítót és tanárt igényel a tervezet — mutatott rá Kiss Zoltán tanár, (MSZP) képviselő. Gál Nor­bert (Fidesz) a vállalkozó is­kola és a szülői támogatás kezdeményezésével próbálná pótolni az iskolák egyre szű­külő költségvetését. Böhm Jó­zsef tanár, az SZDSZ függet­len szakértője viszont az isko­lák nivellálódásának a veszé­lyére hívta föl a figyelmet. A tanácskozás lapzártakor még tartott. H. B. ÁTKÉPZÉS ÉS VÁLLALKOZÁS Homokszentgyörgyi munkanélküliek A homokszentgyörgyi önkormányzat tulajdonképpen szerencsés helyzetben van. Sokáig Somogy legnagyobb közös tanácsaként működött, jutott az intézményekre, az utakra. Az elmúlt években új iskola, új óvoda épült. Azt hinné az ember, most már csak a meglévő intézmények megfelelő működtetése maradt a feladatuk. Azonban az 1300 lelket számláló településen is gyor­san növekszik a munkanélkü­liség — tudtuk meg Kulcsár Sz/'/veszter polgármestertől. — Ha jelenleg még nem is jelen­tős a munkanélküliek száma, rövid időn belül azzá válhat, hiszen Homokszentgyörgy a gazdaságilag elmaradottabb helyiségek közé tartozik. — Az Aranyhomok tsz biz­tosította itt öt községnek is a megélhetést, ezenkívül csak Barcs adott még munkát — mondja a polgármester. — Ezért bennünket különösen érint a mezőgazdaság vál­sága. Sok embert elküldték a tsz-ből, s a barcsi munkahe­lyek is sorra szűnnek meg, il­letve építik le a vidékieket, a bejárási költségek miatt. Ha a kistermelésre föl tudott volna készülni a tsz-tagság, most nem lenne gond. Mit tehet az önkormányzat? Térítésnélküli átképzési tanfo­lyamokat szervezünk a Pan­non egyetem kaposvári kará­val közösen, elsősorban a pá­lyakezdő munkanélküliek számára, például számító­gépkezelőknek, ügyintézők­nek képezve ki őket. A másik lehetséges megoldás: a vál­lalkozások élénkítése. Minél több és többféle vállalkozás létrehozását szorgalmazzuk. Az adórendszerünk vállalko­zásbarát, kedvezményeket, s sok esetben — például alap­szolgáltatást végző vállalko­zásoknak — adómentességet is adunk. Az alapszolgáltatást nyújtó vállalkozások indulását anya­gilag is segíti az önkormány­zat. Ilyen célra megüresedett helyiségeit is rendelkezésre bocsátaná. Jó lenne vállalko­zót találni például tüzelőlera­kat létesítésére, temetkezési szolgáltatásra. Az utóbbi időben 15 ki- sebb-nagyobb vállalkozás in­dult a községben. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom