Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. január 28., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Az egyiknek sikerűi, a másiknak nem... Pályák horizontja A jelentkezések „menetrendje” Az idén várhatóan 5200 nyolcadikos fejezi be az általános iskolát megyénkben. A végzős tanulók 93-95 százaléka szeretné a megye középfokú intézményeiben folytatni ta­nulmányait. 2-3 százalékuk más megyében akarja tovább képzeni magát. 5 százalékuk nem kíván tovább tanulni. A je­lentkezések finise ezekben a napokban van. Nem csoda, hogy gyakran cseng a telefon a Somogy Megyei Munkaügyi Központ humánszolgálati és módszertani osztályán. Szü­lők, iskolaigazgatók, pedagógusok érdeklődnek a beiskolá­zás „menetrendjéről”. Varga Sándor pályaválasztási taná­csadót a legfontosabb tudnivalókról kérdeztük. Egy lappal indul — A középfokú iskolába való jelentkezés és a felvételi eljárás néhány kérdését sza­bályozta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Minden középfokú iskolába je­lentkező tanulónak — kivéve a Magyar Honvédség közép­fokú oktatási-nevelési intéz­ményeibe és a művészeti szakközépiskolákba jelentke­zőket — az általános iskola csak egy, központilag előirt je­lentkezési lapot állíthat ki, amelyben a szülő több intéz­ménybe kérheti gyermeke fel­vételét. — Meddig kell az iskolák­nak továbbítani a jelentke­zési lapokat? — Az első helyen megjelölt középfokú intézménybe feb­ruár 15-ig kell eljuttatniuk. Az igazgatók március 15-ig dön­tenek a jelentkezések elfoga­dásáról vagy visszautasításá­ról. A fel nem vett tanulók je­lentkezési lapját március 20-ig továbbítják a második helyen megjelölt iskolába. Ennek az iskolának az igazgatója a fel­vételekről április 5-ig dönt, a fel nem vett tanulók jelentke­zési lapját április 10-ig továb­bítja a harmadik helyen megje­lölt iskolába. A harmadik he­lyen megjelölt középfokú is­kola igazgatója április 25-ig dönt a felvételről. — Mikor lehet felleb­bezni? Ki fellebbezhet? — Az a tanuló, akit egyik középfokú iskolába sem vet­tek fel, s erről a jelentkezési lap legutolsó sorában megje­lölt iskola igazgatójától meg­kapta a határozatot, felleb­bezhet. A felvételt elutasító határozat ellen — a kézhezvé­teltől számított 15 napon belül — a középfokú iskolát fenn­tartó önkormányzat jegyzőjé­nél, főjegyzőjénél fellebbez­het. Azt az iskolát, azt a sza­kot célszerű a szülőnek meg­fellebbezni, ahova a legna­gyobb eséllyel juthat be. Nincs helye a fellebbezésnek, ha a jelentkezési lapon feltüntetett bármely középfokú intézmény felvette a jelentkezőt. A felleb­bezés csak a jelentkezési lap­pal együtt érvényes. — Azok a tanulók, akik nem most fejezték be az ál­talános iskolát, hogyan kér­hetik felvételüket szakmun­kásképzőbe vagy középis­kolába? — Nekik abban az iskolá­ban kell jelentkezniük, ahol el­végezték a nyolcadik osztályt. Új jelentkezési lapot kell kitöl­teniük. — Mit tehet a munkaügyi központ azokért a diákokért, akiknek egyik középfokú is­kolába sem sikerült bejut­niuk? — Megpróbálunk segíteni abban, hogy a fel nem vett ta­nulók egy másik — nekik is el­fogadható — iskolába bekerül­jenek. Kaposváron a II. Rá­kóczi Ferenc és a Honvéd ut­cai általános iskolákban, az 503. és az 512. sz. ipari, va­lamint az Építőipari szakmun­kásképzőben vannak speciá­lis osztályok. — Mi prognosztizálható? Hol lesz túljelentkezés? Kedvelt iskolák — Azok a tanulók, akiknek a tanulmányi eredménye kitűnő, jeles vagy jó — a korábbi évekhez hasonlóan — a felvé­telük szinte biztos, hogy meg­oldódik. A frekventált gimná­ziumok, — a kaposvári, Tán­csics és a Munkácsy, a siófoki Perczel Mór Gimnázium — speciális nyelvi osztályaira el­képzelhető, hogy túljelentke­zés lesz. Lehet, hogy a tanu­lóknak ez esetben meg kell elégedniük az általános tago­zattal is. A szakközépiskolák­nál minden esztendőben ma­gas volt' a jelentkezési arány. Többszörös volt a túljelentke­zés a csurgói óvónőképzőben, a kaposvári és a siófoki keres­kedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolában. Ez így lesz az idén is. Lőrincz Sándor Református templom épül Barcson Félévszázados törekvése a barcsi református gyülekezet­nek, hogy temploma lehes­sen. Most — úgy tűnik — valóra válhat a régi terv. A múlt év közepén rakták le az épület alapkövét, hamarosan elké­szültek az alapok, majd a templom falai is. Összesen 1,1 millió forintos adományból a lelkes építők, reformátusok — 200 tagja van a gyüleke­zetnek —, de más vallásúak is összefogással hatmilliós érté­ket hoztak létre. Az idei esztendő célja: tető alá hozni az új templomot. A tartószerkezettel, a faanyag­gal, a cseréppel, az ablakok­kal mindez igen komoly kia­dást jelent. A gyülekezet — kérelme nyomán — abban bí­zik, hogy a város önkormány­zata most anyagi támogatás­sal segíti a reformátusok templomának befejezését. (Kovács Tibor felvétele) /<■ Nyílt túra Nyolcvan éves természet­barát egyesület 1912-ben alakult meg a Kaposvári Természetbará­tok Turista Egyesülete, az első munkás turista egye­sület jogutódja. Két szak­osztályban kétszáz taggal működik az egyesület. A gyalogos és a kerékpáros turisták két létesítményt tartanak fenn: a Gyertyá­nos-völgyi Gyöngyvirág és a zselickisfaludi Vándor turistaházat. Február 22-én nyílt túrát terveznek Kaposvárról a Som-he­gyen, a Herceg-forráson és Cserénfán át. 8 Valószínűnek lát­szott: Mugnijeh • azért jött Párizsba, hogy találkozzék azokkal a megbízottakkal, akikkel meg­tárgyalhatja a túszok jövőjét. Ezek a tárgyalások azonban nem jártak eredménnyel, mert ennek a lépésnek nem volt gyakorlati következménye... Egyetlen pozitív elem: az em­berrablók december 18-án tu­datják, hogy a foglyok jó egészségnek örvendenek. Éz is egy módja annak, hogy kö­zöljék: „Továbbra is fogva tart­ják őket.” Van azonban ennél rosz- szabb is: Párizs, legalábbis a The US News and World Re­port 1987. február 4-i számá­ban idézett amerikai források szerint, nem volt hajlandó to­vábbadni Mugnijeh fotóját, amely franciaországi látoga­tása alkalmával készült, noha erre a Drakkar elleni, általa irányított merénylet után került sor. Franciaország nemcsak- hogy nem hajlandó együttmű­A zsidó állam titkos diplomáciájá­nak kulisszatitkait tárja fel a fran­cia-izraeli szerzőpáros. Részleteket közlünk az Akadémiai Kiadónál meg­jelent könyvből. J. DEROGY —H. CARMEL: Szupertitkos Izrael A damaszkuszi 33 60 68-as nem válaszol ködni a CIA-val, amikor az ja­vaslatot tesz: fogják el Mugni- jehet egyik utazása alkalmá­val, hanem amikor Washing­ton, amely újra értestül fran­ciaországi jelenlétéről s a kémelhárítóval létesített kap­csolatairól, immár követeli le­tartóztatását és kiadatását. A francia vezető körök kez­dettől fogva mindig előnyben részesítették a tárgyalásokat, szemben az erőpróbával. Pi­erre Marion, aki 1981-ben lett az Alexandre de Marenches által vezetett SDECE örökébe lépő DGSE, az új nevű kémel­hárító első főnöke, megerősí­tette e könyv szerzői előtt: megakadályozták, hogy erő­vel lépjen fel azon terrorista hálózatok ellen, amelyeket az ő szervezete derített fel az 1982. augusztus 9-én a Gol­denberg étteremben és a Ro- siers utcán elkövetett véres lövöldözés (6 halott, 22 sebe­sült) után. Az utánpótlás célját szolgáló hat bázisról volt szó, amelynek azonosították is mintegy tucatnyi felelős veze­tőjét: líbiai, Szíriái és iraki dip­lomatákat és palesztinokat. „Pontosan tudtuk, hova épül­tek be, ismertük délelőtti és esti mozgásukat. Javasoltam a köztársasági elnöknek, hogy fizikailag semmisítsük meg őket, mert csak ígyjehet meg­szabadulni tőlük. Ő azonban közölte velem, hogy hallani sem akar erről. Továbbra is készek voltunk arra, hogy cse­lekszünk, de a DGSE tervez, az elnök végez.” Marion ah­hoz sem kap zöld fényt Mitte- rand elnöktől, hogy megtá­madhassa a libanoni kiképző­központot. Marionngk ennek hiányában be kellet érnie egy kompromisszumos megoldás­sal, kihasználva Rifaat al-Asz- szadnak, az elnök öccsének, a szíriai titkosszolgálatok ve­zetőjének franciaországi tar­tózkodását. Találkozik vele Sa- int-Nom-la-Breteche-i, golfpá­lyával felszerelt "villájában, Versailles közelében. A kö­zel-keleti terrorizmus karmes­terének számító férfiú azt kéri tőle, hogy fegyverek és testő­rök nélkül jöjjön a találkozóra. Marion, aki csak a sofőrje tár­saságában érkezik, a géppisz- tolyos férfiak valóságos dísz­sorfala között halad el, mi­előtt szemtől szembe kerülne Asszad tábornokkal. Ötórás négyszemközti beszélgetés kell hozzá, hogy megállapod­janak egy második találkozó­ban, a rá következő héten. „Még arab paripákat is fel akart ajánlani nekem — említi a DGSE néhai főnöke. — A második találkozó után meg­ígérte, hogy Abu Nidal többé nem hajt végre akciót francia területen. Meg is tartotta a szavát. Franciaország 1986 febru­árjában váratlanul szabadon bocsátja Abu Nidal szerveze­tének két gyilkosát, aki nyolc évvel korábban megölte a PFSZ párizsi képviselőjét. Pá­rizs, amelyet 1985 végén megrázkódtatott a nyilvános helyeken végrehajtott véres robbantások sorozata, úgy véli, hogy ez a kegyelmi aktus felér egy valóságos biztosí­tással a merényletek felújulá- sával szemben. Nos, ebben a törvényhozói választásokat megelőző februárban kezdő­dik újra (amúgy istenigazából) a vaktában végrehajtott rob­bantások sorozata. És ez alka­lommal közzéteszik az arab politikai foglyokkal vállalt szo­lidaritási bizottság vészterhes üzenetét, amely összeköti az Iszlám Dzsihád Libanonban fogva tartott túszainak sorsát a Franciaországban fogva tar­tott három terroristavezér ki­szabadításával: ezek a liba­noni Georges Ibrahim Abdal­lah, a síita Anis Nakkas, aki francia rendőröket ölt meg, amikor meg akarta gyilkolni Sahpur Baktiart, az iráni sah utolsó miniszterelnökét, és az örmény Varudzsan Garabi- dzsan, aki az orlyi repülőtéren részt vett egy véres merény­letben a török légitársaság el­len. Ez a Franciaország elleni hármas szövetség ügyesen összezavarja a nyomokat, és arról tanúskodik: milyen kap­csolatok szövődnek a terror in- ternacionáléját alkotó legkü­lönbözőbb csoportok között. A bűnügyi rendőrséget tévútra vezetik ugyan, de ez a külön­böző tanúvallomások nyomán mégis az Abdallah-ügyre összpontosítja a figyelmét. ■ (Folytatjuk) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom