Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. január 28., kedd Csernobil kísérlete Vlagyimir Csernoszenko mérnöktudós szerint az ezredfordulóig három-négy olyan katasztrófa történhet, mint 1986 áprilisában, ha nem állítják le végérvényesen a csernobili típusú atomreaktorokat. Ezeket már nyugati technológiával sem érdemes felújítani. Csontvelő sejtbank Brit orvosok az év végére létrehozzák a világ első olyan sejtbankját, amelyből fehérvérűségben szenvedő betegek bármikor kaphatnak megfelelő csontvelőt átültetésre. A kutatók nem emberi csontvelőt, hanem újszülöttek köldökzsinórjából nyert sejteket helyeznek el a hűtőtárolókban, később ebből tenyészthető a szükséges csontvelő. Boldog feledékenység Személyi kárpótlás a kivégzettekért Vihar a rosszul közölt költségvetés miatt Antall József visszautasította az SZDSZ-es képviselő bírálatát (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Miklós (SZDSZ) azt mondta el napirend előtt, hogy a II. világháború magyar katonái nem a magyar hazáért, hanem a hitleri Németország védelméért harcoltak. Aki bátor volt, hős volt, de rossz ügy érdekében, az a mai magyar demokráciának nem lehet példaképe. Antall József közelmúltbeli beszédét is bírálta, ezért a miniszterelnök válaszolt a képviselőnek. Visszautasította a megjegyzéseit, szerinte ugyanis ezek a beszéde nemismeretéből erednek. Antall József kijelentette: a hősi halott akkor is hősi halott, ha az ország nem jó ügy szolgálatában lépett háborúba. Elhangzott annak a törvény- javaslatnak a miniszteri előterjesztése, amely semmissé kívánja nyilvánítani az 1963. és 1989. között hozott egyes ítéleteket, amelyeket állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt szabtak ki. A T. Ház ezután megkezdte az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Ez mindazokra vonatkozik, akik 1939. és 1989. között haltak meg vagy szenvedtek börtönbüntetést, voltak internálva, kitelepítve. Balsai István igazságügyminiszter elmondta: a jogállam követelménye az, hogy orvosolni kell a történteket. Ez történelmi lépés a megbékélés felé. Ugyanakkor rendkívül nehéz, s nem lehet tökéletes több évtized után. . Aki meghalt, annak az özvegye, gyermeke, szülője egymillió forint kárpótlást kapna. Azok pedig, akiket szabadságukban korlátoztak, életjáradékra lennének jogosultak. Sok bírálat érte a törvényjavaslatot, számos módosítást kértek a honatyák, köztük a somogyi dr. Suchman Tamás (MSZP) is a pártja nevében. Kérdőjelek Behatárolva Riasztóak a hírek: vita a Kuril-szigetek hovatartozásáról, orosz-ukrán civakodás a Krim-félsziget jövőjéről, s véres katonai kérdés, hogy ami a földön szuverén Horvátország és Szlovénia, az a légtérben még Jugoszlávia vagy sem? Ismét bebizonyosodott, hogy a határügyekről nem beszélni életveszélyes. De beszélni róluk sem veszélytelen, de a legveszélyesebb az, amikor egyesek elég erősnek érzik magukat a határmódosításokkal való fenyegetőzésekre. Mi az újdonság a mai helyzetben? Az, hogy határproblémák sorozata ismét a napi politika égető témájává vált, mégpedig egy földrajzilag széles övezetben. S robbanással fenyeget, ha nem sikerül lehűteni a forró fejeket. Amint ezt már nem egyszer tapasztalhattak ebben az évszázadban. Ehhez képest elég komolyan veszik-e azok ismételt figyelmeztetéseit, akik felelősségtudattól vezérelve hangoztatják, hogy a határkonfliktusoknak akkor sem lehetnek nyertesei, ha hivatalosan elrendezik azokat? Hiszen akiktől elvesznek — vesztesek, s így éreznek, cselekednek a jövőben. Születhet hát igazi megbékélés határmódosításokból? Szókratész sokatmondó megállapítása, hogy szörnyű károkat okozhat az, aki nem tudja, hol a határa a józan szavaknak és cselekedeteknek. Ez nagyon időszerű igazság — határügyekben is. Kocsis Tamás December eleje óta feküdt egy fiókban az a nyertes lottó- szelvény, melyre a szerencse- játék vállalat felhívására figyelt fel egy háromgyermekes francia tisztviselőnő. A lánya ■ által megjátszott számokért járó csaknem 8 millió frankot a hét végén vette fel a boldog és feledékeny nyertes. TRANZITVITA 56 görög kamionos akadályozza péntek óta a tehergépkocsik nemzetközi forgalmát a görög-jugoszláv határon lévő Evzonesz átkelőhelyen. A görög kamionosok azt követelik, hogy az athéni kormány kezdjen tárgyalásokat a magyar hatóságokkal a magyarországi tranzitdíjak csökkentéséről. Szépségverseny Albániában Esküvői rendezvények, bankettek, lebonyolítását VÁLLALJUK ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Béke Söröző, Kaposvár, Füredi u. 24. (X) Albánia sem akar elmaradni a világ többi országa mögött — még január hónapban megrendezik Tiranában az első szépségversenyt az ország történetében. Az albán rádió a hírt közölve azt is hírül adta, hogy sokan jelentkeztek — főleg a városokból — a szépségversenyre és egy külön bizottság már ki is választotta a lányok közül a döntő 25 résztvevőjét. Az Albán Ifjúsági Szövetség hirdetése a Zeri i Rinse című ifjúsági lapban reklámozza a szépségversenyt. Luan Bregasi, a Szövetség elnöke elmondta a rádió tudósítójának, hogy a döntőn amerikai és francia énekesek lépnek fel és a nézők közt sorsolást rendeznek. Himnuszokra várnak Hamburgban A hamburgi kikötő bejáratánál problémákkal küszködnek — jelentette a DPA német hírügynökség. Az Alsó-Elba egyik partmenti kiszögelésénél áll az az épület, amelyről a hamburgi kikötőbe érkező vagy onnan távozó hajókat nemzeti himnuszuk hangjaival és Hamburg zászlajának felvonásával üdvözlik. A hajók saját zászlajukkal viszonozzák az üdvözlést. Az új államok: a balti országok, a Szovjetunió széthullása után alakult köztársaságok, valamint Horvátország és Szlovénia is jogot formálhatnak az üdvözlésre. De vagy nincs még nemzeti himnuszuk, vagy ha van is, még nem küldték el a magnószalagot Hamburgba. A világ egyetlen ilyen hajóüdvözlő berendezését 1952 júniusában avatták fel „a tengerészek örömére és a népek közötti megértésért”, mint a megnyitó ünnepségen elhangzott. Akkor harsant fel először három, egyenként 180 Watt erősségű hangszóróból a szöveg: „Üdvözöljük Hamburgban, örülünk, hogy kikötőnkben köszönthetjük!” Naponta 40 hajó halad el az Elbán az üdvözlő berendezés előtt. Az épület teraszáról a „köszöntő kapitány” távcsővel figyeli a hajókat, hogy idejében felismerje nemzetiségüket. Bár a hamburgi kikötő jelentő szolgálata naponta háromszor faxon küld értesítést a be- és kifutó hajókról, ebből még nem lehet következtetni a pontos sorrendre. És semmi sem lenne kellemetlenebb, mint egy idegen himnusz eljátszása. Az intézménynek több mint 130 magnószalagja van az országok himnuszairól. A kelet-európai változások után fel kell újítani a hangszalag archívumot. S ez nehéz feladat. Oroszországon és Litvánián kívül az új államoknak még nincs nemzeti himnuszuk. Egyelőre csak az orosz főkonzulátus ígérte meg, hogy sürgősen elküldi a volt cári himnusz hangszalagját. Az sem érkezett még meg. Egyelőre tehát az új államok érkező és távozó hajóit csupán angol és német nyelven köszöntik. Polgár Dénes Atomhatalom a sivatagban Kazahsztán a slágerlistán A Közép-Ázsia kapujában elterülő Kazahsztán a szovjet birodalom felbomlásával egy szürke sivatagi köztársaságból körülrajongott rakéta- és atomhatalommá vált, amely közel áll ahhoz, hogy akár Pakisztán helyett az „iszlám atombomba” első igazi tulajdonosa legyen. Alma-Ata kelet-nyugati körüludvarlása egyre meglepőbb formákat ölt. A Kazah Köztársaság, amelynek nevéből csak 1991. december 10-én hagyták ki a „szovjet” és „szocialista” jelzőket, december 16-án — a szovjet tagköztársaságok között utolsó előttinek — nyilvánította ki függetlenségét. Az ország első embere a Le Monde jellemzése szerint egy „felvilágosult autokrata”, Nur- szultan Nazarbajev, aki 1989-ben került a köztársasági kommunista párt élére és az 1991. december 1-i elnök- választáson majdnem 99 százalékot kapott. A reformkommunista Nazarbajev radikálisabbnak bizonyult Gorbacsovnál, de nem követte Borisz Jelcin szélsőségeit, neki köszönhető, hogy Alma-Ata a Független Államok Közösségének egyik gazdasági integrációs központja lett. Tizenhét millió ember Kazahsztánban az oroszok, az ukránok, a németek és a többi nemzetiség a lakosság felét alkotja. Több mint két és félmillió négyzetkilométeren ma már 17 millió ember él, s az évi népszaporulat 12 százalék. A köztársaságnak 1500 kilométeres közös határa van Kínával, a Káspi-tengeri szomszédja Irán, egyébként délről türkmén, üzbég, tadzsik és kirgiz, északról nagyorosz földek ölelik. A Kazah Köztársaság december 31-én kérelmezte felvételét az ENSZ-be, ugyanazon a napon, amikor Minszk- ben közzétették az új államközösség egyezményét a szovjet hadászati fegyver-örökség új ellenőrzéséről. „Az atomfegyver teljes felszámolásáig — hangoztatta az egyezmény — alkalmazásának szükségességéről az Oroszországi Föderáció elnöke dönt, egyetértésben a Belorusz Köztársaság, Kazahsztán Köztársaság és Ukrajna államfőivel...” Az egykori Szovjetunió hadászati fegyvereihez szerelhető nukleáris és termonukleáris robbanótöltetek 85 százaléka Oroszország területén van, de Kazahsztán két rakétatámaszpontja — Gyerzsa- vinszk és Sangiz-tobe „ad szállást” 104 darab RSZ- 20-as interkontinentális ballisztikus rakétának (IBR) és legalább 1600 rabbanótöltet- nek. Ezek ugyanazok az SS- 18-as „nehézrakéták”, amelyeket a Nyugat a „legdestabi- lizálóbbaknak” minősített, képesek lévén kiiktatni az amerikai szárazföldi IBR-ek túlnyomó többségét. A SIPRI-összeállításokban Kazahsztán atomarzenálja meghaladja Franciaország, Nagy-Britannia és Kína együttes ilyen fegyverkészletét. Nem elhanyagolható, hogy a volt szovjet hadászati bombázók Oroszországon kívüli egyik támaszpontjának Ukrajna, a másiknak ugyancsak Kazahsztán adott helyet. A Szovjetunió elleni rakétatámadás korai előrejelzésére szolgáló rendszer sok objektuma is Ukrajnában és Kazahsztánban települt, s a kilenc úgynevezett fázisrácsos rádiólokátor-rendszer egyike is Kazahsztánban található. Az egykori szovjet Hadászati Védelmi Kutatóközpont címe ez volt: Szárisagan, Kazahsztán. 1989 novemberében némi meglepetést okozott, hogy a kazah Legfelsőbb Tanács a szemipalatyinszki kísérleti atomrobbantások beszüntetését, az ottani kísérleti telep bezárását követelte. A tilalom azóta életbe lépett s Novaja Zemlja vette át a stafétabotot Szemipalatyinksztól, a világ legnagyobb atomkísérleti telepétől, s Kurcsatovtól, attól az „atomvárostól”, amely mindmáig nem szerepelhetett Kazahsztán térképén. 1990 októbere óta egyébként Novaja Zemlja is csendes... Közös védelmi politika Nurszultan Nazarbajev vezetésével elismerten határozott, ugyanakkor kiegyensúlyozott jelleget ölt Alma-Ata katonapolitikája. Az elnök vezette Kazahsztáni Védelmi Tanács január 11-i első ülésén 2500 fős Köztársasági Gárda és reguláris katonai alakulatok felállítását határozta el, miközben a köztársaság területén állomásozó volt szovjet hadosztályokat Kazahsztán és az államközösség közös felügyelete alá helyezte. Saposnyikov repülőmarsal- lal folytatott tárgyalásain Nazarbajev a Független Államok Közösségének egységes fegyveres erőiért szállt síkra, külön kiemelve, hogy a hadászati rendeltetésű erőknek változatlanul egységes irányítás alatt kell állniuk. A kazah elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a köztársaság területén levő atomfegyverek ott maradnak (azokat nem viszik át Oroszországba), mindazonáltal a köztársaság kiveszi részét az érvényes atomleszerelési megállapodások végrehajtásából. Alm-Ata egyébként aktívan munkálkodik egy (posztszovjet) közép-ázsiai közös védelmi politika kialakításán. Nurszultan Nazarbajev a maga módján harcol az atomfegyvermentes világért, azaz saját atomfegyvereivel is segít kieszközölni az ilyen irányú fejlődést. Amikor Baker amerikai külügyminiszter Alma-Atában járt, a kazah elnöktől azt hallotta, hogy Kazahsztán Oroszországtól teszi függővé saját atomleszerelését, ami viszont az amerikai atomleszerelés függvénye. Az alma-atai vezetés nem idegenkedik Izrael atomfegyverkezési ambícióinak ellensúlyozásától sem, együttműködési készséggel keresi a Pakisztánnal szembenálló India barátságát, miközben rokon- szenvéről biztosítja az arab és iszlám világot, amellyel nyíltan közösséget vállal. E közösség hátterében persze ott van, hogy Kazahsztán urántermelése nagyjából ugyanannyi, mint Oroszországé vagy Tádzsikisztáné. Nem titok, hogy e három köztársaság adta az egykori Szovjetunió urántermelésének 90 százalékát. Jelcin és Nazarbajev a napokban szinte egyszerre hirdette meg uránexport-offenzí- váját, milliárdos valutabevételt remélve ettől az „üzletágtól". Aligha lehet Kazahsztán kapcsán említetlenül hagyni olyan űrrepülőtereket, mint Bajkonur vagy Tyuratam. A rakétatechnika hadászati vonatkozásai, az űrhajózással, a kozmikus védelemmel való kapcsolódásai különös súlyt adnak annak a kérdésnek, hogy a Kazah Köztársaság területén mi az, ami Alma-Atáé, és mi az, ami még mindig Moszkváé. Konfliktus nélkül Nazarbajev nem szeretne saját földjén konfliktust látni a katonai-ipari és a tudományos-kozmikus komplexumok között, különösen, ha mindennek nukleáris vetületei is lehetnek. Az atomeszközök és hordozóeszközeik földrajzi közelsége óvatosságra int és felelősséget követel, méghozzá világméretekben. Kazahsztán szinte hetek alatt önálló rakéta- és atomhatalommá serdült és a köztársaságban a nukleáris gondok mindennapos témává váltak. E hatalmas régi-új országban a „hagyományos fegyverzetről” és a hagyományos partnerekről ezen a télen leginkább a sokezer vérszomjas kóbor farkas kapcsán beszélnek. Kazahsztán tehetetlen a ragadozókkal szemben: Ogyesszától tonnaszám rendelt lőfegyvereket és lőszert, de a szállítmányok útközben más célra kerültek felhasználásra. A ragadozók pedig éhesek és szívesen engednek a szétmarcangolási ideológiának. Pirityi Sándor
