Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
1992. január 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 Berzsenyisek a Tátra bércein Hajts, ússz, lépj, fuss! — volt a neve annak az öt sportágat magában foglaló versenysorozatnak, melyet lapunk a kaposvári polgármesteri hivatal sportirodájával közösen hirdetett meg. Az első díj egy sítáborozás volt, amelyen a győztes — a Berzsenyi általános iskola — már szerencsésen túlesett csússz, ess, kelj feü-re módosítva a kiírást. Szerencsére azért a csússzl-felszólításnak tettek eleget a legtöbben. No de kezdjük az elejéről. Hova kerültünk? A hosszú autóbuszozásnál kevés unalmasabb dolgot lehet elképzelni. Hogy Kaposvártól Polanáig mégsem unatkoztunk egy percet sem, annak fő oka az volt, hogy nem mentünk túlságosan mesz- szire; a határtól mindössze hatvan kilométernyire már a végállomáson is voltunk. Ez a végállomás azonban csak a buszunknak volt végállomás, nekünk nem. Szerencsére. A síelés egyetlen alapvető feltétele hiányzott csak ott: a hó. A kis csapatot azonban két tűzoltóautóra nagyon emlékeztető szállítójármű vitte tovább, föl a hegyekbe, s ahogy feljebb és feljebb kapaszkodtunk, úgy lett egyre havasabb a táj. Végül a csúcson az optimistábbak már kezdték elhinni, hogy itt lesz lehetőség arra, amiért jöttünk, a lesiklásra. Polana. Tulajdonképpen legelőt jelent, így aztán meglehetősen gyakori elnevezése a kistelepüléseknek Szlovákiában. Ez a mi Polanánk Detva közelében, az Alacsony-Tát- rában fekszik, legmagasabb csúcsa 1600 méter. A két sípálya 1200 méter körüli magasságban van, ami ahhoz elég, hogyha máshol nem is, itt sokáig megmarad a hó. Ha a pálya tetejéről körülnéztünk, csodálatos kilátás nyílt azJVIa- csony-Tátra hegyeire, a Mátrával, illetve a Kékestetővel bezárólag. A régi, de tiszta és praktikus szállóban hamar megosztoztunk a szobákon, s máris elindulhatott a kis csapat — persze gyalog — felfedezni a környéket. Első napi gyalogos optimizmusunk — már ami a sízhető havat illeti — másnapra meglehetősen leapadt, amikor síléccel a lábunkon próbáltunk meg közlekedni a lejtőn. Kiderült, hogy lassan több helyen látszik ki a fű, illetve a sziklák, mint amennyin még hó van. Kezdők, haladók és a hó Szerencsére mindez a kezdőket egyáltalán nem zavarta, ők találtak tanulásra alkalmas pályát maguknak. Kálmán Éva, Szigeth András és Bálint Gabriella tanítgatásának már délután látszott az eredménye: a sílécet addig még sosem látott harmadikos és hatodikos gyerekek hóekézve biztos lábbal csúszkáltak a tanpályán. Ezalatt Lukács Sándor a haladókkal tapasz- talgatta a kispályát és a felvonót. Ők már egész könnyedén kerülgették a kiálló sziklákat és fűcsomókat, s villámgyorsan fel tudtak állni egy-egy rosszul sikerült manőver után. A havat már menet közben verték le magukról. Este a csapattal utazó Bene Gabriella doktornő felkészült egy sebeit nyalogató izomlázas gyerekáradatra, ám szerencsére csalódnia kellett. Egy hasfájós páciensen kívül nem akadt dolga. Másnap maradt minden a régiben, mivel a hóesés csak nem akart megindulni. A kü(Soóky Miklós felvételei) lönbség mindössze annyi volt, hogy délután már a nagypálya is üzemelt, így mindenki megtalálhatta a neki megfelelő nehézségű lesiklóterepet. Az igazi változás szerdára köszöntött be. Elkezdett esni a hó, és úgy látszott, nem is akarja egyáltalán abbahagyni. Újult erővel vetették bele magukat a gyerekek a sízés örömeibe, mert hiszen mennyivel nagyobb öröm a friss, puha hóban elesni, mint a kemény jeges pályán. Estek is a kezdők rendületlenül, hisz a friss hóban egész más technikával kell síelni, mint a sima, jeges pályán. De nem hagyták kinevetni magukat, pár óra alatt ennek is rájöttek a nyitjára, és ezután már nem volt megállás. Jöhetett a felvonózás és a folyamatos síelés. Persze, a felvonózást megtanulni még a lassúbb kisfelvonón sem egyszerű, ám mire odakerültek, már csak a nagypálya felvonója üzemelt. Az pedig egy igen gyors tányéros felvonó, amely induláskor akkorát ránt, hogy az első pár métert szinte a levegőben tették meg a kicsik. Becsületükre legyen mondva, a sokadik kiesés sem tántorította el őket, és az utolsó napon már mindenki vígan felvonózott. Verseny evésben és lesiklásban A síelés megtanulásánál egyetlen nagyobb próbatétel várt a gyerekekre: megszokni a szlovák ételek ízét. Ez eleinte nem ment könnyen, több maradt a tányéron, mint amennyi elfogyott, de végül a sport, a jó levegő győzedelmeskedett a kényesebb gyomrokon is. Mire a lekváros gőzgombóc került sorra, már versenyt ettek a legtöbben, és az első szó, amit a konyhások megtanultak magyarul, ez volt: repeta. Az igazi verseny azonban szombaton volt, mégpedig a sípályán. Megtudni, ki a legjobb, az mindig nagy izgalom. Polanában sem volt ez másként. Meglehetősen nehéz, kanyargós pályát tűztek ki a tanárok, így akarván visszavágni előző napi elraboltatá- sukért — mindhiába. Szinte kivétel nélkül mindenki teljesítette a távot, egy-két esést és kapukihagyást leszámítva eredményesen. A kezdő fiúk közt Ütő Dani hatodikos, a kezdő lányok közt pedig Horváth Heléna ugyancsak hatodikas tanuló diadalmaskodott. A haladók közt már nagyobb volt a verseny, bár a fiúk Vönöczky Áront nem tudták megszorítani, a lányok közt pedig Bogdán Ildikó siklott a leggyorsabban. Vesztesek természetesen nem voltak, s ez az indulás előtt, a bepakolásnál nyilvánult meg leginkább. A szomorú, letört gyerekekk sóvárogva néznek a sípályák irányába; biztos, hogy ma már vasárnap van? Varga Ottó Sl«* V. ÜSS Sima ügy volt... Jászberényi Lehel SC-Kaposvári Tungsram 3-0 (10,11,6) Kaposvár, városi sportcsarnok, 200 néző. V.: Zsillé, Her- pai. Jászberényi Lehel SC: Pet- liak, Cserkutiné, Tóth M., László, Sápi, Doncsenkó. Edző: Szóki Péter. Kaposvári Tungsram: Sán- tosiné, Gosztonyi, Ónodi, Varga K., Zalavári, Tuba. Csere: Csepregi, Barta. Edző: Simonná Kutas Zita. A játszmák alakulása: 1. játszma: 1-0, 1-2, 2-2, 2-8, 4-8, 4-11, 7-11, 7-13, 9-13, 10-15 (25 perc). 2. játszma: 1-1, 1-5, 3-5, 5-6, 5-9, 7-10, 11-10, 11-15 (14 perc). 3. játszma: 1-0, 2-2, 2-4, 5—4, 5-13, 6-13, 6-15 (15 perc). Az első szettről nemigen lehet jót mondani; végig a jó középcsapatnak számító vendégek vezettek, a hazaiaknak mindössze csak arra futotta, hogy megpróbáljanak kapaszkodni az eredmény után. A következő játszma már valamivel jobban alakult: még vezetett is a Tungsram (11- 10), de ez a szett is végül a jászberényi csapaté lett. Az utolsó, harmadik játékrészről pedig talán jobb lenne semmit sem írni... A Tungsram játékosai már láthatólag beletörődtek a megváltoztathatatlanba, s teljesen alárendelt szerepet játszottak. A Lehel SC szinte tetszés szerint érte el pontjait. A Tungsram játékában még csak felfedezni sem lehetett bármiféle elképzelést... Egy olyan találkozót vesztett el a Tungsram, amelyet pedig „papíron” hozni lehetett volna. Sokat elárul a kaposváriak játékáról, hogy a végig magabiztosan, egyetlen csere nélkül játszó vendégeknek mindössze csak 54 percre volt szükségük ahhoz, hogy győzzenek. Zalavári Andinak (akárcsak a múlt meccsen) egyszerűen nem volt jó megoldása, de a többiek sem dicsekedhetnek; mindannyian mélyen a valós tudásuk alatt játszottak. A Jászberényi Lehel SC csapatából László, Sápi és a szovjet feladó, Pet- liak játéka emelkedett az átlag fölé. Elveszett a Surján Völgye Szövetkezeti Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt. 2 db bélyegzője, használata 1992. január 10-től ÉRVÉNYTELEN 1. SURJÁN RT. Szentbalázs anyagbeszerző OKHB 390-80002 5. 2. SURJÁN VÖLGYE Szövetkezeti Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt. (209709) — V & V TRAVELS a bogiári utazási iroda 10 napos autóbuszos tengerparti üdülések apartmanházakban önellátással, programmal: — OLASZORSZÁGBAN Silvi Marina-n római idegenvezetéssel, San Marinó-i vásárlással 13 990 Ft Indulás: május 15., 29., jún. 7., 19., aug. 28., szept. 6., 11. — GÖRÖGORSZÁGBAN Platamonoson kirándulással a Meteorákhoz Indulás május 15., 29., jún. 7., 12., szept. 4. 11 900 Ft — SPANYOLORSZÁGBAN Costa Brava-n kirándulással a francia Riviérán 13 900 Ft Indulás május 1., szeptember 4. Balatonboglár, Szentmihálvi u. 1. (Platán strandnál). Tel./fax: 85/51-254 (209687) (Fenyő)
