Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. január 24., péntek Látszólag igazságos Kárpótlás a tagság rovására? Ötmillió forintos költséggel új szolgáltató részleget létesített a Kögáz megyei üzemigazgatósága. A szakemberek pár nap óta itt fogadják az ügyfeleket. Gyertyás László felvétele Miklósi nagy tervei A falugondnok és o busz Az év elején elfogadott szövetkezeti, illetve átmeneti törvény értelmezése, kihatásainak elemzése még folyik. Dr. Zsohár András, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A Ferenczy Europress munkatársa azt kérdezte tőle: hogyan segíti a szövetkezeti átalakulást a két törvény. — Külön kell választani a szövetkezeti és az átmeneti törvényt. Az előbbivel többnyire elégedettek vagyunk, hiszen az a mi egyetértésünkkel került a parlament elé. Az átmeneti törvény viszont — a koalíciós megállapodások hatására — több ponton hátrányosan érinti a szövetkezeti tagokat, sérti az érdekeiket. — Milyen hátrányokat hordoz? — A legvitatottabb rendelkezése a kárpótlással függ össze. Azt reméltük, hogy a kárpótlási törvény végleges megoldásokat tartalmaz. Az átmeneti törvényben azonban sajnos, szerepel néhány olyan passzus, amely a szövetkezeti tagság rovására kárpótolja az egykori szövetkezeti tagokat. Lehetővé teszi, hogy a tíz-húsz-harminc évvel ezelőtti tagok — akik már régen felhagytak a mezőgazdasági munkával, s városi emberré lettek — két hónapon belül benyújtsák a vagyonigényü- ket. Ez a jelenlegi tagság érdekeit sérti, hiszen az ő vagyonrészüket csökkenti. Sajnos, vannak olyan szövetkezetek, ahol nagy volt a fluktuáció: több száz, sőt több ezer ember fordult meg az elmúlt évtizedekben. Ők — elvileg — most mind kérhetik a vagyonrészüket. Természetesen, mi nem a régi tagok kárpótlását kifogásoljuk! Azt azonban látni kell, hogy az elmúlt 40 évben az állam vonta el és élte fel a szövetkezetek jövedelmét. Tehát, ha az állam most kárpótolni akarja a volt szövetkezeti tagokat, akkor azt a saját vagyonából tegye. A kárpótlási törvény lehetővé teszi ezt. Nem az amúgy is nehéz helyzetben levő szövetkezeteket kellene sújtani az ilyen rendelkezésekkel. A másik sérelmes pontja az átmeneti törvénynek az árveréses vagyonértékeléssel kapcsolatos. A szétválások, kiválások és szervezeti átalakulások esetében a vagyonértékelésnél olyan árverési módszert ir elő, amely látszólag igazságos, de gyakorlatilag a kisebbség érdekeit a többség érdekeivel szemben preferálja. Ugyanis a kisebbség a többség akarata ellenére kikényszerítheti az árverést. Ez pedig azt eredményezi, hogy a vagyontárgyak kikerülnek a szövetkezet birtokából. Ráadásul a keletkező jogviták esetén nem is lehet bírósághoz fordulni — a törvény szerint. A bírói út kizárása általános jogelvet sért, hiszen az alkotmány kimondja: minden jogsértő döntés ellen jogorvoslatot lehet kérni. Ezenkívül a törvény megfogalmazása bonyolult, s emiatt a tagság, nehezen tudja követni. Amint a törvény pontos szövege megjelenik nyomtatásban, azonnal jelentkeznek az értelmezésből, illetve félreértésből adódó viták... — Azért biztosan vannak olyan rendelkezések, amelyek előreviszik az átalakulás ügyét... — Természetesen! Az átmeneti törvény pozitívuma, hogy a döntést a tagok kezébe adja. Szabadon választhatnak, hogy szétválnak-e vagy átalakulnak társasággá. A mezőgazdasági szövetkezetek esetében 100 százalékos vagyonfelosztást határoz meg, s előírja a szolidaritási alap képzését. Ez a tagság szociális célokra fordítható önsegélyezési alapja. A vagyonfelosztásnál kötelezővé teszi a kétharmados többséget, s a vagyontárgyak hasznosíthatóság szerinti csoportosítását. Ez azt jelenti, hogy csak olyan csoportonként lehet felosztani, eladni a vagyontárgyakat, amelyek önmagukban is működőképesek. Tehát például az istállót, a szárítót és a legelőt egy csoportnak kell tekinteni, s csak együtt lehet eladni. Ez a rendelkezés a szövetkezet működési feltételeinek szempontjából óriási jelentőségű. (Domi) Miklósi alig több mint 300 lakosú Koppány-völgyi település majd két évtizeden át nyögte a körzetesítés mindenfajta hátrányát. Megelégedve a másoktól való függést, az első szabad választásokat követően megalakult nágocsi körjegyzőséggel a település a múlt év júniusában megszakította a kapcsolatot. Önálló jegyzőséget hozott létre! Bajkó Lászlóné jegyző a tabi városi polgármesteri hivatal lakásügyi főelőadói munkakörét hagyta ott. — A főleg idősek lakta falu a székhelyközséghez képest elmaradt infrastruktúrát örökölt. Sokat kell tenni azért, hogy a hátrányból valamit is ledolgozzanak: a községben nincs munkaalkalom (jelenleg 23 állástalant tartanak nyilván), rossz a telefonálási lehetőség, javítani kell az úthálózatot. Soroljam ?... A volt MSZMP-épületet átalakították polgármesteri hivatallá, hogy az érdemi munkát megkezdhessék. A kultúrházat felújíttatták. Van ott konyha és pince a rendezvények megtartására. A hidakat és az átereszeket kibetonozták, a Hegyi utca pedig szilárd burkolatot kapott. Az első évben 6,2 millió forintból kellett okosan gazdálkodni. — Az idei tervek? — A hivatal épületében kialakíttattunk egy tanácskozó- termet, és itt rendezzük be a könyvtárat is — mondja a jegyző. — A kultúrháznál vizesblokkot állítunk üzembe, s több mint másfél milliót szánunk a csapadékvíz elvezetésére. A Petőfi utca szilárd burkolatának felújítására várhatóan 1,6 milliót költhetünk. Nem feledkezünk meg a rászorulókról sem: segélyezésre,támogatásra mintegy 400 ezer forint áll majd rendelkezésre. A Népjóléti Minisztérium által kiírt pályázaton nyert 600 ezer forinton már vásárolt az önkormányzat egy kis buszt. Január 6-tól ezzel hordjuk óvodásainkat Tö- rökkoppányba. Az év elején az önkormányzat létrehozott egy falugondnoki állást. A gondnok naponta viszi a busszal az óvodásokat, illetve szükség esetén a település betegeit a nágocsi körzeti orvosi rendelőbe. Feladata még az összegyűjtött receptek alapján a gyógyszerek kiváltása, valamint a könyvtár és a gázcseretelep működtetése is. Az önkormányzat keresi a munkanélküliek foglalkoztatásának lehetőségét. Bízunk abban, hogy javul majd a telefonálási lehetőség is... Egy kis falu nagy tervei. Krutek József HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.:11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete 7-13-ig. Városkörnyéki hétvégi körzeti orvosi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü. közp.). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Tab (egészségház), Kossuth u. 60. Tel.: 20-620. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10-150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonföldvár (rend.). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rend.). Tel.: 40-276. Balatonboglár (rend.), Vikár B. u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód (rendelő). Tel.: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 11-851. Fogászat a kórházban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rendelő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel.: 27, 30. Igái (rendelő). Tel.: 72-053. An- docs (rendelő). Tel.: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11- 222, nyitva 8-20 óráig, szombaton, vasárnap 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-13 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balatonlelle, Móra F. u. 2. Tel.: 51-295, nyitva 8-19-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: Tel.: 76- 051, nyitva hétfőtől csütörtökig 8-12,30-ig, pénteken 8-12-ig, szombaton 8-14-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. Balatonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40-425, nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- szentgyörgy, Berzsenyi u. 110. Tel.: 77- 015, nyitva hétfőtől csütörtökig 7.30- 16 óráig, pénteken 7.30- 13.30-ig, szombaton 8-14-ig. Páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel.: 56, nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17, nyitva 7.30-19.30 óráig, szombaton 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 10-005, nyitva 7.30-19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30-13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11 — 004, nyitva 8-20 óráig, szombat, vasárnap 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041. Nyitva 8-18 óráig, szombaton 8-14-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u.1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30-19.30-ig, szombat-vasárnap, munkaszüneti napokon 7.30-13.30-ig. A nyitvatartási időn túl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Zamárdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8-19-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab: Kossuth u. 65. Tel: 20-042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerülete. Csák János, Somogysárd, dr. Szabó Lajos, Ecseny, dr. Székely Attila, So- mogyszil, dr. Szabó Lajos, Kaposfő (tel: 2), dr. Komlósi Dezső, Osztopán (tel: 59), dr. Szabó Zsolt, Kapos- vár-Toponár, Kócsag u. 7. Marcali kerü let. dr. Eckert Zoltán, Mesz- tegnyő, Vörösmarty u. 132. (tel: 9), dr. Tóth Zoltán, Lengyeltóti, Petőfi u. 10. (tel: 206), dr. Benczik Vince, Marcali, Berzsenyi u. 98. (tel: 10- 519), dr. Szekér József, B.szent- györgy, Virág u. 5. (tel: 77-423). Nagyatádi kerület, dr. Nyemetz László, Nagyatád, Petőfi u. 6. (tel: 12- 015), dr. Hegyi Flórián, Berzence (tel: 20), dr. Iberpaker László, Barcs, Somogyi B. u. 29. (tel: 3), dr. Nagy József, Lakócsa (tel: 30).Siófoki kerület, dr. Mikes Gábor, Siófok, Koch R. u. 21/c. (tel: 13-815), dr. Gergye János, Gamás (tel: 4), dr. Mikola József, Karád (tel: 6), dr. We- isz Béla, Bedegkér (tel: 2). Az ügyelet 25-én reggel 8-tól, 27-én 8 óráig tart. A Kaposvári Állatkórház 25-én 10- 12-ig tart nyitva. EZ A KÖLTSÉGVETÉS — ÉS A TAVALYI Nem csökken a költségvetés szerepe A hosszúra nyúlt költségvetési vita után lassan-lassan csillapodnak az indulatok, háttérbe szorulnak a politikai érvek és inkább a szakmaiak kerülnek előtérbe. A lakosságot pedig elsősorban az érdekli mit hoz számára az új költségvetés, mennyiben javul, illetve mennyiben romlik a helyzete. Az elmúlt két év költségvetését ösz- szehasonlítva az idei esztendő tervezetével bizonyos változások, ha nem is alapvetőek, felfedezhetők. Nem változott az, hogy a költségvetés továbbra is ráül a gazdaságra, a keletkező jövedelmek jelentős része a költségvetésen keresztül folyik át és ez ellentétes a vállalkozásokkal. Nem jó ugyanis, ha központilag az állam túl sok jövedelmet oszt el, sokkal inkább kedvezőbb lenne, ha ebben a piac vállalna nagyobb szerepet. Két évvel ezelőtt 640 milliárd forinttal gazdálkodott a költségvetés, tavaly már 850 milliárddal, az idén pedig, ha a tervek valóra válnak, 953 milliárd forint újraelosztásáról gondoskodik. Ezek az összegek mutatják, szó sincs arról, hogy a költségvetés szerepe, súlya csökkenne. Nem is kerülhet erre mindaddig sor, amíg a nagy elosztási rendszerekhez, az államháztartás reformjához hozzá nem nyúl a kormány. Valószínűleg az idén erre már sor kerül, úgy hogy jövőre alapvető változások várhatók a költségvetésben is. Addig azonban be kell érni kisebb jelentőségű módosításokkal is. Csökkenő befizetések Ezek a kisebb módosítások azonban elég nagy hatással lehetnek a lakosságra, a vállalkozásokra. Megfigyelhető ugyanis, hogy az évek során a gazdálkodó szervek befizetései nemhogy nőttek volna, hanem 1990-hez viszonyítva csökkentek. Ez azt jelenti, hogy bármennyire is „sírnak” a vállalkozók, a növekvő elvonások ellenére kevesebb nyereségadót, vámot fizettek be. Az államnak az ilyen jellegű bevételei 1990-ben 257 milliár- dot tettek ki, az ez évi előirányzat pedig csupán 215 milliárd. Időközben a forint jelentősen romlott, amit szintén érdemes figyelembe venni. (Az értékelést persze részben módosíthatja az a tény is, hogy ebben az időszakban jelentős mértékű gazdasági visszaesés is bénította a vállalatokat, elvesztették kelet-európai piacaik zömét, s az elmúlt két év során csökkent a termelés is, ez is visszahatott a nyereségadó befizetések elmaradására.) Úgy néz ki azonban, hogy ez a gazdasági válság csak a vállalkozókat, a vállalatokat sújtotta jelentős mértékben. A lakossági adóbefizetések ugyanis a válság ellenére számottevően növekedtek. Míg 1990-ben a lakosság mintegy 120 milliárd forintot fizetett személyi jövedelemadóra, addig az idén ezek az állami bevételek a 162 milliárd forintot is elérik. Ugyancsak lényegesen emelkedett az általános forgalmi adóból és a fogyasztási adóból származó bevétel, amelynek kárvallottja szintén a lakosság. Úgy tetszik a bérből és fizetésből élők kevésbé tudtak kibújni az adófizetés alól, mint a vállalkozók, vállalatok. Dráguló államigazgatás Érdemes azt is megnézni, hogy mire fordították az egyre növekvő lakossági befizetésből eredő pénzeket. Az adatok azt mutatják, hogy a költségvetés egyre kevesebbet költött a gazdálkodó szervezetek támogatására, fogyasztóiár-kiegészítésre, ugyanakkor bár központi beruházások alig vannak, mégis növekedtek a felhalmozási kiadások és igen sok pénzt emésztett fel a központi költségvetési szervek támogatása. Erre a célra 1990-ben még csak 188 milliárd forintot fordítottak. Tavaly az államigazgatás, beleértve a honvédelmet és az egyéb fegyveres testületeket is, már 278 milliárd forintot emésztett fel a költségvetésből, s az idén pedig a központi költségvetési szervek támogatására 339 milliárd forintot költenek. Ezt a pénzt fordítják a minisztériumok, országos szervek finanszírozására, a védelem és egyéb fegyveres testületek pénzellátására, a társadalmi önszerveződések támogatására. Furcsa módon a piacosodó gazdaságban az államigazgatás egyre több pénzbe kerül. Valószínűleg ez az átmeneti állapot következménye, ami- koris még nem működik teljes egészében a piac, s az államigazgatás új rendszere sem alakult ki. Ez az átmeneti állapot azonban meglehetősen költségesnek bizonyul, s ennek árát természetesen a fogyasztóknak, a lakosságnak kell megfizetni. P. F. ?
