Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

1992. január 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 NAPIRENDEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERVÁLTÁS (1.) A beteg nem maradhat orvos nélkül Az egészségügy teljes át­alakítása, s ezen belül a sza­bad orvos-választás mind- annyiunkat érint, A gyakorlati megvalósulás körül azonban elég sok a bizonytalanság, ezért is kértünk tájékoztatást a Népjóléti Minisztériumban az egészségügyi rendszerválto­zást koordináló bizottság el­nökétől, dr. Kincses Gyulától, — Mit jelent az, hogy új ala­pokra helyezték az orvos és a beteg viszonyát? — Eddig mindenkinek volt egy kijelölt körzeti orvosa, aki azonban csak a betegekkel foglalkozott, de valójában nem igen tudta, kik is tartoznak hozzá. Az orvosok fizetése egyáltalán nem függött attól, hogy hány beteget láttak el, s egyáltalán elégedettek-e vele. Ezért is tartjuk történelmi lép­tékűnek a szabad orvosvá­lasztás bevezetését. Ezentúl mindenki eldöntheti ki lesz a házirvosa. Ha a beteg elége­detlen, akkor módja van vál­toztatni. Az évenkénti orvosvá­lasztást nem kell indokolni, de az évközi választások eseté­ben már fel kell tárni az oko­kat. — És mit nyújt az orvosnak ez az új rendszer? — Lehetőséget ad a telje­sítménnyel arányos bére­zésre. Várhatóan az esztendő második felétől az orvosok jö^ védelmét alapvetően az hatá­rozza meg, hegy hány beteget láttak el és azok hány évesek. — Miért fontos a kor? ■ A legtöbbet betegeske­dők, a nyugdíjasok miatt. Mi­vel eddig az orvosok fizetése nem függött az ellátottak szá­mától, az időskorúak úgy érez­ték, hogy ők csak fölösleges munkát okoznak. Ráadásul hálájukat esetleg egyáltalán nem tudták leróni, vagy ha mégis, vékonyka volt a borí­ték. Az új rendszerben egy 70 éves beteg egészévi rendsze­res ellátásáért az orvosnak háromszor annyit fizet a tár­sadalombiztosítás, mint mond­juk egy 20 évesért. Így a házi­orvos érdekelt lesz a nyugdí­jasok megfelelő ellátásában. — A háziorvost az úgyne­vezett biztosítási kártyával le­het felkeresni. Milyen lesz ez? — A nyugdíjasok kártyája két részből áll: az egyikkel le­het igazolni, hogy az illető jo­gosan veszi igénybe — díjta­lanul — az egészségügyi szolgáltatást, a kártya másik letéphető része a kiválasztott orvosé. De ami ennél sokkal fontosabb: a beteg vizsgálata után az orvos kitölti az adatla­pokat feltüntető nyomtatványt. Minden kártyán rajta lesz, hogy tulajdonosa melyik vér­csoporthoz tartozik, szen- ved-e gyógyszerallergiában, vagy hirtelen roszul léttel járó betegségben. Vagyis a bizto­sítási kártya életet menthet. — Köteles-e az orvos min­den hozzáfordulót fogadni? — Azt, aki a jelenlegi körze­téhez tartozik, az orvos to­vábbra is köteles lesz ellátni. Ha valaki máshol kíván orvost választani, akkor már mérle­gelés tárgya lehet, hogy az or­vos igent mond-e. Felelős­séggel csak bizonyos számú beteget lehet ellátni. Meg­nyugtatásul hozzá kell ten­nem: várhatóan az első félév végéig a körzeti orvosok köte­lesek a területükön élőket to­vábbra is ellátni, függetlenül attól, hogy az illetőnek van-e már biztosítási kártyája vagy nincs. Beteg nem maradhat orvos nélkül. Szabó Margit Magyar kultúra napja A Himnusz születésének 169. évfordulóján, január 22-én rendezik meg a magyar kultúra napját. Kaposváron a TESZ megyei elnöksége szervezésében a szakszerve­zeti (Latinca) művelődési ház­ban este 6 órakor lépnek kö­zönség elé a város általános iskoláinak müvészeii csoport­jai. A nagyatádi művelődési központ is műsorral ünnepel. Javított változat Elkészült a közoktatási tör­vénykoncepció javított válto­zata. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium ennél már figyelembe vette a társadalmi vitákon elhangzottakat. Az is­kolák és az önkormányzatok a tárca kiadványaként rövide­sen megismerkedhetnek a koncepció új változatával. Kitüntetés A Magyar Köztársaság el­nökének magas kitüntetését vette át Bernben Vajay Sza­bolcs Svájcban élő magyaro történész: a köztársasági ér­demrend középkeresztjét a Vaud kantonbeli Veveyben élő tudósnak Ódor László magyar nagykövet nyújtotta át. Ilyen kitüntetést a Svájcban élők közül korábban Gosztonyi Pé­ter történész kapott. A RINYABESENYÖIEK ÖRÖMÉRE Kinyílt a Narancsvirág Rinyabesenyőt, ezt a 264 lelkes falucskát zömmel cigá­nyok lakják. Azért, hogy néha elmozduljanak a „szem rágó­gumijának" nevezett televízió elől, és tartalmasabban tölt­sék el szabadidejüket, sokat tett Mészáros Tiborné. Új magyar film Új. magyar játékfilm forga­tása fejeződött be a Hunnia Filmstúdióban. Az elsőfilmes Salamon András „Zsötem”-jé- nek országos bemutatóját a jövő hét végén tartják a mo­zikban. A film forgatókönyvét is a rendező írta. Hamarosan be­mutatandó művéről elmondta: a Zsötem három magyar fia­talról szól, aki egy bécsi eroti­kus szalonban akar szeren­csét próbálni, s közben szere­lem szövődik közöttük. A film a fiatalokról, de nemcsak a fia­talokhoz szól. A főbb szere­pekben Kerekes Évát, Lukáts Andort és Börcsök Enikőt lát­hatja a közönség. A fiatal rendező a Zsötem után dokumentumfilm forgatá­sára készül. Ez egy magyar- országi zsidó család otthonke­reséséről, izraeli letelepedé­séről szól, illetve Budapestre való visszatérését mutatja be. 1990 novemberében került szóba: jó lenne egy klubot lét­rehozni a faluban, ahova lega­lább hetente háromszor be­térhet öreg és fiatal. Kapóra jött a Fidesz pályázata, s az induláshoz 15 ezer forintot kapott az akkor alapított Na­rancsvirág klub. Az ügynek si­került megnyerni a polgármes­tert is, így a helyi önkormány­zat finanszírozza a kultúrház működtetési költségeit. Ám ahhoz, hogy a házat va­lóban élet lengje be, sok em­bert érdeklő tevékenységfor­mákat kellett bevezetni. Mészáros Tiborné pályázott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiírására. 140 ezer forintot kapott a klub. Vet­tek egy videót, egy színes té­vét és három számítógépet. Mindezt ennyi pénzből? Igen. Ugyanis a nagyatádi Datap- lan, és a barcsi Signal disz­kontáruház olcsóbban adta termékeit, ezzel segítette a klubot. A Vránics Tamás vezette számítástechnikai szakkörön 20-30 fiatal tanulja az alapo­kat, Kiss Csilla színjátszókö­rében is jópáran ismerkednek a színpadi munka rejtelmeivel. Bogdán Mihály citerázni tanítja a gyerekeket, Mészáros Ti­borné klubvezető pedig szom­batonként játszóházat tart. Örömmel térnek be a házba a falu lakói — van amikor csa­ládostul jönnek —, jól érzik magukat a kis közösségek­ben, s a falu fiataljai a Na­rancsvirág mellett működő Narancs klubban is szervez­nek önálló programokat. Mészárosné azért vállalta magára a klubalapítást, majd a -vezetést, hogy a rinyabe- senyői gyerekek és fiatalok va­lami mást, szebbet, jobbat lássanak, mint otthon, s neve­lődjenek... Ehhez a célhoz szerencsére talált parnereket, s van olyan szakkörvezető, aki — vele együtt — tiszteletdíj nélkül látja el teendőit. Terveikről elmondta: amire lehet, pályáznak. Szeretnék tovább bővíteni a számítás- technikai szakkört, ám legsür­getőbb feladatuk, hogy szponzorokat találjanak a feb­ruár 22-re meghirdetett s a lá­(Fotó: Király Béla) bodi gyermeklub vezetője, Benedek Attila által kezdemé­nyezett versmondóverseny te­rületi elődöntőihez. Felhívá­sukra ugyanis 19 általános is­kola és 5 középiskola jelent­kezett. Lörincz Sándor Egészségfórum Országos ifjúsági egész- ségfórumot rendez a hét vé­gén a fővárosban az Egész­ség Koalíció a gazdagréti me­chanikai középiskolában és gimnáziumban. A 10-20 év közötti korosztály egészség- ügyi és szociális problémáit vi­tatják meg a résztvevők. Diana Pestre jön Március végén Diana walesi hercegnő mint az Angol Nem­zeti Balett védnöke Buda­pestre látogat, és részt vesz a kortárs balettmüvészeti dísz­előadáson. A Steiger ajándéka A német Steiger Életmentő Alapítvány úgy döntött: a hozzá hasonlóan magánerő­ből fenntartott Aerocaritas légi-mentőszolgálatot ajándé­kozza meg a volt NDK légiere­jében használt öt M1-2-es he­likopterekkel. Egy feltételt szabott: a helikopterek csak a légimentést szolgálhatják. DAS IST MODE M egyek az utcán, nézem a fel­iratokat. Megyek, és nézem több évtizede. Nemcsak né­zek, talán látok is, s ez a látvány nem éppen épületes. Már diák koromban is a cégtáblák feliratai, rövidítései in­gereltek iróniára. Emlékszem, akkor — az átkos ötvenes években — al­kottunk belőlük egy „figyelemre­méltó” hírt, miszerint „A MADISZ, a NÉKOSZ és az UFOSZ úgy ÁFO- SZON TOTÓZTA a DÉFOSZT, hogy az rögtön MESZHART". Az informá­ciót persze úton-útfélen terjesztettük, s a hatás nem maradt el. Azóta több mint három évtized telt el, de az efajta rövidítésekben ma sem szűkölködünk. Megalkothatnánk például egy olyan sokat mondó ver- sezetet, miszerint AGROSPED és TÉGLAKER VOSZ, GYOSZ, IPOSZ, SÜTI KÉR ZÖLDÉRT, TANÉP meg az ÉP- BER Európába indul éppen. Hát ez az! Ritka tehetségre vall, ha valaki elindulása pillantában megér­kezik a célhoz. Mi magyarok ugyanis — ha jól tudom, Szent Istvántól szá­mítva legalábbis — európaiak vol­tunk és vagyunk. Mégis minduntalan oda indulunk, ahol vagyunk. Okosabb politikusok szerint persze Nyugatra, s ez már tágabb fogalom. Úgy tudom, hogy földrajzi helyzetün­ket, kultúránkat, szokásainkat ille­tően mindig is Európához tartoztunk, ha a politika, a gazdaság, a társada­lom fejlettségi szintje messze elma­radt is a nyugati világétól. Okait is­merjük. (Ámbár ódát is találkozhat­nak néhol balkáni vagy ázsiai állapo­tokkal.) „Szerencsére” munkanélküli­ség már nálunk is van: lakásínség, szegénység, elnyomorodás szintúgy; árviszonyaink, adóink igencsak vete­kednek a nyugati világéval, s ha a bér, a politizálás, a közlekedés, a vita kultúrája, az életszínvonal messze elmarad is az övékétől, azért már nagyon sok mindent megtanultunk — majmolni, utánozni, a végeredmény ismerete nélkül. Örök igazság, hogy nyelvében él a nemzet, csak hát mi nem mindig arra használjuk a nyelvünket, ami a ren­deltetése. Hol Keletre, hol meg Nyu­gatra csapdosunk vele a szélirány­nak megfelelően, s közben semmibe vesszük, elhanyagoljuk anyanyel­vűnket. Ma is gyakran járom az utcákat és nézem a feliratokat. Mintha már va­lahol nyugatabbra sétálnék. Senki sem vitathatja hát, hogy a divat szó­rosan összefügg nyelvhasználatunk­kal. Ha nem vigyázok, lassan már itt­hon sem érzem otthon magam... Jól tudom, legeslegújabb-kori tör­ténelmünk honi cégjelzéseinek egy része világ- vagy Európa-hírű már­kanevet tükröz, ez azonban nem mond ellent a lényegnek: nyugodtan eltévedhetünk az idegen nevek és címek, cégtáblák rengetegében. Nézzük csak. A COOP már jóval korábban elterjedt (lásd: SKÁLA-COOP), a CENTER (világért sem központ) azonban most kezdi eluralni hazai világunkat. (MIKRO- CENTER, TÉGLACENTER, AG­ROSPED GUMICENTER, stb.) De ha nem sajnálják a fáradságot, kérem olvassák végig ezt a nagyonis hiányos felsorolást, hátha észreve­szik, hova is jutottunk. Mert ugye van már nálunk ALFATRANS és KA- POSTRANS, HUNGARIAN TRUK’S és SZÜV-MIKRO-AGE, COSINUS kft, EXIM és TRADE AND CON­TACT. De a NON STOP, az OVI- COOP és a RENOVA mellől nem hiá- nyozhat a KONZUMBANK, az AUTOCOROL, a NEPTUNK-TOURS és a MULTI SOFT sem. S ha járják az utcákat, szemükbe ötlik majd a CLEB RELAX, a PELSO, a REFLEX, a METACOMP kft felirata is, hogy az IMPULSE ENTERPRISE-ről, a DE- LICATESSE BT-ről vagy a PIC- TOR-ról, a BUDI SHOP-ról vagy a BABY BEL-ről ne is beszéljek. De nem hallgathatom el (hátha még prémiumot is kapok az ingyen pro­pagandáért...), hogy nemcsak PRIMA PIZZERjÁ-val, hanem Pl- ZERRIA AZZURÁ-val is dicsekedhe­tünk Kaposváron, s a LADY JEANS, a SOOTER’S FOTO, a MILCHPRO­DUKT, a GALAXI kft és a TRITEX RT csakúgy hozzátartozik ma már az utcaképhez, mint a SCORP LION, a CONTY BT, az INTERGLOB vagy a TIR-GO kft, netán a KAPOS GLASS, PANNONFAR, a ROLONG vagy a METAL CLIP gmk. Van persze ná­lunk GIGANTI SHOP és VI­DEO-CITY, POP-SHOP és MACRO kft is, de hol van ez ahhoz, hogy di­csekedhetünk DISCONT, DISCO­UNT és DISZKONT áruházak sorá­val is, vagy egyszerűen csak MINI-DISZKONT-tal. A paletta tehát rendkívül változa­tos. Szinte feltűnő, hogy azért még lehet látni ilyen feliratot is, hogy BA­ROMFIBOLT. Amikor ezt olvastam, rögtön itthon éreztem magam. Nos, nem akarom túlságosan igénybe venni a türelmüket. A külön­böző kft-k, gt-k és rt-k tulajdonosai bizonyára sejtik, hogy cégjelzésük mit jelent, bár többségük magyarra fordítása lehetetlen. A vásárlók, a szolgáltatásikat igénybe vevők aligha tudják megfej­teni, hogy mi van a felirat mögött. Kit érdekel? Jól hangzik — ez a lényeg. Csakugyan jól? Idegenül — divatból. S ha már ilyen nagy szabadságot él­vezünk, miért ne élnénk e változatos lehetőséggel. Ámbár azért elképzel­hető, hogy — illetékességből — va­lahol fölmérhetnék: hova vezet ez a szinte fénysebességgel terjedő má­nia? Hova-hova? Bizonyára Nyu­gatra! Sejtem, hogy ez lesz a vá­lasz... Őszintén remélem, hogy ez az or­szág, talán még a mi megyénk is, egyszer majd csakugyan megközelíti a Nyugatot. Mondjuk a gazdaság fej­lettségi színvonalában, vitakultúrá­ban és demokráciában, bérekben és életszínvonalban. Csak útközben nehogy megfeledkezzünk róla: vég­tére is magyarok vagyunk... —Figyelő— Útban — valamerre Ilyen lesz a társadalombiztosítási igazolvány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom