Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. január 13., hétfő ADÓSPÓROLÓ Az adó helyben marad SOMOGYBÁN — HÉT VÁROSBAN Tőzsdei megbízás 280 OTP-fióknál Az előző részben — lapunk szombati számában — már említettük futólag, hogy a helyi adók után nem kell adót fi­zetni. A dolog oly fontos, hogy talán érdemes visszatérni rá. Köztudomású, hogy az álta­lunk befizetett adók fele része a helyi önkormányzatok ren­delkezésére áll. Lényegében itt érvényesül az a filozófia, hogy az állampolgár minél jobban érezze: a közösség sorsa az ő adófilléreitől is függ. Ismerek olyan vállalko­zót, aki cégének a telephelyét egy kisközségbe helyezte, ahol háza van — éppen abból a meggondolásból, hogy nem kevés adójának felhasználá­sát jobban lássa, érezze. Hasonló a meggondolás a — szintén az előző részben említett — alapítványi adóle­írás esetében. Az alapít­ványban olyan célokra fordít­ják a pénzt, amit — alapítvány híján — az államnak kellene fizetnie. Ha valaki ide fizeti a pénzét, tulajdonképpen nem tesz egyebet, mint „megcí­mezi” az adót: erre és erre kell ezt fordítani. Természetesen ha már fizetett, méltánytalan volna azt még külön is meg­adóztatni. Hasonló a helyzet a helyi adókkal. Itt a polgár közvetle­nül a községének-városá- nak-kerületének adja a pénzt. „Adó után nem fizetünk adót” — ez a mottó itt is érvényes. így azután nem kell adót fi­zetni a helyi adók után, vagyis a befizetett összegeket le le­het vonni az adóalapból. Ké­résre a helyi önkormányzat­nak igazolást is kell adnia a befizetett adókról. E szem­pontból mindegy, hogy az adót milyen címen vetette ki a helyi elöljáróság: lehet az telekadó, házadó vagy ide­genforgalmi adó. Az sem szükséges, hogy a polgár ugyanabban a községben lak­jon — lehet az a befizetés hétvégi ház után is. Magya­Kapolyi és somogymeggyesi hétköznapok Elkezdődött valami... Közös körjegyzősége van Kapolynak és Somogymegy- gyesnek; egy év óta segíti a két képviselőtestület munká­ját. Korábban mindkét telepü­lés Tabhoz tartozott; hivatal egyik községben sem volt, így először a körjegyzőség műkö­désének feltételeit kellett meg­teremteni. Kapolyon a nyáron felújították a hivatal épületét. Nehéz volt a kezdet; a múlt év végéig nem történt meg a kö­zös vagyon felosztása a volt székhely-település és a ko­rábbi társközségek között. In­dulásként egy-egy volt társközség összesen 70 ezer forintot kapott a közös költ­ségvetésből. A legszüksége­sebb irodagépeket már az ön- kormányzatok vették meg... Kapolyon óvoda és alsótago­zatos általános iskola, So- mogymeggyesen csak alsóta­gozatos általános iskola mű­ködik. Mindegyik intézmény felújításra szorul. Mit mutat a két település önkormányzatának múlt évi gazdálkodása? A csaknem 900 lakosú Kapolyon több mint 13 millió forintból tervez­hettek, s ezt egészítette ki a vízhálózat építésére — pályá­zat útján — nyert 2,3 millió fo­rint központi céltámogatás. A testület — mint Meinhardt Sándor elmondta — elsődle­ges feladatnak tekintette az in­tézmények működési feltétele­inek biztosítását. A lakosság igényeit figyelembe véve Ka- polypuszta egészséges ivó­vízzel való ellátására 4,5 millió forintot biztosított, két autó­busz-megálló és váró létesíté­sére 1 milliót, útépítésre és karbantartásra pedig 950 ezer forintot. A kapolypusztaiak vízellátását a Haladás és az Unitab Kft segítette. A nyáron két utcában elkészült, decem­ber végén pedig átadták a ka- polypusztai vízhálózatot. Az önkormányzat — mivel a fel­sőtagozatos gyerekek Tabra járnak iskolába — több mint 800 ezer forinttal járult hozzá a tabi általános iskola műkö­déséhez, szociálpolitikai fel­adatokra (segélyezés, köz­gyógyellátás, mozgáskorláto­zottak támogatása stb.) pedig 900 ezer forintot adott. Somogymeggyes több mint 650 lakosával hátrányos hely­zetű település, amely tavaly nem egészen 9 millió forintból gazdálkodott. Az önkormány­zat legfontosabb feladatának az általános iskola működési feltételeinek biztosítását tekin­tette, de törekedtek a lakos­ság közmeghallgatások al­kalmával felvetett gondjainak orvoslására is. így készítettek utat, mintegy 450 méter hosz- szan a Fő utca végén, illetve a temetőhöz. Mindez 1,2 millió forintba került. A nyár végén helyezték üzembe a 24 millió forintos költséggel épített köz­ségi törpevízművet. Ez társu­lati beruházásban készült. A lakosság érdekeltségi egysé­genként 45 ezer forinttal járult hozzá, ezért a településen he­lyi adót nem vetettek ki. A diá­kok taníttatásához 600 ezer, a szociálpolitikai feladatok megoldásához pedig 800 ezer forinttal járult hozzá az ön- kormányzat. — Melyek az idei tervek? Mire szánják a pénzt? — Kapolyon mintegy 15 mil­lió forinttal gazdálkodhatunk — mondta Meinhardt Sándor. — Az intézményi épületek fel­újítására 3,1 millió forintot ka­pott az önkormányzat. Több utca szilárd burkolatot kap. A tervezett munkák elvégzése takarékos gazdálkodást kíván. A somogymegyesiek csak­nem 11 millió forinttal gazdál­kodhatnak. Ebből tervezik fel­újítani az általános iskolát; több utca javítását kővel és murvával — ez megalapozza a későbbi szilárd burkolattal való ellátását. A feladatokat a közmeghallgatás után ponto­sítják. Kapolyon és Somogy- megyesen elkezdődött valami. Ha a képviselőtestületnek, a lakosságnak továbbra is lesz kellő szorgalma, kitartása, az itt élők elindulhatnak egy szebb jövő felé... Krutek József rán: ha valakinek az ország­ban több helységben van telke, háza, összesítheti az ott befizetett adókat és együtt vonhatja le az adóalapjából. A törvény éles különbséget tesz a magánszemély adója és a vállalkozó adói között. A helyi iparűzési adót, a vállal­kozással járó különféle adókat is le lehet írni a költségek ter­hére — nem méltányos hát, hogy még egyszer elengedjék neki az adóját. Talán nem fölösleges felso­rolni, hogy a helyi önkormány­hatok milyen címen vethetnek ki adókat. Az önkormányzatok háromféle adót írhatnak elő. Ebből kettő — a vagyoni tí­pusú adó és a kommunális jel­legű adó — a polgárokra is ki­terjed. (A harmadik, az iparű­zési adó értelemszerűen csak a vállalkozókra vonatkozik.) A vagyoni típusú adók főleg a házadóból és a telekadóból állnak. Jó tudni, hogy a szük­séglakásokra, a nem üdülőhe­lyen levő komfort nélküli laká­sok első száz négyzetméte­rére, a műemlék házakra és az oktatási vagy a szociális cé­lokat szolgáló épületekre nem szabad adót kivetni. (Az egy­házak tulajdonában álló épít­ményekre értelemszerűen nem.) A telekadó alól is van kivétel: az építési tilalom alatt álló telkekre nem szabad adót kivetni a tilalom ideje alatt. A kommunális adó hasonló a vagyonadóhoz, de ezt az adót az egyes házak, lakások, telkek bérlőire is kiszabhatják. Kommunális adónak számít az idegenforgalmi adó is. Ezt az is köteles megfizetni, aki 48 óránál tovább tartózkodik va­lamely olyan községben, ahol nincsen lakása. (Elvben ezt az adót is le lehet vonni a szemé­lyi jövedelemadó alapjából — de ez nem gyakori.) Legközelebb a személyi jö­vedelemadó kifizetésével kapcsolatos egyes kötelezett­ségekre és lehetőségekre té­rünk ki. Sós Péter János Az Országos Takarékpénz­tár tapasztalatai szerint az 1991. október 15-e óta je­gyezhető államkötvény for­galma más értékpapírhoz ké­pest meglehetősen alacsony. Bár a jegyzésről szóló tájékoz­tató füzetek szinte azonnal el­fogytak a takarékpénztári fió­kokban, az ügyfelek mégis tar­tózkodnak az értékpapír jegy­zésétől. Elsősorban azért, mert attól tartanak: a csök­kenő infláció erősen lefelé mozdíthatja a változó kama­tot. Hosszúnak tartották a köt­vény 3 éves futamidejét, és szóvá tették azt is, hogy ez idő alatt, vagyis a 3 év letelte előtt nehézkesen juthatnak a be­fektetett pénzhez. A kötvényt elsősorban a tőzsdén lehet ér­tékesíteni. Sokan féltek a tőzsdézéstől — főként vidéken — és a tőzsdén kialakuló árfolyamtól. E bizalmatlanság azonban — a jelek szerint — hamarosan megszűnik. Az OTP máris fel­készült az államkötvény má­sodlagos forgalmazására, és hamarosan mintegy 280 fiók­nál, az ország egész területén fölvesz tőzsdei megbízásokat — tájékoztatta az OTP érték­papír-főosztálya az MTI-t. Somogybán először a me­gyeszékhelyen és hat másik város takarékpénztárainál nyí­lik lehetőség tőzsdei megbí­zásokra —- ott, ahol a számí­tógépes kapcsolatrendszerrel megteremtették ennek feltéte­leit. Egy-két hét, és a vidéki OTP-fiókok is bekapcsolód­nak a munkába. Mint az OTP megyei igazgatóságán meg­tudtuk: az Országos Takarék- pénztár és a Bróker Rt együttműködése folytán már kiképezték — illetve e napok­ban készítik fel — a szakem­bereket. Kaposváron két he­lyen: az OTP megyei igazga­tóságán és az északnyugati városrész takarékpénztári fi­ókjában vesznek föl tőzsdei megbízásokat, továbbá Siófo­kon, Balatonbogláron, Fonyó­don, Marcaliban és Nagyatá­don, de hamarosan Tabon is megteremtik a feltételeket. Az államkötvény forgalma egyébként a várakozástól el­maradt. Az összes jegyzett papír névértéke több mint 346,5 millió forint. Az ügyfelek számára elsősorban a magas — 37 százalékos — induló kamat volt csábító, valamint az, hogy a letétbe helyezéskor a takarékpénztár névérték alatt 1 százalékkal olcsóbban adja a kötvényt. Ez utóbbival sokan éltek. Az OTP-nél az összes jegyzés 83 százalékát ügyfélforgalmi számlára kér­ték. Az OTP részt vesz a kárpót­lási jegyek forgalmazásában is: e hónap második felében kapcsolódik be az értékpapír kiadásába. Ennek módozatait most dolgozzák ki, s előrelát­hatólag több mint 200 fiók te­vékenykedik majd e területen. Azt, hogy a kárpótlásra jo­gosultak melyik OTP-fiókok- ban vehetik föl az őket megil­lető kárpótlási jegyeket, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozza meg. Az ügyfelek egyébként a kárpótlási jegyekkel együtt, egy borítékban kapják kézhez a mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről szóló utalványt, valamint a felhasz­nálási lehetőségeket felsoroló tájékoztatót is. A kárpótlási jegyeket ez év folyamán várhatóan bevezetik a budapesti Értéktőzsdén. Az OTP Rt részt vesz a kárpótlási jegyek másodlagos forgalma­zásában is, és szeretné elő­segíteni a kárpótlási jegyek több irányú felhasználását. Úgy látszik, a gyerekdivatot is visszahozza a kormány a hú­szas évekből: rövidnadrág, mezítláb... A törvényeket fordítsák le „ómagyarra”! A naptári új esztendő a ma­gyar mezőgazdaságban akár az új időszámítás bevezetését is jelentheti. Lassacskán megkezdődik a tényleges kár­pótlás is. Dr. Gergátz Elemér mezőgazdasági és földműve­lésügyi miniszter a legújabb gazdáknak adott tanácsokat. — Ebben az évben nagyon sokan válnak egyéni gazdál­kodókká. Hogyan kezdjenek neki az új életnek? — Amit nagyon szeretnék kérni minden gazdától, de a szövetkezetekben tovább dol­gozóktól is, saját érdekükben: figyeljenek alaposan a szabá­lyozókra, és próbálják tökéle­tesen tisztázni a tartalmukat. A frissen meghozott, gazdál­kodással összefüggő törvé­nyeket le kell fordítani „óma­gyarra”! Hogy mindenki pon­tosan értse: a néha nyakate- kert, kacifántos mondatok, pa­ragrafusok igazából mit jelen­tenek. Milyenek az adózási törvények? Hogyan lehet vál­lalkozni? Milyen támogatást lehet kérni a különböző vállal­kozásokhoz és mi ennek a módja? Azt tapasztalom, hogy még mindig nagyon sokan fél­remagyarázzák az egyébként jószándékú és alapjában segítőkész törvényeket is. — Nagy segítséget jelent­hetne, ha több információs ki­advány létezne és több olyan fórum működne, ahol egyé­nenként is tájékozódni lehet. — Bizony, és éppen ezért szeretnénk a kiadókat ez irányban befolyásolni. Csak egy példát mondok, milyen nagy szükség van arra, hogy megértessék az emberekkel, miről is van szó a törvények­ben. Vihart kavart és nagyon sokan félreértették a személyi jövedelemedónak a háztáji gazdálkodással kapcsolatos kitételeit. Magam is jól tudom, hogy a 150 ezer forintos jöve­delem mást jelent, mint az 500 ezer forintos bevétel. Állattenyésztésben ilyen összegű jövedelemhez mini­mum 1,2-1,3 millió forintos bevétel szükséges. Namár- most: ha valakinek az állatte­nyésztésből ilyen mértékű be­vétele származik, akkor a 150 ezer forintos jövedelemért nem kell adót fizetni. így pél­dául ha van egy nyugdíjas pár, s mindegyikük megtermeli a 150 ezer forintos jövedelmet, az azt jelenti, hogy az össze­sen 2,5 millió forintos jöve­delmükért sem kell adózniuk. óraigazítás — másfélmillió évenként Külsejére nézve nem különbözik a ren­des óráktól, de amikor Hewlett Packard új atomüzemeltetésű óráján szilveszter nap­ján a digitális kijelző 12:00:00-t mutatott — a világ eddigi legpontosabb órája kezdte mutatni a múló időt. A HP 5071A jelzésű óra minden 1,6 mil­lió évben csak egy másodpercet késik. Ára igencsak borsos: 54 ezer dollár, ezért előreláthatólag eleinte csak tudósok, na­vigátorok és kormányok fogják megvásá­rolni. Teljesen „érzéketlen” az áraminga­dozásokkal szemben, mivel cesiumato- mok vibrációja működteti. Az óra másodpercenként elektromos jelzést bocsát ki, s ez lehetővé teszi gé­pek szinkronizálását időmérésre, navigá­lásra, csillagászati, rádiózási vagy televí­ziózási használatra. Meghibásodás ellen azonban nincs biz­tosítva a HP 5071A sem. A gyártó cég becslése szerint tízévenként lehet meg­hibásodásra számítani, ezért az órához csak ötévi garanciát ad. Mint a Hewlett Packard szóvivője mondja: „Nem hinném, hogy bárki is számítana arra, hogy egy termék másfélmillió évig eltartson. De ha eltartana, a mi óránk másfél millió év múlva is csak egy másodpercet késne.” Az emberiség történetében egyébként az első időmérő eszköz a napóra volt — az egyiptomiak állítólag már 5000 évvel ezelőtt ismerték. A kínaiak 3000 évvel Krisztus előtt vízórákat készítettek; a ma ismert legöregebb kínai vízóra a kairói múzeumban látható. A XX. század elején pedig egy Kínában járt hajóskapitány beszámolt egy 1800 éve működő vízóráról. Nagy Károly gyö­nyörű vízórát kapott ajándékba Harun al Rasid kalifától. A vízórát a görögök is is­merték; Plutarchosznál olvashatunk egy hetéráról, aki vízórájának állása szerint fogadta vendégeit. Még ma is ismerik és kedvelik a homokórát, amely sajátos módon csak XIII. században jelent meg Európában. Kínai találmány volt a tűz vagy illatszer hatására működő óra — a vastag gyer­tyák által üzemeltetett óra egyik variánsa olajjal működött. Ezeket Európában is ismerték. Jelentős fordulatot hozott az időmérés­ben előbb a kerekes óra, majd a XVII. századtól a holland Christian Huygens ta­lálmánya, az ingaóra, amely az elektro­mos, kvarc- és atomórák megjelenéséig a legpontosabbnak bizonyult. Benjamin Franklin 1748-ban találta föl a ma is használatos órát. Ennek csak három ke­reke volt, de már külön mutató jelezte az órát és a percet. Tőle származik a mon­dás is: „Az idő pénz”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom