Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. január 11., szombat Metszik a fákat Az enyhe januári időjárás lehetővé tette a metszést. A ka­posvári Városgazdálkodási Vállalat dolgozói megkezdték a munkát. Fotó: Kovács Tibor A föld legyen azé, aki... Pártvélemények a mezőgazdaságért aggódó felhívásról (Folytatás az 1. oldalról) Pártok megyei vezetőit kér­deztük: mi a véleményük erről a felhívásról? — Nagyon sok tanácsunk lenne, s hiányoljuk, hogy nem hívtak meg minket e felhívás megszövegezésekor — mondta Barkóczy Gellért, az FKGP megyei elnöke. — Mi is így látjuk ezeket a gondokat. A tulajdonviszonyok tisztázását minél előbb meg kellene tenni. Kérni kellene a kormányt, hogy tavaszig kaphassák vissza területeiket az érdekel­tek, vagy mondják ki, hogy ez nem megoldható, hogy a tsz-ek tudják: vessenek-e vagy sem? Gyorsítani kellene az új szövetkezeti törvény végrehajtását és a szövetke­zetek átalakítását. A jószágál­lományt is teljesen kiirtották. Olyan bankokat kellene létre­hozni, amelyek egyszámjegyű kamatlábú hiteleket adnak, hogy a paraszt tudjon megin­dulni, gépeket vásárolni. A pi­ackeresés is fontos: a paraszt tudja, hogy amit vet, annak lesz piaca... Garbera István, a KDNP megyei társelnöke: — Sem a magyar vidék, sem Somogy mezőgazdasága nem jut egy jottányival sem előrébb, ha veszélyt kiáltozunk, ahelyett, hogy eredményesen, kemé­nyen tennénk a dolgunkat. Nem értjük, mi szükség lenne arra, hogy az ország gazda­sági átalakulását egyedül, a többit kizárva egy párt hajtsa végre. A kormány beterjesz­tette a szövetkezeti törvényt, ezt kedden elfogadta a Parla­ment — nyilatkozta a társel­nök. — Nem áll még rendel­kezésünkre a törvény végle­ges szövege, így előre furcsa dolog azt kritizálni. Negyven évi diktatúra után nem ennek a kormánynak kell felemle­getni a felelősség kérdését, miután örökül gazdasági csőd­tömeget és üres kincstárt ka­pott. Ugyanezt a felelősséget felvállalják-e azok is, akik ko­rábbi politikai hatalmukat fel­használva, a fondorlatosán megszerzett gazdasági pozí­ciójuk biztonságából megen­gedhetik, hogy hátalmas hir­detésekben szerepeljenek a lapok hasábjain?! Sárdi Árpád, az MSZP me­gyei elnöke: — A felhívással teljes mér­tékben egyetértünk, már csak azért is, mert teljes mértékben egyezik pártunk agrárpolitiká­jával. Ennek kidolgozásában részt vett a felhívás egyik alá­írója, Pásztohy András. Mi is érezzük azokat a gondokat, amelyek Somogy falvaiban je­lentkeznek; az ellehetetlenü­lést, az ott jelentkező nagy munkanélküliséget. Herényi Károly, az MDF megyei választmányának el­nöke: — A felhívás az elmúlt 40 esztendő hibás politikai és gazdasági döntéseinek a kö­vetkezményeit úgy állítja be, mintha azokért a mostani kormány tehetetlensége, a demokratikus rendszerváltás lenne a felelős. A kitűzött cé­lokkal olyannyira egyetértünk, hogy azokat az MDF gazda­sági programja is tartalmazza. Ezért számunkra teljesen ért­hetetlen a a felhívás utolsó mondata, amely a 24. óráról beszél, amikor az átalakítás folyamatát éljük. A kárpótlási törvény, a szövetkezeti tör­vény célja az, hogy a föld megműveléséből élőket valós tulajdonhoz juttassa... A kez­deményezés aláírói közül né- hányan aktív részesei voltak a mostani helyzet előidézésé­nek. Az aláírók közül hiányol­juk a falu, a parasztság hiteles képviselőit — akiknek érdeké­ben a felhívás született. T. K. ADÓSPÓROLÓ Levonni jó dolog Nincs nagyobb öröm, mint amikor kiszámítjuk az adónkat és elkezdjük számba venni a lehetséges levonásokat. Ha ügyesen sáfárkodtunk tavaly kevéske pénzünkkel, csinos kis summát takaríthatunk meg. Az USA-ban például hatal­mas adóelőlegeket számol az adóhivatal és a következő ta­vasszal visszafizeti a levonható összegeket. Az adóbeval­lást úgy is hívják, hogy visszatérítés. Nagyon fontos, hogy tisztán lássuk: más dolog az adóa­lapból való levonás, és más az, amit már magából az adó­ból lehet visszatartani. (Saj­nos, az utóbbiból van keve­sebb.) Az alkalmazotti ked­vezményt tavalyelőttig még az adóalapból lehetett levonni — a mostani ciklusban sokkal kevesebb a kedvezmény, de ezt már az adóból számíthat­juk le. így minden, alkalma­zottként eltöltött hónap után 250 forintot vonhatunk le — az adóból. Hasonlóképpen vonhatjuk le az adóból a lakásépítésre és a közüzemi fejlesztésre fordított összeg egyharmadát is — de ez nem változott a ta­valyelőttihez képest. Elsősorban a gyerekek Sokkal nagyobb az a kör, amit az adóalapból számítha­tunk le. Itt elsősorban a gyer­mekekre kell gondolni. Haté­ves korig minden kisgyerek után havi 1000 forint leírható. Akkor is ezt tehetjük, ha lega­lább három gyermeket neve­lünk egy háztartásban, vagy Nemrég akult meg a „Volt Nyugati Hadifoglyok Somogy Megyei Szerevezete”. Legutóbbi közgyűlésük le­velet küldött valamennyi so­mogyi országgyűlési képvise­lőnek. Ebben arra kérték őket, hogy mozdítsák elő: kaphas­sanak kárpótlást a volt nyugati hadifoglyok is. A szervezet egyebek mellett célul tűzte ki, hogy tagságá­nak anyagi érdekeit is képvi­seli. így méltánytalannak egyedülállóként két gyereket, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelünk. Itt a korhatár egészen 30 éves korig fölmehet, ha — egészséges gyermeknél — az illető ifjú valamely közép- vagy felsőfokú iskola napppali hall­gatója. Alapítvány, adomány A jövedelmünkből levonhat­juk azokat az összegeket, amelyeket belföldi székhelyű alapítványnak vagy közérdekű kötelezettségvállalásra ado­mányoztunk. (Figyelem!) Sok iskola alapítványi rendszerben működik, tehát így nem tandí­jat, hanem levonható hozzájá­rulást fizettünk. (Ha tehetjük, célszerű ezt a nagyobb kere­setű szülő nevén elszámolni, mert viszonylagosan nagyobb a megtakarításunk.) Levonható havi kétezer fo­rint a súlyosan fogyatékos magánszemély jövedelméből is. Sok vitát keltett a szakszer­vezeti díj kérdése. A mostani adónál az az érvényes, hogy havi 300 forintig vonhatják le a tartja, hogy csak a szovjet ha­difogságba esetteknek adnak kárpótlást. Bencze József, a megyei szervezet elnöke a levelükre három képviselőtől, Horn Gyu­lától, István Józseftől és dr. Sipos Imrétől, valamint Nagy Lászlótól, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hiva­tal titkárságának vezetőjétől kapott választ. Horn Gyula azt közölte, hogy pártja parlamenti frakció­szakszervezeti díjat. Ha valaki a Munkavállalói Részvételi Program keretében vásárolt részvényt vagy üzletrészt, az ahhoz tartozó évi törlesztő­kamatot is leírhatjuk. Az az elv is érvényes az adófilozófiában, hogy befize­tett adó után ne fizessünk még egyszer adót. így az adóalapból leírhatjuk az 1991-ben befizetet helyi adókat. Kivéve azt az adót, amit az egyéni vállalkozó fize­tett az ipar után, hiszen azt már elszámolta egyszer a költségei között. A valódi összeget Nagyon érdekes a beruhá­zási adókedvezmény törté­nete. Ha valaki 1991-ben „be­szállt” egy kft-be, akkor a pénzben bevitt tőkéjét leír­hatja az összjövedelme 30 százalékáig (és nem az egy- harmad részéig!). Figyelem: ha valaki tavaly közkereseti társaság vagy betéti társaság tagja lett, az oda bevitt pénz nem írható le (a KKT és a BT ugyanis nem jogi személy). S mi a helyzet a részvény- társaságokkal? Nos, egy részvénytársaságban úgy fek­tet be valaki, hogy részvényt vásárol. A törvény szerint a részvény összegét itt is levon­hatjuk — az adóalap 30 száza­lékáig. Figyelem ismét: nem a részvény névértékét lehet le­jának szakértői figyelembe veszik és továbbítják a szer­vezet kérését. István József tudatta: az emberjogi, kisebbségi és val­lásügyi bizottságban erről is tárgyalnak, és mindent meg­tesznek az ügy igazságos rendezése érdekében. Dr. Sipos Imre, akit már ré­gebb óta foglalkoztat ez a kér­dés, ugyancsak támogatásá­ról biztosította az ügy képvise­lőit. Sz. N. vonni, hanem a ráfordított va­lódi összeget! Ez a névérték többszöröse is lehet. (Más kérdés, hogy az adóbevallá­soknál hirtlen ki fog derülni: mindenki olyan marha, hogy éppen akkor vette az adott részvényt, amikor az a legd­rágább volt. Ez a bemuta- tóra-látra szóló részvényeknél eléggé ellenőrizhetetlen. A névre szólóaknái már kevésbé az. Éppen ezért 1992-től már csak az új kibocsátású rész­vényeket ismerik el.) A részvényekre szóló adóa­lapcsökkenés megszűnik, ha az adott részvényt három éven belül eladjuk. Az adóha­tóság felszólítására tehát há­rom évig fel kell tudni mutatni — valamilyen — részvényt az adott értékben. Részjegy, vagyonjegy Hasonlóképpen levonható a részjegy, a vagyonjegy, az ÁVÜ által értékesített érték­papír, valamint — mezőgaz­dasági kistermelő esetében — ha valaki külterületi termőföl­det vásárol művelésre. Ha va­laki a Munkavállalói Részvé­teli Program keretében vásá­rolt üzletrészt, az azévi tör­lesztés is — a jövedelem 30 százalékáig — levonható. A legközelebbi alkalommal folytatjuk a helyi adók levoná­sának ismertetését. Sós Péter János Távoktatási csúcs A brit Open University Busi­ness School, Európa legnép­szerűbb, multimédia rend­szerű távoktatási csúcstech­nológiáját első ízben vezették be magyar nyelven. Hazánk 11 városában összesen 143 hallgató részvételével kezdőd­tek meg a 20 héten át tartó kurzusok. A most indult kurzus a „Hatékony menedzser” cí­met viseli. Érdekessége, hogy erre a megyei munkaügyi központok által regisztrált ál­lástalan diplomásokat vettek fel. Vámudvar Győrött Vámudvart nyitott a Rába Rt pénteken Győrött, az 1. számú főút mentén. Tárolásra 1200 négyzetméteres fedett­csarnok, 50-60 jármű egyidejű parkolására pedig betonozott szabad tér áll a hazai és a kül­földi megbízók rendelkezé­sére. A létesítmény kialakítá­sára 10 millió forintot költöttek. Közelében vámszolgálati iro­dát rendeztek be: ahol a szol­gálatot teljesítő vámügyi szakemberek teljes körű vám­okmányolást, vámelszámo­lást végeznek el és szaktanács- adással szolgálnak. Karamell Rt Részvénytársaságként mű­ködik január elsejétől a kalo­csai Karamell Sütő- és Édes­ipari Vállalat. A cég átalakulá­sát az Állami Vagyonügynök­ség még tavaly decemberben hagyta jóvá. A Karamell Rt alaptőkéje 432,9 millió forint, amelyben az ÁVÜ 88,5 száza­lékos, az önkormányzat 8,7, a magánbefektetők pedig 2,8 százalékkal részesednek. ŐRZIK A HAGYOMÁNYOKAT Tíízoltómúzeumot Kaposváron Jelvényükön a korabeli sisak látható Az országban először a somogyi tűzoltók kezdték ösz- szegyűjteni a múlt emlékeit. Kovács László vezetésével nagyon sok korabeli eszközt sikerült összegyűjteniük, és így nyithatták meg a vörsi tűz­oltómúzeumot. Ezen kívül megalakították a Somogyi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesületet, s ez országos hírnévre tett szert. A tűzoltók, akik munkaide­jükön kívül is vállalják a ha­gyományok ápolását, már bemutatkoztak a legkülönbö­zőbb országos rendezvénye­ken is. A múlt nyáron Kapos­váron tartották a tűzoltók or­szágos versenyét, ahol a be­mutató csoport ugyancsak nagy sikerrel szerepelt. Mun­kájukat tisztelve a Somogyi Hírlap szerkesztősége külön díjat adományozott nekik. To­vábbra is segíti lapunk azt a szándékukat, hogy létrehoz­zanak egy állandó kiállítást a megyeszékhelyen. Az egyesü­let szeretné, ha egy-egy terü­leten emlékeket állítanának. Erre már van példa. Többek között Nagyatád központjában látható egy régi lófogatos tűz­oltószer. Hasonlókat máshol is fel lehetne tenni annak jel­képéül, hogy a tűzoltóegyesü­letek valamikor faluközössé­get is jelentettek. Nemrégiben Ausztriában arról hallottam, hogy a régi hagyományok to­vább élnek és egyebek között a tűzoltóegyesületek szer­vezői a hétvégi vigasságok­nak, ott fölép a tűzoltózene­kar, a tűzoltóegyesületek tag­jai süteményekkel kedves­kednek, és a bevételekből többek között a sportegyesü­leteket támogatják, de segíte­nek a rászorulóknak is. A régi tűzoltóegyesületek összetar­tották a falut. Remélhetőleg így lesz a jövőben is. A somo­gyi tűzoltók így gondolkodtak, amikor Balatonszentgyörgyön a Gulya csárdánál folklórnapot tartottak, és nem röstellték fel­venni a korabeli ruhákat. Ott voltak a somogyvári apátság centenáriumi ünnepségén is. Dr. Horváth Jenő, az egye­sület titkára beszámolójában elmondta, hogy tavaly döntöt­tek a Magyar Tűzoltó Szövet­ségbe való belépésről is. Ez a szervezet mindenféle lehető­séget megkeres ahhoz, hogy tűzoltóságunkat tovább kor­szerűsíthessék. Szorgalmaz­zák a társadalmi összefogást, hogy a legkritikusabb időkben is képesek legyenek a külön­böző károk elhárítására. A somogyi tűzoltó hagyo­mányokat őrző egyesület teg­nap tisztújító közgyűlést tar­tott. Elnöknek Németh Józse­fet, titkárnak pedig Horváth Jenőt választották meg. Nagy Jenő Három képviselő válaszolt a volt nyugati hadifoglyoknak Egyelőre támogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom