Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-18 / 296. szám

1991. december 18., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Elhunyt Vas István költő Utolsót dobbant a szív — elnémult egy költő. A meg­rendítő hír tegnap érkezett: Vas István Kossuth-díjas költő, az írószövetség vá­lasztmányi tagja, a Magyar PEN Club elnöke — hosszú, súlyos betegség után — de­cember 16-án örökre le­hunyta szemét... Erdélyi la­pokban jelentek meg első versei; az Ifjúkori lángok, a Férfizsoltár röptette föl ne­vét. Kiteljesedő. lírája, sor­jázó kötetei, vallomásai a magyar irodalom első sorá­ban jelölték ki helyét. Nyolc­vanegy éves volt. Bartók üzenete Perényi Eszter és Kiss Gyula kamaraestje „Amit semmiféle diplomácia nem tudott megteremteni — a dunai népek békés együttélé­sét —, azt a parasztkultúra már végbevitte. A szláv, a ro­mán és a magyar népzene elemei összefonódtak, meg­termékenyítették egymást.” Gaál György Sándor neves zeneesztéta vetette papírra e sorokat a századelőn, Bartók művészetének lényegére utalva. S ami érvényes volt a XX. század hajnalán, az ismét elemi erővel tört a felszínre: Bartók zenéje talán sohasem hangzott olyan igazul, olyan szélsőséges érzelmeket megmozgatva, mint napjaink­ban, amikor Európa ismét da­rabjaira hullik, s elkeseredett, gyilkos háború dúl „testvérné­pek” között. Ezek a gondolatok kavarog­tak fejemben hétfőn este a zeneiskola hangversenyter­mében, amikor Perényi Eszter hegedűművész és Kiss Gyula zongoraművész interpretáció­jában felcsendült Bartók I. rapszódiája. Felcsendült? Fel­rázott, felkavart, és katartikus erővel közvetítette a magyar­ságélmény XX. századi el­lentmondásait. Perényi Eszter, aki rendkí­vüli módon vonzódik Bartók művészetéhez, hallatlanul nagy technikai tudással felvér­tezve, férfias szikársággal és mégis valamilyen mélysége­sen ásszonyos-nőies érze­lemgazdagsággal tolmácsolta a művet. Kiss Gyula zongo­raművész — megteremtve a kamarajáték harmóniáját — zeneileg és ritmikailag kiérlelt átékával biztonságosan kö­pette és kiegészítette a bravú- 'os hegedűszólót. A két világ­ítói zenész — aki Európa szinte valamennyi koncertpó­diumán megfordult már — gazi nagy művészekhez néltó alázattal, magas szín- /onalú előadással ajándé­kozta meg a kaposvári közön­séget. Külön kell szólni arról a mű­sorszerkesztési koncepcióról is, amely fokozatosan elveze­tett bennünket a bartóki mű befogadásához. Az elsőként felcsendülő kéttételes Mo- zart-mű, a G-dúr szonáta (K301.), nagylélegzetű cres- cendóival, gótikusán emel­kedő 'dallamsoraival már megelőlegezte az utána meg­szólaló Schubert- kompozíció, az a-moll szonatina szélsősé­gesebben romantikus hang­zását. Ez a meglehetősen rit­kán hallható schuberti mű me­lankóliájával, az érzelmi kitö­rések zenei interpertációjával nagyszerű előadásra ösztö­nözte a két művészt. Perényi Eszter 1700-as évekből szár­mazó, szépségesen telt, szí­nes hangzású hegedűjével, gyönyörű fokozással, finoman ívelő kötésekkel, energikusan tolmácsolta a művet. Nem csoda hát, hogy az ezt követő bartóki mű olyan nagy hatásai volt a hallgatóságra. A felbor­zolt kedélyeket Beethoven F-dúr Tavaszi szonátája (op.24) felcsendülése nyug­tatta meg. A klasszikus mester művének előadása mindkét szólista számára lehetőséget adott az egyéni kvalitások fel­villantására. A közönség óriási lelkese­déssel hálálta meg az él­ményt, és háromszor tapsolta vissza a pódiumra a művé­szeket. Perényi Eszter — bár 39 fokos lázzal lépett a pódi­umra — Kiss Gyulával egye­temben ismételt játékkal kö­szönte meg a publikum lelke­sedését. A ráadásként fel­csendülő Csajkovszkij Meló­dia, majd Bartók Román tán­cok című művének tolmácso­lása csak megerősítette ben­nünk a gondolatot: Bartók élőbb, mint valaha. Várnai Ágnes Jiri Anderle nemcsak-illusztrációi Szép és szörnyeteg Grafikái Dali világát idézik Jiri Änderte tud valamit a szépről. És tud valamit a ször­nyetegről. Tudja, hogy e két szó kétféle tartalma csak lát­szólag viaskodik egymással; hogy mindkettő — így együtt — őseleme az embernek is. Csak akarat és választás kér­dése. És mégsem/is... Salvador Dali, a zseniális szürrealista művész már be­barangolta a tudat — szinte mindenki elől zárt — mélysé­geit. Hihetjük, hiszen mivel nyugtatnánk magunkat, hogy magyaráznánk meg Dali fes­tékbe mártogatott félelmetes véglényeinek létezését vagy Bunuel Andalúziái kutya című látomásában, a zavart férfi rothadó tenyeréből elővonuló hangyarajt? Jiri Anderle — Nádlov Havel drámája ihlette — illusztratív grafikái Dali világát idézik, nem ejnyebejnye ez, csak óhatatlan képzettársítás eredménye. Mert ez az An­derle grafitját mozgató sci- ence-fiction felé hajló meta­morfózis olyan mutációkat va­rázsolt a szűz-fehér papírla­pokra, amelyekhez hasonlót — komolyra véve — kevés ce­ruzaforgató produkált. Anderle világot teremtett, olyan világot, amely belőlünk fakad, a mi félszegségünkből és brutalitá­sunkból. Anderle leképezte a fasizmust, Námot, a világhá­borúkat — az önmagát öldöklő ember természetrajzát alkotva meg. Rendkívüli érzékeny­sége nyomán a legfinomabb jelek sem maradtak kidolgo­zatlanok. És persze az ellenpont. A taszító-rusnya férgek és undo­rító nyákos-pondrók szinte hallható artikulálatlan sivítása áthallik a kiállítás anyagában a tisztaságot és ártatlan sze­lídséget mutató, élethűen for­mált női szépségbe, ál- dott-nyugalmas öregségbe és csecsemői gőcsicsélésébe. Igaz, van, ki tenyerébe rejti szép-szörnyeteg arcát... A cseh művész megragadó grafikai sorozata a kaposvári Toldi iskola aulájában látogat­ható, a jövő év első havának tizedik napjáig. B. T. A Softver Alapítvány a diákokért Dr. Banka Margit, a Szüv igazgatója alapította meg a közelmúltban a Softver Alapít­ványt. Ehhez a Szüv számító­gépekkel csatlakozott. Az ala­pítótól megtudtuk: korábban a vállalat oktatási irodája szer­vezett már felsőtagozatosok­nak számítógépes tanfolya­mot. A kétszer kéthetes sike­res kurzus adta az ötletet, hogy érdemes lenne minél több diákot bevonni a kép­zésbe, ugyanis nem minden iskolának van lehetősége a számítógépes oktatásra. Az alapítvány támogatásával már a téli szünetben elkezdődik a negyvenórás tanfolyam. A ka­posvári általános iskolák 2-3 diákot küldhetnek, s a képzés ingyenes lesz. Januárban szombatonként folytatódik a felkészítés. Tavasszal újabb kurzust szervez a Szüv. Az alapítvány tervezi, hogy hét­végenként érdeklődő csalá­dok is eltölthetnek majd né­hány órát a számítógép mel­lett. L. S. MEGKONDULTA LÉLEKHARANG? Aggodalmak Hollywoodban A csődbíróság védőszár- íyai alá került az Orion holly- voodi filmstúdió, amely a öbbszörös Oscar-díjas Far­kasokkal táncoló című filmet >s Woody Allen több produk- :ióját készítette. A lélekharang szólalt meg a Imvilágban — mondják a bo- úlátók. Ez persze túlzás, de nég Max Alexander, a Variety ímű magazinnak, a show-bu- iness bibliájának vezérigaz- atója is azt mondta az AFP ancia hírügynökség tudósító­inak: ebben az évben a film- jarnak is meg kellett tanulnia, ogy nem bújhat fedezékbe a azdasági pangás elől. A borúlátást a számokra lapozzák az amerikai filmfő- árosban. Az 1989-es rekord- vben eladott 1,13 milliárd íozijeggyel szemben, tavaly csak 1,05 milliárdot adtak el az Egyesült Államokban, s ebben az esztendőben 1 milli­árd alatti eladással kell szá­molni. Erre tizenöt év óta nem volt példa. A jegyárak emelése elle­nére fokozatosan csökkennek a bevételek is. 1990-ben az előző évhez viszonyítva 12 millió dollárral kevesebb, 5,2 milliárd folyt be a mozipénztá­rakba, az idén pedig ez az összeg 5 milliárdnál is keve­sebb lesz. A fenyegető gazdasági pangás ellen a filmstúdiók most „nagyágyúikat” — a leg­ismertebb rendezőket és sztá­rokat — vetik be. A Sony néhány nap múlva kihozza Steven Spielberg új produkcióját a Hookot. (Nem tudni mi lesz a film magyar címe, mivel Hook horgot is, csapdát is jelent.) A film főszereplői — Julia Roberts, Dustin Hoffman, Ro­bin Williams — a Peter Pan című amerikai mese kissé már megfakult hőseibe lehelnek új életet. A Sony ezenkívül egy ké­szülő Barbra Streisand filmtől remél sikert. Az Universal stúdió egy iz­galmas kalandfilmmel akarja megtölteni a mozik nézőterét; főszereplője Robert de Niro. Két stúdió némileg derűlátóan tekinthet az új esztendő elé. A Paramount-nak az Adams család című alkotása a vetítés első három napján 24 millió dollár bevételt hozott. A film egy vidám szörnycsalád törté­netét eleveníti meg. A bohó- kás szörnyek a 60-as években már nagy sikert arattak a tele­vízióban. A másik derűlátó stúdió a Walt Disney. A Szép és szörnyeteg című rajzfilm tizenkét nap alatt 9 mil­lió dollárt hozott a konyhára. A kritikusok egyöntetűen az Os- car-díj várományosának tart­ják. E reménykeltő sikerek elle­nére a filmcézárok aggódnak. S ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy igyekez­nek leszorítani a produkciók költségeit. Egy film elkészítésének át­lagos költsége jelenleg nem haladja meg a 20 millió dollárt. Kivétel Spielberg Hook-ja, amely 70 milliióba került és amelynek főszereplői a bevé­tel bizonyos százalékát kapják gázsiként. Polgár Dénes 3,5 millió forint Somogynak A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium által meghir­detett közművelődési pályáza­ton a következő somogyi in­tézmények, személyek és kis­közösségek nyertek: Andocs, Gazdaköri Egyesü­let (90 000), Ádánd, Színját­szók és Versmondók Köre (50 000), Balatonfenyves, Általá­nos Iskola (45 000), Balaton- földvár, Polgári Kultúrkör (40 000), Balatonszabadi-Sióma- ros, Kossuth Művelődési Kör (85 000), Balatonszárszó, Jó­zsef Attila Művelődési Ház és Általános Iskola (60 000), Ba- latonszentgyörgy, Kis-Balaton Táncegyüttes (63 000), Böhö- nye, Művelődési Ház (90 000), Buzsák, Művelődési Ház (72 000). Csurgó, Csokonai Műve­lődési Központ (17 0000), Csurgó, Pedagógus Nőikar Egyesülete (54 000), Csurgó, Szabadidőközpontot Építő Egyesület (320 000), Csurgó, Városi Könyvtár (120 000), Kaposvár, Pro Vitae Alapít­vány (100 000), Kaposvár, „Ráérős Évek” Somogy Me­gyei Nyugdíjas Baráti Kör (80 000), Kaposvár, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (120 000), Városi Művelődési .Központ (100 000), Nagycsaládosok Ka­posvári Egyesülete (60 000), Somogy Megyei Könyvtár (200 000), Somogy Megyei Művelődési Központ (72 000), Somogy Táncegyüttes (240 000), Somogyi Fotóklub (270 000), Vakok és Gyengénlátók Somogy megyei Szervezeté­nek Ifjúsági Klubja (100 000), Bonnya, Fiad, Kisbárapáti Körzeti Általános Iskolája (54 000), Kötcse, Csepinszky Má­ria (30 000). Nagyatád, Könyv­tár (325 000), Nagyatád, Mű­velődési Ház (50 000), Rinya- besenyő, Narancsvirág Gyermekklub (140 000), Sió­fok, Gyermekkórus Egylet (72 000), Siófok, Könyvtár (40 000), Siófoki Bányász Női Kar Egyesület (50 000), Somodor, Kultúrotthon (200 000), Som, Falusi Esték Klub (40 000), Somogysámson, Citeraegyüt- tes (40 000), Somogysámson, A Kistücsök és a Rokolya Gyermektánccsoport (40 000). A megyénkben működő közművelődési intézmények­nek, amatőr művészeti cso­portoknak, kisközösségeknek soha jobbkor nem jöhetett volna ez a pénz. Ám tevé­kenységükhöz — többnyire — nem elegendő ez az összeg, hiszen egyre inkább apadnak a pénztárcák, és sok idő kell a szponzorok felkutatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom