Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-10 / 289. szám

1991. december 10., kedd 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Unióimmal koccintottunk Zwack Péterrel A vállalkozó a közjóért is fárad Hét gyermeke van az „egykének” Utazás a létminimum körül Munkanélküliek és pályakezdők A napokban nyitották meg a zamárdi Família Hotel Unicum bárját, amelynek díszvendége Zwack Péter volt. Az ünnep­ség után . hamisítatlan Zwack-Unicummal koccintot­tunk, majd beszélgettünk a vi­lághírű magyar vállalkozóval. — Életének volt egy idő­szaka, amely igen mozgal­mas lehetett. Legalábbis az akkori sajtóközlemények erre engednek következ­tetni. Miként élte meg az em­lített időszakot, milyen ta­nulságokat vont le? — Amikor azok a bizonyos újságcikkek megjelentek, nem voltam itthon, keveset olvas­tam közülük, s amikor már a kezembe kerültek, nem voltak számomra fontosak. Ami az akkori lelkiállapotomat illeti, fel sem merült bennem a vissza­vágás gondolata. Pedig ha az ember úgy érzi, igazságtalan­ság történt vele, előfordul, hogy mérlegeli a visszavágás módját és lehetőségét. Én igyekeztem túltenni magam a borongós hangulaton. Azért, amikor júliusban hazajöttem, egy kis szorongással mentem ki az utcára: „Vajon mit tart ró­lam a közvélemény?” Tíz mé­tert sem haladtam, amikor egy járókelő rámköszönt, és meg­kérdezte: „Zwack úr, hogy van?” Egy másik az egészsé­gem iránt érdeklődött, egy harmadik pedig biztatott: nincs okom az elkeseredésre. Nos, ez a fogadtatás óriási hitet adott, s ismét arra a következ­tetésre jutottam, hogy ez az ország nagyon egészséges és sokat érdemel. — Az Unicum, e sajátos magyar eredetű rövidital vi­lágszerte ismert és kedvelt. Története összefügg a Zwack családéval. Hallhat­nánk erről valamit? — Én nem sokat foglalko­zom családtörténettel, noha kétségtelen, érdekes dolog. Új fejezet kezdődik a ma­gyar mezőgazdaság történe­tében. Olyan változások sora, amely alaposan átrajzolja a tu­lajdonosi rendszer térképét is. A napjainkban zajló jogalkotói folyamat fényében ugyanis meglehetősen nagy bizton­sággal előrejelezhető az ag­rárgazdaságok fejlődésének néhány fő iránya. Egyfelől az, hogy a mező- gazdasági üzemrendszerben nőni fog a néhány tucat hektá­ron működő középparaszti gazdaságok száma és ará­nya, ez utóbbi azonban nem­igen fogja meghaladni a föld­terület 20 százalékát. Másfe­lől minden bizonnyal állandó­sulni fog a részmunkaidős (háztáji és kisegítő) gazdasá­gok száma. Mintegy másfél millió ilyen földparcella lesz, és ezek a földterületnek mint­egy 10-15 százalékát foglal­ják majd el. S harmadrészt: az agrárágazatban az óriásfar­moknak, a nagyméretű üze­meknek szintén fontos szere­pük lesz, olyannyira, hogy fel­ölelhetik a termőföldnek akár 50-70 százalékát is. A nagytáblás művelésben Azt hiszem, sokan tudják, hogy az Unicumot a 18. szá­zadban találta fel az egyik ősöm, aki második József ud­vari orvosa volt. A hagyomány szerint a súlyos beteg császár (akit a magyarok kalapos ki­rálynak neveztek) életét meg­hosszabbította ez a sajátos orvosság, amely 42 fajta gyógyfűből, illetve gyökérből készült. A receptet azóta sem változtattuk meg, mindig a család egy-egy férfitagjának a birtokában van. A reformkor­ban, 1840-ban alapították a Zwack gyárat Budapesten, amely mindig családi vállalko­zás volt (nem lett belőle pél­dául részvénytársaság), s a magyar ipar egyik világhírű üzemévé lett, 1948-ig töretlen volt a fejlődése, a két világhá­ború között például a cég leg­nagyobb piaca már az Egye­sült Államokban volt. Az álla­mosítás után külföldre men­tünk, pontosabban szöktünk, minden családtag más úton-módon. Az államosított üzemből ezután is exportálták az Unicumot, Zwack Unicum- ként természetesen, s apám pert indított, hogy ezt meg­akadályozza. Ez afféle prece­dens per volt, amit megnyer­tünk, s ettől kezdve csakis az maradó föld azonban szintén elaprózott tulajdoni részekből épül fel, s a tulajdonosok egy része nem közvetlenül a me­zőgazdaságban dolgozik majd. Elsősorban a nem me­zőgazdasági foglalkozású tsz-tagok nevesített földje ke­rül be az óriásfarmokba, a fa­lutól távol élők pedig inkább egyéni bérletbe adják földjü­ket. A tsz-ekből, állami gazda- ságpkból, magántulajdonosok földjeinek egyesítéséből létre­jövő óriásfarmok előrelátható­lag az általuk felhasznált föld­nek körülbelül egyharmadát fogják bérelni vagy tulajdoni betétként kezelni. Előrejelez­hető az is, hogy jórészt né­hány termék nagy volumenű előállítására ■— például búza­vagy vetőmagtermelésre, ál­lattenyésztésre — fognak szakosodni. A fölvázolt mezőgazdasági tulajdonosi szerkezet majd a kárpótlási és a szövetkezeti törvény együttes hatására alakul ki. A kárpótlási törvény a mezőgazdaságból az ötve­nes és hatvanas években el­ment családok leszármazottai- nak juttat földtulajdont, amely általunk (akkor már Olaszor­szágban) készített Zwack Unicumot fogadták el a kül­földi piacokon. Megjegyzem, az itthon gyártott Unicum, természetesen hamisítvány volt, hiszen a nagybátyám nem az eredeti receptet hagyta itthon. — Eszerint mi a 80-as évek végéig hamis Unicu­mot iszogattunk. — Ahogy mondja. És hadd tegyem hozzá: pillanatnyilag is kétféle Unicum készül Ma­gyarországon. Az egyik az eredeti recept szerint a Zwack-Buliv (Budapesti Likő­ripari Vállalat) Kft-ben, a má­sik, a hamisítvány pedig a most privatizálódó Bulivban. Én szeretném megvenni a cég (az egykori cégünk) másik 50 százalékát, csakhogy az an­gol United Distillers (UD) is akarja. És félő, hogy ő többet tud fizetni érte, mint én. Ez esetben elég furcsa helyzet alakul majd ki. Továbbra is megmarad a „tejesüvegben” forgalmazott hamisítvány, amit csak itthon értékesíthet; nek, s lesz a hagyományos gömbölyű üvegben kapható Zwack Unicum, amit exportá­lunk is. — Jelenleg hány helyen mintegy 1-2 millió hektárt érint. A szövetkezeti törvény a szövetkezetek, illetve a szö­vetkezeti tagok kezén maradt földet osztja szét a tagok kö­zött, azaz nevesíti a tulajdont, s ez mintegy 2-2,5 millió hek­tárra terjed ki. Az is látható, hogy — külön­féle okok miatt — a mezőgaz­dasági üzemrendszer válto­zása nem tudja teljes mérték­ben követni a tulajdoni rend­szer változását. Mindenekelőtt a középparaszti gazdaságok újjászületése előtt tornyosul­nak olyan akadályok, mint a tanyarendszer fejletlensége, il­letve az agrár-kisvállalkozás nagy kockázatától való fél­elem. Az említett két törvény ha­tásaként megnő az olyan földtulajdon aránya — s el­érheti akár a termőterület egyharmadát is —, ahol a tu­lajdonos nem vesz részt a termelésben. Ilyenek lesznek a faluftl tá­vol élők gazdaságai és a nem mezőgazdasági tevékenysé­get űző mostani tsz-tagok, a traktorosok, a gépészek stb. nevesített földjei. Ezért a készítenek Zwack Unicu­mot? — Magyarországon és Olaszországban. — És hol értékesítik? — Egész Európában, Ame­rikában, Kanadában, Ausztrá­liában, Japánban, Brazíliában és Argentínában. — Az államosításkor Önöket itthon tönkretették. Hogyan tudták külföldön újra felépíteni a céget? — Először is, nevünk volt. Másodszor, tőkénk nyugaton. De ami a legfontosabb, sza­kértelemmel és kemény mun­kával... — Milyennek látja a ma­gyarországi vállalkozókat? — Tisztelet a kivételnek, de sokukról a véleményem le­sújtó. Az a bizonyos újgazdag mentalitás jellemző rájuk, amely sohasem volt szimpati­kus. Remélhetőleg majd meg­tanulják, hogy a vállalkozó­nak, munkaadónak köteles­ségei is vannak. Mindenek­előtt a munkavállalókkal, de az egész társadalommal szemben. Kötelessége a köz­jóért fáradozni. Ebben szeret­nék jó példával elöljárni. Nem­csak azzal, hogy a Zwack-Unicum Kft-be nyugati körülmények és fizetések vannak, ez azt hiszem, termé­szetes. Sajnos, Magyarorszá­gon sok, egyre több a rosszul táplált, sőt éhező gyermek. Jómagam úgynevezett „egyke” voltam, nekem azon­ban hét gyermekem van, akik a világ különböző részében tanulnak. De úgy érzem, nem­csak a saját gyerekeimre kell gondolnom, ezért a IX. kerü­letben felvállalunk egy iskolát. Ugyancsak a szociális prog­ramunkhoz tartozik, hogy a környezetvédelem végett in­gyen, pontosabban a Zwack Unicum költségére motorbeál- litást vállalunk Ladákon, Tra­bantokon. (Szapudi) földbérlet jelentékenyen bő­vülni fog. A termelőszövetkezetek nagyobb hányada olyan utód­vállalkozásokká bomolhat, amelyekben a volt tsz-tagok zöme vagyoni betétként bent­hagyja a földjét, s a kárpótol­taktól bérbe veszi a kiadott földeket. Emiatt a következő időszakban a földtulaj­don-koncentráció újabb erő­södése várható. A „tsz-utód” földhasználó óriásfarmok igyekezni fognak az általuk művelt, bérelt föld tulajdonjogát megszerezni. A tulajdonkoncentrációs folya­matot elősegíti majd a készülő földtörvény is. Ez ugyanis a földbérlőt fogja védeni a me­zőgazdasággal nem foglal­kozó tulajdonossal szemben, hogy az agrárüzemek műkö­désének stabilitását bizto­sítsa. Minden bizonnyal sor kerül az állami gazdaságok széles körű privatizációjára is. A föld- tulajdon szerzését külföldiek számára ugyan korlátozni fog­ják, ám ingatlant korlátlanul szerezhetnek. így közvetlen külföldi tulajdonszerzésre is nyílik lehetőség. Természete­sen egyes termelőszövetkeze­tek is keresik a külföldi partne­reket, akiknek különösen ér­demes fölvenni a kapcsolatot a kiváló kelet-európai össze­köttetésekkel rendelkező me­zőgazdasági termelési rend­szerekkel. Mohácsi Kálmán a Pénzügykutató Rt munka­társa Ez év végére jósolták, hogy a munkanélküliek száma meghaladja a 300 ezret, dehát a kelletlenül hívott vendég mindig biztosan eljön, s ide­gességében még előbb is ér­kezik... Jövőre a költségvetési ter­vezetben foglalt hivatalos becslés 480 ezer állástalant ígér, a nemhivatalos számok pedig a 600 ezret sem tartják kizártnak, s ez bizony már nyugati recessziós idősza­kokban sem gyakorian ma­gas, 12-13 százalékos mun­kanélküliségi aránynak felel meg. A sereghez havonta tíz­ezrével csatlakozó állástala­nok magukban is szomorú lát­ványt nyújtanának, ha egy­szerre jelennének meg sze­münk előtt, de a legszomo­rúbb, amikor a gazdaság mű­ködési zavarai az ország, a kibontakozás szempontjából olyan értékes tanult fiatalokat tartja távol a gazdasági élettől. Nos, július végéig a munka- közvetítő irodákban 18 ezer fiatal jelentkezett azzal, hogy segítségre lenne szüksége az elhelyezkedéshez, s közülük 65 százalék szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt vég­zett. Elképzelhető, milyen ve­szélyek leselkednek az általá­nos gimnáziumok semmilyen praktikus képzettséggel nem rendelkező éretségizett diákjai- ra. Hát még azokra, akiket az általános iskola után próbálnak pénzkeresésre fogni. Nem addig van az! Oda akarod adni a gyereket fodrász- inasnak? Fizess havi 6 ezret a mesternek, ak­kor kitanulhatja a szakmát. Meglepő, hogy még rosz- szabb az elhelyezkedési lehe­tősége az egyetemi végzett­ségűeknek. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mező- gazdasági karának 107 dip­lomása az idén 12 állásra pá­lyázhatott, a debreceni DATE mezőgazdaságtudományi ka­rán 72 végzősnek 5 állást ajánlottak, a Budapesti Kerté­szeti Egyetem kertészeti, il­letve élelmiszeripari karán végzett 193 diák a háromne­gyed része a nyár végén még állás nélkül volt, s az Állator­vostudományi Egyetem 85 diplomása'közül 13 tudott el­helyezkedni. Szeptemberben egyedül Fejér megyében 2700 pálya­kezdő csatlakozott az addigi 8000 munkanélkülihez, s bár az adatok tendenciózusak, ha azt vesszük, hogy ezeknek a fiataloknak bizonyos hányada nem szakképzettségének megfelelő munkát szerez, il­letve vállalkozásba kezd, még mindig — összefoglaló adatok híján is — gyanítható: a tanult fiatalok jelnetős része a mai magyar társadalom hátrányos helyzetű rétegeit gyarapítja, a létminimum alatt élők táborát. Mindenesetre a munkanélkü­liek 27 százalékát 25 éven aluli fiatalok teszik ki, a pálya­kezdők aránya pedig a re­gisztrált munkanélküliek kö­zött 54 százalék. Ez a szám meghaladja a húsz éven aluli fekete amerikaiak közmondá­sosan magas munkanélküli rá­táját... Nemcsak az új állások te­kintetében hárul rájuk fokozott teher. Ők azok ugyanis, akik többnyire nemcsak nem dol­goznak, nem is laknak. Hol is laknának, hogy is alapítaná­nak családot, amikor az or­szágban az év első felében mindössze 10 ezer lakás épült, s ebből összesen 500 bérlakás. A létminimum alatt élők szí­nes sokasága egyre kevésbé számíthat az állam segítsé­gére. A létminimum hivatalos összegének 7 ezerről 8 ezer forintra emelése valójában senkit sem kötelez. A kor­mánynak a bürokrácia költ­ségcsökkentésére vonatkozó erőfeszítései nem meggyő­zőek. Az igazán sok pénzt faló nagyvállalatok felszámolása részben éppen a munkanélkü­liség túlságosan rohamos nö­vekedésének elkerülése vé­gett — nagyon vontatott. E nem túl kedvező tendenciák közepette a munkanélküliek­nek a segély folyósítására szolgáló úgynevezett szolida­ritási alap relatív csökkenésé­vel kell számolniuk. Ebben az évben előreláthatólag 17,5 milliárdot fizetnek ki munka- nélküli segélyre Magyaror­szágon, s az illetékes munka­ügyi államtitkár, Schamschula György nem ígéri, hogy ez az alap a segélyezendők számá­val arányosan nőhet, hiszen már az idén is kevesebb volt a tervezett 22,4 milliárdnál. Ha az alap 7 milliárddal bővül jö­vőre az ideihez képest, s a munkanélküliek száma a hiva­talos becslés szerinti 480 ezer lesz„akkor az érintettek ebből az alapból jövőre havi 4853 fo­rint segélyt kaphatnak. Ennyi pénzből már éhenhalni is le­het... Természtesen vannak tár­sadalmi jelenségek, s ilyen a szegénység is, amelyek körü­lírásakor a számokkal nem sokra megyünk. Egész bizo­nyos, hogy Magyarországon jövőre is nagyon kevesen fog­nak éhenhalni. Az egyházi és polgári családsegítő és jóté­konysági szervezetek lassan működésbe lépnek, a szülők eltartják pályakezdő gyerme­keiket, a nyugdíjasok eladják parányi telkeiket, kicsiny laká­saikat még kisebbre cserélik, a többgyerekes apák és anyák megpróbálnak még többet dolgozni, a magánszektor fo­kozatosan felszívja a szak­képzetteket vagy életrevaló­kat. A politikusoknak azonban számolniuk kell azzal, hogy a gazdasági rendszerváltást sú­lyos társadalmi feszüsltségek kísérik majd, s azok mindad­dig velünk lesznek, amíg a foszlányokra lépett szociális védőhálót újra nem fonják. Jókai Géza A Somogy Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a Kaposvári Munkaügyi Kirendeltség kirendeltségvezetöi állására Feladata: Kaposvár és a vonzáskörzetéhez tartozó telepü lé­seken lévő munkanélküliek ellátásának biztosítása és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetése. A pályázat feltételei: Egyetemi vagy főiskolai végzettség. A pályázatokat 1991. december 21 -ig kell benyújtani a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának (Kaposvár, Fő u. 37—39.) . (209262) Oriásfarmoké és középgazdaságoké a jövő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom