Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-09 / 288. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1991. december 9., hétfő SZERVEZI ÉS IRÁNYÍTJA A KAMARA Átalakul az ügyvédség Dr. Csákabonyi Balázs: A jelentős létszámnövekedés magában foglalja a felhígulás objektív lehetőségét Fotó: Kovács Tibor A gazdaság átalakulása nem hagyta érintetlenül a jogásztársadalmat sem. A jogi képviselet rendszerében bekövetkezett változások jelzik: felértékelte a társadalom a jogászi tevékenységet. Dr. Csákabonyi Balázs, a megyei ügyvédi kamara elnöke szerint: — Jelentősen megnövekedett, elsősorban a gazdasági bíróságokon a különböző ügyek száma. Ez szoros ösz- szefüggésben van a jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem rendelkező gazdasági társaságok alakulásával, s az ezekkel kapcsolatban jelentkező jogvitákkal. Örömmel mondhatjuk: fellendül a szakma és megfigyelhetjük az ügyvédi tevékenység felértékelődését. Amíg időtálló törvény lesz — Ez több munkát jelent, vagy több ügyvédet? — Az elmúlt 40 évben a jogi képviseletet ellátók társadalma is tagozódott. Jogi képviseletet láttak el a hagyományos értelemben vett ügyvédek, a státuszos jogtanácsosok, a vállalati és termelőszövetkezeti jogtanácsosok, akik vagy munkaviszony vagy szövetkezeti tagsági viszony alapján látták el a képviseleti tevékenységet. Ezenkívül a jogi irodák, amelyeket különböző szervezetek hoztak létre, aztán a jogtanácsosi munkaközösségek, az oktatói jogi munkaközösségek, a jogsegélyszolgálatok. Ezek alkotják a képviseleti rendszert, amelyen az igazságügyi kormányzat elképzelése szerint is változtatni kellett. Elkezdődött az úgynevezett egységes képviseleti törvény előkészítése. Ez mintegy 3 évet vett igénybe, de aztán több oldalról kritika érte, és levették a napirendről a bevezetését. Olyan elhatározásra jutott a jogászok érdekképviseleti szerve, és az igazságügyi kormányzat, hogy távlatában egységes ügyvédi rendtartást, ügyvédi törvényt kell kidolgozni, amelyben az 1937. évi IV. törvénycikkhez hasonlóan kódexbe foglalja az ügyvédségre vonatkozó jogszabályok összességét. Erre ma még nem érkezett el az idő, két ok miatt: a társadalmi változások még nem kristályosodtak ki úgy, hogy ezt a kódexszerű jogszabályt időtál- lóan meg lehessen alkotni, másrészt az országgyűlés törvényalkotó tévékenysége annyira zsúfolt, hogy egy hosszú vitát és egy hosszú eljárást eredményező törvény megalkotására pillanatnyilag nincs lehetőség. Az Országos Ügyvédi Tanács javaslatára — és ezzel egyetértettek a jogtanácsosi érdekképviseleti szervek is — olyan állásfoglalás született, hogy az 1983. évi 4. számú törvényerejű rendeletet — amely az ügyvédségről szól — módosítani, korszerűsíteni kell. Az 1991. évi XXIII. számú törvény ezeket a legsürgősebb és legfontosabb feladatokat oldja meg. Többek között — 40 év után ismét — lehetővé teszi a magánügyvédséget, eltörli a meghatározott létszámot, bevezeti a kötelező felelősség- biztosítás rendszerét, amely garanciát jelent az ügyfeleknek, és az ügyvédséget a szellemi szabadfoglalkozás rangjára emeli. Ezzel egyidőben lehetőséget teremt a piaci törvények jobb érvényesülésére, többek között a szabad mun- kadíj-megállapodást is lehetővé teszi. S még egy nagyon fontos rendelkezés: az ügyvédet ért legfontosabb sérelem orvoslására — ez pedig a felvételi kérelem elutasítása — lehetővé teszi a bírói út igény- bevételét. Azt mondhatjuk, hogy ma Magyarországon alanyi jogon lehet ügyvéd- kedni azoknak, akik a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek. A feltételek a következők: a jogtudományi egyetemi végzettség, a megfelelő szakvizsga, a büntetlen előélet, a magyar állampolgárság, az állandó magyarországi lakhely, megfelelő iroda a tevékenységhez, és a kötelező felelősségbiztosítás. — Aki ezeknek a feltételeknek megfelel, az ügyvéd lehet. Nem jelenti ez azt, hogy felhígul a szakma? — Nehéz erre most válaszolni. Kétségtelen, hogy jelentős létszámnövekedés magában foglalja a felhígulás objektív lehetőségét, de hogy milyen mértékű lesz, azt a jövő dönti majd el. Az új bejegyzést kérők korábban elsősorban jogtanácsosi területen működtek, és egy terület kiváló szakemberei, jó specialistái. Inkább azt mondom, hogy az ügyvédség összetétele kedvezően változik, a paletta színesedik. Ugyanakkor természetes, hogy az újonnan bejegyzett kollégák a klasszikus ügyvédi területekkel, mint a státuszperek, a házassági bontóperek, a házastársi vagyonjogi kérdések, az egyéb családi ügyek, a büntetőjog stb., korábban hivatalból nem foglalkoztak, legfeljebb csak úgy mint a sértett képviselői jelentek meg a bíróság előtt. Más jogterületeknek pedig sokkal jobban ismerő gazdái. Vidéken is — Ez azt is jelenti, hogy „szakosodik" az ügyvédség? — Mint az élet területén mindenütt, itt is megfigyelhető a szakosodás. Ezen túl azonban van egyfajta egyetemes ügyvédkezés: vagyis az ügyvédnek a hozzá fordulóknak a legszélesebb körben kell tudni felvilágosítást és segítséget adni. — Tehát lesz a vállalkozóknak meg a válópereseknek ügyvédje... — Elképzelhető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem „általános”, hanem specializált. A jövőben is mellőzni kell a specializálódással kapcsolatos olyanfajta kiemeléseket, amelyek egy egyetemes ügyvédi karon belül a többi kollégával szemben hátrányosak. Az az ügyvéd, aki többet foglalkozik a vállalkozásokkal vagy a bontóperekkel, mint általában a többi, még nincs feljogosítva arra, hogy ezt a speciális tevékenységét reklámozza vagy bármilyen formában hirdesse. Somogybán jelenleg 86 bejegyzett ügyvéd van: több mint 90 százalékuk foglalkozik például társaságalapítással. Ha kiemelnék közülük valakit, hogy ő a vállalkozók ügyvédje, akkor csak ő és nem más. Ez az, ami véleményem szerint a többi ügyvéd érdekeit sérti és nem megengedhető. Július 18-a — a törvénymódosítás hatályba lépése előtt — Somogybán 52 ügyvéd volt bejegyezve. Ez a szám azóta emelkedett 86-ra. Pillanatnyilag a kamara elnöksége előtt 7-8 bejegyzési kérelem van: többségük január 1-jén kívánja megkezdeni működését. Tehát Somogybán 1992 elejére megkétszereződik az ügyvédi irodák száma. — Tehát a kisvárosokban is több lesz az ügyvéd? — Minden bizonnyal és az eddig „rosszul ellátott" területeken működő ügyvédek száma is nő. Holott a jelenlegi alakulás ezt még nem teszi ennyire egyértelművé: az új bejegyzések elsősorban Kaposvárra és Siófokra korlátozódnak, most indul némi mozgás Fonyód térségében — tudjuk, hogy ott nyár óta bíróság is működik —, de például Barcsra eddig egy bejegyzési kérelem futott be, Nagyatádra pedig új bejegyzési kérelem nincs, és Marcaliba is csak egy új kollégát jegyeztek be. Csurgóra egy jelentkezés sem volt. Csurgó térsége ilyen szempontból a bíróság megszűnésével háttérbe szorult. 1971-73-ban ott még 3 tagú ügyvédi munkaközösségi ki- rendeltség működött. Jelenleg csak ügyeletről van szó. Szigorú követelmények — Az ügyvédséget érintő változásokat miként éli meg a kamara? — A kamara az ügyvédség önkormányzati és érdekképviseleti szerve. Ha valahol a társadalmi életben érvényesülnek az autonómiák, akkor a kamara életére elmondható ez. Az ügyvédi kamara szervezője és irányítója az ügyvédség átalakulásának, tevékenységüknek és bizonyos vonatkozásokban ellenőrzője is. A kamara elnöksége és a közgyűlés által választott felvételi bizottság joga meghatározni, hogy a jelentkező ügyvéd rendelkezik-e a törvényben előírt feltételekkel. Az elnökség jogosítványa, hogy meghatározza: mi a munkavégzés szempontjából megfelelő iroda. Az ügyfelek védelme és a hivatás komolysága érdekében elég szigorú követelményrendszert kellett felállítani. Egy iroda csak akkor alkalmas ügyvédi tevékenység folytatására, ha az objektíve megfelel az ügyvédi titoktartás követelményeinek, ami magában foglalja mind a szóban elhangzottak, mind az iratok megőrzésére vonatkozó követelményt. Abban a helyiségben, ahol az ügyvéd ügyfélfogadást végez, az ügyvéden vagy alkalmazotton kívül más személy nem tartózkodhat. Rendelkezni kell az irodának előszobával és a szükséges esztétikai és higiéniai feltételekkel. — Arra van-e valamilyen előírás, hogy az irodák felszerelése milyen legyen? — Nincsenek. Van az élet által felállított követelmény, amely a korszerűsítés irányába hat. Gondolok a számítógépes jogszabály-nyilvántartáson keresztül a számítógépre vitt szerződéstervezetekig. Egy pályakezdő ügyvéd irodájának szakmai berendezése és felszerelése igen jelentős összegbe kerül: évekre visszamenőleg meg kell vennie hatályos jogszabályokat. Enélkül nem tud dolgozni. A telefonról nem is beszélve... — Az ügyvédek munkájának szakmai, etikai ellenőrzésére vállalkozik a kamara? — A kamarának az ügyvédség működésének felügyelete, irányítása bizonyos mértékig feladata. Elsősorban a jogszabálynak megfelelő működés ellenőrzése, az etikai követelmények betartásának ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása. A következő közgyűlésünkön — januárban tartjuk — a kamara etikai bizottságot választ. A feladata lesz, hogy a fegyelmi vétséget el nem érő, de-etikai- lag kifogásolható magatartásokat szankcionálja. A szakmai irányítás nem olyan egyszerű: mint általában az igazságszolgáltatásban a konkrét ügyekben elfoglalt jogi álláspont felülbírálatára senkinek nincs joga egy ügyvéd munkáját illetően, így a kamarai szerveknek sem. Ennek a fel- ülbírálója lehet a képviselet eredményességének ellátása alapján a bíróságok ítélkezési gyakorlata. — Merre vezet ez az út? — Az út feltétlenül az ügyvédi tevékenység felértékelődésével egyidőben egy komplexebb tevékenység irányába halad. Ez egy kicsit a törvény módosításának kritikája is, hogy nem teremti meg azokat a lehetőségeket, amelyeket világszerte komplex módon végeznek az ügyvédi irodákban. Szakértők, magánnyomozók Az ügyvédi irodának péládul nemcsak jogász a tagja, hanem adó-, bank-, pénzügyi szakember, és számos társterület szakembere is, akik együttműködve, teamet alkotva akár a gazdasági döntések előkészítésében, akár azok végrehajtásában jelentős szerepet tölthetnek be. — Tehát akár magánnyomozót is foglalkoztathat az ügyvéd? — Magánnyomozói tevékenység folytatására még nincs példa. Egyes esetekben azonban már találkozni lehet azzal, hogy ügyvédek megbíznak ezzel a jogosítvánnyal rendelkező társaságokat, hogy próbáljanak tájékozódni az adós anyagi helyzetéről. A büntető ügyekben a nyomozói tevékenység nálunk nem megengedett. Egyébként a társadalmi változások jelenlegi szakaszában úgy gondolom, indokolatlan lenne megengedni ezt. Le kell tisztulni a társadalmi folyamatoknak ahhoz, hogy ilyenfajta jogosítvánnyal rendelkezzenek a jogi képviselettel foglalkozó személyek. Nálunk a bűnüldözés — azt is figyelembe veszi, hogy a bűn- megelőzés társadalmi feladat —, maradjon csak a rendőrségek és a hatóságok feladata. — Köszönöm a véleményét. Kercza Imre Elkészült a megyei bíróság jellegzetes díszének, Justi- tia-szobornak a felújítása. Fotó: Kovács Tibor KFT-BEN TILOS... Közjegyzés magánkézben 1992-től hagyatéki és okmányhitelesítési ügyekben hiába keressük az állami közjegyzőt. Magánirodában fogjuk megtalálni. A lakosság szempontjából igényesebb szolgáltatás részleteiről dr. Szolcsánszky Vilmostól, a Magyar Közjegyzők Egyesületének elnökétől kértünk bővebb felvilágosítást. — A magánközjegyző-rendszer kialakításának feltétlen előnye, hogy gyorsabb lesz az ügyintézés, hiszen januártól minden közjegyző önállósodik. Irodát bérel, egyedül vagy társaival, alkalmazottakat szerződtet, súlyos költségeket vállal, s ezeket akkor tudja megkeresni, ha hatékonyabban dolgozik. Jogszabály szabályozza az egyes közjegyzők terület szerinti illetékességét; ez azt jelenti, hogy egy közjegyző csak a saját területén szállhat ki, de hozzá bárki mehet bárhonnan. Az Igazságügyi Minisztérium rendelet- tervezete a jelenlegi 160-170 közjegyzőnél 40-50-nél több közjegyzői posztot kíván létesíteni — azért, hogy rugalmasabb és gyorsabb legyen az ügyintézés. Az új posztokat majd pályázat útján töltik be. A nyelvjogosítványos közjegyzők abba az előnyös helyzetbe kerülnek, hogy hiteles fordítást is készíthetnek; ez eddig az Országos Fordítóiroda monopóliuma volt. — A magánközjegyzőség létrejötte mennyire fogja érinteni a lakosság pénztárcáját? — Jogszabály szabályozza a magánközjegyzők díjszabását. Ha nincs értékről szó, akkor idő szerinti díjért dolgozunk. Ha pedig történetesen hagyatéki üggyel fordul hozzánk valaki, akkor az érték szerinti százalékot kell felszámolnunk. Három tételből áíl ugyanis a magánközjegyző díjszabása: a munkadíjából, a költségátalányból és a ténylegesen felszámítható költségből. Az utóbbi a közjegyzői rendszerváltás nélkül is változna január elsejétől, hiszen a postai díjszabás megváltozik. De a lakosságot legjobban érintő változás az, hogy — szemben az eddigi gyakorlattal — hagyatéki ügyekben regresszív lesz a közjegyzői illeték. — Ha néhány közjegyző társul, együtt fizethet irodát, tarthat titkárnőt, gépírónőt. Kft-t is alapíthat? — A magánközjegyzőség egyszemélyi szabad foglalkozásnak minősül. Jogszabály határozza meg. hogy társulás esetér számozva legyenek a közjegyzők, és hónapokra bontott beosztásban dolgozzál« fel a hagyatéki ügyeket. A közjegyzői társulás lehetővé teszi azt is, hogy egy közjegyző nem zárhatja be az irodát 5 munkanapnál tovább anélkül, hogy helyettes ről ne gondoskodna. Esetleges vissza éléseket megelőzendő: a magánköz jegyző sem ügyvéddel, sem jogtanácsos sál nem nyithat közös irodát. A jogsza bály szerint a közjegyzők munkáját nég; szerv ellenőrzi. Sőt, a jogszabályban az i: szerepel, hogy minden közjegyzőt ellenő rizni kell legalább négyévenként. És ; közjegyzők kft-t nem létesíthetnek. Arra a kérdésre, anyagilag megéri-e í váltás magának a közjegyzőnek, dr Szolcsánszky röviden felelt: — Eleinti nem lesz könnyű. Sötér Erik;
