Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-09 / 288. szám

1991. december 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Ma kezdődik a tanítás a közgazdasági szakközépiskolában Eszéki diákok Kaposváron „Láttál már megölt embert?” — Letette a telefont, és rázni kezdte a hideg... (Folytatás az 1. oldalról) Ha megkezdődik az oktatás a közgazdasági szakközépis­kolában, kapnak füzeteket, írószert, sajnos, tankönyveik egyelőre nincsenek, hiszen csak azt hozták át, ami a leg­szükségesebb, ami a kezük ügyébe akadt. A jövő héten megpróbálnak Zágrábból könyveket kérni. A lányokat nem könnyű szóra bírni. — Bármikor várhattuk, hogy eltalál bennünket egy gránát — emlékezik az elmúlt he­tekre Mirjana Petnaric és a ba­rátnője, Vesna. — Őrültség ami otthon van, a halottak öt­ven százaléka civil... A gyere­kek gránátmaradványokkal játszanak. A városba nemcsak gráná­tot, öngyújtókat, töltőtollakat is hajigáinak, amelyek, ha valaki felveszi őket, robbannak. Akikkel eddig együtt éltünk, most jelzéseket adnak a vá­rosból, hova érdemes lőni. — Láttál már megölt embert vagy harcban sebesültet? — kérdez egy fekete lány, Mari- ana. — A barátomat gránát ta­lálta el... A bátyjáról hetek óta semmi hír. Ugyanígy nem tudnak semmit Vesna édesapjáról sem. Sokan elvesztették már apjukat, valamilyen hozzátar­tozójukat. — A családok lenn élnek a pincében, víz, villany legtöbb­ször nincs. Elsötétítés van. A boltok sokszor nem nyitnak ki, s ha kinyitnak is, alig kapni valamit. — Eszéken hetek óta nem jártunk iskolába. Szinte min­den ház kapott már találatot, a mienknek is megrepedtek a fa­lai, kitörtek az ablakai, pedig utcai harcok még nem is vol­tak. Amikor átjöttünk, nagyon rossz volt. A nagyatádi tábor fehér falai, az állandó hideg, a sok összezárt ember, hogy nem hagyhattuk el a tábort, hogy néha több órát kellett várni ebédre — s mindemellett a bizonytalanság. Egy lány telefonálás után egyszercsak elkezdett re­megni, kirázta a hideg; azt mondták az orvosok, nem bír­ták tovább az idegei. A lányok fogadkoznak, hogy felépítik, amit a háború tönkre­tett, csak legyen már egyszer vége. A lányok megtanulták, mi az a háború. A lányok sokat sírnak. Nagy László 34 szervezet képviselője tanácskozott Kaposváron Összehangolt segítségnyújtás a menekülteknek Az otthonról távozottak fájdalmára nincs orvosság — Bankszámlát nyitnak a pénzbeli támogatásokért Pénteken este Kaposváron a megyeházán pártok, társa­dalmi szervezetek- és moz­galmak, az egyházak és a kü­lönböző egyesületek képvise­lői tanácskoztak a menekültek elhelyezéséről. A házigazda dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: az elmúlt napokban több szer­vezet is megkereste a megyei önkormányzatot, hogy han- qolja össze a menekültekkel kapcsolatos feladatok ellátá­sát. — Elhatároztuk, hogy ösz- szehívjuk azokat, akik ebben az ügyben tenni akarnak — mondta dr. Gyenesei István. |— Éreztük, hogy szinte min­denki segíteni akar. Pénteken este 34 szervezet köztük pár­tok, tömegszervezetek, moz­galmak, egyházak képviselői találkoztak a közgyűlés épüle­tében. A találkozón részt vett a menekültügyi hivatal osz­tályvezetője és a nagyatádi menekülttábor vezetője is. Ők tájékoztatták a megjelenteket a segítségnyújtás lehetősége­iről. Mint az köztudott: Magyar- országon a menekültek egyik része menekülttáborban él, másik részüket családoknál helyezték el. Ellátásukat a menekültügyi hivatal biztosítja az önkormányzatoknak ez nem jelent külön kiadást. A menekültügyi hivatal osz­tályvezetője elmondta: megjó­solhatatlan, hogy mi történik Jugoszláviában, további me- nekülhullámra kell számítani. A menekültek 80 százaléka nő, gyermek és időskorú. Hor- vát férfi nem hagyhatja el Ju­goszlávia területét. A meglévő menekültállomásokon kívül a Balaton parton több üdülő áll készen menekültek befoga­dására. A menekültügyi hivatal a kaposvári megyei jogú város önkormányzatával, és a me­gyei önkormányzattal kötött megállapodást. Mind a két ön- kormányzat kijelölt egy sze­mélyt a menekültügyi felada­tok ellátására. Kaposváron Jó­földi Gábort (telefon: 14-974 lakása: Bartók Béla u. 15.sz.) a megyei önkormányzat Hor­váth Istvánt (lakástelefon: 17-092 Béke utca 53. 6/3. munkahelyi telefonszáma 15-122/163-as mellék). A me­gye egész területén ők hangol­ják össze a munkát. A péntek esti találkozón mindenki azt hangsúlyozta: nem az a fontos, hogy ki adja, hanem az, hogy adjunk segít­séget. Ehhez tudni kell, hogy kinek, hol, mikor és mire van szüksége. A menekülttábo­roknak nincs szükségük pél­dául alapvető élelmiszerekre, gyógyszerre és felsőruhá­zatra. Az alapvető ellátás minden táborban biztosított. Szívesen fogadják viszont például az újságokat, ám a menekültek 80 százaléka nem ért magyarul. Nincs levélpapír­juk, íróeszközük. Szükségük van ezenkívül lelki vigaszra is, ehhez kérik az egyházak se­gítségét. Szívesen fogadnak hímzéshez szükséges kellé­keket. Nincs fonal, tű. A gye­rekek ajándékoknak örülné­nek. Fontos tudni, hogy sze­szesitalt nem lehet a táborok területére szállítani. Viszont üdítőitalt elfogadnak. Várják azoknak a kultúrcso- portoknak a jelentkezését is akik műsorukkal enyhítenék az otthontól való elszakadás fájdalmait. Megtudtuk minden táborban lesz karácsonyi ünnepség. Rövidesen közzéteszik azt a bankszámlaszámot, is amelyre a pénzbeli támogatá­sok átutalhatók. Az első fel­ajánlás már megtörtént: az MSZP megyei szervezete egy havi tagdíját, 100 ezer forintot utal át a számlára. A kórházban tanultak Félautomata inzulinadagoló gyerekeknek Akár egy árnyas fa alatt is könnyen beadhatja magának a cukorbeteg gyermek a szük­séges inzulinadagját a Novo Nordisk dán cég által gyártott egyszerű műszerrel. A töltő­tollra emlékeztető, patronos belövőkészüléket, amelyet a ímellény vagy farzsebben is 'könnyen elhelyezhetnek a ne­bulók, a társadalombiztosítás 18 éves korig ingyen biztosítja »a rászorulóknak. I A Kaposi Mór kórházban pénteken délután alakult meg a cukorbetegek Somogy me­gyei szervezetén belül, a gyermek cukorbetegek szek­ciója. A 39, 18 év alatti és a 24,14 év alatti somogyi diabe- teszes fiatal a kórház gyermek belgyógyászati osztálya mun­katársainak segítségével fo­lyamatosan sajátította el a fél­automata inzulinadagoló keze­lését. Betanításukban Kovács Jánosné, és Hársházi Lász­lódé segédkezett a legtöbbet. dr. Dósa Magdolna a gyer­mekosztály adjunktusa és dr. Gyódi Gyula megyei gyer­mekgyógyász szakfőorvos, osztályvezető főorvos bemu­tatták a D—CONT—III. elne­vezésű vércukorszint­ellenőrző készüléket, amely­ről 2x60 másodperc elteltével a gyermek is leolvashatja a mért értéket. A készüléket a magyar 77 Elektronikai kft gyártotta, a vizsgálandó anyag rögzítéséhez szüksé­ges MEDI-TEST elnevezésű papírcsíkokat pedig egy né­met cég biztosította a notesz nagyságú vizsgálóeszközhöz. Ugyancsak itt mutatták be azt a 120 kérdésből összeállított társasjátékot amelynek segít­ségével a gyerekek könnyen elsajátíthatják a betegségükre vonatkozó legfontosabb isme­reteket. Elmondták: az új mű­szer nemcsak megkönnyíti az inzulin adagolását, hanem sok fáradtságtól is megkíméli a be­teget és szüleit. Az inzulina­dagolónak van még egy elő­nye: segítségével nagymér­tékben utánozni lehet az egészséges anyagcseréjü ember inzulinkiválasztását. (Várnai) (Fotó: Kovács Tibor) Vasárnapi visszaszámlálás Közeledünk karácsony­hoz, a szeretet bensőséges -ünnepéhez. Számolunk — néhány röpke hét csupán, és bekandikálhatunk a fa alá: mit hát a meglepetés? Nos, a meglepetés tárgyai kapcsán lassan időszerűvé váló teendőnk, az ajándékok kiválasztása. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja: megkezdődött a vasárnapi visszaszámlálás. Bronzvasárnapra ébred­(Fotó: Lang Róbert) tünk ugyanis tegnap, noha ezen a nagy ajándékválasz­tási, -vásárlási lehetőségen nem is mutatkozott meg az az érdeklődés, mint azt várni lehetett. Végigjárva az áruházak, boltok sorát, jó közepes for­galmat tapasztaltunk, je­lezve: az igazi vásárlási in­vázió újfent az ünnepet megelőző napokra marad... A negyvenedik evben harminc milliós nyereség Növeli exportját a csurgói Ünnepi közgyűlést tartottak szombaton Csurgón a Napsu­gár Ruházati Szövetkezetnél. 40 évvel ezelőtt 24 iparos fo­gott össze, hogy megalapítsa Somogy akkor harmadik kis­ipari szövetkezetét. Id. Rad­nóti László vezetésével tíz fodrász, öt cipész, három úri szabó, és hat szabó indított el egy karriersorozatot. Az alapítók közül már csak öten élnek. A szövetkezet is átalakult, hiszen 1983-ban a vasipari részleg különvált. A Napsugár pedig csak a textil­iparral foglalkozik. Hogy jól te­szik dolgukat, azt az is bizo­nyítja amit Fekete János elnök mondott: harmincmilliós nye­reséggel számolnak. Ez tette lehetővé, hogy tizenharmadik és tizennegyedik havi fizeté­seket is kioszthattak. Az elnök véleménye szerint a jó eredmény köszönhető annak is, hogy a vezetés idő­ben felismerte a hazai kereslet változását, átalakították ter­mékszerkezetüket. s a külföldi Napsugár kapcsolataiknak a tapasztala­tait felhasználva igényesebb rétegeknek kezdtek ruhát varrni. Tavaly 80, az idén vár­hatóan 130 millió forint érték­ben exportálnak külföldre. Kedvező üzletet kötöttek Uk­rajnával és Oroszországgal is. A jövőben ez a két ország je­lentős megrendelő lehet. A márkanév megtartása mi­nőséget követel, és a határ­időket szigorúan be kell tar­tani. Ez pedig azt jelenti, ha munka van akkor hétvégeken, ünnepnapokon is dolgozni kell. Az már bizonyos, hogy jövőre lesz elegendő munká­juk. Bérvarrást végeznek né­met és osztrák cégeknek, a honvédségtől pedig kísérleti ruhák gyártására kaptak meg­bízatást. Szeretnének bekapcsolódni a Metropolis kereskedelmi láncba, amely újabb kedvező lehetőségeket teremthet szá­mukra a külföldi piac tovább- hódításában. N. J. Elkelt a kaposvári és a siófoki betonüzem Az Ausztria beton kft vette meg a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat kaposvári és siófoki betonüzemét. Az új tulajdonos a pécsi székhe­lyű kft első lépésként a fo­gyasztók megnyerését cé­lozva, csökkentette a transz­portbeton árát. Siófokon pe­dig — átmenetileg — szüne­teltette a gyártást. A mostani helyén új betonüzemet kíván építeni, napi 100-150 köb­méter kapacitással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom