Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-05 / 285. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. december 5., csütörtök Az agrár-felsőoktatás 30 éve Kaposváron „Vessük a jövőbe tekintetünket” Az intézményalapító dr. Guba Sándor mellszobra a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán a bejárat felé tekint. Mintha időtlen időkig figyelné, a nyitott kapun kik özönlenek be, hogy aztán szellemiekben, tudásban meggazdagodva, évek múlva az intézet falain kívül gyümölcsöztessék ismereteiket. A kaposvári agrár-felsőoktatás három évtizedes évfordulójára rangos kiadványt jelentetett meg az egyetemi kar. A kitűnően megszerkesztett, képekkel is gazdagon illusztrált könyv dr. Molnár László összeállításában figyelemre méltó áttekintést ad arról a nagyívű fejlődésről, amely 1961 szeptembere óta tartósan jellemzője ennek az oktatási és tudományos központnak. A harminc év történetében négy dátum meghatározó: 1961-ben létrejön a felsőfokú mezőgazdasági technikum, 1972-ben a mezőgazdasági főiskola, 1986-ban egyetemi karrá alakul az intézmény és 1991 szeptemberében megkezdődik az ötéves egyetemi szintű állattenyésztési mérnökképzés. Ami e dátumok között van, annak jellemzője a mindennapok erőfeszítése, a többre, az újra, a teljesebbre való törekvés. Mert — mint írja a kiadvány előszavában dr. Széles Gyula egyetemi tanár, a kar dékánja — „...korszerűnek csak az a felsőoktatási intézmény tekinthető, amely a magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzés mellett kiemelkedő kutatómunkát végez.” Valójában az intézményalapító dr. Guba Sándor hozta magával ezt a szellemiséget, aki az Állattenyésztési Kutatóintézet után azzal a feltétellel vállalta a felsőfokú technikum igazgatói megbízatását, ha az oktatás mellett mód lesz a kutatói és szaktanácsadói tevékenységre is. Ez volt az induló alap és ez az elv vezérli mindmáig az immár Európa-hírű intézetet. A kiadvány négy fejezetre tagolva hű képet ad három évtized történelméről. A szakadatlan anyagi, szellemi, technikai gyarapodás mellett láttatni engedi azokat a személyiségeket, oktatókat, kutatókat, akik örökké működő motorként mozgatói voltak a fejlődésnek, példás műhelymunkával, óriási szakmai elhivatottsággal fáradoztak a kaposvári agrár-felsőoktatásért. A hallgatókat is, akik ebből a szellemi forrásból táplálkozva itt szerezték meg diplomájukat — csaknem háromezren harminc év alatt. A mindennapok sikerei, kudarcai, mint a homok a kézből, kiperegnek az emlékezetből. Végigolvasva a könyvet, az ember akaratlanul is meghök- ken: mennyi minden történt! Ám a kaposvári kar nem azzal a céllal adta közre ezt a jubileumi összegezést, hogy a múlt sikereit „dicsőítse”, hanem sokkal inkább azért, hogy a gazdag örökségből erőt merítsen. Mert megállás nincs, s ahogy olvasható a könyvben: „vessük tekintetünket a jövőbe”. Vörös Márta VAN MUNKA, CSAK KÉVÉS Állás nélkül egyre nehezebb ETIKETT MUNKÁRA JELENTKEZŐKNEK A munkaügyi központok minden megyében 1991. január elsejével alakultak meg. Funkcióik egy részét korábban a megyei tanácsok, illetve megyei önkormányzatok munkaügyi szervezetei látták el, csak nem ennyire bőven, részletekre kiterjedően. Március elsején lépett életbe a foglalkoztatási törvény, amelyben rögzítik a munkaügyi központok feladatait, lehetőségeit. Mivel munkaerő-közvetítéssel és munkanélküliek segélyezésével foglalkoznak, így e munkaügyi központok kirendeltségeihez fordulhatnak problémáikkal a pályakezdő és az állásukat elvesztett vagy állásuk megváltoztatására törekvő fiatalok is. Beszélgetőpartnereinktől — dr. Barczi Arankától, a Fővárosi Munkaügyi Munkaerőpiaci Programok Osztályának vezetőjétől és dr. Rózsa Józseftől, az Országos Munkaügyi Központ tanácsosától — arról kértünk felvilágosítást, hogy az ország területén működő munkaügyi központok ki- rendeltségei, irodái milyen lehetőséget kínálnak, milyen hasznos tanácsokat tudnak adni — elsősorban a fiataloknak — mielőbbi elhelyezkedésük megkönnyítésére. A nyilvántartás és a valóság Gyakorlatilag a munkáltatók az irodáknál jelezhetik munkaerőigényüket, ez azomban nem kötelező. A lapok állás- hirdetései jóval nagyobb álláskínálatról tanúskodnak. Persze még ez sem ad reális képet, hiszen sok cég nem hirdeti meg állásait. Ezzel magyarázható, hogy az irodák nyilvántartásaiban jóval kevesebb állás található, mint a valóságban. Az irodák munkatársai a fiatalok képzettségének, végzettségének és igényeinek megfelelő munkahelyet próbálnak — címekkel — ajánlani. A kapcsolatfelvétel természetesen egyik fél számára sem kötelező, vagyis a munkáltatónak sem kell felvennie és a munkavállalónak sem kell elfogadnia. De a lehetőség elutasítása mindenképpen megfontolandó, mert a jelentkezők száma tízszerese a nyilvántartott munkaerő-keresletnek. — A munkanélküli segély vagy járadék kérése lenne a végső menedék? — Szerencsére még egyéb eszközökkel is segíthetnek a munka nélkül maradókon. Ezek közül a legfontosabb a képzés és az átképzésnek megfelelő munkaerő-piaci képzés. Az irodákban az érdeklődők felvilágosítást kaphatnak a meglehetősen széles skálán szervezett különböző képző tanfolyamokról. Ezek a résztvevő részére ingyenesek, a tanfolyamok 60 ezertől 300 ezer forintig terjedő költségét a munkaügyi központ fizeti a foglalkoztatási alapból. Általában a rövidebb, intenzív képzéseket támogatják. Mivel különösen a szak- képesítés nélküli érettségizettek elhelyezkedése nagyon nehéz, ezért számukra az átképzés különféle módozatait ajánlják. Ez a legaktívabb foglalkoztatáspolitikai eszköz, hiszen akkor sem éri nagy veszteség az erre vállalkozót, ha a tanfolyam befejezése után nem tud azonnal elhelyezkedni, mert esélyeit hosszú távon javíthatja az álláskeresők sorában. Ugyancsak az aktív eszközök közé sorolható a vállalkozóvá válás támogatása. Ennek lényege, hogy a vállalkozás megkezdése után 6 hónapig a munkanélküli járadék összegének megfelelő mértékű támogatást nyújtanak. Erre szükség van a kezdeti nehézségek áthidalásával a minimális egzisztenciális biztonság-fenntartására. Ameny- nyiben a vállalkozás valamiféle képzést is igényel, akkor a tanfolyam elvégzéséhez szükséges képzési költségnek akár 50 százalékát is biztosítják. Sőt, ha a vállalkozó hitelt vesz fel, a hitelfedezeti biztosítás felét (egy évre) kifizetik. Összességében ezek nem nagy összegek. Köztudott, hogy egy vállalkozás beindítása sokkal több pénzt igényel, de a kezdeti nehézségeken azért átsegítheti a fiatal vállalkozókat. Felvevő szakterületek Ebben az évben a Fővárosi Munkaügyi Központban 3000 személy részére biztosítottak munkaerőpiaci képzést már beindult és most folyamatban lévő tanfolyamok keretében. Ebből 1000 ember esetében az egészségügy, a kereskedelem, a közlekedés, a bankszféra területén állásba is helyezték őket, és már továbbképzésük is tart. A képzések időtartama legkevesebb 6 hét, általában 8-10 hónap és legföljebb másfél év. Ami a szakirányokat illeti, a munkaerőpiaci információk alapján megközelítő biztonsággal állítható, hogy az alábbi szakterületek fölvevőképesek: kisvállalkozói gazdasági ügyintéző, nemzetközi szállítmányozói és vám- ügyintéző, menedzserasszisztens, hostess, ügyintéző titkár, épületasztalos, üzletházi eladó, közétkeztetési szakács. Önálló nyelvi képzés nincs, hanem a szakirányú tanfolyamoknál a szakmai képzéssel kombinálják. Az ismertetett helyzettel kell számolni a vidéki munkanélkülieknek is. Jó, ha tudják: a munkaügyi központnak az ország 160 településén van ki- rendeltsége. Ótt az álláskeresők a szükséges információkhoz, ajánlatokhoz hozzájuthatnak. Tekintettel arra, hogy általában több állás van, mint amit a cégek meghirdetnek vagy bejelentenek a megyei munkaügyi központban, föltétlenül javasolható az álláskeresőknek, hogy aktívan vegyék kezükbe ügyük intézését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ne idegenkedjenek a „kilincseléstől”, a cégek személyzeti főnökeinek fölkeresésétől vagy a telefonon történő érdeklődéstől, mert lehet, hogy személyes érdeklődésüknek köszönhető, ha egy éppen szabaddá váló vagy új állást megkapnak. Természetesen álláskereső útjaik során célszerű szerényen viselkedni. Nagyobb az esélyük, ha elsajátítják a megfelelő fellépést, viselkedési formát. Erre vonatkozó támpontokat a kirendeltségeken hozzáférhető Álláskeresők ábécéjében találhatnak. Dr. Mérő Éva Magyar-ukrán harter Barterszerződést kötött a zalaegerszegi Arco társaság az ukrajnai Flerszon terület tanácsával. Eszerint december végén, január elején 20 ezer tonna gázolaj érkezik a Dnyeper menti megyeszékhelyről, ellenértékként pedig Zalából 10 ezer tonna étkezési burgonyát szállítanak vasúton. Disznótorok régen és most Nem szabad a levágásra szánt disznót sajnálni, mert a böllér legbiztosabb szúrása után is csak nehezen múlik ki, a disznó felhasításakor pedig kacagni kell, hogy minél vastagabb legyen a szalonna — mondták hajdan a falusi öregek. A disznótorhoz még számos, ezekhez hasonló hiedelem kapcsolódott, bizonyítva, hogy milyen fontos és jelentős szerepet töltött be a disznóhízlalás és -vágás a paraszti életben. A disznó feldolgozását követő vacsora, a disznótor pedig ünnepszámba ment, hiszen oda vendégeket is hívtak, ettek-ittak, mulatoztak. A disznóölést a legtöbb helyen a téli hónapokra időzítették. Ftajdúszoboszlón azt tartották, hogy Márton-nap (november 11-e) után már lehet disznót vágni, mert jön a hidegebb idő, és a húsnak nem lesz baja. Sokfelé a disznóvágás kezdetét nem kötötték meghatározott dátumhoz, de november második felében, december elején elkezdődött a vágási szezon. Az állatot készszúrással ölték meg, kiömlő vérét felfogták és feldolgozták, a szőrét perzseléssel távolították el. Disznóperzselés — még a hagyományos módon A disznó leölését, feldolgozását a legtöbb helyen fogadott ember, a böllér végezte, irányította, és ezért fizetséget kapott. A reggeltől estig tartó munkában részt vett az egész család: a perzselés, a bontás, a töltelékek készítése, a szalonna darabolása férfimunka volt, az asszonyoknak jutott a béltisztítás, az abálás, a zsírsütés és a toros ételek elkészítése az ünnepi vacsorához. A disznóölésnél segédkezük mellett szomszédokat, rokonokat is hívtak a disznótorba, az esti vacsorára. Szokás volt még, hogy másnap az ismerősöknek, rokonoknak disznótoros kóstolót küldtek. A vacsorameghívást és a kóstoló küldését illett viszonozni, komoly sértésnek' számított, ha valaki megfeledkezett róla. A disznótorban a fő fogásokat a frissen készült ételekből állították össze. Az ételsor tyúkhús- vagy orjale- vessel kezdődött, toros káposzta, frissen sült hurka, kolbász, pecsenye, hájas pogácsa, rétes került az asztalra. A zsíros ételeket borral locsolták, aztán beszélgetéssel, nótázással, tánccal színesítették az esti összejövetelt. A disznótorhoz kapcsolódott az alakoskodás, a kántálás, a nyársdugás szokása is. A disznótoros házat este, a vacsora idején maskarába öltözött gyerekek, fiatalok keresték fel, és finom falatokat ku- nyeráltak. Nyársat dugtak be az ajtón, az ablakon, hogy a házigazdák arra tűzzék fel az ajándékokat. Napjainkban a disznótor elvesztette régi, főleg gazdasági jelentőségét. Vannak még ma is vidám, mulatós disznótorok, de például a kántálás, a nyársdugás, az alakoskodás szokása már a múlté. A disznót sem szalmával pörzsölik, hanem palackos gáz lángjával. Változatlanul megmaradt viszont a kóstoló küldésének szokása. Napjainkra a disznótoros vacsorák helyszíne is megváltozott. A téli hónapokban disznóölés nélkül falusi, kisvárosi vendéglők rendeznek disznótoros vacsorákat. Az utóbbi időben szokássá volt, hogy az utazási irodák disznótoros vacsorákra invitálják a magyaros ételeket, furcsaságokat kedvelő külföldi turistákat is. Jobb benzin jön-Az év végéig nem lesz fennakadás a benzinellátásban, mivel a szükséges mennyiségű kőolaj a Szovjetunióból megérkezett. Bizonytalan viszont, hogy a jövő év első negyedében lesz-e elegendő kőolaj — közölték a MÓL Rt szerdai sajtótájékoztatóján, ahol a benzinfélék minőségének a javulását is bejelentették. Mint elhangzott: novemberben félmillió tonna kőolaj érkezett a Barátság-vezetéken, s ugyanennyire számítanak decemberben is. Bár a MÓL Rt szakemberei bíznak az Ad- ria-olajvezeték újbóli működtetésének lehetőségében, azonban felkészültek arra, hogy a kőolajbeszerzés minden más lehetséges módjával is éljenek. Végső esetben akár más országbeli bérfeldolgozás és hazaszállítás is szóba jöhet. Kőolajból kéthetes, feldolgozott termékekből 40 napos készlet áll az ország rendelkezésére. Jövő év január 1 -jétől a 92-es és a 98-as benzinek ólomtartalmának a maximális értéke 0,15 gramm lesz literenként, az egy évvel ezelőtti érték harmada, ami már az európai szabványoknak is megfelel. Megszűnik a 86-os oktánszámú benzin forgalmazása, helyette a benzinkutak az eddig is forgalomban lévő 95-ös oktánszámú eurosuper, ólommentes benzin eladását kívánják növelni. A környezetvédelem szempontjából kedvező, hogy kevesebb ólom kerül a levegőbe. Maximálják a kéntartalmat is 0,05 százalékban, és új minőségi megkötésként a benzoltartalmat is. A gázolajok minőségét 1992 áprilisától javítják, és ugyancsak a közös piaci normáknak megfelelően az eddigi 0,5 százalékos kéntartalmat 0,2 százalék alá csökkentik. Lesz nyári és téli minőség, ez utóbbi kémiai tulajdonságainak megőrzését mínusz 12 Celsius-fokig garantálják. A tüzelőolajoknál az eddigi 1 százalékos kéntartalmat 0,3 százalékra mérséklik. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének somogyi tagszervezetei vásárt rendeznek december 6-án 9 órától a szakszervezetek háza előterében mezőgazdasági és egyéb termékekből. (Tejtermékek, alma 17 Ft/kg, Sió ivóié 35 Ft/1, konzervek, vegyi áruk...) (209187) — kgym —
