Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-05 / 285. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. december 5., csütörtök Mit tehetnek az ENSZ békefenntartói - és mit nem? Jugoszláviai bevetés előtt Ha a tüzszünet fennmarad, az ENSZ Biztonsági Tanácsa napokon belül határozatot hozhat békefenntartó erők Jugo­szláviába küldéséről. Mi a csapatok kiküldésének jogi alapja? Mi a feladatuk, hatáskörük, s végülis mit várhatunk tőlük és mit nem? o A békefenntartó erők kikül­désének előfeltétele — a BT határozata mellett — az, hogy a konfliktusban érintett felek is egyetértsenek az akcióval, és támogassák. A tagállamok ál­tal önkéntesen felajánlott egy­ségek jogilag az ENSZ főtitká­rának irányítása alá kerülnek. Nem avatkozhatnak be az adott ország belügyeibe, és szigorúan pártatlan magatar­tást kell tanúsítaniuk. Vonat­kozik ez a fegyverhasználatra is: csak könnyűfegyverzettel rendelkeznek, s azt egyedül önvédelmi célból szabad használniuk — ám így is csak kivételes esetben, nehogy kétségbe vonhassák pártat­lanságukat. így a kiküldöttek nemcsak fizikailag, hanem lel­kileg is nagy megterhelést vál­lalnak. Egyébként az esetek többségében a fegyveres egységek mellett fegyvertelen katonai megfigyelőket, vala­mint polgári, közigazgatási, rendőri szakértőket is kiküld az ENSZ, mint például leg­utóbb Namíbiába. Fontosnak tartják az ENSZ központjában hangsúlyozni azt is, hogy nem lehet „csodát" várni a békefenntartó akciók­tól: ezekre általában azután kerül sor, hogy ellenségeske­dések robbantak ki, s az ENSZ-erők megérkezése a konfliktust önmagában még nem oldja meg. Átmeneti in­tézkedésről van szó, amely véget vet a harcoknak, s ezál­tal megteremti a feltételeket a tárgyalásokhoz, a békés ren­dezéshez. © Jugoszláv aknazár Mohácsnál Jegyzékben tiltakozott ju­goszláv kollégájánál a ma­gyar határőrség parancs­noka, Nováky Balázs vezé­rőrnagy, miután magyar te­rületen jugoszlávok által te­lepített aknazárat fedeztek fel — mondta szerdán dél­előtt Zubek János határőr­ségi szóvivő. Hozzátette: az aknatele­pítés időpontját még nem sikerült megállapítani. A robbanószerkezetet Mo­hács környékén, a határtól két méterre magyar terüle­ten kedden fedezték fel. Míg a békefenntartó egysé­gek kiküldése önkéntes, addig az ENSZ döntése alapján a költségeket valamennyi tagál­lamnak állnia kell. Állandó gond, hogy korábban főleg po­litikai, napjainkban inkább anyagi okból több tagállam nem teljesíti kötelezettségeit, s.ez csak súlyosbítja az ENSZ tartós pénzügyi válságát. A szakértők elismerik, hogy a költségek magasak: a béke- fenntartó akciók költségei már meghaladják az ENSZ milliár­dos költségvetését. Csupán a kambodzsai erők ötéves költ­ségét egymilliárd dollárra be­csülik, és a várható jugoszlá­viai kiadásokat is dollár-száz­milliókban mérik. Aligha vitat­ható viszont, hogy a háborús, a gazdasági károk, amelyeket az ENSZ-csapatok megaka­dályoznak, hasonlíthatatlanul magasabbak. KÉRDŐJELEK n / / • *1^0 Szép uj világ / Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter megint óvja a világot az illúzióktól. Okkal sokkol? Megkérdőjelezi, megvalósítható-e az a szép új világ, ame­lyet Bush elnök szerint többek között az jellemez, hogy „egyet­len nemzetnek sem kell feladnia szuverenitásának legkisebb részét sem”, s amelynek „legfontosabb jegye a jog hatalma az erőszak uralma helyett”. Mit jelez a politikai barométer? Ellentmondásokat továbbra is. „Egyrészt fokozódik a szét- forgácsolódás, másrészt jelentkezik a globális érdekek ér­vényre juttatásának folyamata”. Úgy látja, véget ért az Amerika, Európa és Japán közötti egyetértés, s ami az államok egymáshoz fűződő kapcsolatait illeti, „az új rend a 18-19. századbeli európai hatalmi viszo­nyokhoz hasonlít majd”. Csak éppen a 21. század feltételei mellett, teheti hozzá az olvasó. Akkor miben reménykedjünk? Néha a legjobb politikai elemzők is tévednek. Bízzunk benne, hátha Kissinger az, aki ezúttal rosszul lát. Meg: vég­eredményben a 20. században sem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogyan megjósolták. Kocsis Tamás Horvátország: mindennapos a gyász © Marrack Goulding, a béke- fenntartók kérdéseiben illeté­kes főtitkárhelyettes — Cyrus Vance különmegbízott kísére­tében — hetek óta Jugoszlá­viában tárgyal az előkészüle­tekről. Goulding, emlékeztettek munkatársai, általában szor­galmazza: fejlesszék tovább a rendszert, amely 1948 óta si­keresen működik a Közel-Ke­lettől Közép-Amerikáig, Cip­rustól Nyugat-lránig, — amit 1988-as Nobel-békedíja is je­lez. Goulding döntéseket ja­vasolt, amelyeknek alapján a világszervezet sürgős humani­tárius okokból módot kapna a „beavatkozásra” az egyes tagállamokon belüli fegyveres konfliktusok rendezésébe, ha azok veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és bizton­ságra. (Amire egyébként az ENSZ alapokmánya is lehető­séget ad, a legutóbb Irak ellen alkalmazott gazdasági em­bargótól a tagállamok fegyve­res, harci beavatkozásáig). 0 Az új feladatok megoldásá­hoz Goulding és mások véle­ménye szerint szükség van az ENSZ titkársága szerkezeté­nek átalakítására — a számos terv egyeztetése, elfogadta­tása a januárban hivatalba- lépő új főtitkár, Butrosz Gáli feladata. Párhuzamosan napi­rendre kerülhetnek a tervek arról, hogy a BT öt eredeti, ál­landó tagja (USA, Szovjetu­nió, Nagy-Britannia, Francia- ország, Kína) mellett helyet kapjon, ott Japán, valamint a legnagyobb fejlődő országok, mint India, Brazília, Nigéria. A magyar ENSZ-képviselet- től kapott tájékoztatás szerint jelenleg 15 magyar teljesít szolgálatot az ENSZ-erőknél Angolában, nyolcán iraki-ku­vaiti kiküldetésben vannak. Egy magyar rendőrtiszt is tagja annak a szakértői cso­portnak, amely a kambodzsai ENSZ-csapatok misszióját készíti elő, s csapatok között ugyancsak lesznek magyarok. Heltai András Podjebrád visszatért Három évi távoliét után a napokban visszatért a prágai várba, a Hradzsinba az utolsó választott cseh király, Podjeb­rád György (1420-1471), Hu­nyadi Mátyás apósa. Václav Havel elnök és magasrangú egyházi méltóságok jelenlété­ben forrasztották le a király földi maradványait tartalmazó érckoporsót és helyezték el újból a dóm kriptájában. Pod­jebrád Györgynek három évet kellett várakoznia, előtte ugyanis két másik dinasztia uralkodóinak földi maradvá­nyait vetették alá antropoló­giai-orvosi vizsgálatoknak. Az 1420-ban született Pod­jebrád György egyike volt a legérdekesebb egyéniségek­nek a cseh királyok közül. 1448-ban erélyes kézzel ve­tett véget a huszita háborúk­nak, kormányzói minőségben hatalmába kerítve Prágát és Csehországot. Podjebrád Györgyöt évszázadokig ki­rálygyilkossággal gyanúsítot­ták. A történelem leghosszabra nyúlt „bűnügye” csak 1988-ban zárult le, amikor bi­zonyítást nyert, hogy László magyar királyt nem saját kor­mányzója mérgezte meg, ha­nem leukémia okozta a halá­lát. HEVES VITA AUSZTRIÁBAN Külföldi van ilyen is, meg olyan is Ausztria kitalálta az ideális menekültet: egészséges, fia­tal, jó szakmája van, jólnevel- ten áll a határon és szerényen szorongatja írásbeli igazolását arról, hogy őt otthon üldözik. Johann Webbr, Stájeror­szág püspöke kommentálta így a nemrégiben a parlament elé terjesztett két törvényter­vezetet, a menekültpolitikait és a bevándorlási-letelepedé­sit. A kesernyés-gunyoros megjegyzés jelzi, hogy milyen véleménykülönbségek csap­nak össze a tervezetekről. Lépéskényszer Valójában a vita a külföldi­ekről jóval megelőzte a két törvénytervezet benyújtását, s a sorrend inkább fordított: a kormány lépéskényszerben érezte magát. A vita heves, s ahogyan az lenni szokott, in­kább érzelmi tényezőkön ala­pul, mint tényeken. A határon bebocsátásra váró idegenek milliói, az illegá­lisan Ausztriába belépő, s az­után itt feketén munkát vállaló, s ezzel osztrák állampolgáro­kat kenyerüktől megfosztó kül­földiek képe persze nem nél­külözi az igazi alapot, a kom­mentárok egy része mégis némi tények alapos vizsgála­tát is ajánlja. Ezek szerint 1990-ben kereken 23 ezer menedékjogot kérő érkezett Ausztriába. Közülük 300-at minősítettek politikai mene­kültnek. Még rövidebbre zárva: szeptemberig például 1040 pakisztáni érkezett az országba, közülük eddig csak 271 ügyét vizsgálták meg, s összesen három kapta meg a menekült státuszt. Á többinek rövid úton el kellett hagynia Ausztriát. Ha az új törvényeket a par­lament elfogadja (s ez be fog következni, mert a politikuso­kat láthatóan a népszerűség vágya hajtja, hiszen az oszt­rákok ma szinte csodát várnak a külföldiek beözönlésének megakadályozásától), feltehe­tően még ennyi sem jut át a szűrőn. Igaz, s ez a mene­kült-törvény pozitívuma lesz, jelentősen rövidül majd az ügyintézés. Álszemérem nélkül A menekültektől élesen el­különül a letelepedni vágyók ügye. Valójában senki sem vi­tatja, hogy szükséges a sza­bályozás, hiszen a 7,6 milliós Ausztria aligha képes befo­gadni akár csak azokat, akik ma a környező országokban nem boldogulnak. Csakhát a törvénytervezet megfogalma­zásai sok ember szemében szinte a rabszolgavásárok hangulatára emlékeztetnek. Az „áru” — a potenciális be­vándorló — „minőségének” precíz behatárolása sokuk számára felettébb visszatet­sző. Mások úgy vélik, nincs he­lye az álszeméremnek, igenis meg kell mondani, hogy kit tud használni az ország. Emellett a törvénytervezet szószólói arra is hivatkoznak, hogy Ausztriánál nagyobb befo­gadó országok, például az Egyesült Államok, évtizedek óta kritériumokat és kvótákat szabnak. Ismét mások viszont kétlik, hogy aki az osztrák igé­nyeknek képes megfelelni, az egyáltalán akar-e bevándo­rolni. Végtére is akinek van jó szakmája, aki rendelkezik kellő nyelvismerettel, aki ké­pes a bonyolult kérelem ügyét még hazájából intézni, akire osztrák cég igényt tart (né­hány az előírások közül...), az esetleg otthon is elkel, avagy a világ más részén kelleme­sebb előzmények után tud karriert csinálni. Szűrő és kvóta A törvénytervezet parla­menti vitája még odébb van. A társadalmi vita azonban feltar­tóztathatatlanul beindult. Az agitáció félreismerhetetlen. Még a külföldi hírek is tenden­ciózusak: a magyarországi menekülthelyzet például igen gyakori téma a televízió hír­adójában. A képek szemléle­tesek — menekülttáborok, zsúfolt buszok, legalábbis át­menetileg hontalan horváto- kat, ottani magyarokat befo­gadó dél-magyarországi csa­ládok szerény és túlzsúfolt otthona, s hozzá az együtt­érző kommentár. Benne ki­mondatlanul a figyelmeztetés Ausztria számára: idejében kell védekezni. Erre való a tör­vény, az majd szabályoz, majd kvótákat állapít meg, s a menekültek befogadását elő­író emberjogi konvenciók megsértése nélkül, csupán a bevándorlási kedv letörésével máris itt a segítség. Hogy az­tán azokat, akik átjutnak a szűrőn, még szeressék is az osztrákok, azt persze tör­vénnyel nehéz előírni. S a vita arról, hogy kellenek, vagy nem kellenek, kétségkívül nem se­gíti elő ezt a szeretetet. ­» Szászi Júlia Csúcson az olajtermelés Az Öböl-háború kitörése óta nem látott csúcsra ugrott a vi­lág olajtermelése november­ben — jelentette a Nemzet­közi Energiaügynökség (IEA). A napi termelés 67,3 millió hordó, 100 000 hordóval több, mint októberben. Folytatódott a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) kvó­tán felüli termelése: e térség­ben összesen napi 24,1 millió hordónyi olajat hoztak fel­színre. A Szovjetunióban no­vemberben 10 millió hordó volt a napi termelés. Adósság- és vagyonfelosztás Kilenc szovjet tagköztársa­ság kormányfői elvi egyetér­tésre jutottak az adósság- és a vagyonfelosztásról. A kiszivá- rogatott értesülések szerint Oroszország 61,1 Ukrajna 16,3, Belorusszia 4,3, Ka­zahsztán 3,9, Üzbegisztán 3,3 százalékot kapott a csaknem 70 milliárd dollárra rúgó adós­ságból és a volt szovjet va­gyonból. Lefagyott vonatok Megszakadnak a szovjet nemzetközi vasúti szolgálta­tások, ha csak nem oldják föl az államvasutakkal szemben elrendelt keményvaluta kifize­tési tilalmat. Mind a Külkeres­kedelmi Bank, mind a köztár­sasági hatóságok befagyasz­tották a külföldre közlekedő vonatoknak adandó támoga­tásukat. Az államvasutak azért kerültek nehéz hely­zetbe, mert a központi bank — a külföldi adósságszolgáltatás érdekében — adagolja a valu­tát a hazai vállalatoknak. Zöldség-gyümölcs lerakat Nagyatád, Rozsnyói u. 23/A Telefon: 83/12-252 Bő áruválaszték, OLCSÓ ÁRAK Közületeknek, viszonteladóknak kedvezmény (147758)

Next

/
Oldalképek
Tartalom