Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-30 / 304. szám

1991. december 30., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 13 AUTÓSPORT SOMOGYBÁN Jövőre csak jobb lehet! * ítgíijípS A Budai-Kampf páros az A-csoport hatodik helyén végzett Az „öreg” Tóth János saját hagyományaihoz méltón szere­pelt Év végén egy-egy sportági összefoglaló értékelésében a tudósító szinte terjedelmi kor­látok nélkül kiírhatja magát. Most viszont pont ez hoz za­varba. Míg a korábbi években örömmel tettem eleget ennek a feladatnak, most kezd sava- nyodni a „desszert”. Hosszú évekre visszamenő­leg ilyen mélyen még soha nem volt a somogyi autósport. Egy bajnokság, néhány he­lyezés, a többi pedig az „indul­tak még” minősítés... Utánpót­lásról abszolút nem beszélhe­tünk, pedig korábban azért ott voltak a fiatalok a menők mö­gött. Az utolsó, első osztályba felkerült Kiss László is már az ötödik szezonját kezdi az első osztályban... A korábbi sikercsapat, az ELASTIC SE darabokra hul­lott. Az átszállójegyet váltott, és tőkéjüket kivonó idegenlé­giósok továbbálltak, míg rajt­hoz csak Budai és Sipos. A Budai-Kampf páros három befejezett versenyével az „Alcsoport hatodik helyén végzett 25 értékelt egységből. Abszolútban mindössze csak három pontocskával éppen- hogy csak befértek az első húszba. Ne higgye senki sem, hogy a népszerű „Buci” öreg­szik, sokkal inkább a Ford Es- cortja. Aszfalton még csak-csak, de máshol már nem akaródzik mennie, és a megbízhatósága sem egy Do- xához hasonlít. Sipos és Barócsi két verse­nyen nyert, mindjárt az elején a „B”-csoportban. Sőt, állítólag bajnokságot is, de a nagy­hangú Ladák lemaradtak a hi­vatalos eredménylistáról. A Kapos Volán SE átalakult Hideg Teámmá, akik a névadó nagy elődhöz méltatlanul sze­repeltek. Hideg Jánost körül­belül 15 év után most nem ta­láljuk egyetlen pont erejéig sem a listákon. Erről ennyit. A Team részéről a két lé­giós, Szabados Ottó hat, Ha­vasi Tamás kettő és az újra versenyautóba merészkedő helyi Fodor Tamás is csak két kategória pontot szerzett. S ezekhez ismételten nem kell kommentár. Cseri és Kukuly (ÁFOR) is csak négy pontig ju­tott, igaz, ez duplája a tavalyi­nak. Őket még a hátrányos felsorolásos-értékelés is súj­totta. 23 pontjukkal viszont kate­gória harmadik és csoport 12. a Kiss László és Bedő Miklós kettős (ÁFOR). Ők idén a leg­kiegyensúlyozottabb erővi­szonyokat mutató — tizen­négy Lada és egy Toyota — A/8 (1600 ccm) géposztályban indultak, s ha egy kicsit jobb- indulatú az új Lada, akkor most az ezüstöt vehetik át. Jövőre biztosan felfedezik a „vastag fiúk” is ezt a jó kis tár­saságot, és majd a Toyoták, Mitsubishik stb. leverik az orosz gépcsodákat hajtó kaszkadőröket. Kissék egyéb­ként a Lutra Lada Keysában is harmadikok lettek. A rallikrosszra specializáló­dott Póker Racing Team né­vadó szülője, Póré János is egy Excorttal próbált szeren­csét. A végig elég tisztessé­ges RS 2000 azonban az utolsó versenyén elhajította futóművét, így oda lett a hőn áhított és régóta kiérdemelt harmadik hely. Maradt a diví­zió ötödik helyezés. A szebb napokat látott Ádándi Berzsenyi Dániel KMSE-t a pihenő Vodicska tá­vollétében Csonka Miklós rep­rezentálta, szintén divízió ötö­dik és kategória harmadik he­lyével. A bajnokságnak nevezett hazai hegyizés szinte romjai­ban van. Erről nem a verseny­zők tehetnek. Ők jók, és az autók is szépek. Háromszor ostromolták a csúcsokat kb. harminc versenykilométer ere­jéig. Az értékelés bonyolult, és megkíméljük az olvasót ennek megértetésétől. Egy a lényeg: az „öreg” Tóth János a mecseki „EB-felfutá- son” lesöpört 20 pontot (ennyit kap az elsői), aztán már csak a külföldi futamok izgatták. Neki volt igaza. (Róla máskor, részletesebben írunk a közel­jövőben.) Ahogy szokott, csattanjon az ostor a végén: a megye becsületét a szívében és lak­helyét illetően is somogyi, de a VIDIMPEX SE-t erősítő ifjabb Tóth János mentette meg, aki menetrendszerűen szállította a bajnokságot rallikroszban a divizió l.-ben, mégpedig úgy, hogy mind a hét értékelésre került versenyt megnyerte. Ősi ellenfele, Maruzsi most a divizió ll-ben lépett fel, és ter­mészetesen nyert is. Ha „Jani” BMW-je nem gondoskodik he­lyette három alkalommal is, akkor most nem ötödik, ha­nem bőven harmadik lehetne a railibajnokság abszolútjá­ban. így „csak” egy csoport bronz jutott neki és társának, Gergely Ferencnek. Ennyit a somogyiakról. Általában elmondható, hogy a magyar bajnoki cím már a ralliban és a rallikrosszban is kezd felértékelődni. A Ranga-Büki páros első­sége egyesek szerint dollár- milliókba került a fő szponzo­roknak. Biztosan mindegyikő­jüknek megérte. Nem így a másik bankos párosnak (Lip- ták-Ajtay), akik a jelenlegi világbajnok — a finn Juha Kankkunen — tavalyi autójá­val épp a balatonföldvári versenyen jártak szerencsét­lenül. Továbbra is tendencia a ki- segyesületek alakítása, ahol nem kell osztozni mással a vagy bőven kapott, vagy ke­servesen szerzett pénzen. Sportágunkban is kezdenek elszaporodni a finánctőkés és külföldi szponzorok. Somogyra sajnos ez nem jellemző, pedig egy-két nevet tudnánk javasolni nekik. No persze autóversenyezni nem muszály, de ha már egyszer csináljuk, akkor az legyen ha gyományainkhoz méltó. Dr. Kaponya István Ifjabb Tóth János: aranyérem ralicsrossban, bronz raliban Európai labdarúgó-ranglista Franciaország az élen — Magyarország a 26. helyen Már csak néhány nap van hátra az 1991-es esztendő­ből, s a sportvilág mérlegké­szítéséből az APÄ osztrák hí­rügynökség is kivette a ré­szét. A karácsonyi ünnepeket I követően — immár 10. alka­lommal — közzétette az eu­rópai és dél-amerikai orszá­gok labdarúgó-ranglistáját. A hírügynökség nem kizárólag a statisztikára, a számokra szorítkozott, hanem azt is mérlegelte, hogy a válogatott együttesek milyen rangú erő­próbákon érték el eredmé­nyeiket. Bármilyen számítás szerint is készülhet rangsor, Fran­ciaország vitathatatlanul az első, Európa legjobbja volt az 1991-es évben. Michel Piatini együttese — élén a kará­csonykor Európa legjobbjá­nak megválasztott Jean-Pi- erre Papin „Aranylabdással” — hat mérkőzést játszott, va­lamennyit megnyerte, s amire még nem volt példa: pont­veszteség nélkül zárta az Eu- rópa-bajnoki selejtezőket. A franciák 1989 március 8-án szenvedték el utolsó veresé­güket (Skócia ellen 0-2), azóta 19 mérkőzést játszot­tak, 16 győzelemmel, 3 dön­tetlennel és imponáló, 44-12-es gólkülönbséggel. A gallkakasos legénység mögött a világbajnok Német­ország a második (egyetlen vereségét Cardiffban szen­vedte el, Wales ellen 0-1), majd Ánglia következik, ugyancsak egy vereséggel (Németország ellen 0-1). Fi­gyelemre méltó, hogy a 35 európai válogatott közül a franciák mellett még a hol­landok és az írek is veretle­nek maradtak, nem szerzett viszont egyetlen győzelmet sem Törökország, Ciprus, Luxemburg, a Feröer-szige- tek, San Marino és Liechtens­tein. Magyarország válogatottja — játékának megfelelően — elég mélyre zuhant az euró­pai sorrendben. A három-há­rom győzelem és döntetlen, valamint a hat vereség után csak a 26. hely jutott a csa­patnak, s mindössze kilenc országot tudott megelőzni. Nem hiába keseregnek az osztrákok; ők nyolc mérkőzé­sükből egyetlen győzelmet arattak, s a 27. helyen kötöt­tek ki, ami tíz évi mérlegüket tekintve messze a legrosz- szabb. Az összeállítás ismerteti a legeredményesebb gólszer­zők listáját is. Az első helyen az angol Lineker áll kilenc ta­lálattal, a svájci Knup (nyolc), a francia Papin (hét), a dán Christensen, a svéd Dahlin és a jugoszláv Pancev (hat-hat) előtt. Az európai élmezőny: 1. Franciaország, 2. Németor­szág, 3. Anglia, 4. Hollandia, 5. Szovjetunió, 6. Írország, 7. Jugoszlávia, 8. Svájc, 9. Csehszlovákia, 10. Dánia, ... 26. Magyarország. Az utolsó tíz év legjobbjai: 1982: Olaszország, 1983: Dánia, 1984: Franciaország, 1985: Szovjetunió, 1986: Spanyolország, 1987: Anglia, 1988: Hollandia, 1989: Ang­lia, 1990: Németország, 1991: Franciaország. Az APA elkészítette a dél-amerikaiak mérlegét is. Tíz ország sorrendjében az év folyamán veretlen maradt Argentína az éllovas Brazília és Chile előtt. Az egykor leg­jobbak közé tartozó Uruguay csak hatodik. A gólszerzők listáján az argentin Batistuta és D. Franco, s a chilei Zamo- rano holtversenyben végzett az élen hat-hat találattal. A válogatottak sorrendje: 1. Argentína, 2. Brazília, 3. Chile, 4. Kolumbia, 5. Para­guay, 6. Uruguay, 7. Ecua­dor, 8. Peru, 9. Bolívia, 10. Venezuela.

Next

/
Oldalképek
Tartalom