Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-04 / 284. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1991. december 4., szerda Megbízott elnök a megyei bíróság élén „Fontos a pártoktól független bíróság megteremtése...” Fotó: Lang Róbert AMIT a YÉGKIELÉGÍTÉSRŐL TUDNI KELL A végkielégítésről szóló 1991. évi XLVIII. törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban több problémát jeleztek a munkaügyi központnak a munkavállalók és érdekképviseletek. A Munkaügyi Minisztériummal folytatott tárgyalások után a következő állásfoglalást adja közre a megyei munkaügyi központ a végkielégítésről szóló törvénnyel kapcsolatban. Or. Balsai István igazságügy-miniszter december 1-jei hatállyal pályázatot hirdetett többek között a 19 megyei bíróság elnöki állására. Ezekre a vezetői állásokra azok a hivatalban lévő bírák pályázhatnak, akiknek legalább 5 éves bírói gyakorlatuk van, függetlenül jelenlegi beosztásuktól és működési helyüktől. A Somogy Megyei Bíróság megbízott elnöke a pályázatok elbírálásáig dr. Újkéry Csaba. — Ön már december első munkanapján összehívott egy értekezletet. Mit tartott fontosnak ezen elmondani? — Tájékoztattam az itt dolgozókat a minisztériumban november 25-én tartott megyei bírósági elnöki értekezletről, illetve néhány szóban elmondtam az én álláspontomat a jövőt illetően. Elmondtam továbbá, ami már a bíróság belső ügyét illeti, hogy január elsejétől a katonai bíróságok megszűnnek, s a megyei bíróság katonai tanácsaként fog működni e szervezet. — Mekkora a felelőssége Önnek a naponta változó jogszabályok közepette? — A legitimitásom ugyanolyan mint egy kinevezett elnöknek, teljes felelősséggel tartozom ugyanúgy, mint ha a megyei bíróság kinevezett elnöke lennék. A megyei bíróság elnöke most én vagyok, addig, amíg nem nevezik ki a végleges elnököt. — Mi a véleménye a Zété- nyi-Takács-féle igazságtételről? — Én bíró vagyok, nem politikus. Meg kell várni, hogy a törvény miként fog hatályo- sulni, a köztársasági elnök, illetve az Alkotmánybíróság hogyan foglal állást ebben a kérdésben. Dr. Újkéry Csaba elmondta: az átmeneti időszakra nem tervez semmiféle változtatást. Dr. Újkéry Csaba A megyei bíróság elnöki, elnökhelyettesi, kollégiumivezetői, illetve tanácselnöki állást, a városi bíróság elnöki, és helyettesei állásait pályázat útján kell betölteni. Ez a folyamat feltehetőleg jövő év első felében lezárul. A január 20-án tartandó összbírói értekezleten foglal állást a testület az alkalmasságról, az igazságügy-miniszter pedig 1992. február 1-jével nevezi ki az általa is alkalmasnak tartott megyei bírósági elnököt. — Hosszú távra akkor érdemes tervezni, ha a pályázatok elbírálása után is én leszek a megyei bíróság elnöke. Fontosnak tartom a törvényhozói akarat szerint a valóban pártoktól és rezsimektől független bíróságok megteremtését, a jogszolgálatok biztonságát, amely alapvető állam- polgári érdek. Az igazgatási kérdéseket és a szakmai kérdéseket a bírósági szervezeti törvény szellemében valóban külön kell kezelni, más lesz a kompetenciája az új elnöknek, mint a régi időkben volt: elsősorban majd igazgatási kérdésekkel foglalkozik. A szakmával az adott szakkollégiumnak kell foglalkoznia. Fontosnak tartom a létrehivandó bírói tanácsot, amely igazgatási kérdésekkel foglalkozik, egyetértési joga lesz alapvető kérdésekben. — A megyei bíróság épülete felújításra szorult. A bíróság szervezeti felépítése is? — Önmagában az ítélkező egységek maradnak, itt az irányításban történt változás. A hatalmi ágak különválasztásából következik, hogy a bíróság független. Az ítélkezésbe nem szólhat bele senki, annak irányítására egyedül a szak- kollégium hivatott. A jogpolitikai irányelvek, amelyek a korábbi időszakban divatosak voltak, elméletileg befolyásolták az ítélkezést. A megyei bíróság elnökének feladata biztosítani a bíróságok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Eljárási szabályok határidejének betartását ellenőrzi, egy-két igazgatási feladatot is ellát, ami a rendeltetésszerű működéshez szükséges. Tekintettel arra, hogy átmeneti állapot ez, mi történik, ha nem én leszek a végleges elnök? Nem fogom válságként megélni, ugyanis azt tartom, hogy aki erre a pályára jött, az nem azért végezte el az egyetemet és nem azért szakvizsgázott, hogy elnök legyen, hanem, hogy bíró. A bíróság ezért van. Mindenki más azért, a megyei elnöktől a takarítóig — hogy a feltételeket biztosítsák. Más tevékenységemmel, ami az irodalomhoz köt, feltehetően egy ideig fel kell hagynom. Aki nem nyeri meg a pályázatot, az nem vesztes. Nem fogom magam kevesebbnek érezni se bíróként, se íróként, ha nem leszek elnök... A végkielégítés föltételei és mértéke A Munkatörvénykönyv (Mt.) 8. paragrafusa szerint a kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak annyiban térhet el, amennyiben a törvény azt megengedi. Az Mt. 9. paragrafus a/ pontja értelmében a kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket. A jogértelmezéskor abból kell kiindulni, hogy az Mt. 9. paragrafusában foglalt, az 1989. évi V. törvénnyel megállapított szabályozás indoka elsősorban az volt — erre a törvény miniszteri indokolása is utal —, hogy a kollektív szerződésre vonatkozó szabályok összhangba kerüljenek a megváltozott gazdasági viszonyokkal. Alapvető követelmény volt a kollektív tárgyalások szabadságának, ily módon a felek autonómiájának megteremtése. A szabályoknak lehetővé kellett tenni — a kollektív szerződés valódi szerepének, rendeltetésének megfelelően —, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodás útján — a helyi sajátosságoknak megfelelően — rendezzék a munka világába tartozó kérdéseket. így tehát az Mt. 8. paragrafus (2) bekezdése semmiképp sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozná a feleket abban, hogy a jogszabály alapján a dolgozót megillető jogosultságon kívül, további juttatásokat állapíthassanak meg. Egy ilyen értelmezés ugyanis a kollektív szerződés alapvető funkciójának tagadását jelentené. Az előbbieknek megfelelően tehát a végkielégítésről rendelkező 1991. évi XLVIII. tv. nem gátolja a feleket abban, hogy a törvényesen biztosított feltételeken és mértékeken túlmenően megállapodjanak, ha ez nem sérti a dolgozók jogait. Az áthelyezéssel való munkaviszonymegszüntetés Az Mt. 25. paragrafusának — az 1991. évi XLVIII. törvény 1. paragrafusával megállapított — (3) bekezdése szerint a végkielégítés szempontjából a munkavállaló áthelyezése előtti munkaviszonyának időtartamát nem kell figyelembe venni. A törvény alapján járó végkielégítésre való jogosultságot tehát az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony ideje alapján kell megállapítani. A törvény azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kollektív szerződés az áthelyezés figyelembevételével állapítsa meg a munkavállalók jogosultságát. Ezzel kapcsolatban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a munkáltató jogutóddal való megszűnése, illetve átalakulása — mivel az 1991. évi XIII. törvény 8. paragrafus (1) bekezdése szerint az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult (egyesült) szervezet(ek) általános jogutóda — a munkavállalók munkaviszonyát önmagában nem érinti, az a munkáltatói oldalon bekövetkező jogutódlás mellett változatlanul fennáll. Ennélfogva nem jogszerű ilyen esetben a dolgozók munkaviszonyának áthelyezéssel való megszüntetése. Ehelyett — a 12/1967/X.20./ MüM rendelet 15. paragrafusa (3) bekezdésének megfelelően — a dolgozó munkakönyvébe a munkáltató elnevezésének változását kell bejegyezni. Felhívjuk a munkavállalók figyelmét, hogy ha ilyen esetben áthelyezés a munkakönyvi bejegyzés, akkor a téves munkakönyvi bejegyzés megváltoztatását kérjük a munkáltatóktól. Ha a munkáltató ezt nem hajlandó megtenni, akkor munkaügyi vita kezdeményezhető. Felmondási és felmentési idő A végkielégítésről szóló 1991. évi XLVIII. törvény rendelkezései a felmondás, szabályait sem érintették. így a munkavállalókat továbbra is az Mt. 27. paragrafusa és az Mt. V. 25-25. paragrafusa, illetőleg a kollektív szerződés szerinti felmondási, valamint munkavégzés alóli felmentési idő illeti meg, a felmentés tartamára járó átlagkeresettel. Ennek megfelelően a munkavállaló részére munkaviszonya felmondása esetén az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni munkabérét és egyéb járandóságát, ideértve a felmentési időre járó átlag- keresetét és a végkielégítést is. A munkaügyi központ ezt az állásfoglalását megküldte a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szerveinek és kéri a munkaadókat, hogy a végkielégítéssel kapcsolatos döntéseiknél ezt az állásfoglalást vegyék figyelembe. Tóth Kriszta Szocialista Internacionálé — magyar párt nélkül ? Nemcsak itthon, hanem külföldön is feltűnést keltett a Szocialista Internacionálé chilei tanácsülésének az az állásfoglalása, hgoy javasolja a szervzet jövő tavasszal összeülő kongresszusának a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagságának felfüggesztését. A nemzetközi szervezet kereken 40 éves történetében ugyanis nemigen volt példa ehhez hasonló lépés megtételére. Az 1951-ben Frankfurt am Mainban alakult Internacionálé a szociáldemokrata és szocialista pártok nagy tekintélyű nemzetközi szervezete, gyakorlatilag konzultatív tanácskozó fórum. Azokat a pártokat fogja össze, amelyek elfogadják a szervezet programját, és saját politikájukat, tevékenységüket illetően maguk is megfelelnek a szocialista, szociáldemokrata alapelveknek. Legfőbb szerve a 3 évenként összeülő kog- resszus, a köztes időben pedig az Internaci- onálé kongresszuson megválasztott tanácsa irányítja a szervezet munkáját. Munkastílusát a konszenzuskeresés, az együttműködésre törekvés, a politikai irányvonal egyeztetésének szándéka jellemzi, s következetesen ügyel arra, hogy a tagszervezetek önállóságát semmilyen módon ne csorbítsa. Az Internacionálé mostani felfüggesztő döntésének előzményeként a nyár végén négytagú (három nyugat-európai, egy bolgár) tekintélyes szociáldemokrata politikusokból álló küldöttség járt hazánkban, s néhány napos itt-tartóz- kodásuk alat behatóan tájékozódtak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikájáról, céljairól, tevékenységéről és helyzetéről. Előzetes tájékozódásuk, itteni személyes tapasztalataik és tárgyalásaik nyilvánvalóan jelentősen befolyásolták az Internacio- nálé Tanácsának — már régebben érlelődő — állásfoglalását. A nemzetközi szervezetnek egyébként nincs olyan előírása, hogy egy országból csupán egy párt lehet az Internacionálé tagja. Az MSZDP tagsága vagy tagságának megszüntetése ezért semmilyen formában nem befolyásolja a Magyar Szocialista Párt még 1989-ben benyújtott felvételi kérelmének sorsát. Olyannyira nem, hogy például az említett 4 tagú szociáldemokrata politikus-delegáció tagjai helyzetfelmérő látogatásuk során nem találkoztak, nem tárgyaltak az MSZP egyetlen vezetőjével sem. Ami a további várható fejleményeket illeti: az Internacionálé vezető köreiből származó vélemények szerint bizonyosra vehető, hogy a tavaszi kongresszus törli tagjai sorából a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. Ugyanakkor — ettől teljesen függetlenül — adottak a föltételek az MSZP előtti kapunyitáshoz. A Szocialista Internacionálé ugyanis általában is súlyt helyez arra, hogy a volt szocialista országokban működő baloldali pártokhoz fűződő viszonyát konkrétan megvizsgálja. Ezen belül a nemzetközi szervezet illetékesei külön is megemlítették az MSZP-t, amellyel — mint jelezték — készek a szoros kapcsolatok fenntartására. A Szocialista Internacionálé közösségéhez fűződő tagsági viszony nem jelent anyagi előnyt, a szervezet nem nyújt pénzügyi támogatást tagjainak. A nemzetközi életben, s általában a politikai közéletben azonban természetesen számottevő erkölcsi-politikai többletet jelent a tagság. (bajnok) 50 személyig esküvők, bankettek, színvonalas rendezvények lebonyolítását vállaljuk. Kaposvár, Zárda u. és József Attila u. sarkán. Telefon:82/12-154 ________________• (6246) R ózsavölgyi István igazgató
