Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-28 / 303. szám

1991. december 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP — TIPP-TÁJOLÓ 11 Topis tájoló Egy pillanat, csak egy perc türelmet kérek a kedves olva­sótól! Már megint nem találom azt a rohadt fecnit, amelyiken Külső-Somogy hétvégi prog­ramajánlatát olvashatnám. Megvan! Végre megvan... Lássuk csak! Ahogy úgy elné­zem, megint nagyon színes programokban válogathatunk. Aperitifnek egy szilvesztert megelőző butéliás táncestet kínál a barcsi művelődési ház. A haragos-snapszosi hagyo­mányőrzők ropják a páiinká- novás somogyi rotyogóst. (Hinnye az anyját! Alig tudtam papírra vetni...) ígérik; a bő lére eresztett ugrós-bugrison jófajta hurka-kolbász koszo­rúba kapaszkodhatnak azok, akik nem a kobakjukra, sokkal inkább ajkukra illesztve rity- tyentenek a butéliával. S ha már a rittyentésnél vagyunk: most érkezett telefonon az üzenet Marcaliból: Rittyentő Pintyőke a közkívánatos tánc- dalénekesnő és dizőz, a pá­lyaudvarok tündére a busz­megállóban deríti jobb kedvre az ingázókat. „Drágám, az a busz, nem a mibuszunk...” — búgja majd éjsötét hangján, hogy fényt vigyen a nagy ma­gyar éjszakába. Nicsak! Egy „üresjárat” Fo­nyódról. Kár, hogy nem kaptuk meg a Balaton-parti város üzenetét. De sebaj! Itt anélkül is akad némi látványosság. Akárcsak Nagyatádon... Ajánlom, hát a kedves olva­sónak, hogy esteledvén ke­ringje körül párszor a művelő­dési házakat! S ha netán sze­rencséje van, programot is ta­lál... Ha nem, hát annyi baj le­gyen! Egy kis egészségügyi séta olykor még hasznosabb is, mint az a fránya, zajos, füstszagú mulatozás. Nagy költőnk, Zaktanek Hugó is emellett rímel ma este a kaposvári művelődési ház­ban, valahogy ilyenformán: „Szól a kakukk hajnaltájt, ka-kukk, ka-kukk, Én elmegyek, angyalkám, haba-haba-kukkkkkkkk. Zöld erdő közepébe, csör­gedező patak szélibe, Te meg, rózsám, ka-kukk, madárdallal vigasztalódj, hukk... I” (Várnai) Filmajánlatunk Robin Hood TELEFONSZOLGALAT 82*17-300 c/lc 7 - reggel 7-ig A tolvajok fejedelme alcímet kapta a legújabb Robin Hood-film, melynek főszere­pében Kevin Costenert láthat­juk. A kaposvári Szivárvány filmszínházban december 27-től vetítik Kevin Reynolds rendező filmjét. Kilencszáz évvel ezelőtt, a nemesi iga alatt senyvedő kö­zépkori Angliában élt egy hős, akinek a nevét legendák éltet­ték évszázadok hosszú során át. Jólétben született, de fellá­zadt a hatalom ellen. Szabadszellemű kalandor volt, de csak egy asszony ol­dalán találhatta meg a bol­dogságot. Vakmerő volt a harcban, de mindig óvta bará­tait. Haramia módjára élt, az emberek mégis mint jótevőjü­ket tisztelték. Úgy hívták: Ro­bin Hood... Talán nincs olyan mozira­jongó, aki ne látta volna az Er­ről Flynnel 1938-ban készült Robin Hood kalandjai című filmet. Magyarországon vi­szont már kevésbé ismert az 1976-os Robin and Marian, amelyben Audrey Hepburn játszotta a címszerepet Sean Connery oldalán. A filmkészítők fő újítása az eredeti Robin Hood-történeté- hez képest Azzem, a bölcs szaracén nemes figurájának megteremtése volt. Magától értetődő természetességgel osztották a Miss Daisy sofőrje és Az utca riportere című film­ben Oscarra jelölt Morgan Freemanre ezt a szerepet. Pen Denshman, a film alap­jául szolgáló történet társírója így nyilatkozott: — Vélemé­nyem szerint az egyik ok, amiért nyolcszáz éven át fennmaradt a legenda, az volt, hogy'Valódi, erős érzelmeket kelt az emberekben. Élet-ha­lál harc, halál, születés, túlélés — a hátrányos helyzetben le­vők, az elnyomottak klasszi­kus története. Az egyén, aki hasonló helyzetben levő társa­ival szövetkezve megpróbálja megváltoztatni a megváltoz- tathatatlant... (H. B.) Uj könyv Pesszimista-kacagtató Amikor Mörffy Árpád, a haj­dan szebb napokat látott felvi­déki Mörffy család koldussze­gény sarja hajóra szállt 1912 tavaszán, maga előtt tolva sír- dogáló feleségét és három bamba gyermekét, bizony, nem gondolta volna, hogy majdan az új világban olyan gondolatok pattanak ki uno­kája csavaros eszéből, ame­lyek itthon pihennek meg újra. Hogy ez a „Murphy” magyar gyerek volt, azt mára a kutatá­sok szépen bizonyították, ám tudós embereknek sok mun­kát-ad még feltárni az okát, miként hathatja át Amerikában valaki — bár innen elszárma­zott lélek — minden gondola­tát az az életérzés, amelyről azt hihetnénk: Kárpát-meden­cei, legalábbis közép-kelet- (vagy inkább ke!et-közép-)eu- rópai. S mégisl A Murphy Tör- vénykönyv-ből s a belőle táp­lálkozó többi gyűjteményből sehol a világon nem fogy any- nyi, mint éppen Magyarorszá­gon. Kira Winwood írt tanul­mányt Murphy törvénye a vi­selkedésről címmel, a kötetet a Kassák Kiadó gondozta. Kira Winwood legnagyobb bravúrja az, hogy olyan kör­mönfont, rafinált a stílusa, amelyről azt gondolja a gya­nútlan olvasó, hogy ő egy ma­gyar háziasszony, mondjuk, aki most próbálkozik először írással, s közben talán egy jó­nevű amerikai írót palástol ez­zel a trükkel. Persze, ez is ki fog derülni. Csak idő kérdése. A hűtlenség nem válóok Már a kőkorszakból kapunk feljegyzést a szerelmi hűtlen­ségről és megbosszúlásáról. Találtak egy olyan ősi szikla­rajzot, amelyen az önfeledten ölelkező szerelmesek felé kő­baltájával közeledik egy — fel­tehetőleg — féltékeny férfi. A hűtleneket a történelmi időkben súlyos büntetések fe­nyegették. Halállal sújtották a hűtlen asszonyokat a sumé- rokj Hamarabi, Mózes vagy Drákón törvénye szintúgy. Á férfiak hűtlenségéről viszont a törvénykönyvekben, szokás­jogban alig esik szó. Az első házasságtörő asz- szony az ókorban — akiről az írások is megemlékeznek — II. Ramszes fáraót csalta meg. De kikapós volt Szolón, Cato, Marcus Antonius, Antonius Pius, Julius Caesar és Nagy Konstantin felesége is. A legválogatottabb halál­nemeknek és kínzásoknak ve­tették alá a házasságtörő asz- szonyokat. Vadállatokkal té- pették széjjel, lefejezték, vízbe fojtották,- megkövezték, pel­lengérre állították őket. Lő­csén az 1500-as években a nőt vízbe fojtották, Kassán zsákba varrva elevenen a Hernád vizébe vetették vagy élve eltemették, s szívét he­gyes karóval szúrták át... Ha nem is az ókori és a kö­zépkori törvények szigorával, de kezdetben a polgári társa­dalom jogrendszere is bün­tette a házasságtörtést. Napjainkban a házastársi hűség és a hűtlenség fogalma alaposan átértékelődött. A társadalom nem várja el a há­zastársaktól a holtomig- lan-holtodiglant, szemet huny a hűtlenség felett. Ezzel a bi­zonytalanoknak, az ingado­zóknak indítékot ad a félrelé­pésre. Hiszen már-már nevet­séges színben tűnik fel, aki nem csalja meg házastársát. A hűség nem ébreszt tisztele­tet. Sőt: az a „menő”, akinek sok kalandja, sok házasságon kívüli kapcsolata van. Az orvos tanácsa Bolhából — elefánt A fiatalasszony, akinek alig néhány hónapja táncoltunk a lakodalmán, kisírt szemmel ment délelőtt a boltba. A bol- tosné azonnal látta, hogy baj van. Nem volt senki más az üzletben, így hát nyugodtan kérdezgetni kezdte a fiatal menyecskét, mi a baj. — A Feri, az uram... — sírta el. — Ivott? — Nem ivott, tudja nénikém, hogy ő nem iszik... — Megvert? — Megvert? Engem, a Feri? Már hogy gondol ilyet? A könnyek száradni kezd­tek. — Hát akkor mi a baj? — kérdezte a boltosné. — Rám szólt. Hát, hogy mi­ért nem mosok sűrűbben, mert már nincs egy tiszta zok­nija, amit felvegyen. Én gép­pel mosok, egyszer egy héten. Perzse, hogy hagyom a ruhát összegyűlni. A fiatalasszony nem adta alább: — Én visszafeleltem rendesen, szó szót követett. Ő az anyjával példálózott, hogy ez a mamánál nem fordult elő. Erre én azt mondtam, akkor menjen vissza az anyjához. Erre ő azt mondta, ha én ilyen könnyen kiadom az útját, ak­kor... — és Dóri, az ifiasszony bőgni kezdett. A férje nem ment el a ház­tól, de mi történt? Mit ajánlhat az orvos ilyen esetben, azt, amit páciensem szomszéd- asszonya: — Hát kimostad azokat a fránya zoknikat? — Beáztattam... — No, lányom, akkor eredj haza, aztán mossad ki mindet. A fiatalasszony csak bólin­tott. Hiába, a házasság is mesterség, azt is meg kell ta­nulni. Meg azt is, hogy a bol­hából nem kell elefántot csi­nálni. (Sárdi) Ország László kiállítása Nagyatádon A városi művelődési ház galériájában kiállítás nyílt Ország László fotóiból és grafikáiból. A tárlatot az ér­deklődők 1992. január 12-ig tekinthetik meg. Dec. 28 - járt. 3-ig MÉRLEG (IX. 24. —X. 23.) Szerelem: Az apró flörtök hozzátartoznak sza­badságérzetéhez, az esztendő során azonban elsősorban tartós kapcsolatra vágyik. Hivatás: Sok hivatalos út és még több nehéz feladat várja 1992-ben. Egyébként karrierje szépen ível fölfelé és anyagi helyzete is megszilárdul.­NYILAS (XI. 23. —XII. 21.) Szerelem: Rendkívül gyümölcsöző lesz érzelmi kapcsolata a munkában is. Elképzelhető, hogy közös vállalkozás révén jutnak anyagi előnyhöz, de az sem kizárt, hogy egy közös utazás hatá­rozza meg végképp életük további alakulását. Hivatás. Álmodozó és szeret olyan terveket szőni, amelyek el­érése meghaladja erejét. VÍZÖNTŐ (I. 21. — II. 20.) IHIIjB Szerelem: Az utóbbi időben mintha elhanya- golta volna partnerét, családját. Viszont ha egyedül él, önző módon igyekezett magányát ki­teljesíteni. Tavasszal ez gyökeresen megválto­zik. Hivatás: Ahhoz, hogy gyorsan érvényesül­jön, megvan minden adottsága. Ráadásul magas beosztású protektor egyengeti az útját. SKORPIÓ (X. 24.—XI. 22.) Szerelem: Nagyszerű partner, aki társának rendkívüli gyönyört tud nyújtani, mindaddig, amíg lángol szívében a szerelem. Viszont ha ki­hunyt ez az érzés, akkor menekül. Hivatás: Nem kell attól tartania, hogy ön is a munkanélküliek táborát szaporítja. Leleményessége a legnehezebb helyzetek­ből is kisegíti. BAK (XII. 22. — I. 20.) Szerelem: Pesszimista és szinte hinni sem akarja, hogy egyszer Ön is lehet boldog. Pedig miért ne?! Éhhez az idén igazán nagyon kedve­zően állnak a csillagok. De ne feledje: a boldog­sághoz hozzátartozik, hogy adni is kell. Hivatás: Csupa aggodalom, a környezetében szinte mindenkinél válto­zás áll be, önt ez nem fenyegeti. HALAK (II. 21.—III. 20.) VJSzerelem: A múlttal végképp szakít, teljesen új lllMi alapokon kezdi újra felépíteni érzelmi életét. Ez még a házasságban élőknél is bekövetkezik. Hivatás: Nehezen viseli, hogy olyan emberek­ben kell csalódnia, akikben vakon megbízott. A jövőben saját embereivel veszi körül magát, de a tévedés így is fennállhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom