Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-28 / 303. szám

1991. december 28., szombat 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Összeállt a jövő évi Filmszemle programja A 23. Magyar Filmszemlén — amelyet 1992. február 7-12. között rendeznek meg — a stúdiók előrejelzései szerint több mint 60 játék-, dokumen­tum-, gyermek- és ifjúsági, va­lamint rajzfilmet, illetve video- alkotást vetítenek. A közön­ség mintegy 20 magyar film ősbemutatóját láthatja. A film­szemle elnökének Illés Györ­gyöt kérték fel. A filmszemle rendezőitől kapott tájékoztatás Szerint erre az időszakra készül el a többi között Sára Sándor Kö­nyörtelen idők, Szabó István Kedves Emma, drága Böbe és Zsigmond Vilmos A tékozló apa című filmje. A filmes esemény sok tekin­tetben különbözik majd a ko­rábbiaktól. Filmverseny nem lesz, viszont számos olyan kí­sérő rendezvény színesíti a szemle programját, amelyek nemcsak a magyar film nép­szerűsítését, hanem — bizo­nyos értelemben — annak gazdasági támogatását is szolgálja. A szervezők külön is felhívták a figyelmet a „Ma­gyar film a világban” című fo­tódokumentum-kiállításra, amely a legsikeresebb ma­gyar filmművészek és a vállal­kozások bemutató tárlata lesz a Metro mozi halijában. A Béke Radisson Szállóban a magyar művészek díszlet- és jelmezterveiből rendeznek bemutatót. E nemrégiben új­jáépített körúti szálloda lesz egyszersmind a magyar film­szemle központja is. Ide vár­ják a filmszemlére érkező mintegy 80 külföldi és az esemény iránt érdeklődő ma­gyar újságírókat. A filmszemle napjaiban ugyancsak a Béke szállóban működik majd a filmesek és producerek klubja, ahol a filmművészek jeles képviselői találkozhatnak a gyártócégek vezetőivel és a filmgyártás iránt érdeklődő üzleti körökkel. A filmszemle várhatóan legnépszerűbb újítása kifeje­zetten a közönséget érinti: az esti ősbemutatók kivételével a filmszemle vetítéseire szóló mozijegyek 20 százalékát a nyugdíjasok kapják — térí­tésmentesen. A jegyek egyébként a film­szemle minden vetítésén ked­vezményesek lesznek, a diá­kok külön engedményt is kap­nak. Kegytárgyak a Kaposvári Galériában Ötvösművészeti remekek­kel, himzéskulturánk gyöngy­szemeiből nyílt kiállítás a so­mogyi megyeszékhelyen, a Kaposvári Galériában. A ma­gyarországi egyházak és val­lásfelekezetek kegytárgyainak gazdag választékát tekintheti meg az érdeklődő. A hazai egyházművészet mindig is ki­emelkedő jelentőségű volt, le­gyen az katolikus, református, evangélikus, ortodox, unitá­rius. A Kaposvári Galéri Kft a legjelentősebb hazai gyűjte­ményekből állította össze a karácsonyra szánt kiállítását, amelyen a veszprémi püspök­ség, a pápai református mú­zeum, a budapesti rabbiság,7 az evangélikusok országos múzeuma, a magyar ortodox adminisztratúra, a miskolci Hermann Ottó Múzeum és a magyarországi unitárius egy­ház megbecsült kegytárgyai láthatók. Vallási ismereteinket is gyarapítja ez a tárlat, a láto­gató bármilyen vallású, meg­ismerheti a másik egyházak, felekezetek hagyományait is. A hasonlatosságok ugyan felfedezhetők a különböző egyházak kegytárgyainak mű­vészi alakításában, ám a kü­lönbségek is felfedezhetők. A kiállítás legszebb darabjai kö­zül valók a katolikus miseru­hák, amelyek színes, arany- himzéses munkák. A virágmo­tívumok végigvonulnak szinte valamennyi kegytárgyon, kelyhen, szentségtartón, mi­seruhán, ereklyetartón. A kiállításon szereplő kegy­tárgyak legtöbbje a XVII—XVIII. századból való. Láthatunk re- formátusbibliátl 764-ből,biblia­magyarázatot 1529-ből. A zsidó vallás kegytárgyai az ünnepköröket gazdagon il­lusztrálják. Megcsodálni való az a zsidó tóratartó, amely Krausz Mór emlékére 1961-ben készült. Tórafüg­göny, maga a tóra egészíti ki az izraelita egyházi gyűjte­mény válogatását. A Pázmány Péterről készült festmény a XVII. századot idézi, a reformátusok úraszta­lának ónedényei teljességgel érzékeltetik az egyházi ha­gyományt. Keresztelőkanna is látható 1753-ból az úrasztali boros­Fotó: Lang Róbert kupa, kenyértartó, kehely és terítő mellett. Az ortodox egy­házművészet jeles darabjai azok az ikonok, amelyek orosz mesterek kezei alól ke­rültek ki. Szent Miklós, a Ta­nító Krisztus ábrázolása jeles művészekre vallanak. A kiállítás 1992. január 26-ig tekinthető meg naponta 9-től 18 óráig. Horányi Barna Színházi levél Bécsböl Bemutatót így még nem vártak a bécsiek. Nemcsak, mert Albee Nem félünk a farkastól című darabja megérdemli a figyelmet, nemcsak azért, mert a Burgtheater minden előadása, a tisztelve-nem-igazán-szeretett Claus Peymann minden megmozdulása esemény. Nemcsak, mert Ausztria egyes számú színé­sze, Klaus Maria Brandauer e főszereppel tért vissza a Burgba, hanem azért is, mert ez a be­mutató jó párszor veszélyben forgott. írtak hát róla eleget, gúnyosan, csipkelődve, rosszmájúan kipellengérezve Brandauer le­gendás összeférhetetlenségét, ami miatt - vél­ték a kulisszák mögé bejáratosak - többször megszakította a próbákat. Nem ért egyet a rendező (Hans Neuenfels, mellesleg régi barátja és földije) felfogásával — hangzott a bejelentés. Aztán a harmadik ha­lasztott időpontban mégis megvolt a bemutató, parádés közönség előtt, hatalmas sikerrel, s a nagyérdemű, miközben pirosra tapsolta a te­nyerét, magában azt mondta: Brandauernek igaza volt. A rendezői felfogás már csak azért is kétségbe vonható, mert a bevétel kedvéért a kamaraszínpad helyett a nagyterembe vitte az előadást, s az nem igazán felel meg a darab in­timitásának. A kis színpadot szétfeszítenék az indulatok — a nagy térben ezek nem olyan iz- zóak. És igaza volt Brandauernek, mert ő viszi az előadást, ő hiteles, ő az, aki nagyot alakít. Egé­szen biztos, hogy nemcsak az előadás körüli vi­tákat tudja feledtetni, hanem a többiek színte- lenségét is. A bécsiek jól emlékeznek Branda­uer Hamletjére: majdnem ugyanilyen viták után száz előadáson zúgott a vastaps, s ha nem ve­szik le műsorról, még ki tudja, meddig folytató­dott volna a sikersorozat. A Burgnak nem kell félnie: megtépázott népszerűségét, fogyatkozó közönségét ez az előadás most megint vissza­hozza. Szászi Júlia JELES NAPOK Az aprószentek-napi korbácsolás December 28-án a liturgia a Krisztusért mártírhalált halt kisdedekre emlékeztet: Heró- des király ugyanis Betlehem­ben és környékén minden kétévesnél fiatalabb fiúgyer­meket megöletett, nehogy be­váljon a jóslat, miszerint Jézus lesz az égnek-földnek ura. A megvesszőzés (korbáncsolás, sibárolás, suprikálás stb.) — a vallási indítékú magyarázat szerint ^— ezeknek a kisde­deknek a szenvedését jelké­pezi. A lányokat pedig még azért is megkorbácsolják, hogy mint egykor a betlehemi kisfiúk, most ők is szenvedje­nek Krisztusért. Valójában azonban ez egy ősi, pogány eredetű termékenységvarázs­lás, és egykor a gonosz szel­lemek és a betegségek elűzé­sét célozta. Ez abból is kitűnik, hogy ilyenkor nemcsak a lá­nyokat, hanem a felnőtteket, sőt még az állatokat is meg szokták korbácsolni. A nyolc-tíz fűzfavesszőből font korbáccsal a legények hajnalban lepték meg a lányos házakat, és így köszöntöttek be: „Hála Isten, mögértük az aprószentök naptyát, / Adja Is­ten, hogy többeket is érhes­sünk, de ne ilyen búval, bánat­tal, hanem örvendetös napok­kal!” Ezután következett a tu­lajdonképpeni korbácsolás, amikor is mindegyik kíván­sághoz — nyomatékül — az említett testrészre ütöttek egyet-kettőt: „Jó légy, friss légy, egészségös légy! / Apádnak, anyádnak szót fo­gadj! / Ha borér künnek, vizér mönj, ha vizér künnek, borér mönj! / Körömmérög ne nyüj- jön az ujjadon! / Kellésös ne légy! / Csúcs ne járgya feje­det!” (Büssüi gyűjtés) Mesz- tegnyőn az előbbieken kívül még az illető munkáravalósá- gát is emlegették: „Jó kapás légy, jó marokszödő légy, jó sütő-főző légy!” (Király) Világsikert jósolnak Benkóék lemezének Megszelídített new-orleans-i zene, magyar nyelvű liturgiával Christmas Mass, azaz Ka­rácsonyi mise címmel jelent meg a Benkó dixiland legújabb lemeze és magnókazettája. Az izgalmas vállalkozást rendkívüli siker koronázta; már az ünnepek előtt elfogy­tak a korongok és a kazetták is. Benkó Sándortól az együt­tes vezetőjétől kérdeztük: mi­ként született meg ez, az eu­rópai ember számára kissé idegen hangzású ám mégis nagyon vonzó, ze>nés mise? —1982-ben az amerikai Ka­lifornia állam kormányzója ja­vasolta, hogy próbáljunk meg egy, a new-orleansi zenei ha­gyományokat magába ötvöző misét komponálni. Izgatott a dolog nagyon, de megrettentem a gondolattól: mi lesz, ha ehhez az örökség­hez hozzányúlunk? Már 5 éve érett bennem az elhatározás, de tudtam, hogy a zenéhez kapcsolódó liturgia nálunk nem honosítható meg. Nem tudom elképzeli például, hogy a magyar templomokban táncra perdülnek a hívők. Ezért döntöttünk amellett, hogy a new-orleansi zenei ha­gyományt ötvözzük a honi li­turgiával. — A lemezborítón olyan vi­lághírű muzsikusok neve is szerepel, mint Joe Murányi és Mike Vax. — Velük is 82-ben találkoz­tunk a kaliforniai Művészeti Akadémián és Joe Murányi — aki 6 évig volt Luis Amstrong klarinétosa —, valamint Mike Vax a kiváló trombitás felaján­lotta segítségét. Az ő szólójá­tékuk és Berki Tamás éneke gazdagítja a felvételt. — Zenéjüket hallgatva va­lami érdekes, hangulatos ele- gyét érezzük a new-orleansi és az európai zenei hangzá­soknak. Úgy tűnik, hogy az öreg kontinens „ruháját” nem vetkőzték le teljesen. — Ez valóban így van. Az ősi, amerikai-néger zene va­lóságosan sláger-ízűvé szelí­dült. Az amerikai kollégáknak nagyon tetszett, egészen be­leszerettek. Tulajdonéppen a muzsika gyökereit ültettük át hazai földbe. — A zene közben felcsen­dülő liturgia is különleges megfogalmazású. — Az egyház jelölte ki a zene szerepét ebben a pro­dukcióban. Bozorády Zoltán váci evangélikus esperes és dr Várady József római katoli­kus főesperes közösen állítot­ták össze a liturgikus szöve­get; mi komponáltuk a zenét, a kórust, készítettük al a drama­turgiát és írtuk meg a dalok szövegét. Munkánk eredmé­nyeként a világon először szü­letett ilyen jellegű lemez. — A nálunk oly nagy sikert aratott priodukció iránt érdek- lődnek-e külföldön? — Ukrajnából máris érke­zett egy ajánlat; szeretnék, ha a pravoszláv liturgiával mutat­nánk be a zenét. A közeljövő­ben többféle egyházi misét dolgozunk fel és az egész vi­lágon szeretnénk forgalmazni az ennek nyomán készült le­mezeket. Várnai Ágnes AIDS Veszélyben a fülcimpák? Az AIDS elleni védekezés újabb formájaként kívánják bevezetni Buenos Airesben a fodrász-, manikűr- és szép­ségszalonokban használt eszközök fertőtlenítését, il­letve néhány esetben az egy­szer használatos eszközök al­kalmazását. A halálos ve­szélyt hordozó vírussal, a HIV-vel szembeni megelő­zésnek ezt a módszerét 180 napon belül kötelesek alkal­mazni a haj- és szépségsza­lonok Argentínában — jelen­tették be a dél-amerikai or­szág fővárosának egészség- ügyi hatóságai. Egyidejűleg megtiltották, hogy alkalmi áru­sok, illetve egészségügyi dip­loma nélküli kozmetikusok a fülbevalóra vágyóknak fület lyukasszanak. E rendelet sajá­tos időszerűsége: Buenos Ai­resben eddig három olyan ti­zenéves fiatal AIDS-szel fer­tőződött, aki a vírust vélhetően a manapság divatos fül­cimpa-díszítés révén kapta. A hatóságok megerősítették, hogy fül-lyukasztást kizárólag diplomás orvosok végezhet­nek ezentúl Argentínában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom